← Magyarország

Pfv.20581/2022/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A szülők egyezsége feltételezi a gyermek érdekének megfelelő szülői felelősséget. Ezért utóbb a gyermek érdekére való hivatkozás önmagában az egyezségi rendezés megváltoztatását nem alapozza meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.20.581/2022/

  1. A tanács tagjai: dr. Hajdu Edit a tanács elnöke dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna előadó bíró Nyírőné dr. Kiss Ildikó bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Trutczán Annamária pártfogó ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: dr. Bánsághy Dániel ügyvéd (cím4) A per tárgya: kapcsolattartás újraszabályozása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 1.Pf.21.018/2021/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Váci Járásbíróság 4.P.20.857/2020/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és az alperes (továbbiakban: felek) házastársak voltak, házasságukból
  4. március
  5. napján V. és
  6. március
  7. napján D. utónevű gyermekük született. A felek életközössége véglegesen és mindenre kiterjedően
  8. októberben szűnt meg. Az Kúria II.Pfv.20.581/2022/11 2 életközösség megszűnésének közvetlen kiváltó oka az alperes erősen ittas magatartása volt, a család rendőri segítséget hívott. [2] Az életközösség megszűnése után az alperes a gyermekeket kapcsolattartásra három esetben vitte el. A harmadik alkalom után a gyermekek kijelentették, hogy többet nem kívánnak az édesapjukhoz menni: sérelmezték, hogy az alperes az akkori élettársával (később feleségével) italozott. Az alperes 2018 májusában bejelentést tett, miszerint a lánygyermek a testvérét bántalmazta. A kislányt a történtek mélyen érintették, az esetet azóta sem dolgozta fel. [3] A házasság felbontása és járulékai iránti perben a felek a
  9. július
  10. napján megtartott tárgyaláson a bíróság által jóváhagyott egyezségben megállapodtak abban, hogy a szülői felügyeletet a felperes gyakorolja, az alperes gyermektartásdíj fizetését vállalta, a kapcsolattartást pedig oly módon szabályozták, hogy az alperest minden páros péntek délutántól vasárnap 18 óráig a gyermekeket elviheti (Váci Járásbíróság P.20.094/2018/
  11. számú jegyzőkönyv). [4] Az egyezségkötést követően az alperes többször megpróbálta a felperestől elhozni a gyermekeket, kísérletei eredménytelenek maradtak. A gyermekek nem voltak hajlandók vele elmenni. [5] A felperes két és fél hónappal az egyezség megkötése után peres eljárást kezdeményezett a kapcsolattartás szabályozásának megváltoztatására (Váci Járásbíróság 4.P.20.712/2018). Az elsőfokú bíróság részítéletét a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította (Budapest Környéki Törvényszék 1.Pf.20.395/2020/11.). [6] Az elsőfokú bíróság a per időtartama alatt felügyelt kapcsolattartást rendelt el (4.P.20.712/2018/9., illetve
  12. sorszámú végzés). A felügyelt kapcsolattartás az alperes és a gyermekek közötti érdemi közeledés kiépítését nem segítette elő: egyes esetben az alperes nem jelent meg, személyes jelenlétük esetén pedig a gyermekek mereven elzárkóztak tőle, és semmiféle kommunikációra nem voltak hajlandók. A covidjárvány miatt a felügyelt kapcsolattartás megszakadt. Az alperes az intézménnyel új szerződést nem írt alá, a gyermekkel 2021 májusáig kapcsolatba nem lépett, akkor néhány percig telefonon beszélgettek. A kereseti kérelem és az alperesek ellenkérelme [7] A felperes módosított keresetében a kapcsolattartás megszüntetését kérte. [8] Keresetét azzal indokolta, hogy az egyezség megkötését követően a körülmények lényegesen megváltoztak: az alperes a gyermekekért ittasan jön, a gyermekek pedig nem hajlandók vele menni. A per időtartama alatt sem történt változás, az alperes és a gyermekek között nincs kommunikáció, a gyermekek eltávolodtak tőle, ellenállásukat nem lehetett feloldani. Az alperes alkoholfogyasztása miatt a gyermekekről nem képes gondoskodni. A per alatt a telefonos kapcsolattartás lehetőségével sem élt, holott ismeri és ismerte a gyermekek elérhetőségét. Az alperes a gyermekekkel nem törődik, nem érdeklődik irántuk. [9] Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. A kapcsolattartás megváltoztatásának nincs meg a törvényi feltétele: az egyezségkötés óta nem történt lényeges körülményváltozás. Nem vitatta, hogy a bontóper óta ténylegesen nem valósult meg a kapcsolattartás, és elfogadta azt is, hogy a gyermekekkel való kapcsolatát újra fel kell építeni. A perben végül úgy nyilatkozott, hogy egy átmeneti ellenőrzött kapcsolattartási időszak Kúria II.Pfv.20.581/2022/11 3 beépítését nem ellenzi, azt követően azonban az eredeti egyezségnek megfelelő szabályozás maradjon fenn. Az első- és másodfokú határozat [10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felek
  13. június hó
  14. napján megkötött, a bíróság
  15. számú végzésével jóváhagyott egyezségben foglalt kapcsolattartási szabályozást megváltoztatta, és az alperest (személyes elvitellel megvalósuló kapcsolattartási jogát megszüntetve) feljogosította a gyermekekkel levél és email útján korlátlanul, ezen kívül minden héten péntek 19 és 19.30 között skype-n vagy egyéb elektronikus úton való kapcsolattartásra. [11] Az elsőfokú bíróság a döntését a Polgári Törvénykönyvről szóló
  16. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 4:
  17. § és 4:
  18. §-aira alapította, és a kapcsolattartás megváltoztatásának törvényi feltételeit bizonyítottnak ítélte: az egyezség megkötése óta a körülmények lényegesen megváltoztak, és a megváltoztatás a gyermekek érdekében áll. [12] Az elsőfokú bíróság a jogalap fennállása bizonyítottsága körében a keresetlevélben feltüntetett körülményváltozások vizsgálata mellett a per alatt történteket (felügyelt kapcsolattartási események, a gyermekek magatartása) is értékelte, és az ítélethozatalig terjedő időtartam peradatait mérlegelte. [13] Az egyezség megkötését követő lényeges körülményváltozás a gyermekek kapcsolattartást kivitelezhetetlenné tevő elzárkózása (a kommunikáció teljes hiánya), ráadásul életkorukból adódóan nem is kényszeríthetők. A gyermekek az alperestől nem fogadnak el semmit, az elvitel esetén ellátásuk nem biztosítható. Lényeges körülményváltozás az alperes magatartása: a felperesi ingatlannál nem megfelelően viselkedett, nem megfelelő módon közeledett a gyermekekhez. Az alperes a gyermekek tőle való félelmét, ellenérzését a per időtartama alatt sem sikerült feloldania. [14] Nem minősül viszont a körülmények lényeges megváltozásának az alperes alkoholfogyasztására való hivatkozás. Az alperes problémája évek óta fennállt, arról a felperes tudott. [15] A jogalap bizonyítottságát követően az elsőfokú bíróság az alperes magatartásának, a gyermekek érdekeinek egybevetésével arra a jogkövetkeztetésre jutott, hogy a személyes kapcsolattartás működésképtelen, kivitelezhetetlen és nem valósítható meg. A gyermekekkel való kapcsolat felépülése az ellenőrzött körülmények között sem lehetséges. A találkozásokat maga az alperes sem preferálja, a gyermekek ettől elzárkóznak. A jogintézmény a célját, funkcióját nem tölti be, és a kapcsolattartás a gyermekek érdekében sem áll. [16] A személyes kapcsolattartás lehetetlenségét a felügyelt kapcsolattartási események kétséget kizáróan bizonyítják. Az alperes a gyermekkel nem volt képes megfelelő kapcsolatot felépíteni, és ebben a segítők sem tudtak részére segítséget nyújtani. Az alperes nem minden esetben volt megfelelően közreműködő, nem fogadta meg a tanácsokat, de a gyermekek merev elzárkózása miatt még a próbálkozásai is eredménytelenek maradtak. [17] Az alperes
  19. május 16-tól semmilyen módon nem kereste a gyermekeket, telefonszámukat tudta, de csak egy év múlva, egy pár percig beszélgetett velük. A gyermekjóléti szolgálattal a kapcsolatot nem vette fel, újabb szerződést nem kötött. Ebből pedig levonható az a következtetés, hogy az alperes ténylegesen a gyermekekkel való kapcsolattartáshoz nem ragaszkodik. [18] Az elzárkózás körében a felperesi befolyásolás nem bizonyított. A perben kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő megállapította, hogy mindkét gyermek elzárkózik az Kúria II.Pfv.20.581/2022/11 4 alperessel való kapcsolattartástól. A gyermekek érzelmi ellenállása kifejezetten hangsúlyos, a felperesi ráhatásra való hivatkozás nem igazolt. A gyermekek ellenállása az alperes magatartásából származik. [19] A peradatok alapján a gyermekek saját döntése az, hogy nem hajlandók az édesapjukkal elmenni, önálló nyilatkozatukat alátámasztották a rendőrök meghallgatása és több érdektelen tanú vallomása. A
  20. életévét betöltött, illetve az ítélőképességgel rendelkező fiatalabb gyermeket nem lehet olyan kapcsolattartásra kényszeríteni, amely ellen ilyen szinten tiltakoznak. [20] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. [21] A másodfokú bíróság az alperes fellebbezését alaposnak ítélte. [22] Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a konjunktív törvényi feltétel hiányában lehetőséget látott az egyezség kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezése megváltoztatására. [23] A kapcsolattartás megváltoztatása körében a Ptk. 4:
  21. §

(1)bekezdésében (a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása) előírt feltételek bizonyítottságát kell vizsgálni. A jogszabályhely alapján a megváltoztatás a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. [24] A fentiek alapján a perben az volt vizsgálandó, hogy a felek egyezségkötésének időpontjától a keresetlevél benyújtásáig terjedő időtartamig történt-e olyan lényeges körülményváltozás, ami miatt a kapcsolattartás egyezséggel történő rendezésének megváltoztatása a gyermekek érdekében áll. A kettős feltételrendszer konjunktív, bármelyik hiánya kizárja a korábbi, egyezségben foglalt kapcsolattartás megváltoztatását. [25] Az anyagi jogszabály a gyermekkel kapcsolatos döntések meghozatalát elsődlegesen a szülőkre bízza, és csak megállapodásuk hiányában dönt a bíróság. A különélő szülők tehát a gyermek sorsát érintő kérdésekben – többek között a kapcsolattartás tárgyában – megállapodhatnak. A bíróság végzésével jóváhagyott egyezségük az akaratuknak megfelelően jön létre, és hosszútávú elköteleződést jelent. Az egyezség megkötésekor a szülők felelőssége az, hogy a kiskorú gyermeket érintő szerződés tartalmának kialakításakor a gyermek érdekét maximálisan figyelembe vegyék, a tartós jogviszonyt ennek megfelelően rendezzék. Ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a felek az egyezség megkötésekor milyen tények, tapasztatalatok birtokában állapodnak meg. [26] A rendelkezésre álló peradatok alapján a felperes a
  1. november
  2. napján benyújtott házasság felbontása iránti keresetlevélben arra hivatkozott, hogy kapcsolatuk az alperes mértéktelen alkoholfogyasztása miatt romlott meg, és az alperes a gyermekek után nem érdeklődött. Az alperes számára a kapcsolatot az elvitel joga nélkül heti egy alkalommal (pénteken 17 órától 19 óráig) a szülei, illetve az ő felügyelete mellett kívánta biztosítani. A
  3. április
  4. napján tartott tárgyaláson már azt állította, hogy az életközösség megszűnését követően havonta egyszer találkozott az alperes a gyermekekkel, a gyermekek szeretik az apjukat, ragaszkodnak hozzá, ott is aludtak a kapcsolattartás alkalmával, és az alperes megfelelően gondoskodott róluk. Utalt arra is, hogy a kapcsolattartás tárgyában megpróbálnak egyezséget kötni. Mindezen tények ismeretében kötötték meg a felek
  5. július
  6. napján a szerződést, amelyben a folyamatos kapcsolattartást kéthetente pénteken 18 órától vasárnap 18 óráig az elvitel jogával rendezték. [27] Ehhez képest a felperes
  7. szeptember
  8. napján (két és fél hónap múlva) a kapcsolattartás újraszabályozását arra alapította, hogy a gyermekek az alpereshez ő és az új élettársa italozó magatartása miatt nem akarnak menni. Hivatkozott az alperes 2018 Kúria II.Pfv.20.581/2022/11 5 májusában tett, saját lánya elleni bejelentésére és az alperes kapcsolattartásra való ittas érkezésére. [28] Az elsőfokú bíróságnak elsődlegesen a felperes keresetében megjelölt tények fennállását, azaz azt kellett volna vizsgálnia, hogy ez alatt a két és fél hónap alatt történt-e olyan lényeges körülményváltozás, amely indokolttá teszi a szerződésen alapuló kapcsolattartás megváltoztatását: az alperes gyermekekkel szembeni felróható magatartását (alkoholfogyasztását, a lánygyermekkel kapcsolatos bejelentését) és a gyermekek elzárkózását. [29] A perbeli bizonyítékok a törvény által előírt lényeges körülményváltozást nem bizonyítanak. [30] A felperes keresetében foglalt alperesi alkoholfogyasztás – ahogy arra az elsőfokú bíróság is utalt - korábban is ismert volt, hiszen a bontóperi keresetlevélben erre már hivatkozott. A
  9. július 13-i (az egyezségkötést követő) és a
  10. július 27-i rendőri jelentésben az alperes alkoholos befolyásoltságára adat nincs, de erre a felperes sem hivatkozott. Azt az alperes maga is elismerte, hogy
  11. szeptember
  12. napján alkoholt fogyasztott, amelyet tartalmazott a rendőri jelentés is. Ezt az egy esetet meghaladóan azonban a felperes nem bizonyította, hogy az alperes a gyermekekért ittas állapotban ment volna. [31] A perben beszerzett szakértői vélemény azt állapította meg, hogy a két gyermek elzárkózása kifejezetten hangsúlyos, ami nagy valószínűséggel az alperes magatartásából származik. A gyermekek élménye az alperes ittasságával kapcsolatban azonban a felek életközösségének fennállása idejére esik, hiszen az életközösség megszűnését követően az alperes mindössze három alkalommal tartotta a gyermekkel a kapcsolatot. [32] Nem bizonyított a gyermekek ellátásának veszélyeztetettségére vonatkozó hivatkozás. A perben a szakértői vélemény és egyéb adat sem igazolta azt az állítást, hogy az alperes egyezségkötéskor fennállt alkoholfogyasztása utóbb olyan mértéket öltött, ami miatt a gyermekek ellátására nem képes. Az egyezség megkötése után a gyermekek ellátásával kapcsolatban sem volt lényeges körülményváltozás, mivel az elvitel nem valósult meg. [33] Nem foghat helyt a felperes azon hivatkozása sem, hogy 2018 májusában az alperes a lánygyermek magatartása miatt jelzéssel élt. A felperes ugyanis ezt követően kötötte meg a megállapodást, ismerte a gyermekének alperessel szembeni ellenérzését. [34] Az egyezség megkötésekor a lánygyermek 12, míg a fiúgyermek 9 éves volt. A felperesnek, mint a gyermekeket gondozó szülőnek, kötelessége lett volna a gyermekeket a kapcsolattartásra megfelelően felkészíteni. A gyermekek nyilatkozata, miszerint nem kívánnak az alperessel menni, nem jelenti azt, hogy a felperes mint a gyermekeket gondozó szülő, a kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettségéből adódó felelősségét a gyermekekre háríthatja. [35] Kétségtelen, hogy az elsőfokú bíróság ideiglenes intézkedéssel elrendelt felügyelt kapcsolattartása a gyermekek ellenállása miatt nem vezetett eredményre. A covidjárványra visszavezethetően kapcsolattartások hiúsultak meg, a kapcsolattartás konfliktusos volta és hiánya tehát nemcsak az alperesnek volt felróható. A gyermekek jelenleg közel 16 és 13 évesek. Az egyezség megkötését követően lényeges körülményváltozás nem történt, tehát a kapcsolattartás újraszabályozásához történő kettős konjunktív feltétel közül a lényeges körülményváltozás nem bizonyított. Így önmagában az a tény, hogy a gyermekek hosszabb ideje személyesen, az elvitel jogával nem tartották az alperessel a kapcsolatot, és a gyermekek érdeke azt kívánná, hogy a kapcsolat fokozatosan épüljön fel köztük az alperes között, az egyezség megkötését követő lényeges körülményváltozás hiányában a keresetet nem alapozza meg. Kúria II.Pfv.20.581/2022/11 6 A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [36] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. [37] A jogerős ítélet jogszabálysértő voltát a Ptk. 4:
  13. §
(1)bekezdése, 4:21. §
(6)bekezdése megsértésére alapította. [38] Felülvizsgálati érvelése szerint az egyezség megkötése előtt azt tapasztalta, hogy a rendszeresen alkoholt fogyasztó alperes a gyermekekkel való együttlétekor az alkohol fogyasztását visszafogta, és a gyermekekkel foglalkozott. Az életközösség megszűnése után pedig nem igazán érdeklődött a gyermekekről. A bontóperi eljárásban tájékoztatást kapott az szabályozás megváltoztatásának lehetőségéről is. A fenti tények ismeretében kötötte meg a megállapodást. [39] Az alperes az egyezség megkötését követően három alkalommal jelent meg a gyermekkel való kapcsolattartásra, és a
  1. szeptember
  2. napján annyira ittas volt, hogy a kilenc éves gyermek hívta ki a rendőröket. [40] Kétségtelen, hogy tudott az alperes alkoholfogyasztásáról, hiszen ezért vált el tőle. Az egyezség megkötését követően azonban ez a probléma még rosszabb lett, mert az új házastárs szintén alkoholproblémákkal küzd. A kapcsolattartások elmaradása az alperes felróható magatartásának következménye. Ráadásul ez olyan mértéket öltött, amely a gyermeknevelési képességét erősen rontja, ebből viszont alappal következtethető az, hogy a gyermekek ellátására sem képes, illetve a gyermekek azt nem is hajlandók tőle elfogadni. Tény az is, hogy tudott róla, hogy az alperes jelzéssel élt a lánygyermek fiúval szembeni magatartása miatt, viszont a gyermekjóléti központ a gyermekeket védelembe vette, így úgy érezte, hogy az egyezséggel még egy esélyt ad az alperesnek. Az alperes magatartása a gyermekek érdekét veszélyeztető, felróható magatartás, amely miatt indokolt a kapcsolattartás elsőfokú ítélet szerinti szűkítése. [41] A felperes részletesen kifejtette a szakértői véleményben foglaltakat, az alperes érdektelenségét, amely alapján a kapcsolattartás megváltoztatásának mindkét konjunktív feltétele fennáll. [42] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta. Rámutatott arra, hogy a másodfokú bíróság a peradatok alapján helytállóan döntött arról, hogy lényeges körülményváltozást a felperes bizonyítani nem tudott. A gyermekek lassan nagykorúvá válnak, és a kapcsolattartás jogerős ítéletben rögzített alapjogával azóta sem tud élni. A Kúria döntése és jogi indokai [43] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül [a Polgári perrendtartásról szóló
  3. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.)
  4. §
(1)bekezdés]. [44] A felperes felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként anyagi jogi jogszabályhelyeket jelölt meg. Kérelme tartalma alapján azonban a másodfokú bíróság felülmérlegelését sérelmezte: a bizonyítékok téves és egyoldalú értékelésével jutott arra a következtetésre, hogy a kapcsolattartás szabályozásának megváltoztatására is irányadó Ptk. 4:170. §
(1)bekezdésében rögzített anyagi jogi feltételeket nem bizonyította. Megsértett Kúria II.Pfv.20.581/2022/11 7 jogszabályhelyként nem tüntette fel a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó irányadó Pp. 279. §
(1)bekezdését, a Kúria ezért érdemben nem vizsgálhatta a mérlegelést sérelmező állításait [Pp. 413. §
(1)bekezdés b) pont alapján a Pp. 415. §
(1)bekezdés f) pont]. [45] A felperes felülvizsgálati kérelme az anyagi jogi jogszabályhelyek megsértésére megalapozatlan. [46] A kapcsolattartás a különélő szülő legfontosabb jogosítványa, egyben a gyermekkel szembeni kötelezettsége, amelynek folytán figyelemmel kísérheti a gyermeke fejlődését, megvalósulhat a vele való rendszeres együttléte, a közös programok révén aktív részese lehet a nevelésének és gondozásának. A kapcsolattartás személyes és közvetlen jellegét, annak céljával összhangban, mind a folyamatos, mind az időszakos kapcsolattartás körében a gyermek elvitelének, a vele való együttlétnek a joga biztosítja [Ptk. 4:178. §
(1)és
(2)bekezdés]. [47] A Ptk. Családjogi Könyvének egyik alapelve a kiskorú gyermek érdekének fokozott, minden családjogi jogviszonyban hangsúlyozottan védendő érdeke. A jogalkotó az általános alapelvként való kinyilvánítás mellett a kiskorú gyermek érdekét konkrét normaszövegben megjelenítve is hangsúlyozza: a perbeli jogvitára irányadóan a kapcsolattartást gyermeki és különélő szülői alapjogként definiálja, a bíróság az ítélőképes gyermek kötelező meghallgatásával, véleményének figyelembevételével [Ptk. 4:181. §
(1)és
(2)bekezdés], a szülők kérelme hiányában – a gyermek érdekében - hivatalból dönt [Ptk. 4:181. §
(1)bekezdés]. A gyermek érdekének alapelve a kapcsolattartás szabályozásának megváltoztatására is irányadó Ptk. 4:170. §
(1)bekezdése egyik (konjunktív) törvényi feltételként való meghatározásában konkretizálódik. [48] A Ptk. a családjogi jogviszonyokban a szülők részére széleskörű autonómiát biztosít: a kiskorú gyermeküket érintő kérdésekben (pl. szülői felügyelet gyakorlása, kapcsolattartás, gyermektartásdíj) elsődlegesen konszenzusuk az irányadó. A megállapodás elsődlegességének törvényi deklarálása a gyermek érdekének ismeretén és érvényesítésén alapul: nyilvánvalóan a szülők képesek a legjobban annak felismerésére és a megfelelő döntés meghozatalára. A szerződéses autonómiából következik viszont a felelősségük is: a kiskorú gyermeket érintő megállapodás tartalmának kialakításakor érdekét (véleményét) maximálisan figyelembe vegyék, a vele kapcsolatos tartós – és az életét hosszú távon (évekre) meghatározó - jogviszonyt az életkorának megfelelő tájékoztatással együttesen rendezzék [Ptk. 148. §]. [49] A jelen jogvita előzményeként a szülők megállapodtak: az alperes a folyamatos (és időszaki) kapcsolattartásra az elvitel jogával jogosult. Alappal feltételezhető tehát az a felelős szülői magatartás, hogy a kapcsolattartás rendezésénél a felperes a gyermekek érdekét szem előtt tartotta, amikor hozzájárult, hogy az alperes – az ismert problémák ellenére – a gyermekekkel személyesen tartsa a kapcsolatot. Súlytalan ezért a szabályozás megváltoztatásának lehetőségével való érvelése. [50] A kapcsolattartás szabályozásának megváltoztatásánál is irányadó Ptk. 4:170. §
(1)bekezdése alapján az eljárásban először az vizsgálandó, hogy a jogszabályhelyben rögzített kettős – konjunktív - feltétel fennállása (jogalap) bizonyított-e, amely az azt kérő felet (jelen esetben a felperest) terheli (Pfv.II.20.502/2020/12.). Amennyiben a bíróság a peradatok mérlegelésével arra a jogkövetkeztetésre jut, hogy a kapcsolattartás megváltoztatását kérő fél a jogalap körében az egyik feltételt nem tudta bizonyítani, függetlenül a másik törvényi feltétel bizonyítottságától, a kereset elutasításának van helye. Ebből következően a körülmények lényeges változása bizonyítottsága hiányában a gyermeki érdek önmagában a jogalap fennállását nem alapozza meg. A jogalap bizonyítottsága az újraszabályozás jogi lehetőségét nyitja meg (második lépcső), a bíróság a korábbi rendezést módosíthatja, illetve amennyiben azt indokolatlannak ítéli, a keresetet elutasítja. Kúria II.Pfv.20.581/2022/11 8 [51] Az eljárt bíróságok a peradatokat eltérően értékelték: az elsőfokú bíróság a per teljes időtartama alatti eseményeket, különösen a gyermekek életkorát és következetes elzárkózó magatartásukat hangsúlyozta ki, amelyet egyszerre értékelt lényeges körülményváltozásként és gyermeki érdekként. A gyermekek érdekeinek fokozott védelméből azt vezette le, hogy a kapcsolattartás újraszabályozásakor törvényi feltételként meghatározott gyermeki érdek szubjektív körülményváltozásként megalapozza az újrarendezést. Ezzel szemben a másodfokú bíróság elsődlegesen a keresetben hivatkozott körülményváltozásra fókuszált, és az együttes anyagi jogi feltételek bizonyítottsága hiányában a keresetet elutasította: a felperes keresetében megjelölt körülmények az egyezségkötéskor is fennálltak, a gyermeki érdek pedig önmagában a keresetet nem alapozza meg. A kapcsolattartás problematikus volta ellenére az egyik feltétel bizonyítatlansága esetén a másik feltétel (a gyermekek érdeke) a jogvita eldöntésénél már nem releváns. [52] A Kúria elfogadta a jogerős ítélet jogkövetkeztetését. Hangsúlyozza azonban, hogy megsértett jogszabályhely megjelölése hiányában a bizonyítékok mérlegelését (helyesen vagy helytelenül jutott a másodfokú bíróság a körülmények lényeges változása bizonyítatlansága jogkövetkeztetésére) nem vizsgálhatta. A felülvizsgálati eljárásban abban kellett állást foglalnia, hogy a jogerős ítélet az anyagi jogi feltételeket vizsgálta-e. [53] Az anyagi jogi jogszabálysértés nem állapítható meg. A másodfokú bíróság a körülmények változására vonatkozó tényállításokat vizsgálta, csak a peradatok újraértékeléséből vont le eltérő következtetést: a szülők és a gyermekek objektív körülményei változatlanok (lakhatás, iskola stb.); a szülő-gyermek viszony az egyezségi rendezést megelőzően is konfliktusokkal terhelt volt (a perben beszerzett igazságügyi szakértői vélemény szerint a gyermekek az egyezség megkötését megelőző általános alperesi magatartást sérelmezték, elzárkózó, az alperessel szembeni ellenséges magatartásuk döntően nem az egyezség megkötése utáni szülői viselkedésen alapult, hanem korábbi, személyes tapasztalatukra vezethető vissza); a kommunikáció hiánya; az alperes a gyermekek iránt közömbös magatartása. A másodfokú bíróság a peradatokat értékelte, az elsőfokú bíróság által feltárt bizonyítékokat szűkítette (csak a keresetlevélben foglalt tényállítások vizsgálhatók), ez viszont nem az anyagi jog, hanem az eljárási jog körébe tartozik, a peradatok mérlegelésére vonatkozó jogszabályhellyel áll ok-okozati összefüggésben. [54] A Kúria rámutat arra, hogy a felperes a gyermekek édesapjukkal szembeni negatív élményeik (alkoholfogyasztás) és feldolgozatlan érzéseik (a lánygyermekkel kapcsolatos bejelentés) ismeretében és tudatában kötött a kapcsolattartás szabályozása körében olyan egyezséget, amely a gyermekek addigi viselkedésétől eltérő – többek között a különélő szülővel való együttlétet igénylő – magatartás esetén realizálható. Ez a magatartása nem adhat alapot arra, hogy utóbb a gyermekek érdekére hivatkozással az egyezségi rendezésben meghatározott kapcsolattartás módjának és időtartamának lényeges megváltoztatását kérje. A gondozó szülőnek ugyanis a különélő szülő és a gyermekek kapcsolatát tiszteletben kell tartania, felelős a kapcsolattartás eredményes megvalósulásáért, és – ahogy arra a másodfokú bíróság helytállóan mutatott rá – ezt a felelősségét a gyermekekre nem háríthatja át. [55] A másodfokú bíróság – a kifejtettek alapján – az anyagi jogi törvényi feltételeket vizsgálta, önmagában pedig az (visszautalva a korábban kifejtettekre) az anyagi jogi jogszabálysértést nem alapozza meg, ha a bizonyítékokat újraértékelve a körülmények lényeges megváltoztatása körében az elsőfokú bíróságtól eltérő jogkövetkeztetésre jut. [56] A felperes megsértett jogszabályhelyként megjelölte a Ptk. 4:21. §
(6)bekezdését, amely a házasság felbontása anyagi jogi szabályait tartalmazza. A jelen ügy tárgya a kapcsolattartás szabályozásának megváltoztatása volt, a felek között a házasság felbontása és járulékai iránti per jogerősen befejeződött, a megjelölt jogszabályhely – önmagában azért, Kúria II.Pfv.20.581/2022/11 9 mert a gyermek érdekének figyelembevételét előírja - a jelen jogvitával oksági kapcsolatban nincs. [57] A fentiek alapján a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria hatályában fenntartotta [Pp. 424. §
(1)bekezdés]. [58] A Kúria a jogerős ítéletet tárgyalás megtartása nélkül bírálta el. [59] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre. A Kúria a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperest az alperesnek a felülvizsgálati eljárással felmerült költségei megtérítésére, amelyet a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §-a alapján 50.000 forint összegben határozott meg. [60] A felperes teljes személyes költségmentessége folytán az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény
  4. §-ban meghatározott felülvizsgálati eljárási illetéket (70.000 forint) a Pp.
  5. §
(1)bekezdés alapján az állam viseli. Budapest,
  1. szeptember
  2. dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.