Kfv.37481/2024/2 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.481/2024/

1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Hajnal Péter bíró Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: Felperes (cím1) A felperes jogi képviselője: Zsurkán Ügyvédi Iroda (cím2, eljár: Dr. Zsurkán Béla ügyvéd) Az alperes: Heves Vármegyei Kormányhivatal (3300 Eger, Kossuth Lajos utca 9.) Az alperes jogi képviselője: Dr. Tóth Tímea kamarai jogtanácsos A per tárgya: vadvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
2. sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Miskolci 5.K.700.180/2024/
3. számú ítélete Rendelkező rész Törvényszék Kúria I.Kfv.37.481/2024/2 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
4. december
5. napján meghozott HE/FMO/2386-12/
6. számú határozatával a felperest 500.000 forint vadvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenység akadályoztatása miatt. Az eljárás során megállapította, hogy a felperes lovai a X községben található állattartó telepéről rendszeresen kiszöknek, a 10-701250-203 kódszámú vadászterületen szabadon, felügyelet nélkül kóborolnak, ezáltal pedig a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet akadályozzák. [2] A felperes keresetében anyagi jogi és eljárásjogi jogszabálysértésekre hivatkozva vitatta az alperes határozatának a jogszerűségét, kérte annak megsemmisítését. [3] Az alperes védiratában kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását. A Miskolci Törvényszék jogerős ítélete [4] A Miskolci Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
7. április
8. napján meghozott 5.K.700.180/2024/
9. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, a közigazgatási perrendtartásról szóló
10. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
11. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján, mivel azt megalapozatlannak ítélte. [5] A jogerős ítélet indokolásában rögzítette, hogy az alperes a bizonyítási eljárás adatai, így különösen a

1. október
2. napján lefolytatott helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben foglaltak, a felperes, a vadászatra jogosult, valamint a felperessel szemben korábban egyéb hatósági eljárásokat lefolytató közigazgatási szervek nyilatkozatai és az előzményi hatósági eljárások során feltárt egyéb adatok együttes értékelésével megalapozott következtetést vont le arra nézve, hogy a felperes az állattartói tevékenységével kapcsolatos mulasztással megvalósította a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló
3. évi LV. törvény (Vtv.)
4. §

(1)bekezdés h) pontja szerinti szabályszegést. Az elsőfokú bíróság teljes mértékben osztotta azon alperesi álláspontot, mely szerint önmagában az a tény, hogy a perbeli vadászterületen a felperes gazdaságához tartozó lovak felügyelet nélkül jelentek meg, a felperes érdekkörébe tartozó szabályszegésnek minősül, amely az adott vadászterületen jogszerűen gyakorolt vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet akadályozta. [6] Az elsőfokú bíróság rámutatott arra is, hogy az alperes a szankció alkalmazása során helyesen állapította meg, hogy a felperessel szemben korábbi, hasonló cselekménye miatt alkalmazott figyelmeztetésre tekintettel a vadvédelmi bírság kiszabása nem mellőzhető. A bíróság összegének megállapítása során az alperes a jogszabályoknak megfelelően vette figyelembe súlyosbító körülményként az általa hivatkozott tényadatokat, így kiemelten azt, hogy korábban a perbelivel lényegében azonos tényállású ügyben került sor vadvédelmi bírság kiszabására a felperessel szemben. Kúria I.Kfv.37.481/2024/2 3 A felperes felülvizsgálati kérelme [7] A felperes felülvizsgálati kérelemben kérte a Kp. 121. §

(1)bekezdés első fordulatára figyelemmel, a b) pont alapján a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának a megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontja alapján kérte, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálatát szükségesnek tartja a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében. A befogadhatósági ok megjelölése alcím alatt rögzítette, hogy maradéktalanul betartotta az állatvédelmi és állattartói szabályokat, villanypásztor rendszert épített, ugyanakkor vitatta a vadásztársaság vadgazdálkodásának jogszerűségét a perbeli területen, sérelmezte az alperes ügyintézőjével szembeni kizárási ok vizsgálatának elmaradását, továbbá bizonyítási indítványainak az elutasítását. A felülvizsgálati kérelem további részében kifejtette, hogy a jogerős ítélet milyen okokból tartja jogszabálysértőnek. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei – a következők szerint – nem állnak fenn. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve, így a Kúria a felperes által megjelölt, valamint a Kp. 118. §

(1)bekezdésében szabályozott további befogadhatósági okot is megvizsgálta. [12] A Kúria elöljáróban rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglalt rendelkezés nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadhatósági okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan jogkérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a befogadásról való döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, így a befogadás körében a Kúriának nem az egyedi ügyben meghozott jogerős ítélet jogszerűségét, hanem az Kúria I.Kfv.37.481/2024/2 4 egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetősége. [13] A felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontját nevesítette befogadhatósági okként, így a Kúria elsőként annak fennállását vizsgálta. [14] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontjában szabályozott befogadhatósági ok alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn, míg a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, azonban annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.35.542/2021/2., Kfv.37.025/2021/2., Kfv.37.567/2023/2. stb.), az meghaladottá vált. [15] A Kúria 7/2023. (Jpe.IV.60.024/2023/10. szám) Jogegységi határozatában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében kifejtettek szerint konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn (Kfv.37.077/2023/2., Kfv.37.187/2023/2.). [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja első fordulata alkalmazása során, a joggyakorlat egységének biztosítását, illetve a felvetett jogkérdésben eltérő bírói döntéseket az elsőfokú bíróságok által hozott jogerős ítéletek körében kell vizsgálni, azonban a felperes nem mutatott be olyan elsőfokú bírósági ítéleteket, amelyek a bírói gyakorlat széttartó voltára utalnának, és ilyen ítéletekről a Kúriának sincs tudomása. A felperes a felülvizsgálati kérelem III. pontjában, „A befogadhatóság fennállásának bizonyítása” cím alatt a villanypásztor rendszer kiépítésére, az állattartással kapcsolatos jogszabályok betartására, az uniós szabványnak megfelelő táblák kihelyezésére, a perbeli területre vonatkozóan a vadgazdálkodási tevékenység végzésére vonatkozó tulajdonosi engedély hiányára, az alperes ügyintézőjének kizárására, a bizonyítási indítványai elutasítására hivatkozott, az ott kifejtettek azonban nem vetnek fel olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amely megalapozhatná a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontja szerinti befogadhatósági ok fennállását, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. A felperes érvei az ügy egyedi tényeihez, körülményeihez kapcsolódnak, amelyek nem minősülnek jogértelmezési kérdéseknek. [17] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja második fordulata megköveteli a körülmények olyan változását, amely a joggyakorlat továbbfejlesztését teszi szükségessé, azonban ez jelen esetben nem áll fenn. [18] A Kúria a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján hivatalból vizsgálta a felperes által nem nevesített, további befogadhatósági okok fennállását. [19] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ab)alpontjában szabályozott okból a felülvizsgálati kérelmet a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merül fel, a jogkérdés Kúria I.Kfv.37.481/2024/2 5 társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a felmerült jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír, a jogalanyok széles körét érinti. A befogadhatósági ok fennállásának megállapítása igényli tehát, hogy a konkrét egyedi ügyben elfoglalt jogi álláspont ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással, hanem közvetve az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is iránymutatást adjon. A Kúria a perbeli eset kapcsán nagy számban előforduló új típusú ügyben felmerült, vagy a jogalanyok széles körét érintő elvi jelentőségű jogkérdést, amely a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát megalapozná, nem tárt fel. [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ac)alpontja szerinti befogadási ok vizsgálata során a Kúria megállapította, hogy jelen perbeli ügyben az Európai Unió jogának közvetlen alkalmazása nem merült fel, így az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége nem áll fenn, ezért a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ac)alpontjában meghatározott okból sem indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [21] A felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontja szerinti befogadhatósági okra nem hivatkozott, ezáltal ahhoz kapcsolódó indokolást sem terjesztett elő, így a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel – indokolás hiányában – a Kúria hivatalból nem vizsgálhatta e befogadási ok fennállását. [22] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okot a felperes szintén nem nevesítette, így nem is jelölt meg olyan, a BHGY-ban közzétett kúriai határozatot, illetve annak azt a részét, amelytől a jogerős ítélet azonos vitatott jogkérdésben eltérne, ezáltal a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel – indokolás hiányában – a Kúria hivatalból nem vizsgálhatta e befogadási ok fennállását. [23] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)és

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [24] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [26] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest,
2. szeptember
3. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró