Bfv.1219/2023/8 – Kúria

(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 746. §

(5)bekezdés]. Eszerint a bíróság a terhelt terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merült fel, és ennek alapján olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán a büntetővégzésben meghatározottnál súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni, illetve intézkedést kell alkalmazni. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.1.219/2023/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. április
3. Az ügy tárgya: testi sértés bűntette Terhelt(ek): terhelt Első fok: Szolnoki Járásbíróság, 11.B.306/2021/44., ítélet, tárgyalás,
4. május
5. Kúria 3.Bfv.1.219/2023/8 2 jogerő:
6. május
7. Az indítvány előterjesztője: a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a testi sértés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a JászNagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szolnoki Járásbíróság 11.B.306/2021/
8. számú ítéletét a büntetést kiszabó részében megváltoztatja; a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 10 (tíz) hónapra enyhíti. Egyebekben a megtámadott ítéletet hatályában fenntartja. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Szolnoki Járásbíróság a
9. június
10. napján tárgyalás mellőzésével meghozott 40.Bpk.353/2021/
11. számú büntetővégzésével a II. rendű terhelttel szemben társtettesként elkövetett testi sértés bűntette [Btk.
12. §

(1)és

(3)bekezdés] miatt 10 hónap szabadságvesztést szabott ki, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén azt börtönben kell végrehajtani, és ebben az esetben a II. rendű terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá a bűnügyi költségről. [2] A végzéssel szemben kizárólag a II. rendű terhelt terjesztett elő tárgyalás tartása iránti kérelmet. [3] A Szolnoki Járásbíróság a

1. április
2. napján tartott előkészítő ülésen meghozott 11.B.306/2021/13-I. számú végzésével a büntetővégzést hatályon kívül helyezte. Kúria 3.Bfv.1.219/2023/8 3 [4] Ezt követően a Szolnoki Járásbíróság a
3. május
4. napján meghozott 11.B.306/2021/
5. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében [Btk.
6. §

(1)és

(3)bekezdés], ezért őt 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztést – annak esetleges végrehajtása esetén – börtönben kell végrehajtani, és a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A magánfél által előterjesztett polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasította, rendelkezett továbbá a bűnügyi költségről. II. [5] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Jász-NagykunSzolnok Vármegyei Főügyészség 2.B.677/2023/2. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt javára, a Be. 649. §

(2)bekezdés e) pontja szerinti okból. [6] Hivatkozott arra, hogy a járásbíróság büntetővégzését az ügyészség tudomásul vette, azzal szemben tárgyalás tartását nem indítványozta. A tárgyaláson nem merült fel új bizonyíték, és a járásbíróság megtámadott ítéletében írt történeti tényállás teljes egészében megegyezik a büntetővégzésben írt tényállással. [7] A járásbíróság megszegte a Be. 746. §

(5)bekezdésben írt speciális súlyosítási tilalmat tartalmazó rendelkezést, mivel – változatlan tényállás mellett – a büntetővégzésben meghatározott 10 hónap szabadságvesztés helyett az ítéletében 1 év 6 hónap szabadságvesztést szabott ki. [8] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot változtassa meg, és a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát enyhítse. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.1201/2023/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt – az indokaival egyetértve – fenntartotta, és a terhelttel szemben kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. III. [10] A felülvizsgálati indítvány alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
2. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. Kúria 3.Bfv.1.219/2023/8 4 [12] A Be.
3. §

(2)bekezdés e) pontja szerint felülvizsgálati okot képez, ha a bíróság ügydöntő határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg. [13] A Be. 595. §

(1)bekezdésében foglalt általános szabály értelmében az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. [14] A fenti törvényhely

(2)bekezdése szerint a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a bűnösségének megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul. [15] A Be. C. Fejezetében szabályozott büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás speciális szabálya – a terhelt terhére szóló kérelem hiánya esetén – az esetleges súlyosítást a tárgyaláson felmerült új bizonyítékhoz, s ennek kapcsán új tény megállapításához köti [Be. 739. §

(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 746. §

(5)bekezdés]. [16] Eszerint a bíróság a terhelt terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merült fel, és ennek alapján olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán a büntetővégzésben meghatározottnál súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni, illetve intézkedést kell alkalmazni. [17] A büntetővégzésre az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Be. 739. §

(2)bekezdés]. [18] A súlyosítási tilalom alapszabályát a Be. 595. §

(4)bekezdése rögzíti. [19] A jelen ügyben a tárgyaláson új bizonyíték nem merült fel, és a bíróság olyan új tényt sem állapított meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni. A bíróság büntetővégzésében és a jogerős ítéletében megállapított tényállás megegyezik, és csupán a terhelt jövedelmi és vagyoni viszonyai tekintetében tartalmaz új ténymegállapítást. [20] Ugyanakkor a tárgyaláson hozott ítéletben kiszabott 1 év 6 hónap szabadságvesztés – értelemszerűen – súlyosabb büntetés, mint a büntetővégzésben megállapított 10 hónap szabadságvesztés [Be. 595. §

(4)bekezdés e) pont]. [21] Ebből következően – amint arra az ügyész helytállóan hivatkozott – a Be. 746. §

(5)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában a terhelttel szemben az ítéletben súlyosabb büntetés kiszabására a súlyosítási tilalom megsértésével került sor [Be. 649. §

(2)bekezdés e) pontja]. Ezáltal a felülvizsgálati ok megvalósult. Kúria 3.Bfv.1.219/2023/8 5 [22] A Kúria a Be. 662. §

(2)bekezdés d) pontja szerint a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Be. 660. §

(1)bekezdés szerinti tanácsülésen eljárva megváltoztatta, és a törvénynek megfelelően a szabadságvesztés tartamát az alapügyben tárgyalás mellőzésével hozott büntetővégzésében foglalttal egyezően határozta meg. [23] Az ítélet egyéb rendelkezései a törvénynek megfelelőek, ezért a változtatással nem érintett részében a támadott határozatot hatályában fenntartotta [Be. 662. §

(1)bekezdés a) pont]. IV. [24] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,

1. április
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