A határozat elvi tartalma: A fellebbezés nem alapos. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 4.Pf.20.667/2023/
- A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: ügyvédi iroda1 (ügyintéző: ügyvéd neve1 ügyvéd) ügyvéd címe1 Az alperes: alperes alperes címe Az alperes képviselője: ügyvéd neve2 kamarai jogtanácsos alperes címe A per tárgya: szerencsejátékból eredő követelés megfizetése Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 71.P.20.337/2023/
- A fellebbezést benyújtó fél: felperes Ítélet Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.667/2023/3 2 A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a
- év
- játékhetén az alperes által megrendezésre és lebonyolításra került „játék neve” játékon igazolás száma egyedi átvételi számú átvételi igazolással megjátszotta a sorszám számsort, mely kisorsolásra került. A felperes
- június
- napján felkereste a cím1 szám alatti, terminállal ellátott értékesítőhelyet, ahol az átvételi igazolás beolvasását követően azt a tájékoztatást kapta, hogy nagynyereményt ért el, a terminál az átvételi igazolásra a „szöveg1” feliratot nyomtatta rá. A beolvasást követően az átvételi igazolást és a beolvasási bizonylatot az értékesítőhely munkatársa a felperes részére lefénymásolta, és a fénymásolatokkal együtt a fenti iratokat a felperes részére átadta. A felperes ezt követően a telefonszám telefonszámon felvette a kapcsolatot az alperes erre kijelölt munkavállalójával, személlyel, akivel
- június
- napjára megbeszélt egy személyes találkozót a nyeremény igénylése tárgyában. A felperes
- június 27-én 13 óra 48 perckor feljelentést tett a Budapesti Rendőrfőkapitányságon, mivel az átvételi elismervényt eltulajdonították tőle. A ügyszám számon indult eljárásban az elkövető kiléte nem volt megállapítható, a nyomozás ezért
- február
- napján felfüggesztésre került. A
- év
- játékhetén a „játék neve” játékon elért nagynyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidő
- szeptember
- napján telt le, annak kifizetése iránti igényt az alperes által kiállított átvételi elismervénnyel nem terjesztettek elő. [2] A felperes keresetében kérte az alperest 54.656.430 forint és kamatai megfizetésére kötelezni állami szerencsejátékból eredő nyeremény jogcímén. Keresete alátámasztásául hivatkozott a Ptk. 5:
- §
(1)bekezdésére, az 5:13. §
(2)bekezdésére, az 5:
- §-ára, a 6:
- §-ára, az 1:
- §
(1)bekezdésére, a 6:
- §-ára, a 6:
- §-ára, a szerencsejáték szervezéséről szóló
- évi XXXIV. törvény (Sztv.)
- §
(1)bekezdésére, a 15. §
(1)bekezdésére, a játék neve játék Részvételi Szabályzata (továbbiakban: Részvételi Szabályzat) I.2. §
(9)bekezdésére, I.13. §
(2)-
(3),
(6)bekezdésére, II.1. §
(9)bekezdésére és a II.2. §
(3)bekezdésére. [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte az Sztv. 2. §
(2)bekezdése, 9. §
(1)bekezdése, 11. §
(7a)bekezdése, 13. §
(1)bekezdése és a 15. §
(1)bekezdése megfelelő alkalmazásával. Előadta, hogy a felperes a nyereményigénylési folyamat második lépését, az eredeti átvételi igazolás bemutatását a nyereményigénylés felvételekor nem tette meg, mert nem volt az eredeti átvételi igazolás a birtokában, ezért nem áll fenn a nyereményjogosultsága. Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.667/2023/3 3 [4] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította és döntött a perköltség viselése tárgyában is. Indokolása szerint a Részvételi Szabályzat I.1.§
(3)bekezdése értelmében a részvételi szabályzatot a játékban résztvevő játékosok a játékba való belépéssel magukra nézve kötelezőnek ismerik el és azokat betartják. A felperes rendelkezett az I.2. §-a szerinti átvételi igazolással, azonban az átvételi igazolással elért nyeremény kifizetéséhez a 13. §
(3)bekezdése szerint szükség volt az átvételi elismervény átadására. Amennyiben a nyertes játékos a nagynyeremény igénylésekor a terminálon befizetett játékkal elért nyertes átvételi igazolást nem tudja átadni, nyereményre nem jogosult. A felperes az alperesnél nyereményigénylési nyomtatványt nem adott le, az alperes munkavállalójával megbeszélt időpontra az átvételi igazolást nem tudta elvinni, ezért a Részvételi Szabályzat 11. §
(1)és
(3)bekezdése alapján a nyeremény kifizetésére nem jogosult. Önmagában azzal, hogy a felperes az átvételi igazolást a terminálon beolvastatta és arra a terminál a „nagynyertes” feliratot nyomtatta, a nyereményigénylés folyamata nem indult el. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a nyeremény kifizetéséhez szükséges, a felperes által nem teljesített feltétel objektív jellege okán irreleváns, hogy a felperest terhelte-e önhiba vagy sem, az átvételi igazolás birtokából való kikerülése körében a bíróság ezért mellőze az irreleváns tények bizonyítására irányuló indítványok teljesítését, az alperesi értékesítőhely alkalmazottjának, továbbá az alperes munkavállalójának tanúkénti meghallgatását. [5] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes élt fellebbezéssel, melyben elsődlegesen annak megváltoztatását, a keresetével egyező döntés meghozatalát kérte, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását indítványozta. Az elsőfokú bíróság terhére rótta, hogy nem megfelelően és nem teljes körűen folytatta le a bizonyítást, nem rendelte el a tanúként megjelölt személyek meghallgatását, továbbá nem vizsgálta, hogy egy átlagfogyasztó számára megtévesztő-e, érthető-e, egyértelmű-e a Részvételi Szabályzat és a szelvény túloldalán szereplő információ. Nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, miszerint irreleváns az a tény, hogy ő játszottae meg a később kisorsolásra került számsort, ugyanis erről a játékáról került kinyomtatásra az átvételi igazolás. Figyelmen kívül hagyta azt is, hogy az átvételi igazolás átadása önhibáján kívüli okból nem történt meg. Kifogásolta, hogy nem tért ki arra, hogy a Részvételi Szabályzat I.3. §
(2)bekezdése szerint nyertesnek minősül, így jogosult a nyereményre. Hivatkozása szerint
- június
- napján felkereste a cím
- szám alatti értékesítő helyet, ahol az eredeti szelvény terminál általi beolvasását követően azt a tájékoztatást kapta, hogy „nagynyertesnek” minősül, melyre figyelemmel a nyeremény átvételére irányadó további ügymenetről tájékoztatták, az eredeti átvételi igazolásra pedig rányomtatták a „szöveg2” feliratot. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy a nyereményt a felvételre nyitva álló határidőn belül senki nem vette fel, továbbá az alperes sem vitatja, hogy a nyereményt (valaki) megnyerte. Utalt arra, hogy az ítélet szerint az „eredeti” és a „másolat” nem értelmezhető a szabályzat szerint és fel sem merül, hogy a másolathoz bármilyen igény kapcsolható lett volna; mindez nem az ő hiányosságához köthető. Azonnal kimerítette a jogvédelem eszközét, még a lopás napján 13:48 perckor feljelentést tett az illetékes rendőrkapitányságon az eredeti szelvény eltulajdonítása miatt, mely eljárás bizonyítottság hiányában megszüntetésre került. Álláspontja szerint a szabályzatok alapján nem lehet megállapítani, hogy ilyen helyzetben csak és kizárólag az eredeti játékszelvény bír relevanciával. Állította, hogy a Részvételi Szabályzat I.
- §
(6)bekezdésének megfelelően eljárt, telefonon találkozót szervezett az alperes munkatársával, személlyel és intézkedett a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.667/2023/3 4 nyereményigénylés benyújtása iránt. A nyereményigénylés benyújtásának jogvesztő határideje
- szeptember
- napján lejárt, korábbi jogi képviselője útján a nyereményigénylést
- szeptember 6-án kelt levelében írásban bejelentette, azonban az alperes a nyeremény kifizetését megtagadta, valamint tájékoztatást adott arról, hogy a részvételi szabályzat általános szerződési feltételként működik. A felperes állítása szerint az alábbiak igazolják a nyereményre való jogosultságát: A lottózó alkalmazottja, személy1 tájékoztatta a rendőrkapitányságot a telefonon történő megkeresésre, hogy emlékszik arra, hogy náluk ellenőriztette a szelvényt. Személyesen és jogi képviselője útján is kezdeményezte a nyeremény igénylését; a nyereményt igazolhatóan más nem vette fel. A rendszer rögzítette, hogy a
- játékhéten volt egy nagynyertes, a szelvény megléte pedig megkérdőjelezhetetlen. Önhibáján kívüli okból merült fel, hogy az eredeti szelvényt nem tudta bemutatni, ugyanis eltulajdonították tőle, ez nem szolgálhat hátrányára, mivel az eltulajdonítást kellő körültekintéssel sem kerülhette volna el. Hangsúlyozta, hogy birtokában van a szelvény másolata, mely rendelkezik azon ismertetőkkel és szükséges információkkal, amelyekkel az eredeti terminál által kibocsátott szelvény is rendelkezne, így a szelvény másolatával igazolni tudja a követelése joglapját és összegszerűségét is. Kiemelte, hogy a felé tanúsított empátia is szükséges volna jelen körülmények fennállása esetén. Nem vette figyelembe az elsőfokú bíróság azt sem, hogy ő egy átlagos játékos, átlagos fogyasztó, míg az alperes egy állami gazdasági társaság, milliárdos bevételű szolgáltató. Álláspontja szerint az ítélőtábla a Pp.
- §
(1)bekezdése és
(3)bekezdés a)-d) pontja alapján felülbírálhatja az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét, így megállapíthatja, hogy az elsőfokú bíróság a perfelvételi eljárás során nem megfelelően állapította meg a jogvita elbírálása szempontjából releváns tényeket, így az érdemi szakban nem került sor megfelelő bizonyítás lefolytatására sem. [6] Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. [7] A fellebbezés nem alapos. [8] A rendelkezésre álló adatok alapján az elsőfokú bíróság a releváns tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogkövetkeztetése is helytálló, azzal az ítélőtábla egyetért. A fellebbezésre foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki: A felperes fellebbezésében kifogásolta, hogy az alperes a birtokában lévő szelvény-, illetve bizonylat másolat alapján nem teljesítette a nyereménykifizetési kötelezettségét. A Részvételi Szabályzat I. fejezet 1. §
(3)bekezdése értelmében az alperes és a játék neve játékban résztvevő vagy részt venni kívánó játékosok közötti jogviszonyra a jelen Részvételi Szabályzatban foglaltak az irányadók. A játék neve játékban résztvevők a jelen Részvételi Szabályzat rendelkezéseit a játékba való belépéssel magukra nézve kötelezőnek ismerik el és azokat betartják. A Részvételi Szabályzat az alperes valamennyi értékesítési pontján és a honlapján is elérhető. A Részvételi Szabályzat I. fejezet 2. §
(9)bekezdése szerinti értelmező rendelkezés határozza meg a sorsjegy (a továbbiakban: átvételi igazolás) fogalmát: a terminál által a segédsorsjegy, és/vagy a „gyorstipp” módszer vagy az átvételi igazolás újbóli megismételt játékba küldésének alkalmazása alapján kinyomtatott átvételi igazolás, melynek adattartalmát a központi rendszer betárolta, és a sorsolás előtt minősített szolgáltató által kibocsájtott időbélyegzővel lezárásra került. Az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.667/2023/3 5 „terminál által kinyomtatott átvételi igazolás” az általa működtetett termelési rendszerben a földi értékesítési hálózatban végrehajtott tranzakciók egyetlen eredeti és hiteles dokumentuma, melyet a terminál kibocsájt. Ez az igazolás meghatározott biztonsági elemeket tartalmazó termotekercs alapú, terminál által kinyomtatott dokumentum, mely biztonsági elemeket tartalmaz, mely kétséget kizáróan bizonyítja az adott tranzakció eredetiségét. Az átvételi igazolásra vonatkozóan az Sztv. végrehajtási rendelete, az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet 18. §
(1)bekezdése is rendelkezik. A terminál által kinyomtatott átvételi igazolások a hátoldalukon piros betűkkel a legfontosabb információkat tartalmazzák, mégpedig azt, hogy „a nyereményjogosultság igazolására ez az átvételi igazolás szolgál sorsjegyként, illetve fogadószelvényként”, továbbá „kérjük, hogy ezt az igazolást gondosan őrizze meg, különösen az erős napsugárzástól és nagyobb hőhatástól óvja, mert a nyeremény csak ép igazolás benyújtásával vehető fel.” E rendelkezés alapján kizárólag az átvételi igazolás alkalmas a nyereményjogosultság megállapításához, az semmilyen másolattal, igazolással nem helyettesíthető. A kifejtettekre tekintettel nem állapítható meg, hogy a felperes birtokában lévő másolatok alapot szolgáltatnának a nyeremény kifizetéséhez. [9] Mindez a Részvételi Szabályzat I. fejezet 5. § 1. pontjából is következik, miszerint „az átvételi igazolás…a játék neve játékban való részvételi jog és nyereményjogosultság igazolására szolgál”. Az I. fejezet 13. §
(3)bekezdése rögzíti: „…az átvételi igazolás átadása, illetve internetes, SMS-es, ATM-es játék fogadási mód esetén a játékot tartalmazó elektronikus sorsjegyhez tartozó nagynyeremény-kód megadása szükséges a nyereményigénylés benyújtásához…amennyiben a nyertes játékos a nagynyeremény igénylésekor a terminálon befizetett játékkal elért nyertes átvételi igazolást nem tudja átadni nyereményre nem jogosult”. A II. fejezet 2. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a nyeremény csak az átvételi igazolás birtokában, annak átadásával vehető fel. A nyereményigénylést átvevő értékesítő hely nem köteles vizsgálni, hogy a bemutató személy az átvételi igazolást jogosan vagy jogtalanul tartja-e birtokában. Az idézett rendelkezésekre figyelemmel az állapítható meg, hogy a felperes a nyereményre csak abban az esetben lett volna jogosult, amennyiben az eredeti átvételi igazolást a nyereményigénylés során átadja az alperes részére az alperes munkavállalójával megbeszélt helyen és időpontban. [10] Az ítélőtábla nem vonja kétségbe, hogy a felperes korábban rendelkezett az átvételi igazolással és azt sem, hogy arról az eljárás során hivatkozott másolat készült, azonban a fentiek szerint a másolat nem volt elégséges a nyeremény igényléséhez. Az alperes helyesen mutatott rá arra is az elsőfokú eljárásban, hogy a nyereményigénylés a Részvételi Szabályzat I. fejezet 13. §
(4)bekezdés b) pontja szerinti nyeremény kategóriában (5.000.001 forinttól 100.000.000 forintig) nem akkor kezdődik, amikor valamely értékesítőhely terminálján beolvasták a szelvényt. Az iratoknál elfekvő másolaton szerepel a „NAGY NYERTES” felirat dátumbélyegzővel ellátva, a hozzácsatolt beolvasási bizonylaton szintén feltüntetésre került, hogy „nyeremény: Nyertes” azzal, hogy megjelölték a nyereményigénylés határidejét, mely
- szeptember
- napja. A beolvasási bizonylat felhívta a fogadó figyelmét, hogy „nyeremény igény nyújtható be, a teendőkről tájékozódjon az értékesítési helyeken, a portál1 oldalon és a alperes Ügyfélszolgálat hívószám-as telefonszámán!”. Tehát a felperesnek a beolvasási bizonylatból is tudomást kellett szereznie arról, hogy ezen dokumentumok önmagukban nem alkalmasak a nyeremény kifizetésére, azt nyereményigény benyújtása útján Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.667/2023/3 6 kérheti az alperestől. A felperes a tájékoztatásban foglaltaknak eleget tett, felvette ugyan a kapcsolatot az alperessel és találkozót beszélt meg a nyereményigénylés benyújtása végett az alperes alkalmazottjával, személlyel, azonban az adott helyen és időpontban az átvételi igazolás eredeti példányát már nem tudta átadni az alperes alkalmazottjának figyelemmel arra, hogy azt tőle időközben ellopták. Ez utóbbi körülmény nem mentesítette őt a szabályzatban foglaltak alól. A jogvita elbírálásánál nem volt jelentősége annak, hogy a felperesnek milyen a személyisége, továbbá annak sem, hogy milyen úton került ki birtokából az eredeti átvételi igazolás. Nem értékelhető az sem a felperes javára, hogy a nyeremény felvételére rendelkezésre álló határidőn belül senki sem nyújtott be nyereményigénylést az alperesnél. Szintén nincs jelentősége annak sem, hogy az alperes a nyereményfelvételre nyitva álló határidőben személy2 ügyvéd útján a nyereményre igényt jelentett be, ugyanis ezen időpontban sem tudta az átvételi igazolást csatolni. Az alperes a nyereménykifizetést megtagadta, válaszlevelében arra hivatkozott, hogy a Részvételi Szabályzat általános szerződési feltételként működik. A felperes megítélése szerint e hivatkozás a megalapozatlanság következményeit vonja maga után. A perben nem vitás, hogy a jogvita eldöntésénél elsődlegesen az általános szerződési feltételek (Részvételi Szabályzat) rendelkezései az irányadók, különös tekintettel arra, hogy azt a felperes azt már a játékban való részvétellel elfogadta. [11] Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a felperes tanúbizonyítási indítványát mellőzte, mivel az alperesi értékesítőhely alkalmazottjának, tanú1nak, valamint az alperes munkavállalójának, személynek tanú meghallgatására nem volt szükség, az alperes nem vonta kétségbe, hogy a felperes
- június 23-án beolvastatta a szelvényt az értékesítési helyen és a per tárgyát képező másolat az átvételi igazolásról ekkor készült. Nem vitatta azt sem, hogy a szabályzat szerint felhívta az adott telefonszámot és személlyel időpontot egyeztetett
- június
- napjára és ezen időpontban megjelent. A tanúktól további, az ügy érdemére vonatkozó vallomás nem volt várható, valamint tanúbizonyítással nem volt pótolható a nyereményigénylés benyújtásához nélkülözhetetlen eredeti átvételi igazolás sem. [12] Mindezek kiemelésével az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [13] A felperes fellebbezése eredményre nem vezetett, azonban az alperesnek a másodfokú eljárásban – mivel fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő – költsége nem merült fel, ezért e kérdésben az ítélőtáblának határoznia nem kellett. [14] A felperes személyes költségmentesség kedvezményében részesült, így a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. Budapest,
- február
- Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.667/2023/3 7 Dr. Németh László s.k. a tanács elnöke Dr. Molnár Ágnes s.k. előadó bíró Dr. Merőtey Anikó s.k. bíró