Bfv.393/2021/15 – Kúria

(2)bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.393/2021/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. december
3. Az ügy tárgya: becsületsértés vétsége és más bűncselekmény Terhelt: Első fok: Budai Központi Kerületi Bíróság, 11.B.312/2015/232., ítélet, tárgyalás,
4. november
5. Másodfok:
6. január
7. Fővárosi Törvényszék, 23.Bf.7074/2020/15., végzés, nyilvános ülés, Az indítvány előterjesztője: a terhelt Kúria 3.Bfv.393/2021/15 Az indítvány iránya: 2 a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a becsületsértés vétsége és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 11.B.312/2015/
8. számú ítéletét, illetve a Fővárosi Törvényszék 23.Bf.7074/2020/
9. számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Budai Központi Kerületi Bíróság a
10. november 25-én meghozott 11.B.312/2015/
11. számú ítéletével a terheltet az ellene becsületsértés vétsége [Btk.
12. §

(2)bekezdés a) pont], valamint folytatólagosan elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette. A tulajdon elleni szabálysértés [Szabs.tv. 177. §

(1)bekezdés a) pont] miatt indult eljárást megszüntette. Rendelkezett a bűnjelről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. január 29-én meghozott 23.Bf.7074/2020/
2. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
3. §

(2)bekezdés d) pontjában írt okból, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésre hivatkozással. Kúria 3.Bfv.393/2021/15 3 [4] Kifejtette, hogy a másodfokú eljárásban a

1. január 29-i nyilvános ülés megtartására törvénysértő módon került sor tekintettel arra, hogy értesítette a bíróságot arról, hogy nem tud megjelenni a nyilvános ülésen, de mindenképpen részt kíván venni azon. Sérelmezte, hogy anélkül döntött a másodfokú bíróság az ügyben, hogy őt meghallgatta volna. [5] Kifogásolta, hogy a kirendelt védő annak ellenére felszólalt a nyilvános ülésen, hogy ő jelezte felé, hogy betegség miatt nem tud megjelenni, valamint azt kérte tőle, hogy a másodfokú bíróság előtt semmilyen módon ne járjon el, csupán arról tájékoztassa a bíróságot, hogy nem tud megjelenni a nyilvános ülésen. [6] Vitatta a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét. Kifejtette, hogy a becsületsértési ügyben egyértelműen bizonyítást nyert az, hogy ő a rendőr nevét az eseménykor nem ismerte, így erre vonatkozó tényállítást a bíróság törvényesen nem tehetett volna. A lopás vétsége vonatkozásában vitatta a tényállásban rögzítetteket, mely szerint az eltulajdonított dolgok a sértett tulajdonát képezték. [7] A Legfőbb Ügyészség a BF.478/2021/
2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [8] Kifejtette, hogy a terhelt idézése szabályszerű volt, a nyilvános ülésen a megjelenése nem volt kötelező, így nem sértett törvényt a másodfokú bíróság, hogy a terhelt távollétében hozott jogerős határozatot. Mivel a védője jelen volt, a védelemhez való joga nem sérült. [9] Mind a becsületsértés vétsége, mind a lopás vétsége tekintetében felhozott érveivel a felülvizsgálati indítvány a megállapított tényállást támadja, az a törvényben kizárt. [10] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn. III. [11] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. A Be.
3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [13] A Be.
4. §

(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Kúria 3.Bfv.393/2021/15 4 [14] A Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [15] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján a következőket állapította meg: – A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2021. október 1-jén a 23.Bf.7074/2020/4. számú végzésével nyilvános ülést tűzött ki 2020. november 19. napjára, melyre a terheltet a Be. 599. §

(5)bekezdésére történt figyelmeztetéssel idézte. – A terhelt

1. november
2. napján telefonon keresztül bejelentette a bíróságnak, hogy a következő napon tartandó nyilvános ülésen nem tud megjelenni, mert önkéntes karanténban van. Azonban a nyilvános ülésen feltétlenül szeretne jelen lenni és felszólalni. – A terhelt bejelentésére figyelemmel a tanács elnöke közölte a terhelttel, hogy a vírushelyzetre tekintettel elhalasztja a nyilvános ülést, egyben figyelmeztette a terheltet, hogy a nyilvános ülés elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. – A bíróság új határnapul
3. január
4. napját tűzte, melyre a terheltet azzal idézte, hogy a megjelenése nem kötelező, a határnap elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. – A terhelt
5. január
6. napján telefonon keresztül arról értesítette a bíróságot, hogy előző nap kapta meg a koronavírus elleni védőoltást, és magas lázzal fekszik otthon. Kérte a nyilvános ülés egy héttel való elhalasztását. – A bíróság az ügyben
7. január 29-én nyilvános ülést tartott, melyen jelen volt a terhelt kirendelt védője. A tanács elnöke megállapította, hogy a terhelt szabályszerű idézés ellenére, míg az ügyészség szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. Ismertette a terhelt beadványait, majd megállapította, hogy a nyilvános ülés megtartásának akadálya nincs. [16] A Be.
8. §

(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. A Be. 599. §

(5)bekezdése szerint a fellebbezés a szabályszerűen idézett terhelt távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. [17] Rámutat a Kúria, hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent terheltet a bíróság a távollétében is felmentheti, vagy vele szemben az eljárást megszüntetheti [Be. 429. §

(4)bekezdés], a felülbírálat során pedig az ítélet felmentő, illetve eljárást megszüntető rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni, ha azt az elsőfokú bíróság a terhelt vagy a védő távollétében hozta meg [Be. 608. §

(2)bekezdés c) pont] Kúria 3.Bfv.393/2021/15 5 [18] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával járt el, amikor a terhelt távollétében megtartotta a nyilvános ülést. Ezért a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértést nem valósította meg, így a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. [19] Ami a tényállásban megállapítottak elleni kifogást illeti, a következőkre mutat rá a Kúria. [20] A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [21] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének a vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [22] A terhelt állításai az irányadó tényállásban megállapított tényekkel ellentétes, illetve azokon kívül eső tényekre, körülményekre vonatkozóak. Így a tényállással ellentétesen hivatkozik az indítványozó arra, hogy az intézkedő rendőr nevét nem ismerte, a saját tárgyait vitte el, azok nem a sértett tulajdonát képezték. [23] Az indítvány e részében valójában az irányadó tényállást, az eljárt bíróság mérlegelési tevékenységét támadta, eltérő tényállás megállapítását célozva. Erre azonban felülvizsgálati eljárásban nincs mód. [24] Megjegyzi a Kúria, hogy a Be. 650. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható, az így irányadó tényállás alapján a jelen esetben a terheltre nézve a jogerős határozatnál kedvezőbb döntés nem létezik, így nincs olyan indítvány, ami a javára szólhatna. [25] A Be. 651. §

(2)bekezdése értelmében a terhelt csak a maga javára jogosult felülvizsgálati indítványt benyújtani. Jelen esetben – a felmentés és a megszüntetés ellenében – nyilvánvalóan nincs ilyen indítvány, a terhelt indítványa valójában a törvénynél fogva ezen okból is kizárt. [26] Ekként a Kúria – miután nem észlelt egyéb olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Budai Központi Kerületi Bíróság 11.B.312/2015/

1. számú ítéletét, valamint a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 23.Bf.7074/2020/
2. számú végzését a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Kúria 3.Bfv.393/2021/15 6 IV. [27] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [28] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. december
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző