Bf.237/2023/16 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pont], társtettesként elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)és
3. bc)alpont], 3 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntette [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)és
3. bc)alpont,

(3)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont] és lopás bűntette [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)és
3. bc)alpont,

(3)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont] miatt halmazati büntetésül 4 év szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, illetve vele szemben 102.440 forint erejéig vagyonelkobzást alkalmazott. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy az I. r. vádlott a szabadságvesztés büntetésből a kétharmad rész kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Elrendelte a hatóság1 5.B.163/2017/48. számú ítélettel kiszabott 1 év szabadságvesztés végrehajtását. [3] - Terhelt2 II. r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette [Btk. 365. §

(1)bekezdés a) pont], társtettesként elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)és
3. bc)alpont] és 3 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntette [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)és
3. bc)alpont,

(3)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont] miatt halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani azzal, hogy a II. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. [4] Az elsőfokú bíróság a járulékos kérdések körében részben érdemben helyt adott a magánfelek által előterjesztett polgári jogi igényeknek, más részüket illetően azok érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, továbbá rendelkezett az eljárási illeték vádlottak által történő megfizetése felől, a nyomozás során lefoglalt bűnjelekről és a büntető eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. [5] A hatóság1 5.B.307/2019/25. számú ítéletével szemben az ügyész jelentett be az I-II. r. vádlottak terhére fellebbezést a velük szemben kiszabott büntetés súlyosítása érdekében. [6] A hatóság2 a 2020. november 3. napján 2.Bf.5/2020/32. számú ítéletével a hatóság1 5.B.307/2019/25. számú ítéletét Terhelt1 I. r. vádlott vonatkozásában annyiban változtatta meg, hogy vele szemben 106.440 forint erejéig alkalmazott vagyonelkobzást. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I-II. r. vádlottakra helybenhagyta. [7] A Kúria a Pest Megyei Főügyészség által az I-II. r. vádlottak terhére bejelentett felülvizsgálati indítványt elbírálva a 2022. május 10. napján kelt Bfv.I.675/2021/20. számú végzésével Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. terheltek vonatkozásában a hatóság1 5.B.307/2019/25. számú és a hatóság2 2.Bf.5/2020/32. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a Budapest Környéki Törvényszéket új elsőfokú eljárás lefolytatására utasította. [8] A Budapest Környéki Törvényszék a 2023. május 10. napján kihirdetett 13.B.55/2022/28. számú ítéletében [9] - Terhelt1 I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. §

(1)bekezdés, valamint

(2)bekezdés

1. b)pont ba),
2. bb)és
3. bc)alpont], 3 rendbeli, két esetben társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §

(1)bekezdés, valamint két esetben a

(2)bekezdés

1. b)pont ba),
2. bb)és
3. bc)alpontjára, egy esetben a

(2)bekezdés

1. bb)és
2. bc)alpontjára figyelemmel, a

(3)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont], 2 rendbeli társtettesként, egy esetben kísérletként elkövetett jármű önkényes elvétele bűntettében [Btk. 380. §

(1)bekezdés, valamint egy esetben a

(2)bekezdés b) pontja, egy esetben a

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel, a

(3)bekezdés III. fordulat] és társtettesként elkövetett rongálás vétségében [Btk. 371. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint vele szemben 65.271 forintra vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztést börtönben Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.237/2023/16 3 rendelte végrehajtani, megállapította, hogy az I. r. vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. Elrendelte a hatóság1 5.B.163/2017/48. számú ítélettel kiszabott 1 év szabadságvesztés végrehajtását. [10] - Terhelt2 II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. §

(1)bekezdés, valamint

(2)bekezdés

1. b)pont ba),
2. bb)és
3. bc)alpont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §

(1)bekezdés, valamint a

(2)bekezdés

1. b)pont ba),
2. bb)és
3. bc)alpontjára figyelemmel, a

(3)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont], 2 rendbeli társtettesként, egy esetben kísérletként elkövetett jármű önkényes elvétele bűntettében [Btk. 380. §

(1)bekezdés, valamint egy esetben a

(2)bekezdés b) pontja, egy esetben a

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel, a

(3)bekezdés III. fordulat] és társtettesként elkövetett rongálás vétségében [Btk. 371. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt a bíróság, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 7 év szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani, megállapította, hogy a II. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. [11] Rendelkezett a Magánfél1, sértett4, a magánfél2 és sértett3 magánfelek polgári jogi igényéről, az eljárási illeték megfizetéséről és a bűnügyi költség viseléséről. [12] A Budapest Környéki Törvényszék 13.B.55/2022/28. számú ítéletét az ügyészség tudomásul vette, ellene Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlottak, valamint az I-II. r. védők jelentettek be fellebbezést enyhítésért. [13] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Bf.669/2020/13. számú átiratában kifejtette, hogy mivel az ügyben kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja szerinti mértékes fellebbezések bejelentésére került sor, ezért a Be. 590. §

(3)és

(5)bekezdései alapján korlátozott terjedelmű felülbírálatnak van helye. A másodfokú bíróságnak a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontjában írtak alapján nem kell vizsgálnia az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. [14] Az elsőfokú bíróság a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárást a büntetőeljárási szabályok betartásával folytatta le. Az ügyben az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését megalapozó eljárási szabálysértés nem merült fel és a korlátozott felülbírálat vonatkozásában a részjogerőt feloldó, a Be. 590. §

(5)bekezdésében felsorolt okok egyike sem állapítható meg. [15] Az elsőfokú bíróság az általa megállapított és irányadó, a vádlottak cselekvősége tekintetében a módosított vádiratival egyező ítéleti tényállásból helytállóan és okszerűen következtetett az I-II. r. vádlottak bűnösségére, büntethetőséget kizáró körülmény nem állapítható meg, a tényállás alapján a vádlottak felmentésére, illetve velük szemben az eljárás megszüntetésére nem kerülhet sor. A tényállásban írt cselekmények jogi minősítése törvényes, az anyagi jogi szabályoknak megfelel, a cselekmények egy kivételével bűnszövetségben történő elkövetésének megállapítására helyesen került sor. [16] Az alapeljárásban nem álltak fenn a beismerő nyilatkozat elfogadásának a törvényi feltételei, ezért a hatóság1nak meg kellett volna tagadnia a beismerés elfogadását. Az

1. és
2. vádpont vonatkozásában nem volt megállapítható a jogtalan eltulajdonítási célzat. A terheltek beismerő vallomásaiból az látszik megállapíthatónak, hogy használni akarták a gépjárműveket, haza akartak jutni és e körben a védekezésük alappal nem volt cáfolható. A jogtalan használati célzatot erősítette az is, hogy az
3. vádpont alatti gépkocsi sikertelen elvételét követően, szinte egyből elkövették a
4. vádpontban foglalt cselekményt, amelyben az is vezérelte őket, hogy járt a tehergépkocsi motorja, azaz azzal már biztosan haza tudnak jutni. Az
5. és
6. vádpontbeli cselekmény módosított vádirattal egyező, jármű önkényes elvételének bűntetteként történő minősítése tehát helytálló, ahogyan az elkövetői és az elkövetési alakzat, valamint a minősítő körülmények megállapítása is helyes. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.237/2023/16 4 [17] A bejelentett fellebbezések tartalmára figyelemmel, valamint a felülbírálat terjedelmének bővítésére módot adó ok, körülmény hiánya folytán a másodfokú bíróságnak az elsőfokú ítéletet kizárólag a joghátrányra vonatkozó rendelkezés vonatkozásában van módja felülbírálni, továbbá a Be.
7. §

(7)bekezdés értelmében hivatalból dönthet az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben, valamint a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről is. [18] A Budapest Környéki Törvényszék a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket csaknem maradéktalanul feltárta, azt indítványozta kiegészíteni azzal, hogy súlyosító tényezőként értékelendő mindkét vádlott terhére [19] - a társtettességben való elkövetés ténye, [20] - az V. és VI. tényállási pontokban rögzített cselekmények kapcsán az önhibájukból eredő ittas állapotban történt elkövetés ténye. [21] A törvényszék a feltárt büntetéskiszabási tényezőket a súlyuknak megfelelően értékelte, a kiszabott büntetésnek a neme és a mértéke is törvényes. A joghátrány kiszabásakor kellően megindokolta, hogy miért látott indokot a középmértéktől - mely az I. r. vádlott esetében 7 év, a II. r. vádlott esetében 10 év - lefelé történő eltérésre, ahogyan azt is, hogy miért volt indokolt a büntetést a speciális minimumot meghaladóan megállapítani. A büntetés mértéke eltúlzottnak egyik vádlott esetében sem tekinthető, így annak további lényeges mérséklése nem indokolt. [22] A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a bíróság helyesen határozta meg börtönben, illetve fegyházban, enyhébb végrehajtási fokozat meghatározása már túlzott és indokolatlan méltányosság gyakorlását jelentené. Törvényes a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása is, amelynek tartama megfelelően igazodik a kiszabott szabadságvesztés büntetés mértékéhez. A bíróság törvényesen rendelkezett a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdései és a Btk. 92/B. §

(1)bekezdés alapján a beszámításáról is. Az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező, valamint a bejelentett polgári jogi igények elbírálása tárgyában hozott rendelkezései törvényesek. [23] Ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Budapest Környéki Törvényszék 13.B.55/2022/28. számú ítéletét az indokolásának a büntetéskiszabási körülményeket érintő kiegészítését követően, a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján hagyja helyben. [24] Az I. r. vádlott védője az enyhítésért bejelentett fellebbezés írásbeli indokolásában indítványozta a büntetés kiszabása körében értékelni a vádlott személyi körülményeit, beismerő vallomását, a tetemes időmúlást, a kár részbeni megtérülését, valamint megbánó nyilatkozatát. Álláspontja szerint a generális és speciális prevenciós célokat is figyelembe véve a büntetés aránytalanul eltúlzott, annak mértéke nem tükrözi hűen a cselekmény társadalomra veszélyességét és az arányosságot sem. Az I. r. vádlottra kellő visszatartó erőt jelenthet egy tartamában enyhébb büntetés kiszabása is. [25] A II. r. védő a fellebbezés írásbeli indokolásában előadta, hogy az elsőfokú ítéletben kiszabott 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás büntetés a Btk. 80. §

(1)bekezdésében foglalt büntetés kiszabási elvekhez nem igazodik, aránytalanul eltúlzott, a büntetés célján túlmenő hátrányt okoz. Álláspontja szerint az alapeljárásban kiszabott 5 év fegyház fokozatú szabadságvesztés és 5 év közügyektől eltiltás tettarányos, a II. r. vádlott személyiségében rejlő társadalomra veszélyességhez igazodó és alkalmas arra, hogy őt visszatartsa további bűncselekmények elkövetésétől. Terhelt2 II. r. vádlott esetében a halmazati büntetési tételkeret 2-18 év között állapítható meg, melynek a középmértéke 10 év. A II. r. vádlott által elkövetett cselekmények tárgyi súlyát tekintve megállapítható, hogy egyenként alacsony tárgyi súlyú cselekményeket követett el, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.237/2023/16 5 ezeknek csak a száma az, ami a magasabb büntetési tételt megalapozza. Ezt együtt értékelve az enyhítő és súlyosító körülményekkel, az adott cselekmények tárgyi súlyához, az elkövetők társadalomra veszélyességéhez igazodóan a büntetési célok eléréséhez elegendő enyhébb büntetés alkalmazása. Enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni a II. r. vádlott beismerő vallomását, megbánó magatartását, az időmúlást, a két kiskorú gyermekről való gondoskodást, a kár részbeni megtérülését, a hosszú időn keresztül kiállt kényszerintézkedést. Ezekre tekintettel indítványozta a kiszabott büntetést enyhítését. [26] A fellebbezések nem alaposak. [27] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pont alapján kizárólag a kiszabott büntetés mértéke miatt jelentettek be fellebbezést, ezért a másodfokú bíróság a Be. 590. §

(3)bekezdés alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül, ezen túl a Be. 590. §

(5)bekezdés alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta [28] -

1. a)az elsőfokú bírósági eljárást és ennek során vizsgálta azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén [29] -
2. aa)a 607. §

(1)bekezdése, valamint a 608. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, vagy [30] - ab) a 609. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, [31] -

1. b)a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, ha a terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, [32] -
2. c)a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, továbbá [33] -
3. d)a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést, illetve [34] - a Be. 590. §

(7)bekezdés alapján hivatalból döntött az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben is. [35] Irányadó volt a [36] - Be. 590. §

(5a)bekezdés, mely kimondja, hogy a másodfokú bíróság az

(5)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján az elsőfokú bíróság ítéletét akkor bírálja felül, ha az ítélet megalapozatlanságának vizsgálata nélkül megállapítható, hogy a 607. §

(1)bekezdésében, valamint a 608. §

(1)bekezdésében fel nem sorolt, és a másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására, [37] - Be. 591. §

(2)bekezdés a) pont is, melynek értelmében a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, mivel a fellebbezést kizárólag az 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. [38] A Be. 567. §

(1)és

(2)bekezdésben írtak megsértése, a Be. 608. §

(1)bekezdésben és a Be. 609. §

(1)bekezdésben felsorolt eljárási szabálysértések nem róhatók fel, így az ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása nem merült fel. [39] Az ítélőtábla álláspontja szerint az ügy érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya nem volt. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.237/2023/16 6 [40] A másodfokú bíróság a vádlottak büntetéseire vonatkozó adatokat - melyek a Be. 561. §

(3)bekezdés b) pontjában írtak szerint nem a tényállás részei - pontosítja az erkölcsi bizonyítvány alapján (BH

1. 34.) akként, hogy [41] - Terhelt1 I. r. vádlottat a cselekmény elkövetése után a hatóság1 a
2. augusztus
3. napján kelt és
4. december
5. napján jogerős 22.Bpk.320/2020/
6. számú határozatával
7. június
8. napján elkövetett kábítószer birtoklása vétsége miatt 240.000 forint pénzbüntetésre ítélte, a jelen eljárásban elbírált cselekményeket e büntetőeljárás hatálya alatt követte el, [42] - Terhelt1 I. r. vádlott ellen
9. augusztus
10. napján elkövetett lopás bűntette miatt a Gödöllői Járási Ügyészség a
11. július
12. napján kelt B.2236-57/
13. számú vádiratában vádat emelt, [43] - Terhelt2 II. r. vádlott ellen
14. október
15. napján elkövetett súlyos testi sértés bűntette és csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt a hatóság számsor bü. számon indult büntető eljárás, a II. r. vádlott jelenleg ezen ügyben elrendelt letartóztatás hatálya alatt áll. [44] A Be.
16. §

(2)bekezdés a) pont alapján irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlottak bűnösségére, a terheltek felmentésére, vagy velük szemben az eljárás megszüntetésére nincs törvényes ok. [45] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a cselekmények minősítése is megfelel az anyagi jogi rendelkezéseknek, az elsőfokú bíróság a Be. 562. §

(2)bekezdésben foglaltaknak megfelelően a Be. 561. §

(3)bekezdés e) pont alapján a jogi minősítés körében is részletes jogi indokolást adott, mely kiegészítésre nem szorul. [46] A Btk. 80. §

(1)bekezdés értelmében a büntetést a törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. [47] A bíróság feladata az ítélkezés során a megadott büntetési tételkeret között olyan nemű és mértékű joghátrány alkalmazása, amely kifejezi a társadalom megítélését az adott cselekménnyel kapcsolatban, ugyanakkor figyelemmel van az elkövető által megvalósított magatartásra és személyi társadalomra veszélyességére is. [48] A Btk.

