← Magyarország

Pfv.20991/2025/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Annak megítélése során, hogy az adatkezelő az Infotv. 28. §

(1)bekezdése szerint benyújtott adatmegismerés iránti kérelmet az adatkezelő teljesítette-e, az adatigénylés megfogalmazásából kell kiindulni. Az adatigénylésből egyértelműen ki nem tűnő adatok kiadására kötelezés sérti az Infotv. 26. §
(1)bekezdését. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.991/2025/
  1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Dr. Pataki Árpád bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Kovács Eszter Ügyvédi Irodája (cím1; ügyintéző: dr. Kovács Eszter ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala XXI. Kerületi Hivatal (1211 Budapest, Szent Imre tér 11.) Az alperes képviselője: Dr. Bordás Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző: dr. Bordás Vilmos ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 48.Pf.632.213/2025/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.P.52.820/2024/
  3. Rendelkező rész A Kúria a felperes eljárás szabálytalansága elleni kifogását elutasítja. Kúria IV.Pfv.20.991/2025/11 2 A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését – a perköltségre is kiterjedően – hatályon kívül helyezi, e körben az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet teljes egészében elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 381.000 (háromszáznyolcvanegyezer) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  4. április 3-án az alperesnek küldött közérdekű adatigénylésben többek közt a következő adatok kiadását kérte excel táblázatban:
  5. a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek száma;
  6. a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek nevei, közfeladat ellátása során használt e-mail címei, közfeladat ellátása során használt telefonszámai excel táblázat formájában;
  7. hány közérdekű adatigénylés érkezett be 2018ban a hivatalhoz és mely dátumokon, iktatta-e ezen adatigényléseket (mindegyik adatigényléshez külön igen/nem válasz);
  8. 2018-ban a hivatalhoz érkezett adatigénylésekre kiadott adatok;
  9. a 2018-ban a hivatalhoz érkezett adatigénylések megtagadásának indokai;
  11. január 15-
  12. időszakban hány panasz érkezett és mely dátumokon. Iktatta-e ezen panaszokat, (mindegyik panaszhoz külön igen/nem válasz);
  13. vezet-e nyilvántartást a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek számáról;
  14. vezet-e nyilvántartást a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek neveiről;
  15. milyen végződésű e-mail címeket használ közfeladatai ellátása során;
  16. milyen kezdetű e-mail címeket használ közfeladatai ellátása során. [2] Az alperes
  17. április 17-én a felperes kérelmében megjelölt e-mail címre szöveges választ küldött, amelyben az adatigénylésben foglalt valamennyi adatmegismerés iránti kérelmet megválaszolta. A
  18. pontra adott válasz tartalmazta a közfeladatot ellátó személyek neveit, a közfeladat ellátása során általuk használt e-mail címet és telefonszámot. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes a
  19. május 6-án előterjesztett keresetben a
  20. április 3-án elküldött adatigénylés 2-
  21. pontjában megjelölt következő adatok kiadására kérte kötelezni az alperest: „
  22. a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek nevei, közfeladat ellátása során használt e-mail címei, közfeladat ellátása során használt telefonszámai excel táblázat formájában (a továbbiakban:
  23. kereset);
  24. hány közérdekű adatigénylés érkezett be 2018-ban Kúria IV.Pfv.20.991/2025/11 3 a hivatalhoz és mely dátumokon, iktatta-e ezen adatigényléseket (mindegyik adat igényléshez külön igen/nem válasz) (a továbbiakban:
  25. kereset);
  26. 2018-ban a hivatalhoz érkezett adatigénylésekre kiadott adatok (a továbbiakban:
  27. kereset);
  28. a 2018-ban a hivatalhoz érkezett adatigénylések megtagadásának indokai (a továbbiakban:
  29. kereset);
  31. január 15-
  32. időszakban hány panasz érkezett és mely dátumokon. Iktatta-e ezen panaszokat. (mindegyik panaszhoz külön igen/nem válasz) (a továbbiakban:
  33. kereset);
  34. vezet-e nyilvántartást a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek számáról (a továbbiakban:
  35. kereset);
  36. vezet-e nyilvántartást a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek neveiről (a továbbiakban:
  37. kereset).” A kereset jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdését jelölte meg. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a pert megelőzően az adatigénylést teljesítette, ezért nem áll fenn a perindítás az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 31.§
(1)bekezdésében foglalt feltétele. Közlése szerint az egyes hivatali munkavállók rendelkeznek egyénileg használt, a nevükkel képzett e-mail címmel és egyénileg használt telefonszámmal, melyek azonban nem minősülnek közérdekű adatnak, mert azokhoz csak a munkavállaló fér hozzá és nem az alperes tevékenységével függ össze. Az e-mail címek száma és listája – a már közölt központi e-mail címeken kívül – nem minősül közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak, azok nem szolgálják az Infotv. szerinti célt. A már közölt központi e-mail címen kívül további adatok kiadása informatikai, nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével – a 6.,
  1. és
  2. kereset tárgyában az eljárás megszüntetését követően – a
  3. keresetben foglalt adatok kiadására kötelezte az alperest, a 3.,
  4. és
  5. kereseteket elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint a
  6. kereset azért alapos, mert az alperes az adatigénylést csak részben teljesítette. Az egyes munkatársak által egyénileg használt, saját személynevüket tartalmazó e-mail címek, az egyénileg használt telefonszámok az Infotv.
  7. §
  8. pontja szerinti adatnak minősülnek. Az alperes nem bizonyította, hogy a dolgozói az egyénileg használt e-mail címeket, telefonszámokat kizárólag belső kommunikáció során használják; továbbá azt sem, hogy az e-mail címek ismertté válása információbiztonsági kockázatot jelent. A 3., 4.,
  9. kereset azért alaptalan, mert az alperes az adatigényt teljesítette. [6] A felperes és az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján hagyta helyben. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [7] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben – tartalma szerint – a jogerős ítélet adatkiadásra kötelező rendelkezésének a hatályon kívül helyezését és elsődlegesen – tartalma szerint – az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását, másodlagosan az első-, vagy a másodfokú Kúria IV.Pfv.20.991/2025/11 4 bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályként az Infotv.
  10. §-át, a
  11. §
  12. és
  13. pontját, a
  14. §
(1)bekezdését jelölte meg. Állította, hogy a másodfokú bíróság jogkérdésben eltért a Kúria precedens határozataiban foglaltaktól. [8] A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a jogerős ítélet azért sérti a fenti jogszabályokat, mert az adatigénylést teljesítette, az
  1. keresettel kért adatokat kiadta. Az adatigénylésre adott válasza tartalmazta a dolgozók nevét, a közfeladat ellátása során használt e-mail címeit és a közfeladat ellátása során használt telefonszámait. Ezen nem változtat az a tény, hogy a hivatalban dolgozók rendelkeznek a kiadott adatoktól eltérő további, alapvetően a belső kommunikáció során használt e-mail címmel és telefonszámmal is. A másodfokú bíróság a jogerős ítélet
  2. kereset teljesítésére kötelező rendelkezésében a már közölt adatok ismételt kiadására kötelezte; a rendelkező részből ugyanis nem következik más, további adat kiadásának kötelezettsége. Emellett a másodfokú bíróság tévesen és a Kúria precedens határozataiban foglalt jogértelmezéstől eltérve a megismerni kért adatok minősítésekor az Infotv. célját – további mérlegelési szempontként – nem vette figyelembe. A
  3. keresetben kért, az egyes személyekhez kapcsolódó, a saját személynevüket tartalmazó e-mail címek és az egyes személyekhez rendelt telefonszámok nem minősülnek közérdekű adatoknak, mert a kért adat nem áll összefüggésben a közfeladata ellátásával, ismerete nem mozdítja elő a közügyek átláthatóságát; ezért nem tartoznak az Infotv.
  5. pontja szerinti fogalom körébe. Mindezek alapján a jogerős ítélet sérti az Infotv.
  6. §-át,
  7. §
  8. pontját és jogkérdésben eltért a Kúria precedens határozataiban foglaltaktól (Pfv.IV.20.067/2025/7., Pfv.IV.20.238/2025/7., Pfv.IV.20.334/2025/16., Pfv.21.269/2022/5., Pfv.IV.20.419/2021/6., Pfv.IV.20.047/2023/4., Pfv.IV.20.203/2023/9., Pfv.IV.20.269/2023/6., Pfv.IV.20.554/2023/8., Pfv.IV.20.340/2024/6., Pfv.IV.20.629/2024/9., Pfv.21.963/2016/6.). Az alperes által kezelt e-mail címek teljes listájának megismerhetősége informatikai, biztonsági kockázatot jelent. [9] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Az eljárás szabálytalansága elleni kifogást terjesztett elő a jogerős ítélet végrehajthatóságának felfüggesztése miatt. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria előrebocsátja, hogy a felperes a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére szóló, a Pp.
  9. §
(1)és
(2)bekezdés, a 419. §
(1)bekezdés rendelkezésein alapuló felhívást
  1. szeptember 26-án töltötte le, a felülvizsgálati ellenkérelmet
  2. október 1-én nyújtotta be, melynek időpontjához képest a Kúria a felülvizsgálati kérelmet az Infotv. 31/C. §
(5)bekezdésében meghatározott határidőben bírálta el. [11] A Kúria a Pp. 405. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján alkalmazandó Pp.
  2. §
(2)bekezdése szerint a felperes eljárás szabálytalansága elleni kifogását elutasította, mivel annak feltételei a felperes által megjelölt okból nem állnak fenn. Az eljárás szabálytalansága elleni kifogás célja, funkciója nem a Pp.-ben kizárt jogorvoslat lehetőségének a biztosítása (Kúria Pfv.IV.20.340/2024/6.). A felperes azon hivatkozása, miszerint nem ért egyet a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztésével, a támadott végzés felülbírálatára irányul, amelyre a Pp. 156. §
(2)bekezdése alapján nincs lehetőség az eljárási jogszabályok alapján. [12] Az alperes elsődleges felülvizsgálati kérelme alapos a következők szerint. [13] A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott Kúria IV.Pfv.20.991/2025/11 5 megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. [14] A felülvizsgálati kérelem korlátaira tekintettel a Kúriának a felülvizsgálati eljárás során kizárólag azt kellett megítélnie, hogy a jogerős ítélet 2. keresetnek helyt adó rendelkezése sértette-e a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat [Infotv. 1. §, a 3. § 5. és 6. pont, a 26. §
(1)bekezdés], illetve a másodfokú bíróság a Kúria közzétett határozataitól eltérve kötelezte-e az alperest a 2. keresetben foglaltak szerint „a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek nevei, közfeladat ellátása során használt e-mail címei, közfeladat ellátása során használt telefonszámai hivatalos e-mail címei és telefonszámai” kiadására. [15] Az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése szerint mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [16] A közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat – összhangban az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdésével és a VI. cikkével – az Infotv. tartalmazza. Az Infotv. a 28-
  1. §-ában szabályozza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. [17] Az Infotv.
  2. §
(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az Infotv. a közérdekű és a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségének korlátait a 27. §
(1)és a
(2)bekezdés a)-h) pontjaiban sorolja fel. [18] Az Alkotmánybíróság 3252/
  1. (XII. 6.) AB határozat Indokolásának [28] bekezdése szerint „a bírói felülvizsgálat elsődlegesen arra irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e. Ha az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok, akkor bírói felülvizsgálat másodlagosan arra kérhető, hogy az adatigényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ténylegesen kezeli-e az adatigényben megjelölt közérdekű adatokat. Végül pedig annak vizsgálatát jogosult az adatigénylő kérni, hogy ha valóban sor került közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok kezelésére, akkor az adatigény teljesítését az adatkezelő jogszerűen tagadta-e meg”. [19] Azonban e kérdések megválaszolása előtt abban kell állást foglalni, hogy az alperes a pert megelőzően teljesítette-e az adatigénylést. Az Alkotmánybíróság a 4/
  2. (I. 22.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) áttekintette és értelmezte az információszabadság kérdését, kitérve a legitim célhoz kapcsolódó nyilvánosság korlátozására. Alapelvként rögzítette, hogy a kellő szigorúsággal – időlegesen – elfogadható nyilvánosságkorlátozás csak megfelelő adatkezelői eljárással, az adatkezelőt terhelő bizonyítási teher érvényesítésével, valamint az adatkezelőnek az adatkérést megtagadó döntése ellen kezdeményezhető, - a jogalapra és indokoltságra is kiterjedő – tartalmi bírósági felülvizsgálat garantálása mellett lehetséges {Indokolás [37], [42], [44], [70]}. [20] Ebből következően az eljárt bíróságok helytállóan foglaltak állást mindenekelőtt arról, hogy a felperes alpereshez eljuttatott adatigénylése mely adatok igénylésére irányult, az alperes a felperes által megfogalmazott adatigénylést teljesítette-e, avagy azt bármely részében megtagadta. [21] Jelen ügyben a felperes pert megelőző, alpereshez eljuttatott adatigénylésének felülvizsgálat szempontjából jelentőséggel bíró
  3. pontja „a hivatalban dolgozó, közfeladatot Kúria IV.Pfv.20.991/2025/11 6 ellátó személyek nevei, közfeladat ellátása során használt e-mail címei, közfeladata ellátása során használt telefonszámai excel táblázat formájában” történő kiadására irányult. [22] A perben nem volt vitás, hogy az alperes Infotv.
  4. §
(1)bekezdése által meghatározott határidőn belül adott válasza tartalmazta a közfeladatot ellátó személyek neveit, megjelölte azt az e-mail címet és telefonszámot, amelyet a közfeladat ellátása során használnak. A jogerős ítélet ennek ellenére marasztaló rendelkezése azon a megfontoláson alapult, hogy az alperes a személyneveket tartalmazó e-mail címeket és az egyes személyekhez köthető telefonszámokat nem közölte; vagyis az alperes válaszában a kért adatokat nem adta ki teljeskörűen. [23] Az Infotv. 30. §
(2)bekezdése alapján az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni. [24] Jelen ügyben az alperes az adatigénylésre adott válasza közérthető, teljeskörűen tartalmazta a „hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek nevét”, ezáltal az igényelt adatok tekintetében az alperes az adatok nyilvánosságát konkrétan és teljeskörűen lehetővé tette. [25] Ezt meghaladóan az alperes teljesítette az 2. keresetben foglalt további adatigénylést is. [26] A Kúria jogértelmezése szerint az Infotv. 28. §
(3)bekezdéséből következően a közérdekű adatigénylés tartalmával szemben támasztott törvényi követelmény, hogy az kellően pontos legyen; abból egyértelműen meghatározható legyen, hogy az igénylő mely adatot szeretné megismerni. Az Infotv.
  1. §-ához fűzött indokolás szerint „… [a]z igényelt adatok megjelölését kellően pontosnak kell tekinteni minden olyan esetben, ahol az igénylés részleteinek összessége alapján megállapítható az igényelt adatok köre”. Amennyiben az adatigénylés megfogalmazása alapján az igényelt adat egyértelműen nem azonosítható, az adatigénylés címzettje abban az elsődleges kérdésben sem tud állást foglalni, hogy a kért adat közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e, nem tudja megítélni, hogy az igényelt adat a tevékenységével kapcsolatos-e, illetve az mely tevékenységével kapcsolatos. Az igényelt adat egyértelmű azonosíthatósága a közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat kiadására kötelező jogerős bírósági döntés végrehajthatóságának is feltétele (Kúria Pfv.IV.20.425/2024/6.). Az igényelt adatok megjelölését kellően pontosnak kell tekinteni minden olyan esetben, ahol az igénylés részleteinek összessége alapján megállapítható az igényelt adatok köre (Pfv.IV.21.243/2024/5.). [27] Jelen ügyben megállapítható, hogy a felperesnek küldött válasz tartalmazza a közfeladatot ellátó személyek nevét, a közfeladat ellátása során használt e-mail címet és telefonszámot. Az
  2. kereset elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az alperes kezel-e további e-mail címeket és telefonszámokat, mert a felperes adatigényléséből, annak nyelvtani értelmezése alapján sem tűnik ki az alperes által kezelt „valamennyi” e-mail cím és telefonszám közlésére irányuló adatigény. [28] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az alperes az
  3. keresetben foglalt adatigénylést a pert megelőzően teljesítette, ennélfogva a másodfokú bíróság az Infotv.
  4. §
(1)bekezdésének megsértésével kötelezte az alperest az adatigénylésből egyértelműen ki nem tűnő és a már teljesített adatok kiadására, továbbá a jogerős ítélet
  1. keresetnek helyt adó rendelkezése eltért a Kúria közzétett határozatától (Pfv.IV.20.067/2025/7., Pfv.IV.20.238/2025/8., Pfv.IV.20.334/2025/16.). Ebből következően arról már nem kellett Kúria IV.Pfv.20.991/2025/11 7 állást foglalni, hogy az e keresetben foglalt adatokat az eljárt bíróságok az Infotv.
  2. §-át
  3. § 5., illetve
  4. pontjának megsértésével minősítették-e közérdekből nyilvános adatnak. [29] Ezért a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését a Pp.
  5. §
(3)bekezdése szerint – az első- és másodfokú perköltségre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, e körben az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet teljeskörűen elutasította. A döntés elvi tartalma [30] Annak megítélése során, hogy az adatkezelő az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerint benyújtott adatmegismerés iránti kérelmet az adatkezelő teljesítette-e, az adatigénylés megfogalmazásából kell kiindulni. Az adatigénylésből egyértelműen ki nem tűnő adatok kiadására kötelezés sérti az Infotv. 26. §
(1)bekezdését. Záró rész [31] A Kúria ítélete alapján az alperes teljes egészében pernyertes. A Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes ügyvédi munkadíjban jelentkező, első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárással összefüggésben felszámított eljárási költségének megfizetésére, amelynek mértékét összesen 30 munkaóra alapulvételével a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, 4/A. §
(1)bekezdése; a 17/
  1. (XII. 9.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdése és
  1. §-a; a
  2. évi XC. törvény
  3. §
(4)bekezdése alapján határozta meg. [32] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [33] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [34] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.