← Magyarország

Bfv.1405/2024/13 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. Felülvizsgálati okot valósít meg, ha a terhelt – az indítványt tartalma szerint értékelve – a büntethetőséget megszüntető ok fennállása ellenére történő elmarasztalását kifogásolja.
  2. A kábítószer birtoklása bűncselekmény természetes egységbe tartozó, egységes elbírálást kívánó valamely részcselekmény önálló értékelése kizárt, így e részcselekmény miatt büntethetőséget megszüntető ok megállapítására sem kerülhet sor. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.1.405/2024/
  3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  4. szeptember
  5. Az ügy tárgya: kábítószer birtoklásának bűntette Terhelt: … Első fok: Győri Járásbíróság, B.548/2020/15., ítélet, előkészítő ülés,
  6. január
  7. (jogerő:
  8. január 19.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer birtoklásának bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Járásbíróság B.548/2020/
  9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
  10. A Győri Járásbíróság a
  11. január 19-én kihirdetett B.548/2020/
  12. számú ítéletével a terheltet kábítószer birtoklásának bűntette [Btk.
  13. §

(1)bekezdés] miatt 1 év 9 hónap, börtönben végrehajtani rendelt szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Szolnoki Kúria 2.Bfv.1.405/2024/13-I 2 Járásbíróság 4.B.1016/2017/
  1. számú ítéletével kiszabott 1 év – eredetileg végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés végrehajtását. [2] A járásbíróság ítélete ellen a jogosultak nem jelentettek be fellebbezést, így az a kihirdetése napján jogerőre emelkedett. [3]
  2. A jogerős ítélettel megállapított tényállás lényege szerint a rendőrkapitányságon
  3. bü. számon rablás bűntette miatt folyamatban lévő büntetőügyben a terhelt körözését rendelték el, amelynek alapján őt
  4. március 13-án fogták el a cím 1 alatti tartózkodási helyén. Az intézkedéskor elvégzett ruházat-átvizsgálás során a terhelt bal oldali kabátujján lévő zsebből kábítószergyanús anyag került elő. [4] A terhelttől
  5. március 13-án 21.40 órakor vizeletmintát rögzítettek, ami amfetamint és metamfetamint tartalmazott. A lefoglalt tárgyakból amfetamin, MDMA, metamfetamin és kannabisz volt kimutatható. [5] A terhelt tartózkodási helyén ugyancsak
  6. március 13-án megtartott kutatás alkalmával a nyomozó hatóság kábítószereket és kábítószer fogyasztásához szükséges eszközöket foglalt le. A lefoglalt metamfetamin 2,43±0,24 gramm metamfetamin-bázist tartalmazott, amely a csekély mennyiség felső határának 486%-a, míg a jelentős mennyiség alsó határának 24,3%-a. A lefoglalt amfetamin 1,7±0,16 gramm amfetamin-bázist tartalmazott, amely a csekély mennyiség felső határának 340%-a, míg a jelentős mennyiség alsó határának 17%-a. A lefoglalt kábítószerek összmennyisége így meghaladja a csekély mennyiség alsó határát, annak 826%-a, de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát, annak 41,3%-a. [6] A terhelt így
  7. március 13-át megelőzően, pontosan meg nem állapítható helyen és időben kábítószert szerzett meg, amelyet a cím 1 alatti tartózkodási helyén tartott és fogyasztott. [7] II.
  8. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a felülvizsgálatra alapul szolgáló törvényi ok megjelölése nélkül. [8] Indítványában felidézte, hogy a jogerős ítélettel lezárt büntetőeljárás egyfelől a lakóhelyén lefoglalt „csekély mennyiségű” kábítószer, másrészt az ugyanezen a napon a ruházatából lefoglalt csekély mennyiségű kábítószer miatt indult meg. A lakóhelyén lefoglalt kábítószer miatt indított büntetőügyet a nyomozó hatóság elkülönítette a rablás miatt folyamatban lévő ügyétől, és az elkülönített ügyet az ügyészség felfüggesztette azzal a tájékoztatással, hogy „elterelést kap”. Az elterelést el is végezte, amelyet követően
  9. év elején az ügyészség tájékoztatta, hogy „az ellene felhozott vádat megszünteti”. Utóbb azonban kiderült, hogy az ügyben érintett összes külön-külön lefoglalt kábítószerek miatt indított ügyeket „összevonták”, így a kábítószer hatóanyag-tartalma összességében már meghaladta a csekély mennyiség felső határát, „ami súlyos eljárási hiba lett”, mert a lakóhelyén lefoglalt kábítószer miatt már „ítéletet kapott, amit már végre is hajtottak”. [9] Indítványozta ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, jelezve, hogy a ruházatából lefoglalt kábítószer miatt vállalja a felelősséget. [10]
  10. A Legfőbb Ügyészség a BF.1526/2024/
  11. számú átiratában az indítványt törvényben kizártnak tartotta. [11] Álláspontja szerint az indítványozó részben azt sérelmezte, hogy ugyanazért a bűncselekményért kétszer is elítélték, ami azonban nem felülvizsgálati ok, hanem a Be.
  12. §
(1)bekezdés b) pontja alapján perújítás alapjaként szolgálhat. Egyebekben pedig a bűnügyi nyilvántartás nem tartalmaz arra vonatkozó adatot, hogy a terheltet a
  1. március 13-án Kúria 2.Bfv.1.405/2024/13-I 3 elkövetett kábítószer birtoklása miatt a jelen ügyben hozott jogerős ítéletet megelőzően már elítélték volna. [12] A jogerős ítélettel megállapított tényállás áttekintését követően kifejtette továbbá, hogy az eljárás tárgyát mind a terhelt tartózkodási helyén lefoglalt, mind pedig a ruházatából lefoglalt kábítószer tartása képezte. E kábítószerek mennyisége a csekély mennyiség felső határát meghaladta, ezért a Btk.
  2. §
(1)bekezdésében írt büntethetőséget megszüntető ok nem volt alkalmazható. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az eljárás megszüntetése a Be. 400. §
(1)bekezdése szerint nem akadálya annak, hogy ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást folytassák. Ráadásul az ügyiratok közt arra vonatkozó adatot sem talált, hogy a Győri Járási Ügyészség a vádemelést megelőzően megszüntette volna az eljárást a terhelttel szemben a Btk. 180. §
(1)bekezdésében foglalt okból. A lefoglalási jegyzőkönyvben esetleges történt elírás pedig a Be. 649. §
(2)bekezdésében felsorolt, felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértések között nem szerepel. [13] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványát utasítsa el. [14]
  1. A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta. [15] A kábítószer birtoklása miatt indított büntetőügyet nem érintő sérelmeinek felsorolása mellett utalt a rablási ügyében előterjesztett felülvizsgálati indítványához mellékelt okiratokra, amelyekből – álláspontja szerint – kitűnik, hogy a kábítószer birtoklása miatt indított büntetőügyet az ügyészség felfüggesztette, majd az elterelés elvégzését követően megszüntette”, ez pedig „bizonyítja, hogy ezért egyszer már elítélték”. „Kizártnak tartotta”, hogy a Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján a megszüntetéssel érintett ügyben utóbb az eljárást folytassák, mert erre nem merült fel semmilyen ok. Csatolta a rendőrkapitányság
  1. bü. számú ügyben felvett bűnjeljegyzéket és az elkülönítésről szóló határozatot, valamint az alapítvány Győri Járási Ügyészség részére címzett tájékoztatását, amelyekből vélekedése szerint ismét az tűnik ki, hogy az elterelés „sikeres elvégzését” követően „őt ezért már egyszer megbüntették”. [16] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [17]
  2. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  3. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
  4. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [18]
  5. Mivel a terhelt nem jelölte meg, hogy indítványát mely felülvizsgálati okra alapítja, a Kúria azt tartalma szerint vizsgálta meg. A beadványok, nyilatkozatok elbírálásának alapvető rendező elve szerint ugyanis azokat soha nem a megnevezésük, hanem mindenkor a tartalmuk szerint kell elbírálni [Bfv.1511/2023/
  6. (BH 2024.177.), korábban: BH 2003.355.]. [19] E vizsgálódás eredményeként a Kúria megállapította, hogy – a Legfőbb Ügyészség átiratában írtaktól eltérően – a terhelt indítványában felülvizsgálati okra (is) hivatkozott, ezért az érdemi felülvizsgálatnak helye van. [20] A terhelt beadványaiban kétségkívül úgy fogalmazott, hogy az eltereléssel érintett ügyben „ítéletet kapott”, illetve „őt már egyszer megbüntették”, ami a szó szerinti értelmezés mentén valóban annak a kifogásolását jelenti, hogy vele szemben ugyanazon bűncselekmény miatt több, a vádról rendelkező ügydöntő határozatot hoztak. Ez pedig nem a felülvizsgálat, hanem a perújítás Be.
  7. §
(1)bekezdés b) pontjában írt feltételére való hivatkozásként is tűnhet értelmezhetőnek. Kúria 2.Bfv.1.405/2024/13-I 4 [21] Ugyanakkor a beadvány tartalma szerint emellett valójában azt is sérelmezi, hogy a terheltet a bíróság az „elterelés” – azaz a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson – elvégzése és az eljárás ezen alapuló ügyészi megszüntetése ellenére, azt figyelmen kívül hagyva marasztalta el az eltereléssel érintett ügyben. Az „elterelés” és az abból fakadó megszüntetés [Be. 398. §
(2)bekezdés
  1. c)pont] ugyanis – a beadvány szóhasználatától függetlenül – nem büntetés kiszabását, hanem – éppen ellenkezőleg – azt jelenti, hogy a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok [Btk. 25. §
  2. e)pont, 180. §
(1)bekezdés] folytán és a büntetőeljárás ebből következő megszüntetése folytán a terhelttel szemben büntetés kiszabására sor sem kerülhet. [22] Ráadásul az ügyészség esetleges megszüntető határozata [Be. 398. §
(2)bekezdés c) pont] értelemszerűen nem a bíróság – éppen az ügyészség vádemelését feltételező – vádról rendelkező, jogerős ügydöntő határozata [Be. 637. §
(1)bekezdés b) pont]. A vádról rendelkező, jogerős ügydöntő határozatot kizárólag a bíróság hoz [Be. 456. §
(1)bekezdés]. Magából az indítványból sem tűnik ki azonban, hogy – az indítványozó álláspontja szerint – a bíróság hozott volna marasztaló határozatot vele szemben az „eltereléssel” érintett ügyben. Ha pedig a bíróság korábban nem hozott vele szemben jogerős marasztaló határozatot, úgy fel sem merülhet, hogy a támadott ítélet az ugyanazon ügyben hozott újabb marasztaló jogerős, ügydöntő határozat lenne. [23] Nem arról van tehát szó, hogy a terhelt kétszeri elítélésre való hivatkozással igényelte volna a jogerő áttörését, pusztán perújítási okra hivatkozva (BH 2018.272.), hanem arról, hogy a terhelt a vele szemben – álláspontja szerint beállt – büntethetőséget megszüntető ok ellenére történt elmarasztása miatt indítványozta a rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatását. Másként szólva, azért, mert vélekedése szerint a bíróság a büntetőjogi felelősségre vonás anyagi jogi akadálya ellenére való elítélésével a büntető anyagi jog szabályainak megsértésé t megvalósítva állapította meg a bűnösségét az „eltereléssel” érintett ügyben, ami pontosan a felülvizsgálat Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában írt törvényi okára való hivatkozásként szorul értékelésre. [24] E hivatkozás pedig – a felülvizsgálati indítvány elutasítása [Be. 656. §
(2)bekezdés a) pont] helyett – a felülvizsgálat érdemi lefolytatását vonja maga után. [25] 3.
  1. A jogerős ítélet bűnösséget megállapító rendelkezésének törvényessége vagy törvénytelen jellege ekként azon áll, hogy a terhelttel szemben bekövetkezett-e a bűnösség megállapítását kizáró büntethetőséget megszüntető ok. [26] A jogerős ítéletben alkalmazott [Be.
  2. §
(2)bekezdés] Btk. 180. §
(1)bekezdése szerint nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. [27] A büntethetőséget megszüntető ok beálltához tehát a törvény feltételeket szab. Ennek megfelelően: – kizárólag csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett, a törvényben meghatározott elkövetési magatartások esetén, – a terhelt utólagos magatartásától függően (beismerés, valamint a legalább hat hónapig tartó, folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesülés vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel terhelt általi igazolása) merülhet fel. Kúria 2.Bfv.1.405/2024/13-I 5 [28] Az elsőként említett feltétel fennállása a jogerős ítéletben írt tényállás áttekintése alapján ítélhető meg. A felülvizsgálati eljárás megkerülhetetlen szabálya ugyanis, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. Ezzel összhangban a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [29] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálat keretében nem csupán a büntethetőséget kizáró ok hiányára vont következtetés helyessége vizsgálandó az irányadó tényállás alapján (BH 2017.323.II., BH 2011.183., EBH 2011.2395.), de a büntethetőséget megszüntető ok megállapítására is csak akkor kerülhet sor, ha az ezt megalapozó életbeli tények a jogerős ítéletben foglalt tényállásból is kitűnnek. [30] Ezzel szemben a törvényben megkívánt utólagos terhelti magatartások teljesítése (második feltétel) az ügyiratok elemzése révén ellenőrizhető. [31] 3.
  1. Ehhez képest megállapítható, hogy a büntethetőséget megszüntető ok törvényi feltételei nem állnak fenn a terhelt javára. [32] A jogerős ítéletben írt, a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás alapján ugyanis a – kábítószer megszerzésével és tartásával megvalósuló – kábítószer birtoklásának bűntettét nem csekély mennyiségre, hanem a csekély mennyiség felső határát több, mint nyolcszorosan meghaladó mennyiségre követte el. Ez a büntethetőség megszűnését eleve kizárja. [33] Szó sincs róla továbbá, hogy a terhelt az „elterelést” sikeresen teljesítette volna. Állításával szemben a valóságban csupán ő nyilatkozott úgy a
  2. január 24-én történt folytatólagos gyanúsítotti kihallgatása során, hogy az elterelést elvégezte. E bejelentéséhez csatolta az alapítvány
  3. szeptember 9-én kiállított igazolását, amely szerint a terhelt a kábítószer-prevenciós csoportfoglalkozásokon „folyamatos jelleggel részt vesz”. Mivel az igazolás a részvétel időtartamára vonatkozóan nem tartalmazott adatot, a Győri Járási Ügyészség megkereste az alapítványt a hiányzó adat pótlása érdekében. Az alapítvány válasza szerint – amelyet éppen a terhelt csatolt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételéhez – a terhelt a 6 hónapig tartó, folyamatos megelőző-felvilágosító szolgáltatáson nem vett részt, mert csak
  4. május 13-tól
  5. szeptember 9-ig jelent meg a drogprevenciós csoportfoglalkozásokon, azaz, a törvényben megkívánt 6 hónap helyett kevesebb, mint 4 hónapos időtartamban. Fel sem merül tehát a terhelt részéről az „elterelés” elvégzése. [34] Az előbbiekkel összhangban a Győri Járási Ügyészség az ügyiratokból kitűnően nem szüntette meg az eljárást a terhelttel szemben a Be.
  6. §
(2)bekezdés c) pontja alapján. A nem létező megszüntető határozatot – értelemszerűen – a terhelt sem csatolta az indítványához. [35] 4.
  1. Mindezekre tekintettel a Kúria csak röviden utal az alábbiakra. [36] A kábítószer birtoklása ún. természetes egység, amelyet – az elkövetéskor hatályos Btk. alapulvételével – a jogerős ítélet zár le időben [Bhar.I.564/2021/
  2. (BH 2022.258.)]. Ez azt jelenti, hogy a terheltnek az alapügyben meghozott ítélet jogerőre emelkedését,
  3. január 19-ét megelőzően tanúsított, a kábítószer birtoklása bűncselekmény elkövetési magatartásaként meghatározott valamennyi magatartása egységes elbírálást kíván. Törvénysértésre éppen az vezetne, ha – a terhelt igényének megfelelően – az egységes elbírálást kívánó magatartások közül egyes cselekményeket kiemelve, e cselekmények önálló elbírálást nyernének. Az egységes elbírálás törvényi parancsa folytán tehát törvényesen nem kerülhet sor a kábítószer birtoklása bűncselekmény egységébe tartozó valamely részcselekmény miatt sem „elterelésre’, sem pedig az eljárás megszüntetésére. Kúria 2.Bfv.1.405/2024/13-I 6 [37] Ezért még a szabályosan teljesített „elterelés” sem vezethetne olyan bűncselekmény miatti büntethetőség – akár részbeni – megszűnéséhez, amely a Btk.
  4. §
(1)bekezdésében nem szerepel, abban az esetben sem, ha az eredetileg a törvényi feltételeknek megfelelő bűncselekmény minősítése később, az egységbe tartozó magatartások kötelező egységes megítélése révén válik súlyosabbá és lépi át az említett törvényhelyben foglalt kereteket. [38] Pontosan az ilyen, törvénysértő megszüntető határozat orvoslására szolgálhat a Be. Legfőbb Ügyészség által is hivatkozott 400. §
(1)bekezdése, amelynek alkalmazásával az eljárást folytatva teljesíthető az egységes elbírálás törvényi kívánalma. Ismételten hangsúlyozza ugyanakkor a Kúria, hogy mindez puszta elméleti okfejtés, hiszen a korábban kifejtettek szerint jelen ügyben nem született az eljárás megszüntetéséről rendelkező, a Be. 398. §
(2)bekezdés c) pontján alapuló ügyészi határozat, és nem is születhetett, hiszen a terhelt 6 hónap helyett alig 4 hónapig vett részt a megelőző-felvilágosító szolgáltatáson. [39] 4.
  1. Azt pedig a Kúria már csupán a pontosság érdekében rögzíti, hogy az indítványban írtakkal ellentétben a terhelt ellen nem a tartózkodási helyén lefoglalt kábítószer tartása folytán megvalósult kábítószer birtoklása miatt indított ügyben került sor „elterelésre”. Ezzel szemben a
  2. március 13-án történt gyanúsítotti kihallgatása alkalmával a nyomozó hatóság kábítószer fogyasztásával megvalósított kábítószer birtoklásának vétsége [Btk.
  3. §
(6)bekezdés] miatt hallgatta ki – a rablás bűntette mellett – gyanúsítottként, mert az Innovacon típusú kábítószer-gyorsteszt amfetaminra és metamfetaminra pozitív értékelt mutatott (gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyve
  1. oldal).
  2. január 24-én a nyomozó hatóság ugyanezen cselekmény gyanúja miatt hallgatta ki folytatólagosan. Ehhez képest a tőle lefoglalt kábítószerek megszerzése és tartása kapcsán a Btk.
  3. §
(1)bekezdésébe ütköző kábítószer birtoklásának bűntette miatti megalapozott gyanút a nyomozó hatóság csak
  1. szeptember 1-jén közölte (folytatólagos gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyve
  2. oldal), értelemszerűen a lefoglalt kábítószerek hatóanyag-tartalmának vegyész szakértő általi megállapítását követően. Következésképpen a terhelt hivatkozása abban is téves, hogy az általa el nem végzett „elterelésre” a tartózkodási helyén lefoglalt kábítószer ügyében került volna sor. „Elterelésre” kizárólag a terhelttel már korábban közölt megalapozott gyanú folytán indított eljárásban kerülhet sor, azaz, a jelen esetben a kábítószer fogyasztása miatt kezdte meg a terhelt az általa a törvényben megkívánt időtartamnál jóval kevesebb ideig igénybe vett megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt. [40] Mindez ugyanakkor a fentiek mellett másodlagos jelentőségű, mert a korábban már kifejtettek szerint az egységes elbírálást kívánó cselekmények egy részében fogalmilag nem állhat be büntethetőséget kizáró ok, amelynek feltételei ráadásul a terhelt által megjelölt részcselekmények tekintetében egyébként sem teljesültek. [41]
  3. A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
  4. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és megtámadott határozatot – a Be. 660. §
(1)bekezdésének főszabálya szerint tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben – a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [42] A határozat elvi tartalma
  1. Felülvizsgálati okot valósít meg, ha a terhelt – az indítványt tartalma szerint értékelve – a büntethetőséget megszüntető ok fennállása ellenére történő elmarasztalását kifogásolja.
  2. A kábítószer birtoklása bűncselekmény természetes egységbe tartozó, egységes elbírálást kívánó valamely részcselekmény önálló értékelése kizárt, így e részcselekmény miatt büntethetőséget megszüntető ok megállapítására sem kerülhet sor. [43] IV. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
  3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Kúria 2.Bfv.1.405/2024/13-I 7 [44] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.