A határozat elvi tartalma: Befogadás megtagadása befogadás megtagadás feltételeinek hiányában. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.993/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke, előadó bíró Mészárosné Dr. Szabó Judit bíró Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: dr. Kiss Gábor Mihály ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: dr. Nagy Éva Anna kamarai jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási jogvita elbírálása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Pécsi Törvényszék 10.K.700.367/2020/
- Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a felülvizsgálati kérelem [1] A felperes keresetében a hivatásos szolgálatra való alkalmatlansága alapjául szolgáló betegségei szolgálati kötelmekkel való összefüggése hiányát megállapító határozatok hatályon kívül helyezését és a betegségei szolgálati kötelmekkel való összefüggése Kúria VII.Kfv.37.993/2020/2 2 megállapítását kérte. A törvényszék a határozatokat 10.K.700.367/2020/
- számú ítéletével hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy a felperes alkalmazkodási zavara, szorongásos depressziós zavara és alvászavara a szolgálattal összefügg. [2] A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozásegészségügyi tevékenység ellátásainak szabályairól szóló 70/
- (XII. 30.) BM rendelet (BM rendelet) 28/A. §-a, a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/
- (VIII. 28.) NM rendelet (NM rendelet)
- § a) pontja és a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdése megsértésére hivatkozva. [3] A felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának indokaként az alperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja felhívásával előadta, hogy nincs egységes joggyakorlat abban a kérdésben, hogy a „jelen per tárgyát képező eljárásban a BM rendeletben foglaltak alapján első- és másodfokon eljáró Felülvizsgáló Orvosi Bizottság (FÜV bizottság) álláspontja miként veendő figyelembe a minősítési eljárást követő peres eljárásban, figyelemmel arra, hogy a jelen perben a (…) Törvényszék kizárólag az igazságügyi pszichiáter szakértő véleményére alapozottan hozta meg döntését, teljes egészében – erre vonatkozó indokok ismertetése nélkül – figyelmen kívül hagyva az elsőfokú és másodfokú közigazgatási eljárásban eljárt szakhatóságok szakvéleményében foglaltakat”. [4] Az alperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja felhívásával hivatkozott arra is, hogy ezen befogadási ok fennállását, a felvetett jogkérdés különleges súlyát és társadalmi jelentőségét igazolja, hogy „ezen eljárási szabályok irányadók valamennyi, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó személy betegségének szolgálati kötelmekkel való összefüggése megállapítása iránti” eljárásban. [5] Az alperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt befogadási ok fennállására is hivatkozott azzal, hogy az elsőfokú bíróság ítélete eltér a Kúria Mfv.III.10.697/2015/
- számú, azonos tárgyú perben hozott határozatától. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A Kp.
- §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be,
- a)ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [7] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi Kúria VII.Kfv.37.993/2020/2 3 irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.II.38.109/2019/2. Kfv.V.35.525/2019/2., Kfv.I.35.484/2019/2., stb.). [8] A Kúria értelmezésében a felvetett jogkérdés különleges súlya kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutat. A befogadáshoz az is szükséges, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ilyen ok lehet például az új típusú ügyek nagy száma (pl. Kfv.I.35.456/2019/2., Kfv.V.35.513/2019/2.). [9] Az alperes a Kúriától mindenek előtt a BM rendeletben foglalt eljárásjogi rendelkezések alkalmazására vonatkozóan kért általános jellegű iránymutatást. Ennek során elvi jelentőségű jogkérdést nem vetett fel, nem minősül ugyanis ilyennek, hogy a BM rendelet, vagy annak a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásának menetét, a munkavédelmi hatóság eljárását szabályozó 28/A. §
(1)-
(9)bekezdései alapján a FÜV Bizottságok „álláspontja miként vehető figyelembe” a minősítő határozat felülvizsgálata iránti perben. [10] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a perben kirendelt igazságügyi orvosszakértők szakvéleményének bírósági értelmezését és azzal összefüggésben az NM rendelet
- § a) pontjának a bíróság által megállapított, alperes által szintén vitássá tett tényállásra való alkalmazását vitatta arra hivatkozva, hogy az orvosszakértő a pszichiátriai kórképeket a foglalkozással csupán összefüggő, nem pedig foglalkozási megbetegedésnek minősítette. Az alperes befogadási kérelmében konkrét jogkérdést ezzel összefüggésben sem fogalmazott meg, az általa előadottak alapján olyan kérdés felmerülését, amely felsőbírósági iránymutatást igényelne, a Kúria sem talált megállapíthatónak. [11] A Kp.
- §
(1)bekezdés d) pont szerinti, a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés esetében az állított jogszabálysértés felülvizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha a felülvizsgálatot kezdeményező fél a Kúria közzétett eseti döntésére hivatkozik. Közzétételre azon határozatok esetében kerül sor, amelyeket a Kúria kifejezett céllal kíván a bíróságok és a jogkeresők elé tárni, a közzététel formája a BH-ban vagy az EBH-ban való megjelenés. [12] Az alperes által hivatkozott határozat nem tartozik a fenti körbe. A Kúria ettől függetlenül rámutat arra, hogy az Mfv.III.10.697/2015/
- számú határozatban foglaltak a jelen ügyre a tényállás és az alkalmazott jogszabályok eltérései miatt nem irányadók. A Kúria által elbírált ügyben a bíróság olyan megbetegedés egészségkárosító hatásának igazságügyi szakértői bizonyítás útján való értékelését rendelte el, amely betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggése megállapítását jogszabály [a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól szóló 7/
- (III.21.) HM rendelet (HM rendelet)
- számú melléklet] kifejezetten kizárta. A Kúria abban az ügyben – az alperes állításával ellentétben – nem adott olyan iránymutatást, amely szerint a FÜV Kúria VII.Kfv.37.993/2020/2 4 eljárások lefolytatásával kiadott minősítő határozatok felülvizsgálata iránti perben szakértői bizonyítás elrendelése általánosan tilalmazott lenne. A Kúria abban a határozatban csupán az ügy felperesének jogszabályban (a HM rendeletben) kifejezetten megjelölt, szolgálati katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítási tilalom alá eső betegsége tekintetében állapította meg azt, hogy a perben nem volt helye szakértői bizonyításnak. [13] A Kúria az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezését nem látta indokoltnak; a felperes a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjában foglalt ok fennállását nem állította, e körben a befogadási kérelmet nem indokolta [Kp. 117. §
(4)bekezdés]. [14] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását – a Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdése alkalmazásával – megtagadta. Záró rész [15] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- január
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, előadó bíró, Mészárosné Dr. Szabó Judit s. k. bíró, Dr. Bérces Nóra s. k. bíró