Kbf.32/2021/9 – Fővárosi Ítélőtábla

(3)bekezdés szerinti súlyosítási tilalomba, ezért az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az ügyészi fellebbezés irányának megfelelően a fellebbviteli bíróság a vádlottal szemben kiszabott „B” kategóriára korlátozott járművezetéstől eltiltást 3 évi közúti járművezetéstől eltiltásra súlyosította. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. .. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.32/2021/

1. szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
2. november
3. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa
4. június
5. napján kihirdetett Kb.II.66/2021/
6. számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben kiszabott „B” kategóriára korlátozott járművezetéstől eltiltást 3 (három) év közúti járművezetéstől eltiltásra súlyosítja. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. A közúti járművezetéstől eltiltás tartamába a
7. június
8. napjától a mai napig eltelt időt beszámítja. Indokolás [1] A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa a
9. június
10. napján kihirdetett Kb.II.66/2021/
11. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki közúti baleset okozásának vétségében [Btk.
12. §

(2)bekezdés b) pont]. Ezért 1 év 6 hónap szabadságvesztésre és 2 év „B” kategóriába tartozó járművek vezetésétől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére rendelkezett a végrehajtási (fogház) fokozatról, valamint a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. A vádlottat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól. A járművezetéstől eltiltás tartamába a

1. december
2. napjától a
3. június
4. napjáig eltelt időt beszámítani rendelte. Kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.32/2021/9-II. 2 [2] A tárgyaláson jelenlévő katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész a kihirdetett ítélet ellen a vádlott terhére, valamennyi közúti járműkategóriára kiterjesztett járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabásáért és az alkalmazott előzetes bírói mentesítés mellőzése érdekében jelentett be fellebbezést. Fellebbezése írásbeli indokolásában a Kúria 38/
5. BK véleményére figyelemmel hangsúlyozta, hogy az elsőbbségi jogosultság a KRESZ-ben kiemelkedő fontosságú közlekedési jogosultság. Álláspontja szerint a vádlott közlekedési szabályszegése térben és időben olyan módon történt, amely a sértett számára nem adott reális lehetőséget a baleset elhárítására. Érvelt azzal, hogy nem áll fenn olyan, a vádlott javára szolgáló körülmény, amely indokolttá tenné a járművezetéstől eltiltás kategóriára szűkítését. Hivatkozott arra, hogy önmagában az a tény, hogy a vádlott „B” kategóriába tartozó jármű vezetésével valósította meg a bűncselekmény elkövetését, illetve, hogy gazdálkodó tevékenységéhez szükséges a mezőgazdasági járművek vezetése, nem eredményezheti a járművezetéstől eltiltás kategóriára korlátozását. Megjegyezte, hogy a vádlott éppen a gazdálkodási tevékenysége folytatása, mezőgazdasági termény szállítása közben követte el a bűncselekményt. Következtetése szerint a vádlottnak a társadalomra veszélyessége a közlekedés biztonsága tekintetében jelentős, a járművezetéstől eltiltás kategóriára szűkítése így a közúti közlekedésben részt vevők potenciális veszélyeztetését nem küszöböli ki. Annak érdekében, hogy a vádlott tekintetében a speciális prevenció érvényesüljön és a közlekedés biztonsága megóvásra kerüljön, álláspontja szerint teljeskörű járművezetéstől eltiltás indokolt. Ugyanakkor az előzetes mentesítésre vonatkozó ítéleti rendelkezés mellőzése érdekében bejelentett fellebbezését nem tartotta fenn. Ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az ítéletet változtassa meg, és a vádlottat teljeskörű járművezetéstől eltiltásra ítélje. [3] A vádlott és védője a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.613/2021/
6. számú átiratában az ügyészi fellebbezést kiegészítéssel, egyben az ügyészi fellebbezés indokolásával megegyezően, módosítással tartotta fenn. Átiratában utalt arra, hogy a fellebbezés tartalmára figyelemmel a felülbírálat a Be.
7. §

(3)bekezdése alapján korlátozott. Az elsőfokú bíróság perrendszerű eljárásában ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, a bűnügyben releváns bizonyítékokat megvizsgálta, azokat egyenként és együttesen értékelve állapította meg a tényállást. Álláspontja szerint e tényállás személyi része a vádlottnak a

1. június 8-i nyilvános elkészítő ülésen előadott nyilatkozata alapján, az abban foglaltak szerint közlekedési előéletére vonatkozóan kiegészítendő. Álláspontja szerint a kiegészítéssel a tényállás mentes lesz a megalapozatlansági okoktól, és az ítélet felülbírálatra alkalmassá válik. Érvelt azzal is, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is eleget tett, kifejtett indokolása nem ellentétes a logika szabályaival. A rögzített tényállás alapján a bíróság okszerű következtetést vont a vádlott bűnösségére nézve, és törvényesen minősítette közlekedési bűncselekményét. Rámutatott arra, hogy a büntetéskiszabás keretében indokoltan szabott ki próbaidőre felfüggesztett fogház fokozatú szabadságvesztés büntetést, melynek ítéleti kiszabata és próbaidő tartama tettarányos, valamint alkalmas a Btk.
2. §-ában megfogalmazott generál prevenció elérésére. Utalt arra is, hogy helyesen szabott ki az elsőfokú bíróság járművezetéstől eltiltást is. Tévedett azonban annak időtartama meghatározásakor és „B” járműkategóriára korlátozása alkalmazásakor. Rámutatott arra, hogy Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.32/2021/9-II. 3 a vádlott elbírált közlekedési szabályszegése igen súlyos fokú, normaszegése súlyos minősülét eredményezett, amely nem tükröződik a közúti járművezetéstől eltiltás tartamában. Álláspontja szerint a vádlott jogosítványának bevonása az őstermelői tevékenységét nem lehetetlenítette el. Kiemelte, hogy helyes döntést hozott az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítélet tényállásának személyi részét egészítse ki, majd az ügydöntő határozatot megváltoztatva, a vádlottal szemben súlyosításul szabjon ki a Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pontja és

(3)bekezdése, valamint a Btk. 56. §

(1)és

(3)bekezdése alapján valamennyi közúti járműkategóriát érintő és felemelt tartamú közúti járművezetéstől eltiltás büntetést. Egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. [5] A vádlott védője a

1. szeptember
2. napján kelt beadványában a főügyészség átiratára észrevételezte, hogy a szóban bejelentett ügyészi fellebbezés a kiszabott járművezetéstől eltiltás hatókörének a súlyosítására irányult, ehhez képest az eltiltás időtartamát felemelni törvényesen nem lehet, mert az a súlyosítási tilalomba ütközik. Érvelt azzal is, hogy a vádlott
3. évi közlekedési szabálysértése nem vehető figyelembe a jelen ügy elbírálása kapcsán, a közlekedési előélete kifogástalan. Álláspontja szerint a vádlott közlekedési szabályszegése nem kirívóan súlyos, mert az elsőbbségi szabályt azért szegte meg, mert gépjárműve lefulladt és ehhez képest egy olyan balesetelhárítási módozatot választott, amellyel nem tudta elkerülni a balesetet. Hivatkozott arra is, hogy a tényállás része az, miszerint a balesetet követően a 83 éves, egyébként sebész főorvos sértett a gépjárműből kiszállt és ő maga kérte az orvosi ellátás mellőzését. Minderre tekintettel a három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodó és munkája mellett egyéb jövedelemszerző tevékenységet is folytató, családfői szerepet ellátó terheltet is lényegében a körülmények áldozatának kell tekinteni. Hivatkozott arra is, hogy a terhelt vezetői engedélyének bevonása és a másodfokú elbírálás között majdnem két év telik el, amely időszak alatt a terhelt a közúti közlekedésben részt nem vehetett, mezőgazdasági termelő tevékenységében akadályoztatva volt, túlmunkát a büntetőeljárás folyamatban léte miatt szolgálata során nem tudott ellátni, és mindebből eredően milliós nagyságrendű jövedelemkiesése keletkezett, ezért büntetésének súlyosítása nem indokolt. [6] A katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
4. §

(3)bekezdése alapján – korlátozottan – bírálta felül, tekintettel arra, hogy a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. A felülbírálat ezért a vádlottal szemben kiszabott büntetésre vonatkozó, sérelmezett rendelkezést érinti, továbbá a Be. 590. §

(5)bekezdés c) pontjára figyelemmel az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezését. [7] A fellebbviteli bíróság a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú katonai tanács által megállapított történeti tényállásra alapította. Ugyanakkor a másodfokú bíróság, egyetértve a fellebbviteli főügyészség idevonatkozó indítványával, észlelte, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás személyi része hiányos, az kiegészítésre szorul, és a tényállás hiányosságai a rendelkezésre álló iratok tartalma és adatai alapján Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.32/2021/9-II. 4 kiküszöbölhetők. Ezért a másodfokú katonai tanács a történeti tényállás személyi részét lényegében a Be. 593. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján azzal egészíti ki, hogy: „A vádlott

1. óta rendelkezik járművezetői engedéllyel, azóta éves szinten 10.000-15.000 kilométert vezet, és eddig egy alkalommal marasztalták el közlekedési szabálysértésért
2. évben.” E kiegészítéssel a tényállás személyi része is teljes, az ítélet felülbírálatra alkalmas. [8] A fellebbviteli bíróság azonban a Be.
3. §

(5)bekezdése a) pontjában írtakra figyelemmel az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta az elsőfokú eljárást. Így vizsgálta azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett-e a Be. 608. §

