← Magyarország

Kfv.37758/2025/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A központi felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. alkalmazásának csak akkor van helye, ha azt a Nftv. kifejezetten és konkrétan előírja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.758/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Bérces Nóra bíró Dr. Farkas Katalin bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró A felperes: felperes neve (felperes címe; tart. hely: felperes tartózkodási helye) Az alperes: Oktatási Hivatal (alperes címe) Az alperes képviselője: Previákné dr. Mázsári Ágnes kamarai jogtanácsos A per tárgya: oktatási ügyben hozott határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes (
  2. sorszám alatt) A felülvizsgálattal támadott határozat: Miskolci Törvényszék 4.K.700.854/2025/
  3. szám Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 4.K.700.854/2025/
  4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.37.758/2025/4-I 2 [1] A felperes a
  5. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során felvételi jelentkezési kérelmet nyújtott be, melyben első helyen a ... orvosi diagnosztikai analitikus, államilag támogatott alapképzés nappali tagozatát; második helyen a ... ápolás és betegellátás (dietetikus), államilag támogatott alapképzés nappali tagozatát; harmadik helyen a ... ápolás és betegellátás (dietetikus), alapképzés nappali tagozat, költségtérítéses szakot; negyedik helyen a ... orvosi diagnosztikai analitikus, alapképzés nappali tagozat, költségtérítéses szakot; ötödik helyen a ... általános orvos, osztatlan képzés, nappali tagozat, államilag támogatott képzését; hatodik helyen a ... fogorvos, osztatlan képzés, nappali, államilag finanszírozott képzését jelölte meg. Kérelméhez mellékelte a ... ... számú érettségi bizonyítványát, hátrányos helyzetének igazolására halotti anyakönyvi kivonatokat, igazolást katonai szolgálatról, valamint mentőápoló szakképzettségről kiállított középfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet. [2] Az alperes a
  6. július
  7. napján kelt ... számú határozatával a felperest a megjelölt jelentkezési helyek egyikére sem sorolta be. Megállapította, hogy a felperes nem jogosult egyetlen általa – a felsőoktatási felvételi jelentkezési kérelmében – megjelölt felsőoktatási intézménnyel sem hallgatói jogviszonyt létesíteni a 2025/
  8. tanév I. (őszi) félévében. [3] Határozatában jelentkezési helyenként rögzítette a tanulmányi pontok összegét (középiskolai eredmények, érettségi átlag), az érettségi pontok összegét, a felvételi összpontszámot, az intézmény által meghatározott minimum pontszámot, a felvételi ponthatárt, a pontszámítási módszert és a pontszámítás indoklását. Az első, negyedik, ötödik és hatodik helyen megjelölt intézmény esetén a számított pontszám 0, ezért a felperes a jelentkezési helyre nem nyerhet besorolást; a második és harmadik helyen megjelölt intézmény esetén a felvételi pontszám nem érte el a felvételi ponthatárt. [4] A határozat – egyebek mellett – tartalmazza, hogy a felvételi pontszám alapképzés, osztatlan mesterképzés esetén – 400+100 pontos rendszerben – a középiskolai teljesítmény alapján kapott tanulmányi pontok és az érettségi eredmények alapján kapott érettségi pontok összeadásával és az intézményi, valamint a többletpontok hozzáadásával vagy az érettségi pontok kétszerezésével és az intézményi pontok, valamint a többletpontok hozzáadásával vagy a korábbi felsőfokú tanulmányok alapján a felsőoktatási intézmény által megállapított max. 400 pont és az intézmény pontok, valamint a többletpontok hozzáadásával került megállapításra, minden esetben a jelentkező számára legelőnyösebb módszer alapján. [5] Középfokú szakképzettséget tanúsító oklevéllel vagy szakképesítéssel (OKJ bizonyítvány, képesítő bizonyítvány) rendelkező jelentkező pontjának számításakor az Fkr. szerint meghatározott szakirányú továbbtanulás esetén a szakképzés szakmai vizsgájának eredménye is figyelembe vehető. Az érettségi pontok számítása során a középszinten tett érettségi vizsgaeredmény az Fkr.
  9. §

(2)bekezdésének rendelkezései alapján, az Fkr.
  1. mellékletében meghatározott módon vehető figyelembe, azaz főszabályként a százalékos eredmény kétharmada számítható be az érettségi pontokba. [6] A felvételi pontszám felsőoktatási szakképzés esetén a tanulmányi pontok kétszerezésével és az intézményi, valamint a többletpontok hozzáadásával is megállapítható, minden esetben a jelentkező számára legelőnyösebb módszer alapján. A tanulmányi pontok esetében az ötödik választható középiskolai és érettségi tárgyat, érettségi pontok esetében az érettségi követelményeket és azok előírt szintjét, intézményi pontok esetében pedig annak jogcímeit, feltételeit, igazolásának módját, a más részpontszámokkal való összefüggését, valamint a jogcímenként adható intézményi pont értékét a felsőoktatási intézmény adott szak vonatkozásában saját hatáskörben határozta meg. Az intézményi pontok maximális értéke 100 pont. Kúria III.Kfv.37.758/2025/4-I 3 [7] Többletpont az Fkr.
  2. §-ban foglaltak alapján önkéntes tartalékos katonai szolgálat alapján adható. [8] Egyes alapképzésre, osztatlan képzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre való jelentkezés esetén a jelentkező felvételi összpontszámának el kell érnie a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban közzétett, a felsőoktatási intézmény által adott szakra meghatározott minimumpontszámot. A határozat tájékoztatása szerint a pontszámok teljes részletességgel a jelentkező személyes ügyintézési felületén, az E-felvételiben tekinthetők meg. [9] Az alperes a döntését a nemzeti felsőoktatásról szóló
  3. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.)
  4. §
(1)-
(4)bekezdéseire, valamint a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/
  1. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.) 14-
  2. §-aira és 32-
  3. §aira alapította. A felperes keresete, az alperes védekezése [10] A felperes keresettel élt az alperes határozata ellen, melyben annak megváltoztatását és a felvételi jelentkezése elfogadását kérte. Kifogásolta, hogy az OKJ bizonyítványát és a munkaszerződését a pontszámítás során nem vették figyelembe. [11] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a jelentkezők részére a
  4. december 20-tól elérhető Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató részletes tájékoztatást nyújt a szakképzettségből, szakképesítésből szerezhető pontszámok vonatkozásában az érettségi pont szakmai vizsga eredményéből történő számításáról. [12] A felperes mentőápoló középfokú szakképzettséget tanúsító okleveléből nem számítható az Fkr. 15/A. §
(4)bekezdése szerinti négyszeres pontszám az általa első helyen megjelölt orvosi diagnosztikai analitikus alapképzés esetén, tekintettel arra, hogy a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban is elérhetővé tett táblázat 28. oldalán az orvosi diagnosztikai analitikus alapképzés mellett nem került feltüntetésre ez a szakképzettség. [13] A felperes mentőápoló középfokú szakképzettséget tanúsító okleveléből nem számítható az Fkr. 15/A. §
(1)bekezdés b) pontja és
(2)bekezdése szerinti pontszám az érettségi pontok kétszerezésével az általa első helyen megjelölt orvosi diagnosztikai analitikus alapképzés esetén, mert a felperes nem rendelkezett a felsőoktatási intézmény által az érettségi pontot adó tárgyaknál előírt biológia érettségi vizsgatárggyal. Erről a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató szintén részletes tájékoztatást nyújt. [14] Előadta, hogy a felperes által kifogásoltakra figyelemmel megkereste a ..., amely azt a tájékoztatást adta, hogy a felperes ápolás és betegellátás [dietetikus] jelentkezése tekintetében a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélre 50 intézményi pontot adott; a további feltöltött dokumentumai nem megfelelőek az intézményi pont igazolására. [15] Az alperes összességében kifejtette, hogy a felperes középfokú szakképzettséget tanúsító oklevele az orvosi diagnosztikai analitikus alapképzés esetében sem az Fkr. 15/A. §
(1)bekezdés b) pontja és
(2)bekezdése szerinti (szakmai vizsga eredményének négyszerese), sem ugyanezen szakasz
(4)bekezdése szerinti pontszámításnál (érettségi pontok kétszerese) nem vehető figyelembe. A felperes munkaszerződése sem a ... által meghirdetett orvosi diagnosztikai analitikus alapképzés, sem az ápolás és betegellátás [dietetikus] alapképzés esetében nem jogosít intézményi többletpontra. Hangsúlyozta, hogy a jelentkezők felvételi összpontszámát a meghirdetett feltételek szerint kell kiszámítani. Kúria III.Kfv.37.758/2025/4-I 4 A jogerős ítélet [16] Az elsőfokú bíróság a 2025. október 17. napján kelt jogerős ítéletével az alperes határozatát a közlésre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [17] Idézte az Nftv. „114/É.” §-át, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. §
(1)bekezdését, a 81. §
(1)bekezdését, és megállapította, hogy a támadott határozat az ügy érdemét érintő pontszámítás tényadatait rögzítette, ugyanakkor arra vonatkozóan semmilyen indokolást nem tartalmaz, hogy ténylegesen milyen indokok alapján nem sorolta be egyik jelentkezesi helyre sem a felperest. A határozatból nem tűnik ki, hogy a szakképesítést tanúsító bizonyítványt az alperes az első helyen miért nem vette figyelembe, továbbá, hogy a munkaszerződés miért nem jogosít intézményi többletpontra. Az alperes a keresetlevél benyújtását követően kereste meg a ..., és a konkrét pontszámítást is csak a védiratában indokolta. [18] A kifejtettek miatt az alperes határozata nem felel meg az Ákr. idézett rendelkezéseinek, az indokolás hiánya miatt a felperes a keresetlevél előterjesztésekor nem volt abban a helyzetben, hogy érdemben reagáljon a felvételi besorolásra. Hangsúlyozta, hogy a keresetlevél benyújtását követően az alperes jogszerűen már nem tehet intézkedést a tényállás tisztázására, a védirat pedig nem szolgálhat az alperes határozata indokolásának kiegészítésére, figyelemmel a felperes jogorvoslati jogára is. [19] A megismételt eljárásra előírta, hogy az alperesnek értékelhető és érdemi vitatásra alkalmas módon kell megindokolnia a határozatát. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [20] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [21] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti az Nftv. 41/A. §
(1)bekezdését, valamint 41/D. §
(2)bekezdését. [22] Előadta, hogy az Nftv. 41/A-H. §-ai egyértelműen meghatározzák, hogy a központi felsőoktatási felvételi eljárásban kizárólag mikor van helye az Ákr. alkalmazásának (nyelvhasználat, Ákr. alapelvek). Az Nftv. 41/D. §
(2)bekezdése a besorolási döntés tartalmát taxatíve felsorolja. Ezen törvényi rendelkezéssel összhangban a Kúria több határozata (Kfv.II.37.497/2019/5., Kfv.III.37.336/2021/5., Kfv.II.37.062/2021/5., Kfv.IV.37.863/2024/9.) is kimondta, hogy a besorolási döntésre az Ákr. 81. §
(1)bekezdése nem alkalmazandó; a központi felsőoktatási felvételi eljárás során csak akkor kell az Ákr. szabályait alkalmazni, ha azt a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyértelműen és kifejezetten előírja. [23] Álláspontja szerint a jogerős ítélet [9]-[10], valamint [21] pontjai iratellenesen tartalmazzák, hogy a keresetlevél beérkezését követően kísérelte volna meg a tényállást tisztázni, ugyanis nem tartozik e körbe, ha a keresetlevél alapján megvizsgálja, hogy az abban Kúria III.Kfv.37.758/2025/4-I 5 foglaltak megalapozottak-e, hiszen ez vezethet el esetlegesen a besorolási döntés saját hatáskörben történő módosításáig az Nftv. 41/H. §
(2)bekezdése alapján. Teljesen szükségszerű, hogy amennyiben a keresetlevélben foglaltak érintik a felsőoktatási intézmény döntését is, jelen esetben az Nftv. 40. §
(3a)bekezdése és az Fkr.
  1. és
  2. § szerinti intézményi pontokat, úgy meg kell keresnie a jelentkezéssel érintett felsőoktatási intézményt is. [24] Hangsúlyozta, hogy nem csupán a védiratból derülhetett ki a felperes számára, hogy az általa feltöltött dokumentumok nem vehetők figyelembe a felvételi pontszámítás során. A felsőoktatási felvételi eljárás szabályait ugyanis teljes körűen tartalmazza a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató
  3. szeptemberben induló képzések c. kiadványa, így a jelentkezéskor megjelölt képzések esetében is mindenhol feltüntetésre kerültek az intézmények által meghatározott pontszámítási feltételek. A felperes tekintetében a központi felsőoktatási felvételi eljárást az Nftv., az Fkr., valamint az Ákr.
  4. §-a szerinti alapelv betartásával folytatta le, továbbá a besorolási döntést az Nftv. 41/D. §
(2)bekezdésének rendelkezései szerint hozta meg. [25] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjának és
  3. b)pontjának alkalmazásával, a joggyakorlat egységének biztosítása, valamint annak vizsgálata érdekében, hogy a jogerős ítélet jogértelmezése a Kúria közzétett határozatában foglaltaktól eltért-e, befogadta. A Kúria az érdemi elbírálás eredményeként megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapos. [27] A Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem keretei között – a megjelölt jogszabálysértések mentén – vizsgálta felül. A Kp. 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúriának a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján kellett döntenie. [28] Az Nftv. {a jogerős ítéletben tévesen 114/É. §-ként jelölt} 114/I. §-a alapján, e törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. [29] A fenti rendelkezés – az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően – nem az Ákr. rendelkezéseinek általános alkalmazását írja elő, hanem az Ákr-Kp. Módtv. által módosított Nftv. rendelkezések időbeli alkalmazását rögzíti. [30] A központi felsőoktatási felvételi eljárásban az alperes feldolgozza a jelentkező meghatározott adatait, megállapítja az összpontszámát, majd a jelentkezési helyre megállapított felvételi ponthatárra figyelemmel besorolási döntést hoz. Egységes rangsorolás alapján, ponthatár alkalmazásával lényegében egy allokációt hajt végre; ha a jelentkező elérte vagy meghaladta a felvételhez szükséges ponthatárt, akkor a jelentkezési helyre besorolja, ha Kúria III.Kfv.37.758/2025/4-I 6 pedig az eredménye az adott képzésre előírt ponthatár alatt marad, akkor a jelentkezőt nem sorolja be. A központi felsőoktatási felvételi eljárásokban az Ákr. szabályi elsődlegesen, általánosságban nem irányadók. Az Nftv. 41/A. §
(1)bekezdés első mondata értelmében ugyanis, a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv által lebonyolított központi felsőoktatási felvételi eljárásra más, az ügyintézés módjára vonatkozó jogszabályi rendelkezés alkalmazásának csak e törvény rendelkezése esetén van helye. A központi felsőoktatási felvételi eljárás során tehát csak akkor kell az Ákr. szabályait alkalmazni, ha azt a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyértelműen és kifejezetten előírja. Ilyen rendelkezés található pl. az Nftv. 41/A. §
(1)bekezdésében a nyelvhasználatra, az
(1a)bekezdésben az alapelvek alkalmazására vonatkozóan {Kfv.II.37.497/2019/
  1. Indokolás [12] bekezdés; Kfv.III.37.336/2021/
  2. Indokolás [19]-[21] bekezdés; Kfv.II.37.062/2021/
  3. Indokolás [24]; Kfv.IV.37.863/2024/
  4. Indokolás [19] bekezdés}. [31] Az Nftv. nem rendelkezik sem az Ákr.
  5. §
(1)bekezdésének, sem az Ákr. 81. §
(1)bekezdésének alkalmazásáról, ezért tévedett az elsőfokú bíróság amikor úgy ítélte meg, hogy az alperesnek a tényállást az Ákr. által előírt módon és mélységben kell feltárnia és a határozatát ennek megfelelően indokolnia. [32] Az alperes indokolási kötelezettsége a besorolási döntés sajátosságaihoz igazodik. Az Nftv. 41/D. §
(2)bekezdése meghatározza a besorolási határozat tartalmát: az eljáró szerv megnevezése, az ügyirat száma, a jelentkező neve, elérhetősége, személyes azonosítására szolgáló adatok, az érdemi döntés, a döntés alapjául szolgáló jogszabályokról való tájékoztatás, a döntés helye, ideje, kiadmányozója aláírása. A besorolási döntés indokolásának tartalmaznia kell a jelentkező valamennyi jelentkezésére vonatkozóan a számított pontszámát, valamint tájékoztatni kell a jelentkezőt a jogorvoslati lehetőségekről. [33] A fentiek alapján az elsőfokú bíróságnak a besorolási határozat jogszerűségi vizsgálatát az Nftv. 41/D. §
(2)bekezdésében foglaltakhoz viszonyítva kellett volna elvégeznie annak figyelembevételével, hogy a Kúria gyakorlata szerint a perbeli eljárás sajátos jellegére (formalizált döntés) figyelemmel elfogadható, ha az alperes a védiratában a felperes egyedi esetére vonatkozó további érveket is megjelöl pl. Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató {Kfv.II.37.062/2021/
  1. Indokolás [25] és [33] bekezdés; Kfv.IV.37.863/2024/
  2. Indokolás [20] bekezdés}, vagy mint a perbeli esetben a jelentkezéssel érintett intézmény tájékoztatása az intézményi többletpont számításáról. [34] Mindezek alapján az alperes megalapozottan hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet olyan jogszabályhely megsértésén alapul, amely a perbeli eljárásban nem alkalmazható. Erre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp.
  3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [35] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a határozat jogszerűségi vizsgálatát az Nftv. 41/D. §
(2)bekezdésében foglaltakat alapul véve kell elvégeznie, ennek alapján kell vizsgálnia az OKJ bizonyítványra és a munkaszerződésre vonatkozó pontszámítás megalapozottságát. Annak figyelembevételével kell eljárnia, hogy a központi felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. alkalmazásának csak akkor van helye, ha azt a Nftv. kifejezetten és konkrétan előírja. A döntés elvi tartalma Kúria III.Kfv.37.758/2025/4-I 7 [36] A központi felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. alkalmazásának csak akkor van helye, ha azt a Nftv. kifejezetten és konkrétan előírja. Záró rész [37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [38] Az alperes felülvizsgálati perköltséget nem igényelt, a felperesnek pedig költsége a felülvizsgálti eljárásban nem merült fel, ezért a Kúriának e tárgyban rendelkeznie nem kellett. [39] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
  1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.