← Magyarország

Fkf.447/2021/9 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Halmazat megállapítása kábítószer birtoklásának vétsége és kábítószer-kereskedelem vétsége esetén. Szegedi Ítélőtábla Fkf.I.447/2021/

  1. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
  2. december
  3. napján tartott tanácsülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A kábítószer-kereskedelem bűntette miatt vádlott neve1 és társa ellen indult büntetőügyben a Gyulai Törvényszék
  4. május
  5. napján kihirdetett 6.Fk.68/2021/
  6. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: vádlott neve2 II. rendű vádlott cselekményét kábítószer birtoklása vétségének [Btk.
  7. §

(6)bekezdés
  1. fordulat] is minősíti. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy a II. rendű vádlott tartózkodási helyére utalást mellőzi. A bíróság megállapítja, hogy vádlott neve2 II. rendű vádlott magyar állampolgár. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság vádlott neve2 II. rendű vádlott bűnösségét kábítószerkereskedelem vétségében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  2. évi C. törvény (Btk.)
  3. §
(1)bekezdés 2. fordulat,
(5)bekezdés a) pont] állapította meg. Ezért 1 év 6 hónap próbára bocsátásra ítélte. Szegedi Ítélőtábla 1.Fkf.447/2021/9 2 [2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség a II. rendű vádlott terhére a büntetés súlyosítása végett, próbaidőre felfüggesztett fogház végrehajtási fokozatú szabadságvesztés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. Jogorvoslati nyilatkozatának írásbeli indokolásában kifejtette, hogy a büntetéskiszabási tényezők körében a II. rendű vádlott terhére súlyosító körülményként értékelendő az általa elkövetett bűncselekmény elszaporodottsága, amelynek nyomatékát növeli az, hogy a II. rendű vádlott tudta, olyan személynek ad át kábítószert, aki annak kereskedésével foglalkozik. Erre figyelemmel a II. rendű vádlottnak azzal is számolnia kellett, hogy az átadott kábítószer része lehet az átvevő személy által folytatott kábítószer-kereskedelemnek. [3] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.213/2021/
  1. számú átiratában az ügyészség által bejelentett fellebbezést annak indokolásával egyezően fenntartotta azzal, hogy a fellebbezés indokolásában a büntetés kiszabása kapcsán a II. rendű vádlott terhére rótt bűncselekmény elszaporodottságával, mint súlyosító körülménnyel összefüggésben kifejtetteket mellőzte, egyúttal kiegészítette annak súlyosító körülményként való értékelésével, hogy a II. rendű vádlott a kábítószer-kereskedelem mellett kábítószert fogyasztott. Összességében indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezéssel felülbírált részét – tanácsülésen eljárva – változtassa meg, a II. rendű vádlottal szemben alkalmazott próbára bocsátást súlyosítsa fogház végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre, amelynek végrehajtását próbaidőre függessze fel, továbbá állapítsa meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának az elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap, egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. [4] A II. rendű vádlott és védője az ügyészség fellebbezésének indokolására, illetve a fellebbviteli főügyészség átiratára észrevételt nem tett. [5] A fellebbezés nem alapos. [6] Tekintettel arra, hogy az ügyészség fellebbezésének bejelentésére a Be.
  2. §
(3)bekezdés a) pontja alapján került sor, a másodfokú bíróság a Be. 590. §
(3)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését bírálta felül (korlátozott felülbírálat). [7] A korlátozott felülbírálat azonban a Be. 590. §
(5)bekezdése alapján kiterjedt a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések, valamint azon eljárási szabályok megtartásának a vizsgálatára is, amelyek megsértése esetén a Be. 607. §
(1)bekezdése, valamint a 608. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, továbbá a Be. 590. §
(7)bekezdése alapján kiterjedt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezésekre is. [8] Az ítélőtábla ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [9] A Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által Szegedi Ítélőtábla 1.Fkf.447/2021/9 3 megállapított tényállásra alapítja, ha a fellebbezést kizárólag az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be. [10] A Be. 606. §
(3)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének, vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye. [11] Az elsőfokú bíróság a Be. 504. §
(2)bekezdésében részletezett törvényi feltételek mellett fogadta el a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát, és mivel a vádlott e körben a tárgyaláshoz való jogáról is lemondott, már az előkészítő ülésen ügydöntő határozatot hozott. E tényre ugyanakkor ítélete indokolásának [3] bekezdésében hiányosan utalt, ezért az ott írtakat az ítélőtábla kiegészítette azzal, hogy a II. rendű vádlott a
  1. május
  2. napján tartott előkészítő ülésen bűnösségét beismerte, és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott. [12] Mellőzte a másodfokú bíróság – mint a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentőséggel nem bíró tényezőt – a II. rendű vádlott személyi körülményei közül az egészséges állapotára utalást. [13] Az ítélőtábla utal azon bírói gyakorlatra is, amely szerint a másodfokú bíróság a korlátozott felülbírálat keretei között is korrigálhatja a tényállás nyilvánvaló elírásait vagy számítási hibáit, amely helyesbítések nem jelenthetik az elsőfokú határozat érdemi változtatását (EBD
  3. B.20.). [14] Ennek megfelelően észlelte a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás a vádiratban írtakhoz képest – nyilvánvaló elírás folytán – helyesbítésre szorult annyiban, hogy a [20] bekezdésben megjelölt 4 adag, összesen 2 gramm tömegű marihuána totál-THC tartalma legkevesebb 0,004 gramm, míg a [14] bekezdésben az ott írt kábítószerek hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség – helyesen – felső határát nem haladta meg. [15] Egyebekben az elsőfokú bíróság a tényállást a vádirati tényállással egyezően állapította meg. Ahhoz képest csak annyi pontosítást tett, hogy az indokolás [15] bekezdésében írt 3 gramm marihuána – 0,5 grammonként számított – adagjainak számát – nyilvánvaló számítási hibát korrigálva – 5 helyett 6 adagban határozta meg, míg az elkövetéssel érintett kábítószerek tiszta hatóanyagtartalmának – az irányadó bírói gyakorlatnak megfelelően – a vádban megjelölt értékhatár szerinti legkevesebb értéket tekintette. [16] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a [16]-[19] bekezdésében megnevezett kábítószerek hatóanyag-tartalmát érintően a csekély mennyiség felső határának megállapítása, valamint az adott ügy elkövetési tárgyát jelentő kábítószer hatóanyag-tartalmához történő Szegedi Ítélőtábla 1.Fkf.447/2021/9 4 viszonyítása jogi következtetés, így azok nem a tényállás részét képezik. Erre tekintettel az indokolás említett részeit az ítélőtábla a tényállásból a jogi indokolásba utalta. [17] A megállapított tényállásból a törvényszék helyesen következtetett a II. rendű vádlott bűnösségére, cselekményeinek minősítése azonban csak részben felelt meg a törvénynek. [18] Nem tévedett a törvényszék, amikor a II. rendű vádlottnak a tényállás [11] bekezdésében írt magatartását – kábítószerek cseréje – kábítószer-kereskedelem vétségének [Btk.
  4. §
(1)bekezdés 2. fordulat,
(5)bekezdés a) pont] minősítette. [19] Erre vonatkozó jogi indokait az ítélőtábla osztotta. [20] Az elsőfokú bíróság az EBH
  1. B.
  2. számú elvi bírósági határozatban rögzített ítélkezési gyakorlatra hivatkozással nem értékelte önálló bűncselekményként a II. rendű vádlott – elsőfokú ítélet [8]-[9] bekezdésében részletezett – fogyasztási cselekményeit. [21] Az említett eseti döntésben foglaltak szerint a kábítószer-fogyasztás szubszidiárius vétség, így, ha a kábítószer-kereskedelem elkövetője egyúttal fogyaszt is kábítószert, terhére kizárólag a fogyasztást elnyelő kábítószer-kereskedelem bűntettét kell megállapítani. [22] Jelen ügyben azonban a Btk.
  3. §
(6)bekezdésében szabályozott bűncselekmény szubszidiárius jellege több okból sem lehetett halmazatot kizáró jelentőségű. [23] Amint arra átiratában a fellebbviteli főügyészség is utalt, a két év szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett kábítószer-kereskedelem vétsége nem súlyosabb bűncselekmény a fogyasztással elkövetett kábítószer birtoklásának vétségéhez képest, hiszen utóbbi bűncselekmény is két év szabadságvesztéssel szankcionált vétség. Ilyen körülmények között a szubszidiaritás még nem zárja ki az azonos vagy enyhébb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett más bűncselekménnyel a valóságos alaki bűnhalmazatot (34/
  1. BK vélemény). [24] Mindemellett a jelen ügyben irányadó tényállás szerint a II. rendű vádlott által megvalósított, kábítószerrel visszaélő cselekmények egymástól térben-időben elkülönülnek, továbbá nem is azonos elkövetési tárgyra elkövetettek, ekként kapcsolatuk nem alaki, hanem anyagi halmazati jellegű. [25] Ehhez képest a szubszidiaritásra vonatkozó törvényi rendelkezés kizárólag az alaki halmazatban álló bűncselekmények kapcsolatában alkalmazható (Kúria Bfv.II.1.490/2018/5.). Szegedi Ítélőtábla 1.Fkf.447/2021/9 5 [26] Ezt követően abban a kérdésben kellett az ítélőtáblának állást foglalnia, hogy a jelen ügyben irányadó tényállás tekintetében a kábítószer birtoklása és a kábítószerkereskedelem közötti anyagi bűnhalmazat valóságos, avagy látszólagos-e. [27] Ebben a körben a fellebbviteli főügyészség átiratában arra hivatkozott, hogy beolvadás folytán a fogyasztási magatartás önállóan nem értékelendő, mivel az egyes részcselekmények nem ugyanabba a törvényi tényállásba illeszkednek, és azok szoros tér- és időbeli kapcsolatban állnak egymással. Márpedig a beolvadásra hivatkozást a cselekmények hasonlósága, a jogi tárgy azonossága, a viszonylag lazább időbeli összefüggés, továbbá az egységes elhatározás is megalapozza. [28] Ezt az álláspontot az ítélőtábla nem osztotta. [29] Az irányadó bírói gyakorlat szerint ugyanis a kábítószer fogyasztásával megvalósuló kábítószer birtoklása a kábítószer-kereskedelemmel akkor nem áll valóságos bűnhalmazatban, ha a két bűncselekmény elkövetési ideje azonos időszakra esik (Kúria Bfv.II.1.860/2017/5.), valamint azok azonos elkövetési tárgyra elkövetettek (BH
  2. I., Kúria Bfv.III.357/2020/11.). [30] Jelen ügyben azonban – a fentiekben írtak szerint – nem erről van szó. [31] vádlott neve2 II. rendű vádlott fogyasztói cselekményei ugyanis mind az elkövetés idejét, mind az elkövetés tárgyát illetően elkülönülnek a kábítószer-kereskedelmet kimerítő cselekménytől. Éppen ezért tartalmazza az irányadó tényállás külön-külön részletesen a fogyasztással, illetve kereskedelemmel érintett kábítószerek adatait. [32] Mindezek alapján az ítélőtábla a II. rendű vádlott cselekményeit kábítószer birtoklása vétségének [Btk.
  3. §
(6)bekezdés
  1. fordulat] is minősítette. [33] Az elsőfokú ítélet jogi indokolása hiányosan rögzítette az elkövetéssel érintett anyagok kábítószer-minőségét megalapozó jogszabályhelyeket. Az MDMA és a delta-9-THC a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az
  2. évi február hó
  3. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló
  4. évi
  5. törvényerejű rendelet I. Jegyzéke alapján tekinthető olyan anyagnak, amelyre figyelemmel azok a Btk.
  6. §
(1)bekezdés
  1. pont, b) pontja szerint kábítószerként minősülnek. [34] Elmulasztotta a törvényszék határozatának jogi indokolásában rögzíteni, hogy az ügyészség a vádiratban vádlott neve2 II. rendű vádlott előkészítő ülésen történő teljeskörű beismerése, és tárgyaláshoz való jogáról lemondása esetére egy év tartamú – végrehajtásában két évre felfüggesztett – szabadságvesztés kiszabását indítványozta. [35] Az e körülményre való utalás azért lényeges, mert a Be.
  2. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint az ügyészség ún. mértékes indítványa a büntetéskiszabás körét behatárolja. Szegedi Ítélőtábla 1.Fkf.447/2021/9 6 [36] Ezért az előzőekben írtakkal az ítélőtábla a törvényszék ítéletének jogi indokolását kiegészítette. [37] Helyesbítésre szorultak továbbá az elsőfokú bíróság által értékelt büntetéskiszabási körülmények a következők szerint. [38] Mellőzte az ítélőtábla az enyhítő tényezők köréből – mint törvényi alapot nélkülöző megállapításokat – az átadással, illetve marihuánával történő elkövetés csekélyebb tárgyi súlyára vonatkozó utalásokat. [39] Helyes volt az elsőfokú bíróság azon következtetése, hogy a II. rendű vádlott esetében súlyosító körülmény nem rögzíthető. [40] Ezzel kapcsolatban megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a kábítószer birtoklása vétségének halmazatban történő megállapítására tekintettel a fogyasztói magatartások súlyosító körülményként való értékelését célzó ügyészi indítvány – a kétszeres értékelés tilalmára figyelemmel – eredményre nem vezethetett. [41] Az így helyesbített bűnösségi körülmények mellett is helytálló az elsőfokú bíróság azon álláspontja, amely szerint a bűnösségét beismerő, a bűncselekmény elkövetését megbánó és jelen eljárásban büntetlen előéletűnek minősülő vádlott neve2 II. rendű vádlott esetében alaposan feltehető, hogy a büntetési célok intézkedés alkalmazásával is elérhetők. [42] Ennek alapján nem tévedett a törvényszék, amikor a II. rendű vádlottal szemben próbára bocsátást alkalmazott, az ítélőtábla annak tartamával is egyetértett. [43] A Be. 561. §
(2)bekezdés b) pontja szerint az ügydöntő határozat rendelkező része tartalmazza a vádlott nevét és a 184. §
(2)bekezdés a)-f) pontja, szükség esetén a 184. §
(2)bekezdés g) pontja szerinti személyes adatait. [44] Ezen adatok körében a Be. 184. §
(2)bekezdés d) pontja a terhelt állampolgárságát említi. [45] Tekintve, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében elmulasztotta a II. rendű vádlott állampolgárságát megállapítani, azt az ítélőtábla pótolta. [46] Észlelte továbbá a másodfokú bíróság, hogy a II. rendű vádlottnak – a lakcímnyilvántartás adatai szerint – már nincs bejegyzett tartózkodási helye, ezért az erre történő utalást mellőzte. E körben utal az ítélőtábla arra, hogy az elsőfokú ítélet rendelkező részében feltüntetett személyazonosító okmány fajtája: személyazonosító igazolvány. [47] Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései megfelelnek a törvénynek. Szegedi Ítélőtábla 1.Fkf.447/2021/9 7 [48] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak találta, az elsőfokú ítéletet a már hivatkozott jogszabályi keretek között felülbírálta, és azt a Be. 606. §
(1)bekezdése szerint – a bűncselekmény minősítését érintő részében – megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján – a személyes adatok kiegészítése, illetve helyesbítése mellett – helybenhagyta. [49] Az ítélet ellen – minthogy a II. rendű vádlott cselekményeinek eltérő minősítése a bűnösség kérdésében eltérő döntést nem eredményezett – a Be. 615. §
(1)és
(2)bekezdése alapján fellebbezésnek nincs helye. Szeged,
  1. december
  2. Dr. Benedek Tibor sk. Dr. Cserháti Ágota sk. Sefta Márta dr. sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Szegedi Ítélőtábla Fkf.I.447/2021/
  3. számú ítélete és a Gyulai Törvényszék 6.Fk.68/2021/
  4. számú ítéletének a jelen ítélettel meg nem változtatott része a jelen ítélet folytán a mai napon jogerős. Szeged,
  5. december
  6. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.