(1)bekezdésében írt, az ítélet abszolút hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést. [9] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a korlátozott felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat betartotta, nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely megalapozná az ítélet hatályon kívül helyezését. [10] A vádlott a tárgyaláson beismerte a vád szerinti bűnösségét. Az elsőfokú katonai tanács indokoltan járt el, amikor – arra figyelemmel, hogy a vádlott bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását az egyéb rendelkezésre álló releváns bizonyítékok is alátámasztották - a vádlott beismerő nyilatkozatának megtételét követően tartott részletes iratismertetés után a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította. [11] Az elsőfokú katonai tanács a vádirati tényállással egyezően az ítélet [6] bekezdésétől a [20] bekezdéséig terhelő tartalmú történeti tényállást rögzített. Az elsőfokú bíróság a váddal egyezően törvényesen minősítette a vádlott közlekedési bűncselekményét. [12] A súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés a következők szerint alapos. [13] Az elsőfokú katonai tanács a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket az ítélete [27] bekezdésében helyesen tárta fel. Az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy a Btk. 79. §-ban meghatározott büntetési célok maradéktalan eléréséhez a vádlottal szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetés és járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabása szükséges. A büntetéskiszabás keretében az elsőfokú bíróság az első bűncselekményes vádlottnál a Btk. 85. §-ában írtak indokolt alkalmazásával, a Btk. 37. §

(1)bekezdésének megfelelően szabott ki végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést. A szabadságvesztés tartama és a próbaidő tartama is tettarányos, alkalmas a Btk.

1. §-ában megfogalmazott büntetési célok elérésére. Tévedett azonban az elsőfokú katonai tanács, amikor a járművezetéstől eltiltás időtartamát meghatározta és azt „B” járműkategóriára korlátozta. Előre bocsátja a fellebbviteli bíróság, hogy a katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész a vádlott terhére jelentette be fellebbezését, megjelölve azt, hogy az a joghátrány súlyosítását miként célozza. Ugyan jelen ügyben Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.32/2021/9-II. 5 korlátozott a felülbírálat, csak a kiszabott büntetésre vonatkozó, sérelmezett rendelkezést érinti, mégis nyomatékosan szükséges utalni arra, hogy a másodfokú bíróság súlyosításra vonatkozó törvényes lehetőségeit a járművezetéstől eltiltás érvényesülési körét érintő fellebbezés ezen iránya nem korlátozza be. A másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés tartalmához ebben az értelemben nincs kötve. A vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezés megnyitotta a járművezetéstől eltiltás büntetés időtartama felülbírálatának lehetőségét is, ezért annak felemelése nem ütközik súlyosítási tilalomba. A fellebbviteli bíróság a járművezetéstől eltiltás időtartamának a vádlott terhére való megváltoztatására akkor nem lenne jogosult, ha az ügyész a vádlott terhére nem jelentett volna be fellebbezést, és nem jelölte volna meg azt, hogy a járművezetéstől eltiltás büntetés mikénti kiszabását kifogásolja. A másodfokú bíróság tehát a konkrét ügyben a szabadságvesztés tartamát és a felfüggesztés próbaidejét nem emelhette fel, de a járművezetéstől eltiltás körét és tartamát is súlyosíthatta, mivel az nem ütközik a Be.
2. §

(3)bekezdés szerinti tilalomba, figyelemmel az ügyészi fellebbezés helyes értelmezésére. [14] A másodfokú katonai tanács osztja az ügyészi álláspontot a tekintetben, a vádlott által elbírált szabályszegés súlyosfokú, amelynek megvalósítása nem csak a „B” járműkategóriájú közúti járművek vezetése esetén veszélyezteti fokozottan a közlekedés rendjét, valamint az abban résztvevők élet- és vagyonbiztonságát. Egyetért a fellebbviteli bíróság azzal az ügyészi állásponttal is, hogy a halálos eredménnyel járó közúti baleset tényleges tárgyi súlya nem tükröződik a járművezetéstől eltiltás tartamában, alkalmatlan a vádlottnál a speciálprevenció elérésére, az elbírált közlekedési bűncselekmény jogtárgyának hathatós védelmére. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a vádlottal szemben kiszabott „B” kategóriára korlátozott járművezetéstől eltiltás tartamát 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra súlyosította. [15] A fellebbviteli bíróság továbbá osztja azt az elsőbírói és ügyészi álláspontot, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése mellett a jelenleg is szolgálatot teljesítő, kiváló parancsnoki jellemzéssel rendelkező vádlott – akinek közlekedési bűncselekménye nincs összefüggésben szerződéses katonai szolgálatával - a szolgálatban megtartható, ezért a Btk. 102. §

(1)bekezdése alapján az elsőfokú katonai tanács törvényesen részesítette a vádlottat előzetes bírósági mentesítésben. [16] A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének további rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa – helyes indokai alapján – helybenhagyta. [17] A másodfokú katonai tanács a Btk. 56. §

(2)bekezdése alapján rendelte beszámítani a járművezetéstől eltiltás időtartamába az elsőfokú ítélet kihirdetése óta eltelt időt, amely alatt a vádlott vezetői engedélyét a bűncselekménnyel összefüggésben elvették. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.32/2021/9-II. [18] alapszik. 6 A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 606. §

(1)bekezdésén Budapest,

1. november
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. Dr. Belovai Henriette hb. százados s.k. előadó bíró bíró A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának Kb.II.66/2021/
3. számú ítélete vádlott tekintetében a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanács 6.Kbf.32/2021/
4. számú ítéletében írt változtatással
5. november
6. napján jogerőre emelkedett és a felfüggesztett szabadságvesztés kivételével végrehajthatóvá vált. Budapest,
7. november
8. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke .