Kfv.45015/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja és
3. b)pontja alapján nem fogadható be, ha a fél formálisan a közzétett kúriai döntésben foglalt jogértelmezéstől eltérésre hivatkozik, de tartalmilag a bizonyítékok felülmérlegelését kéri. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.015/2025/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperesi képviselő: Dr. Kardos Ügyvédi Iroda eljáró képviselő: Dr. Kelemenné Dr. Kardos Edit ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Baranya Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Takács Róbert kamarai jogtanácsos A per tárgya: munkaügyi bírságot kiszabó határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Pécsi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 4.K.700.838/2024/10. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének a befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.45.015/2025/2 2 Indokolás A tényállás [1] Az alperes foglalkoztatás-felügyeleti eljárás eredményeként 2024. augusztus 7-én meghozott BAN/02/000279-24/2024. iktatószámú határozatában 500.000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta a felperest. [2] A felperes keresetében kérte a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint az alperes határozata a munkaügyi bírság összegére vonatkozóan okszerű és észszerű indokolást nem tartalmaz, a bírság összege eltúlzott, sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. §

(5)bekezdésében, valamint a Kúria Kfv.III.45.040/2024/

1. számú határozatában és a Kúria Közigazgatási Munkaügyi Kollégiumának 2/
2. (XI. 23.) KMK véleményében foglaltakat. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete [3] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét a Kp.
3. §

(5)bekezdés, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. §

(1)-

(2)és

(4)bekezdései, a 2/

1. (XI. 23.) KMK véleményben foglaltak alapján elutasította. Megállapította, hogy az alperes eleget tett a Kp.
2. §

(5)bekezdésében foglaltaknak, mert határozata az okszerű mérlegelés szempontjait tartalmazza, mert határozata a bírság összegének meghatározása során figyelembe vett szempontokat, a felperes terhére, illetve javára értékelt körülményeket, az okszerű mérlegelés szempontjait tartalmazza. A bíróság a hatóság okszerű szempontokon alapuló mérlegelési tevékenységét nem vizsgálhatja felül. A felperes által hivatkozott kúriai döntéssel összefüggésben rögzítette, hogy az alperes határozata konkrét indokolással ellátott, sorra veszi a mérlegelés szempontjait és egyértelműen tartalmazza a mérlegelés során figyelembe vett, az ügy érdemével és az eldöntendő tényekkel összhangban álló, okszerű és észszerű körülményeket. A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását kérte a Kp. 85. §

(1)bekezdése,

(3)bekezdés a)-b) pontjai, 86. §

(1)és

(4)bekezdései megsértésére hivatkozva. [5] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontját jelölte meg. A befogadhatóság körében előadta, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítéletének [47] és [55] bekezdéseiben foglaltak alapján megállapítható, hogy jogkérdésben eltért a Kfv.III.45.040/2024/

1. számú kúriai döntés [12] és [34] bekezdéseiben foglaltaktól, mert arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem vizsgálhatta és nem is volt Kúria VII.Kfv.45.015/2025/2 3 szükség arra, hogy a hatóság logikus levezetéssel számot adjon arról, hogy a tényállás mely elemeit milyen súllyal értékelte. Kifogásolta, hogy a bíróság elegendőnek tartotta azok egyszerű felsorolását, illetve a Kp.
2. §

(5)bekezdésében foglalt szempontok vizsgálata körében azt, hogy a támadott közigazgatási határozat tartalmaz indoklást és a mérlegelés szempontjait, de ezek logikus, súlyuk szerint történő értékelését nem tartotta szükségesnek. A hivatkozott kúriai döntés szerint a mérlegelési szempontokat az egyedi ügy sajátosságait figyelembe véve, logikusan, a súlyukhoz igazodóan kell értékelni, nem elegendő a mérlegelés szempontjainak egyszerű felsorolása, hanem azok tényleges vizsgálata és logikus levezetés szükséges abban a kérdésben, hogy az egyes mérlegelési szempontok vizsgálata hogyan vezetett a határozatban foglalt döntéshez. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [7] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [8] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [10] A perbeli ügyben nem volt vitás, hogy a Kfv.III.45.040/2024/

1. számú kúriai döntés a perben irányadó és az ügyazonosság fennállását a Kúria is megállapította. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének elbírálása során kifejezetten a követendő kúriai jogértelmezést alapul véve állapította meg, hogy az alperes határozata indokolásában a munkaügyi bírság összegét mérlegelési jogkörében határozta meg és azt az észszerűség és okszerűség követelményének megfelelően indokolta, ezért nem bírálhatta felül a hatóság mérlegelési tevékenységét. A felperes felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul állítja, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem vizsgálhatja és nincs is szükség annak vizsgálatára, hogy a hatóság logikus levezetéssel számot adjon arról, hogy a tényállás mely elemeit milyen súllyal értékelte. Az elsőfokú bíróság ezzel szemben éppen azt hangsúlyozta, hogy a perbeli esetben azért nincs lehetőség a munkaügyi bírság Kúria VII.Kfv.45.015/2025/2 4 összegének felülvizsgálatára, mert a hatóság az indokolási kötelezettségének a kúriai gyakorlatnak megfelelően eleget tett. [11] A felperes a befogadhatóság körében – annak tartalma alapján – nem az elsőfokú bíróságnak a közzétett kúriai határozatban kifejtettektől eltérő jogértelmezését, hanem a hatósági határozat indokolásában foglaltakra vonatkozó ténymegállapításainak és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelését kéri, vagyis a kérelme a Kp.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadásra irányul. A Kúria azonban számos határozatában rámutatott, hogy a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívó esetben, súlyos eljárási szabályszegés esetén van lehetőség (Kfv.IV.38.030/2020/2., Kfv.IV.37.609/2021/2., Kfv.I.35.192/2022/3., Kfv.V.37.195/2023/2.). A felperes a befogadhatóság körében az elsőfokú bíróság eljárási szabályszegését nem bizonyította, önmagában az a körülmény, hogy a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével nem ért egyet, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem megfelelő ok a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadásához sem (Kfv.VII.38.087/2021/2., Kvf.IV.37.544./2022/2., Kfv.II.37.582/2022/2., Kfv.III.37.568/2023/2., Kfv.I.35.021/2024/2.). [12] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpont és a
3. b)pont alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [13] Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [14] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja és
3. b)pontja alapján nem fogadható be, ha a fél formálisan a közzétett kúriai döntésben foglalt jogértelmezéstől eltérésre hivatkozik, de tartalmilag a bizonyítékok felülmérlegelését kéri. Záró rész [15] A végzés ellen a Kp. 116. §
4. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. február
2. Kúria VII.Kfv.45.015/2025/2 5 Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró