A határozat elvi tartalma: A felügyeleti szerv vezetőjének az Ákr. 24. §
(4)bekezdése alapján kizárási ügyben hozott döntése nem minősül az Ákr. 121. §
(2)bekezdése szerinti felügyeleti eljárásban hozott döntésnek, hanem egyéb felügyeleti döntés, így az Ákr. 121. §
(4)bekezdésében foglalt jogorvoslati lehetőség nem terjed ki rá. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.39.130/2021/
- A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró A felperes: Felperes1 (Cím2 Az alperes: Igazságügyi Minisztérium Cím3 Az alperes képviselője: dr. Horváth Miklós kamarai jogtanácsos A per tárgya: kizárás iránti kérelem folytán hozott - JSF/74-4/
- - számú közigazgatási végzés jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék
- november
- napján hozott 104.K.704.466/2020/
- számú végzése a keresetlevél visszautasítása tárgyában Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Kúria V.Kpkf.39.130/2021/4 2 Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A felperes
- február
- napján előterjesztett jogi segítségnyújtás iránti kérelme folytán indult ügyben a felperes kizárási kérelme alapján az alperes a
- február
- napján kelt JSE/1/18/
- számú végzésével az ügy intézéséből Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatalát kizárta, helyette a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatalát jelölte ki. [2] A felperes
- december
- napján kizárás iránti kérelemmel élt a kijelölt közigazgatási szerv vonatkozásában is, arra hivatkozással, hogy az az ügy tárgyilagos megítélésére nem képes, ezért más, azonos hatáskörű hatóság kijelölése szükséges az álláspontja szerint. Az alperes felhívására a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala HE-02/JSTK/00151-43/
- számú válaszában úgy nyilatkozott, hogy sem az eljáró ügyintézővel, sem a hatósággal szemben sem objektív, sem szubjektív kizárási ok nem merült fel. Az alperes a
- január
- napján kelt JSF/74-4/
- számú végzésével (a továbbiakban: alperesi végzés) a fenti közigazgatási szerv kizárását megtagadta, mely döntését indokolta. [3] A felperes
- február
- napján kelt keresetlevelében az alperesi végzés jogszerűségének vizsgálatát kérte közvetlenül a Fővárosi Törvényszéknél, mert kijelentette, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elfogult. Kérte ezért annak kizárását és más, azonos hatáskörű bíróság kijelölését. Az ügyben áttétel történt, majd azon oknál fogva, hogy szervezeti átalakulás zajlott le, a tárgyi per a jogutódként eljáró Fővárosi Törvényszéken folytatódott 10.K.704.466/
- ügyszámon. A felperesnek a Fővárosi Törvényszék kizárására vonatkozó és más, azonos hatáskörű bíróság kijelölésére vonatkozó kérelme folytán eljárt Kúria a
- szeptember
- napján kelt Kkk.V.39.398/2020/
- sorszámú végzésével a kizárás iránt előterjesztett kérelmet elutasította. [4] Az alperes a védiratában a keresetlevél visszautasítását kérte az önálló jogorvoslat hiányára való hivatkozással. Az elsőfokú bíróság végzése [5] A Fővárosi Törvényszék a 104.K.704.466/2020/
- számú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján („a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes olyan közigazgatási tevékenység jogszerűségét vitatja, amelynek vizsgálatát törvény kizárja.”), hivatkozással arra, hogy a kizárás és eljáró hatóság kijelölése Kúria V.Kpkf.39.130/2021/4 3 tárgyában hozott közigazgatási végzés ellen sem az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), sem a jogi segítségnyújtásról szóló
- évi LXXX. törvény (Jst.) nem biztosít önálló jogorvoslati lehetőséget, így önálló keresetlevél előterjesztésének sincs helye. Végzésének indokolásában utalt az Ákr.
- §
(1)és
(2)bekezdésére. Rögzítette azt is a felperes kizárási okra való hivatkozása kapcsán, hogy maga olyan tartalmú nyilatkozatot tett, hogy az ügyben nem elfogult, és vele szemben a Kp. 10. §
(1)bekezdés a)-e) pontjai szerinti kizárási ok sem áll fenn. A fellebbezés és az észrevétel [6] A felperes fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésének a hatályon kívül helyezését és az új eljárásra más, azonos hatáskörű bíróság „kijelölését”, másodlagosan az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a keresetlevél visszautasításának mellőzését. Hivatkozott arra, hogy az eljáró bíróság tekintetében ugyan elbírálásra került a kizárási indítvány, de az azt meghozó bírák maguk is kizárási ok hatálya alatt álltak, az e körben meghozott végzés szabályszerű, másodfokú bíróság általi közlésének hiányában hatálytalan. Kérte az eljárás felfüggesztésének elrendelése mellett jogegységi eljárás kezdeményezését az Ákr.
- §
(4)bekezdésének mikénti alkalmazhatósága tekintetében. Kifejtette, hogy az Ákr. 24. §
(4)bekezdése a felügyeleti szervet jogosítja és kötelezi az eljáró hatóság kizárása tárgyában való döntéshozatalra, ezért az e vonatkozásban hozott döntés felügyeleti eljárásban hozottnak minősül. Miután az Ákr. Jogorvoslatok fejezete - köztük a fellebbezés szabályaival - a lex generalis rendelkezéseket tartalmazza, attól eltérően a felügyeleti eljárásban hozott döntés elleni jogorvoslatra az Ákr. 121. §
(4)bekezdése alkalmazható, amely alapján közigazgatási per indítható. Fellebbezésében állította, hogy annak elbírálásából a Kúrián - többek között - a Fővárosi Törvényszékről, a Budapest Környéki Törvényszékről, illetve ezek jogelődjeitől kirendelt bírák elfogultság miatt kizártak. [7] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Kúria elsődlegesen rögzíti, hogy a felperes fellebbezésében foglalt, a másodfokú eljárás tekintetében előterjesztett kizárás iránti kérelmét a Kúria
- február
- napján kelt Kpk.IV.39.225/2021/
- számú végzésével elbírálta és a Kúria K.V. tanácsa kizárására vonatkozó kérelmet elutasította. A fellebbezés elbírálásának ezért akadálya nem volt. [9] A Kúria a másodfokú eljárás felfüggesztéséről és jogegységi eljárás kezdeményezéséről az alábbiak miatt nem dönthetett. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
- §
(1)bekezdése rendelkezik a jogegységi eljárásról. Ennek értelmében jogegységi eljárásnak van helye, ha
- a)a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges,
- b)a Kúria valamely ítélkező Kúria V.Kpkf.39.130/2021/4 4 tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától. Az indítványozók személyével is összefüggésben pedig a Bszi. 33. §
(1)bekezdése kimondja, hogy jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt
- a)a Kúria elnöke, vagy kollégiumvezetője, illetve helyetteseik, valamint az ítélőtábla elnöke,
- b)a 32. §
(1)bekezdés
- b)pontjában említett esetben a Kúria tanácsa vagy
- c)a legfőbb ügyész indítványozza. A perbeli esetben az ítélkező tanács nem észlelte a jogvitának olyan elemét, amely vonatkozásban jogkérdésben el kívánna térni közzétett eseti döntéstől, ezért az eljárás felfüggesztése és jogegységi eljárás kezdeményezése iránti intézkedés nem merült fel. [10] Az eljáró bíróság kizárására vonatkozó indítvány mikénti elbírálását vitató felperesi érvek kapcsán a Kúria rámutat arra, hogy jelen fellebbezési eljárás tárgyát a Fővárosi Törvényszék 10.K.704.466/2020/5. számú, a keresetlevél visszautasításáról szóló végzése képezi, ezért a fellebbezés keretében nem vizsgálható az ezt megelőzően, kizárási indítvány tárgyában hozott végzés, illetve annak kézbesítése. [11] A Kúria megállapította, hogy a fellebbezés - az alábbiak szerint - nem alapos. [12] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. Az elsőfokú bíróság a támadott végzésében a közigazgatási bírói út kizártságáról érdemben helyesen foglalt állást. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a következőket emeli ki a Kúria. [13] A felperes a fellebbezésében az Ákr.-nek a felügyeleti eljárás általános szabályait rögzítő 121. §-ára hivatkozott, ezen rendelkezések közül a
(4)bekezdésre utalt, mint amely kimondja, hogy a felügyeleti eljárásban hozott döntés közigazgatási bíróság előtt támadható meg. Ezen okfejtésre figyelemmel a Kúria megvizsgálta, hogy a kizárás tárgyában hozott végzés tekintetében önálló perindítási jogot az eljárásjogi szabályok biztosítanak-e. Ezzel összefüggésben a Kúria hangsúlyozza, hogy a felperes felügyeleti eljárás szabályaira alapított előadása az Ákr. 24. §
(4)bekezdésében és 121. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezések téves értelmezésén alapul, ezáltal nem támasztja alá az elsőfokú végzés jogszabálysértő voltát. Az Ákr. 24. §
(4)bekezdése szerint „Ha a kizárási ok a hatósággal szemben merül fel, az ügyben - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a felügyeleti szerv vezetője által kijelölt másik azonos hatáskörű hatóság jár el.” Az Ákr. 121. §
(4)bekezdése értelmében „A felügyeleti eljárásban hozott döntés közigazgatási bíróság előtt támadható meg.”. Miként arra a Kúria jelen tanácsa a Kpkf.V.39.514/2020/4. számú döntésében már rámutatott: „az Ákr. 24. §
(4)bekezdése szerinti esetben valóban a felügyeleti szerv vezetője jár el, azonban döntése a felperes álláspontjával szemben - nem „felügyeleti eljárásban” hozott döntés, hanem egyéb felügyeleti döntés. Az Ákr. 24. §
(4)bekezdésében szabályozott kijelölés során nem feltétel, hogy az ügyben hozott végleges döntés ellen felügyeleti eljárás induljon, míg az Ákr. 121. §
(1)bekezdése b) pontja szerinti felügyeleti jogkör gyakorlása az Ákr. 121. §
(2)bekezdése értelmében feltételez egy végleges hatósági döntést, amelyet - ha jogszabályt sért - a felügyeleti szerv legfeljebb egy ízben azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén a döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. Az Ákr. 121. §
(4)bekezdése a felügyeleti eljárásban hozott döntésre vonatkozik, azonban a kizárás tárgyában felügyeleti szerv vezetője által hozott döntésre - mivel az nem az Ákr. 121. §
(2)bekezdése szerinti felügyeleti eljárásban hozott döntés, hanem egyéb felügyeleti döntés - nem terjed ki”. A hivatkozott végzés a specialitásra vonatkozó fellebbezési érvelés kapcsán azt is kimondta: „A Kúria V.Kpkf.39.130/2021/4 5 kizárás iránti kérelem elbírálására az Ákr.
- §-a valóban tartalmaz speciális, az ügy elfogulatlan intézéséhez fűződő érdek biztosítékát képező eljárási szabályokat, azonban az a specialitás, hogy az intézményi kizárási okot a felügyeleti szervnek kell bejelenteni és a kizárási eljárást is a felügyeleti szerv folytatja le, nem eredményez felügyeleti eljárásban hozott döntést.” [14] Mindezek folytán a Kúria megállapította, - felügyeleti eljárásban hozott döntés hiányában - hogy a jelen esetben sem foghatott helyt a felperes arra alapított érvelése, miszerint a végzésekre vonatkozó általános szabályt megelőzve speciális szabályként fennáll a felügyeleti eljárásban hozott döntés elleni közigazgatási per indításának a lehetősége. Erre figyelemmel a végzésekre vonatkozó szabályok az irányadók, amelyek alapján az elsőfokú bíróság a támadott végzésében helytállóan rögzítette, hogy az Ákr.
- §-a alapján az alperesi végzés önállóan nem támadható. [15] A fentiek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(5)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [16] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [17] A másodfokú eljárás illetékmentes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. [18] A fellebbezés eredménytelen lett, de a Kúriának a másodfokú eljárásban perköltségről rendelkeznie nem kellett, mert az alperesek észrevételt nem terjesztettek elő. [19] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- február
- dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró, bíró A kiadmány hiteléül: dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. Kúria V.Kpkf.39.130/2021/4 tisztviselő 6