1. §-ban meghatározott büntetési célok a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A bűncselekmény elkövetőivel szemben kiszabott büntetés nem csupán magára az elkövetőre bír hatással, hanem a társadalom többi tagjára nézve is. A büntetés kiszabásakor a bíróságnak minden esetben e kettős cél szem előtt tartásával kell eljárnia. [49] A joghátrány megválasztása körében értékelendő körülményeket az elsőfokú bíróság nagyrészt hiánytalanul feltárta, azt az ítélőtábla annyiban egészíti ki, hogy súlyosító körülményként értékeli – a tényállás II. pontja kivételével - a társtettesi és az V-VI. tényállás esetében az ittas állapotban elkövetést (2/
2. (VII. 5.) BK véleménnyel felülvizsgált és módosítás nélkül fenntartott 56/
3. számú BK vélemény II/7-
4. pont). [50] A büntetés kiszabása körében a törvényszék ítéletének [38] bekezdésében az általa felhívott jogszabályhelyeknek megfelelően határozta meg a vádlottakra irányadó középmértéket. [51] Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlottak által megvalósított bűncselekmények tárgyi súlyát vizsgálva megállapítható, hogy a hatóság1 5.B.307/2019/
5. számú, illetve a hatóság2 2.Bf.5/2020/
6. számú ítéletében megállapított tényállás és minősítés is változott a megismételt eljárás eredményeképpen, a cselekmények rendbelisége is nőtt, illetve a az I-II. r. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.237/2023/16 7 vádlottak terhén megállapított cselekmények büntetési tételkerete is részben súlyosabb lett: egy esetben kettő évtől nyolc évig, egy esetben egy évtől öt évig, két esetben három évig, egy esetben két évig és egy esetben egy évig, Terhelt1 I. r. vádlott esetében további egy esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetettek. Így megállapítható, hogy már a cselekmények tárgyi súlya alapján is indok mutatkozott a korábbi, a Kúria által hatályon kívül helyezett ítéletekkel kiszabott büntetés felülvizsgálatára, a súlyosításnak a Be.
7. §

(3)bekezdés e) pont alapján akadálya nem volt. [52] Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlott alanyi társadalomra veszélyességét vizsgálva a másodfokú bíróság osztotta a törvényszék ítéletének [41] bekezdésében tett következtetést, hogy személyükben fokozott veszélyt jelentenek, melyet jól tükröz a korábbi elítéléseik ténye és az, hogy a kiszabott büntetések a céljukat nem érték el, illetve a vádlottak személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyesség értékelésekor el nem mellőzhető jelentőségű, hogy korábbi elítéléseik között is szinte csak vagyon elleni bűncselekmények voltak, életvitelükben változás nem következett be, hiszen mindkét vádlottal szemben újabb bűncselekmények miatt büntető eljárás indult, az I. r. vádlottal szemben vagyon elleni, a II. r. vádlottal szemben testi épség és köznyugalom elleni bűncselekmény miatt. [53] A társadalom hatékonyabb védelmének szempontjait előtérbe helyezve az I-II. r. vádlottakkal szemben megfelelő szigorral történő fellépés szükséges a generális és speciális prevenció eléréséhez. A másodfokú bíróság egyetértett a törvényszék által kiszabott büntetés nemével és mértékével, az szükséges a büntetési célok érvényre juttatásához, ezért a vádlottak és védők enyhítésre irányuló fellebbezését nem találta megalapozottnak. [54] A törvényszék az anyagi jogszabályokkal összhangban állapította meg Terhelt1 esetében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, Terhelt2 esetében pedig a feltételes szabadságra bocsátás kizártságát, törvényesek a szabadágvesztés büntetés végrehajtási fokozatára, a mellékbüntetés kiszabására, az I. r. vádlott esetében a vagyonelkobzásra és a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelésére, valamint az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítására vonatkozó rendelkezések is. Az ítélet polgári jogi igény elbírálása körében és a bűnügyi költségre vonatkozó döntései is megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. [55] Az I-II. r. vádlottak előzetes fogvatartására vonatkozó adatok helyesbítésének indokai: [56] - Terhelt1 I. r. vádlott letartóztatását a hatóság1 2019. november 25. napján kelt 5.B.307/2019/25-I. számú végzésével megszüntette. Terhelt1 I. r. vádlott a letartóztatása megszüntetését követően nem került szabadlábra, mert 2019. november 26. napjától 2019. december 25. napjáig töltötte a hatóság1 5.B.378/2018/4. számú ítéletével bűnsegédként elkövetett lopás vétsége miatt kiszabott 30 nap elzárás büntetést, ezt követően, 2019. december 25. napján szabadult (hatóság2 2.Bf.5/2020/3. szám alatti átirat, Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.237/2023/11. szám alatti büntetés-végrehajtás nyilvántartási adatok). A hatóság2 a 2020. január 9. napján meghozott 2.Bpkf.3/2020/3. számú végzésével a hatóság1 5.B.307/2019/25-I. számú végzését megváltoztatta és Terhelt1 I. r. vádlott letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamáig elrendelte. Terhelt1 I. r. vádlottal szemben a kényszerintézkedést a hatóság1 5.B.307/2019/40. és 5.B.307/2019/50. számú értesítések adatai alapján 2020. január 13. napján foganatosították, ezért az ítélőtábla a 2019. december 26-i dátumot 2020. január 13. napjára helyesbítette. [57] - Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlott esetében feltüntette, hogy mikor voltak közigazgatási terület elhagyását tiltó bűnügyi felügyeletben, ugyanis a Be. 561. §

(2)bekezdés a) pont alapján az ügydöntő határozat rendelkező részében indokolt feltüntetni Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.237/2023/16 8 valamennyi, személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésben töltött időtartamot, [58] - Terhelt2 II. r. vádlott esetében a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján megállapítható, hogy

1. október
2. napján elkövetett súlyos testi sértés bűntette és csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt a hatóság számsor bü. számon indult büntető eljárás, mely ügyben a Budakörnyéki Járásbíróság a
3. november
4. napján kelt számsor1 számú végzéssel
5. december
6. napjáig elrendelte, majd a
7. december
8. napján kelt számsor2 számú végzéssel
9. március
10. napjáig meghosszabbította letartóztatását, a II. r. vádlott jelenleg e kényszerintézkedés hatálya alatt áll. Ezért a másodfokú bíróság a
11. január
12. napján kelt 3.Bf.237/2023/
13. számú végzéssel a Be.
14. §

(3)bekezdés c) pont rendelkezése alapján Terhelt2 II. r. vádlott - jelen ügyben fenntartott - közigazgatási terület elhagyását tiltó bűnügyi felügyeletét meg is szüntette. [59] Az ítélet rendelkező részében a Be. 561. §

(2)bekezdés b) pontban meghatározott, a Be. 184. §

(2)bekezdés szerinti személyes adatok közül [60] - a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.237/2023/

1. számú adatlapok alapján megállapította, hogy Terhelt1 I. r. vádlott érvényes személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, [61] - Terhelt2 II. r. vádlott tényleges tartózkodási helyét a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.237/2023/
2. számú nyilvántartási adatlap alapján, személyazonosító igazolványának számát a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 3.Bf.237/2023/
3. sorszám alatt szereplő nyilvántartási adatlap alapján pontosította. [62] Fenti indokokra figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a Be.
4. §

(2)bekezdés szerint tanácsülésen eljárva - a Be. 605. §

(1)bekezdés alapján a rendelkező részben feltüntetett kisebb pontosításokkal helybenhagyta. [63] A Fővárosi Ítélőtábla végzése elleni fellebbezést a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdés zárja ki. Budapest,

1. január
2. dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke dr. Sárecz Szabina Martina s.k. előadó bíró dr. Kováts Katalin s.k. bíró A Budapest Környéki Törvényszék
3. május
4. napján kihirdetett 13.B.55/2022/
5. számú ítélete Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlottak vonatkozásában a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.237/2022/
6. számú végzésével
7. január
8. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
9. január
10. dr. Szalai Géza s.k. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.237/2023/16 9 a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: