A határozat elvi tartalma: Kötelező jogi képviselet esetén a tárgyaláson személyesen megjelent féllel a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról szóló, tárgyaláson meghozott pervezető végzést közöltnek kell tekinteni és a megadott határidő ettől az időponttól kezdődik akkor is, ha utóbb a félnek a tárgyalási jegyzőkönyvet a bíróság postai úton is kézbesíti. A Kúria mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Pf.VI.24.611/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Döme Attila a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Dr. Madarász Anna bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró Dr. Tibold Ágnes bíró A felperes: felperes neve és címe A felperes képviselője: dr. Ducsay Zsuzsanna ügyvéd (cím) Az alperesek: alperes neve és címe I. rendű alperes neve és címe II. rendű alperes neve és címe III. rendű alperes neve és címe IV. rendű alperes neve és címe V. rendű alperes neve és címe VI. rendű Az alperesek képviselői: dr. Kátay Judit ügyvéd (5000 Szolnok, Véső út 1.) I. rendűért Dr. Balogh Emese Ügyvédi Iroda (cím., ügyintéző: dr. Balogh Emese ügyvéd) II. rendűért Dr. Demuth Ügyvédi Iroda (cím., ügyintéző: dr. Demuth Győző ügyvéd) III. rendűért Dr. Maródi Gabriella kamarai jogtanácsos (cím) VI. rendűért Az eljárás tárgya: igazolási kérelem elbírálása A fellebbezést benyújtó fél: az I. rendű alperes A fellebbezéssel támadott végzést hozó bíróság neve és határozatának száma: Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.288/2025/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Pf.24.611/2026/2 2 Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú bíróság
- július 14-én kelt ítéletével elrendelte a felperes és az I. rendű alperes közös tulajdonában lévő ingatlan árverési értékesítését. A
- július 14-én kelt ítélet ellen az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést. A másodfokú bíróság
- február 15-én a fellebbezési tárgyalást megnyitotta, majd megállapította: a tárgyalás megtartásának az akadályát képezte az, hogy a fellebbező I. rendű alperes jogi képviselője az előző napon bejelentette a megbízása megszűnését és az I. rendű alperes új jogi képviselőt nem bízott meg a perbeli képviseletével. A másodfokú bíróság az új jogi képviselő meghatalmazásának a csatolását követően a tárgyalást
- június 21-ére tűzte ki. Ezen a tárgyaláson a másodfokú bíróság az eljárást felfüggesztette egy másik per – bejegyzés törlése iránti per – jogerős befejezéséig. [2] Az eljárás folytatódott és a másodfokú bíróság a
- november 12-én tartott tárgyaláson hozott végzésével felhívta a tárgyaláson jelenlévő I. rendű alperest, hogy 15 napon belül gondoskodjon az ismét megszűnt jogi képviseletének pótlásáról. Figyelmeztette, hogy amennyiben a felhívásnak a megadott határidő alatt nem tesz eleget, úgy a fellebbezést visszautasítja. A végzést a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-a szerint a tárgyaláson kihirdette. Az ítélőtábla a tárgyalási jegyzőkönyvet postai úton is megküldte az I. rendű alperes részére, aki azt
- november 21-én vette át. [3] Az I. rendű alperes új jogi képviselője
- december 18-án csatolta az I. rendű alperes által részére adott meghatalmazást, majd
- december 19-én igazolási kérelmet terjesztett elő. A fellebbezéssel támadott határozat [4] Az ítélőtábla az I. rendű alperes igazolási kérelmét elkésettség miatt visszautasította. [5] Indokolása szerint a felhívó végzést
- november 12-én közöltnek kell tekinteni a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján, ezért a határidő a tárgyalás napján elkezdődött és
- november 27-én járt le, így az igazolási kérelem előterjesztésére rendelkezésre álló 15 napos határidő ekkor kezdődött meg és az üzemszünetre is tekintettel
- december 15-én telt el. Rámutatott arra, hogy
- december 19-én előterjesztett igazolási kérelem elkésett, ezért azt a Pp.
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján visszautasította. A fellebbezési kérelem [6] Az ítélőtábla végzése ellen az I. rendű alperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben hivatkozott arra, hogy ő a
- november 12-i tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve, ezért a tárgyaláson hozott végzést csak kézbesítés útján lehetett közölni vele, a Kúria VI.Pf.24.611/2026/2 3 Pp.
- §
(5)bekezdése alapján a jogkövetkezmények csak a féllel való közléstől állhattak volna be. Álláspontja szerint így a megszűnt jogi képviselet pótlására biztosított 15 napos határidő a postai átvételtől kezdődött és csak december 8-án járt le. [7] Érdemben hivatkozott arra, hogy önhibáján kívül, több ügyvédet felkeresve sem talált időben jogi képviselőt, a határidő lejárta előtt pedig megbetegedett. Vétlensége igazolására csatolta két ügyvéd nyilatkozatát, hogy az ügyet nem vállalták, továbbá egy orvosi igazolást, amely szerint
- december 5-ről 6-ra virradó éjszaka hányással kezdődő rosszulléte volt. [8] A felperes a fellebbezésre érdemi észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A fellebbezés nem alapos. [10] A Kúria az ítélőtábla végzésében meghozott döntésével és indokaival maradéktalanul egyetértett. Az ítélőtábla helyesen állapította meg, hogy az I. rendű alperesre vonatkozóan a
- november 12-én tartott tárgyaláson hozott – nem fellebbezhető – pervezető végzést az I. rendű alperessel közöltnek kellett tekinteni. Rámutat a Kúria: a határozatok közlése – főszabályként – szóban, kihirdetéssel történik, a kivételeket a Pp.
- §
(2)bekezdése rögzíti. Az I. rendű alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve. Az ítélőtábla az I. rendű alperes jogi képviselőjét ugyanis szabályszerűen megidézte, csupán azért jelent meg a tárgyaláson az I. rendű alperes személyesen, mert a megbízást azonnali hatállyal megszüntette a tárgyalást megelőzően olyan időpontban, amikor az ítélőtáblának már nem volt lehetősége a Pp. szabályai szerint a felet felhívni új jogi képviselő meghatalmazására. Nem vitatható, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 35. §
(2)bekezdése szerint a megbízó a megbízási szerződést azonnali hatállyal is felmondhatja, azonban a fél ezt a jogosultságát nem gyakorolhatja visszaélésszerűen. Megjegyzi a Kúria, hogy az ítélőtáblának a
- február 15-én tartott tárgyalást is azért kellett elhalasztania, mert a fellebbező fél jogi képviselőjének a megbízása megszűnt és az I. rendű alperes nem hatalmazott meg új jogi képviselőt. Utal arra is a Kúria, hogy a
- június 21-i tárgyaláson – a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint – az ítélőtábla figyelmeztette az I. rendű alperest a jóhiszemű pervitel követelményeire. Mindezek a körülmények a vétlenség valószínűségének a megállapítását akkor is akadályozták volna, amennyiben a Kúriának az igazolási kérelmet érdemben el kellett volna bírálnia. [11] A Kúria mindezek alapján az ítélőtábla végzését a Pp.
- §-a folytán alkalmazandó
- §
(2)bekezdése és 386. §
(4)bekezdése alapján – helytálló indokaira utalással – helybenhagyta. [12] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [13] A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [14] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat Kúria VI.Pf.24.611/2026/2 4 [15] 2016. évi CXXX. törvény 350. §-a, 351. §
(2)bekezdése, Pp. 153. §
(2)bekezdés b) pontja. A döntés elvi tartalma [16] Kötelező jogi képviselet esetén a tárgyaláson személyesen megjelent féllel a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról szóló, tárgyaláson meghozott pervezető végzést közöltnek kell tekinteni és a megadott határidő ettől az időponttól kezdődik akkor is, ha utóbb a félnek a tárgyalási jegyzőkönyvet a bíróság postai úton is kézbesíti. Budapest, 2026. április 8. Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró Dr. Madarász Anna s.k. bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő