← Magyarország

Pf.20181/2022/5 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A közérdekű adat kiadására irányuló felperesi kereset nem ütközött az adatkiadás korlátaiba és nem irányult a jog társadalmi rendeltetésével ellentétes célra. Az igény nem volt az Infotv. 30. §

(7)bekezdése szerinti, a gazdálkodás számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésével kapcsolatos igénynek tekinthető. Az Infotv. 27. §
(3)bekezdése alapján - a központi költségvetést érintő juttatással kapcsolatos adatként - a keresettel kiadott adat nem minősül üzleti titoknak. Azt pedig, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra tekintettel adatkezelési korlát állna fenn, az alperes az elsőfokú bíróság helyes anyagi pervezetését követően sem bizonyította, így nem hozta az elsőfokú bíróságot mérlegelési helyzetbe (Infotv. 31. §
(2)bekezdés, Pp. 237. §.; 30.§
(5)bek.). A peres felek nem a gazdasági élet szereplői, nem áll fenn közöttük elszámolási vita. A közpénzzel kapcsolatos támogatói szerződés megismerésére vonatkozó (egyszeri) igény hátterében nem vélelmezhető a polgári jog alapelveibe ütköző joggyakorlási cél, retorziós jelleg, illetve személyes sértettség, s a felperes a kereset alapján nem kerül jogszerűtlen előnybe az alperessel szemben. Győri Ítélőtábla Pf.III.20.181/2022/
  1. A Győri Ítélőtábla a Kollarics Flóra Ügyvédi Iroda (cím4, ügyintéző: dr. Kollarics Flóra ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek a Dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (cím6, ügyintéző: dr. Mészáros Győző ügyvéd) által képviselt Alperes1 (cím1) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék
  2. október
  3. napján kelt 32.P.20.102/2022/
  4. számú ítélete ellen az alperes által
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 127.000,(Egyszázhuszonhétezer) Ft másodfokú perköltséget. A le nem rótt 48.000,- (Negyvennyolcezer) Ft fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás I. [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján az alperes alapító okirata szerinti célja „kulturális örökségünk megőrzése, ápolása a művészeteken keresztül, ennek érdekében művészek, művészeti projektek támogatása, művészeti programok, művészetoktatás szervezése és támogatása, mind Magyarország területén, mind a Kárpátmedencében”. Az alapító okirat IV/
  6. pontja szerint az alperes tevékenysége: kulturális és információs, kommunikációs tevékenység, valamint művészeti, oktatási tevékenység országos hatáskörrel, például iskolarendszeren kívüli művészeti oktatás, felnőttoktatás, alkotóházak és művésztelepek működtetése, az előadó-művészetek terén széleskörű támogatói program létrehozása, előadó-művészeti intézmény működtetése, művelődési házak működtetése, képző- és iparművészeti gyűjtemény létrehozása, kiállítások rendezése, a kortárs magyar kultúra oktatása, elemzése, kulturális stratégia alkotása, kultúrpolitikai koncepció kialakítása, stb. A IV/
  7. pont szerint az alperes a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  8. évi CLXXXIX. törvény
  9. §
(1)bekezdésében foglalt közfeladatokhoz kapcsolódó, alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: kulturális szolgáltatás, turizmussal kapcsolatos feladatok. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.181/2022/5 2 [2] Az alperes
  1. évi egyszerűsített éves beszámolójának szöveges melléklete szerint: a korábbi tervek megvalósítása értelmében zajlik város1en annak az előadóművészeti központnak a létrehozása, amely a főiskola1hoz köthető produkciók befogadására és a népfőiskolai hálózat fővárosi bemutatkozására alkalmas. Város1 kerület1 kerületében, a ház1 épületének alsó szintjén az alperes helyiséget vásárolt, mely felújításának tervezése folyamatban van, mellyel megmenthető „a további pusztulástól a magyar szecesszió egyik emblematikus épülete”. [3] Az az alperes az egyszerűsített éves beszámolója szerint
  2. január
  3. és
  4. május
  5. között a „kulturális intézmény támogatása program1” támogatási program keretében az Emberi Erőforrások Minisztériumától a központi költségvetésből 1.100.000.000.- forint vissza nem térítendő támogatást kapott, melyet a tárgyévben felhasznált annak érdekében, hogy város1en olyan előadóművészeti központot hozzon létre, amely alkalmas egyrészt a főiskola1hoz köthető produkciók befogadására, valamint a népfőiskolai hálózat fővárosi bemutatkozására. Az alperes a
  6. július
  7. és
  8. december
  9. közti időszakban az Emberi Erőforrások Minisztériumától a központi költségvetésből további 1.615.000.000.- forint vissza nem térítendő támogatást kapott, melyből a tárgyévre jutó és felhasznált összeg 14.511.200.- forint. A beszámoló szerint ezen összeget a megvásárolt ingatlannal kapcsolatos felújításhoz szükséges tervezési munkára, valamint a munkák megkezdéséhez szükséges tudományos dokumentációra és értékleltárra fordította. [4] Az építési munkákhoz kapcsolódó kiviteli tervek elkészítésére közbeszerzési eljárás folyt EKR000903862021 számon. A beszámolóban említett ingatlan a Város1 kerület1 kerület cím2 szám alatti épület (társasház) része. A felperes a Társasház Intézőbizottságának elnöke, egyben a társasházban ingatlantulajdonos. [5] A felperes az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  10. évi CXII. tv. – a továbbiakban Info.tv. -
  11. §
(1)bekezdése alapján
  1. február 21-én elektronikus úton adatkéréssel fordult az alpereshez, kérte a közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló felhívásban a beruházás finanszírozási forrásaként megjelölt (a magyar állam képviselőjével megkötött) támogatási szerződés megküldését, de az adatkérésre az alperes nem reagált. [6] A per alatt -
  2. május 31-én - a társasház közgyűlést tartott, melyen a felperes az intézőbizottság elnökeként elmondta, hogy az alperes által megvásárolt ingatlannak a közös tulajdonban álló teherhordó szerkezeteket érintő munkáinak költségeiből a lakások tulajdonosai csak minimálisan tudnak részt vállalni, mivel a közeljövőben egyéb, szintén a közös tulajdonban álló szerkezetet érintő, de a felsőbb szintekhez kapcsolódó felújítási, karbantartási munkák is szükségesek. Az alperes a társasház részére szerződéstervezetet küldött arra nézve, hogy a közös tulajdonban álló teherhordó szerkezeteket érintő munkák költségeiben az érintettek, vagyis az alperes, illetve a tulajdonostársak milyen módon vállaljanak részt, ebben a kérdésben az érintettek egyelőre megegyezni nem tudtak. II. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.181/2022/5 3 [7] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az EKR000903862021 számú közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló felhívásban a beruházás finanszírozási forrásaként megjelölt (a magyar állam képviselőjével megkötött) támogatási szerződés megküldésére. [8] Keresetét az Alaptörvény VI. cikke
(3)bekezdésére, 39. cikke
(2)bekezdésére, valamint az Infotv. 3. § 5. pontjára 26. §
(1)bekezdésére, 28. §
(1)bekezdésére és 31. §
(7)bekezdésére és alapította. Kifejtette, hogy a kiadni kért adat közérdekű adatnak minősül (Infotv.
  1. §
  2. pont), az alperes – az alapító okiratából kitűnően – országos hatáskörrel működő közfeladatot ellátó szervezetként [Infotv.
  3. §
(1)bek] a program1 program kapcsán a magyar államtól pályázat alapján költségvetési támogatásban, közpénzben [Alaptörvény 39. cikk] részesült, így az ezzel összefüggő szerződés (közérdekű adat) megismerésére jogosult [Alaptörvény VI. cikk
(3)bek., Infotv. 28. §
(1)bek.]. [9] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Alaki védekezésében - arra hivatkozva, hogy a keresetben foglaltakkal szemben nem országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv - hatásköri kifogással élt, s az ügyet áttenni kérte a Pp. 174. §
(1)bek. alapján a Székesfehérvári Járásbíróságra. [10] Érdemben arra hivatkozott, hogy az adat kiadására a jogszabályi feltételek hiányában nem köteles. Nem minősül az Infotv. 26. §
(1)bekezdése szerinti állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek. A kulturális örökség ápolása, védelme, mint a köz érdekében végzett alapítványi tevékenység nem minősül közfeladatnak. E tevékenység ellátásának nem jogszabályi kötelezés, nem kógens közjogi szabály az alapja. A közbeszerzési eljárás nyilvánosságra tartozó adatait a felperes bármikor megismerheti a közbeszerzésekre vonatkozó előírások szerint. [11] A felperes olyan színben tünteti fel az eljárását, mintha pusztán alkotmányos jogait gyakorolná, azt nem adta elő azt, hogy a város1, cím2 szám alatti Társasház Intézőbizottságának elnöke, így a társasház, mint speciális jogalanyisággal bíró tulajdonostársi közösség törvényes képviselője. Az, hogy a pert a felperes indította meg, csupán taktikai elem, az adatigénylés hátterében a társasház és az alperes szerződéses vitája áll. A társasház hozzájárulása szükséges a felújítás elvégzéséhez, üzleti és magánjogi értelemben a felperes által képviselt társasház és az alperes ellenérdekelt. E társasház és közte (mint tulajdonostárs) között finanszírozási, elszámolási és szerződéskötési vita zajlik a társasház közös tulajdonban álló teherhordó szerkezeteit is érintő munkák kérdésében, mely vita tárgya az, hogy a beruházás finanszírozásába kinek, milyen módon lehet és kell majd részt venni, a felek egymással milyen feltétellel tudnak szerződni. A felperes a társasházban lakástulajdonnal bír, így közvetve számára sem közömbös, hogy miként alakul a fenti jogviszony tartalma, érdeke az, hogy minél kedvezőbb feltételekkel jöjjön létre a szerződés az alperes és a társasház között. A társasház megtámadta a beruházás kapcsán az alperesnek kiadott építési engedélyt is, emiatt per van folyamatban a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma előtt. A kiadni kért dokumentum birtokában a felperes a közigazgatási perben előnyhöz juthat. Emiatt a felperes joggyakorlása visszaélésszerű, ez tisztán személyes érdek által vezérelt joggyakorlás, s nem felel meg az alanyi jog társadalmi rendeltetésének, A közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog nem lehet a gazdasági élet Győri Ítélőtábla III.Pf.20.181/2022/5 4 szereplői között keletkezett elszámolási vita eszköze, akkor sem, ha az igényelt adat közfeladat ellátása során keletkezett. (EH2013.11.P16.; BH2016.11.305.) A kiadni kért irat az Infotv. 30. §
(7)bekezdése körébe eső adatokat is tartalmaz. A szerződés finanszírozásra, a technológiai eljárásra, a műszaki megoldásra, a know-how-ra, szerzői jogi védelem alá eső speciális műszaki és technikai megoldásokra vonatkozó adatai [Infotv. 27. §
(2)bekezdés
  1. g)és
  2. h)pontja] arra figyelemmel sem hozhatók nyilvánosságra, mert azok megismerése az alperesnek aránytalan sérelmet okozna. III. [12] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 15 nap alatt az Email2 e-mail címre való megküldéssel adja ki az EKR000903862021 azonosítójú közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló felhívásban a finanszírozás forrásául megjelölt, a magyar állam képviselőjével kötött támogatói szerződést, továbbá fizessen meg a részére 304.800.- forint perköltséget. [13] Az alperes hatásköri kifogását (Infotv. 31. §
(5)bek) alaptalannak találta, mert az alperes az Alapító Okirata IV/
  1. pontja értelmében országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv, a IV/
  2. pont értelmében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  3. évi CLXXXIX. törvény
  4. §
(1)bekezdésében foglalt közfeladatokhoz kapcsolódó közhasznú tevékenységként kulturális szolgáltatásokat nyújt és turizmussal kapcsolatos feladatokat lát el. Az alapító okirat IV/
  1. pontja szerinti tevékenysége, illetve IV/
  2. pontja szerinti célja közérdekű. [14] A költségvetésből kapott támogatás az Alaptörvény
  3. cikk
(3)bekezdése szerint közpénz, azzal az Alaptörvény 39. cikke
(2)bekezdése értelmében az alperes köteles elszámolni, az arra vonatkozó adatok közérdekű adatok, amiket az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése és az Infotv. 26. §
(1)bekezdése értelmében azokat mindenki jogosult megismerni. Az alperes által az adat kiadásának korlátjaként felhozott érveket nem találta alaposnak. Rámutatott, hogy az Infotv. 31. §
(2)bekezdése értelmében a megtagadás jogszerűségét (mint adatkezelő) az alperes köteles igazolni. A felperes keresete nem tekinthető az Infotv. 30. §
(7)bekezdése szerinti (a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló) adatmegismerés iránti igénynek. Az Infotv. 27. §
(3)bekezdése értelmében nem minősül üzleti titoknak, mint a központi költségvetés érintő juttatással kapcsolatos adat, szükségképpen közérdekből nyilvános adat. Megjegyezte, hogy ettől függetlenül is az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a kiadni kért adat üzleti titoknak minősül. Az Infotv. 27. §
(5)bekezdése a nyilvánosságra hozatal korlátjaként állítja fel azt is, hogy az adat kiadása nem eredményezheti olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, melynek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. A dokumentum egésze azonban nem minősíthető üzleti titoknak, csak abban szereplő egyes adatok vonatkozásában állhat fenn a nyilvánosság korlátozása. Ehhez az alperesnek pontosan meg kellett volna jelölni, hogy a kiadni kért dokumentum mely része és milyen okból minősül üzleti titoknak. A fentiekre vonatkozó anyagi pervezetést követően azonban a felperes akként nyilatkozott, hogy zárt iratként kezelendő formában sem kívánja a bírósági eljárásba csatolni a kért dokumentumot, ami maga után vonta azt, hogy (az üzleti titokra, szerzői jogi védelemre Győri Ítélőtábla III.Pf.20.181/2022/5 5 vonatkozó) hivatkozásai érdemben nem voltak vizsgálhatóak, nem zárták ki a közérdekű adat megismerését. [15] Nem találta alaposnak a jogérvényesítés meg nem engedett módjára vonatkozó alperesi érvelést. Rámutatott, hogy az alperes által felhívott EBH2013.P16 számú jogeset a perbelitől eltérő tényállás (öncélú zaklatásszerű adatigénylés) kapcsán, s olyan adatok vonatkozásában született, melyeknek érdemben közérdekű adattartalma alig volt. A perbeli helyzet ettől lényegesen eltért, a kiadni kért dokumentum kifejezetten közérdekű adat [Alaptörvény 39. cikk
(2)bek], a felperes által képviselt társasház és az alperes vagyonjogi, illetve közigazgatási jellegű vitája, és az, hogy a közlendő adatot e vitában a felperes fel kívánja használni, önmagában nem minősíthető visszaélésszerű joggyakorlásnak. IV. [16] Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését (Pp.
  1. §), másodlagosan megváltoztatását és a kereset elutasítását, valamint a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. [17] Elsődleges fellebbezési kérelme kapcsán az ügy érdemére is kiható eljárási jogszabálysértésként jelölte meg a Pp.
  2. §
(1)bekezdését, emellett az Infotv. 31. §
(5)bekezdését és 30. §
(7)bekezdését. jogsértő alkalmazására hivatkozott. Megismételte azon alaki védekezését, hogy az elsőfokú bíróság hatáskör hiányában járt el. [18] Az anyagi jogi felülbírálat kapcsán (Pp. 369. §
(3)bek. c) pont) arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényekből csak az elsőfokú ítéletben foglalt, a per adataival alá nem támasztható, szubjektív következtetésektől eltérő jogkövetkeztetés vonható le. Az elsőfokú ítélet anyagi jogszabálysértő jellegét az alapozza meg, hogy a felperesi adatkérés a peradatok szerint is bizonyítottan személyes indok, személyes érdek által vezérelt, nem felel meg az anyagi jog társadalmi rendeltetésének. Ennek alapjaként megismételte azt az érvelését, hogy a felperes által képviselt társasház - és áttételesen a felperes is – elszámolási-finanszírozási-szerződéskötési vitában áll vele, s a kereset ezen vita által vezérelt. Ugyanakkor a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog nem lehet a gazdasági élet szereplői között keletkezett elszámolási, szerződéskötési, finanszírozási vita eszköze [Alaptörvény VI. cikk, Alaptörvény 28. cikk, Ptk. 1:5. §
(1)bek, Infotv.
  1. §
  2. §
(1)és
(2)bek., 30. §
(7)bek.]. [19] Az általa felhívott bírói gyakorlatból az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe az EBH2013.P
  1. és a BH2016.
  2. számú döntésekben foglaltakat. Fenntartotta - az Infotv.
  3. §
(7)bekezdésére hivatkozással - azon érvelését, hogy a felperes igénye még akkor sem lehetne alapos, ha az adatkiadás egyéb törvényes feltételei fennállnának. A felperes adatmegismeréshez fűződő érdekeit kielégítik a mérleg, a közbeszerzés nyilvános adatai is. A rendelkező rész fogalmai értelmezhetetlenek. V. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.181/2022/5 6 [20] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy bár az alperes az elsődleges fellebbezése alapjaként megjelölte a Pp. 279. §
(1)bekezdését, ugyanakkor fellebbezéséből kitűnően az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem vitatta, csupán abból eltérő anyagi és eljárásjogi következtetés levonását találta indokoltnak, egyúttal saját alapító okiratával ellentmondásba kerülve érvel az alperes a járásbíróság hatásköre mellett. Az alperes fellebbezésében olyan súlyú eljárási szabálysértést nem jelölt meg érdemben, mely a Pp. 381. §-a alkalmazásával elengedhetetlenné tenné az elsőfokú eljárás megismétlését. Ha valóban nem a hatáskörrel eljáró bíróság járt volna el elsőfokon, úgy az ítélőtáblának kötelező lenne a Pp. 240. §
(1)bekezdése e) pontja alapján hivatalból megszüntetni az eljárást. Az elsődleges fellebbezési kérelem kapcsán adós maradt a felperes azzal is, hogy miben látja az Infotv. 30. §
(7)bekezdése megsértését, ami nem is eljárási szabály. [21] A másodlagos fellebbezési kérelem kapcsán kérte az általa az elsőfokú eljárásban előadottak figyelembevételét. Rámutatott, hogy az alperes a fellebbezésében sem adta konkrét indokát annak, hogy miért állna a felperes elszámolási vitában az alperessel, igyekszik összemosni a társasház és a felperes érdekeit. Valótlannak minősítette az alperes azon állítását, hogy a kiadni kért adatokból később előnyt kívánna kovácsolni, a hivatkozott előny értelmezhetetlen, a gazdasági élet befolyásolása egy eredendően eltérő alanyi kör esetén valósulhatna csak meg. Magánszemélyként terjesztette elő a keresetét, egy alkalommal, s precízen meghatározott adatkör megismerésére vonatkozóan. Sem ekként, sem úgy, ha a társasház képviseletében járt volna el, nem minősíthető gazdasági szereplőnek, és az alperesi alapítvány sem a gazdasági életben működő, saját hasznára gazdálkodó jogi személy. A peres felek között nincs szó elszámolási jogviszonyról, jogvitáról, s nem igazolt személyes érintettsége, anyagi érdeke az adatok nyilvánosságra kerülésében. Ez egyébként sem releváns, mert indok megjelölése nélkül, bárki által gyakorolható a közérdekű adatok megismeréséhez való jog. A fellebbezésben foglaltakkal szemben az elsőfokú ítélet rendelkező részében kiadni rendelt közérdekű adatok köre pontos és világos volt. Az adat kiadásainak korlátai vonatkozásában alperes gazdasági érdekei, a know-how érintettség nem igazolt, erre az alperest terhelte a bizonyítás. Az elsőfokú eljárásban kifejezetten nyilatkozott arról, hogy nem csatolja a megállapodást, amire a másodfokú eljárásban már nem is lenne mód, bár erre az alperes kísérletet sem tett. VI. [22] Az ítélőtábla - a Pp. 376. §.
(1)bekezdése szerinti a-c) pontjai szerinti kivételek fennállta hiányában - a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el és azt nem találta alaposnak. [23] Az elsőfokú bíróság a keresetet az elsőfokú eljárás szabályainak az ügy érdemére is kiható megsértése nélkül bírálta el. A tényállást a jogvita elbírálásához szükséges körben feltárta, azt helyesen állapította meg és érdemben helytállóan következtetett abból arra, hogy az alperes a keresetben kért közérdekű adat kiadására köteles, ezért az ítélőtábla sem az elsőfokú eljárás elsődleges fellebbezés szerinti megismétlésére, sem az elsőfokú ítélet megváltoztatására nem látott lehetőséget. [24] Az elsődleges fellebbezési kérelem kapcsán rámutat az ítélőtábla, hogy helyesen utalt arra az alperes, hogy amennyiben az Infotv. 31. §
(5)bekezdése alapján a kereset Győri Ítélőtábla III.Pf.20.181/2022/5 7 elbírálása járásbírósági hatáskörbe tartozott volna, úgy nem a Pp. 381. §-a, hanem - a Pp.240. §
(1)bekezdés e) pontjában foglaltakra is figyelemmel – a Pp.
  1. §-a alkalmazásának lett volna helye. A törvényszéki hatáskör fennállta kapcsán az elsőfokú ítéletben kifejtettekkel az ítélőtábla mindenben egyetért, azt megismételni nem kívánja, az megfelel a hasonló ügyekben kialakult bírói gyakorlatnak (Fővárosi Ítélőtábla Pkf.2.25.109/2016/2; Fővárosi Ítélőtábla Pkf.2.27.340/2015/2; Fővárosi Ítélőtábla Pkk.32.26.672/2018/2.). Helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy az elsődleges fellebbezési kérelem kapcsán a Pp.
  2. §.
(1)bekezdése és az Infotv. 30. §
(7)bekezdése és 31.§
(5)bekezdése megsértése nem is értelmezhető. [25] Az alperes fellebbezésében az adat kiadására kötelezés egyéb - az elsőfokú ítéletben részletesen megjelölt - jogszabályi feltételei fennálltát már nem vitatta, így ez nem képezte a másodfokú eljárás tárgyát (Pp.370.§
(1)bek.). Arra alapítottan kérte a kereset elutasítását, hogy törvénysértően - az adat kiadásának az ellenkérelemben megjelölt korlátai fennállta ellenére, a jog társadalmi rendeltetésével összhangban nem álló kereset alapján kötelezte őt az elsőfokú bíróság adatkiadásra. [26] Ahogyan arra az elsőfokú bíróság is helyesen rámutatott, az Infotv. 31. §
(2)bekezdése értelmében a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény megtagadásának jogszerűségét, azon belül a megtagadás indoka (pl: minősített adatok védelme; üzleti titok védelme; a kiadni kért adat a döntés megalapozását szolgáló adat jellege; az igény számlaszintű elszámolásra kötelezésnek minősülő jellege) fennálltát az adatkezelőnek minősülő alperesnek kellett volna bizonyítani. Az Infotv. 27. §
(3)bekezdése értelmében a felperes keresetével érintett közérdekből nyilvános adat nem minősül üzleti titoknak. Helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság, hogy az Infotv. 30. §
(7)bekezdésére történő alperesi hivatkozás sem foghat helyt, a felperesi kereset egy konkrét támogatási szerződés megismerésére és nem az alperes gazdálkodásának átfogó számlaszintű tételes ellenőrzésére irányult. [27] Nem alapos az alperes ellenkérelme kapcsán az Infotv. 27. §
(2)bekezdés
  1. g)és
  2. h)pontjára történő hivatkozás sem. E pontok kapcsán - az adatfajták meghatározásával kizárólag törvény korlátozhatja az adatok megismeréséhez való jogot, a jogszabályi rendelkezés nem az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé. Emiatt súlytalan a társasház (mely nem azonosítható a felperessel) és az alperes részvétele mellett zajló közigazgatási hatósági, majd bírósági eljárás léte. [28] Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy az Infotv. 27. §
(3)bekezdése alapján - a központi költségvetést érintő juttatással kapcsolatos adatként - a keresettel kiadott adat nem minősül üzleti titoknak. Azt pedig, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra tekintettel adatkezelési korlát állna fenn, az alperes az elsőfokú bíróság helyes anyagi pervezetését követően sem bizonyította, így nem hozta az elsőfokú bíróságot mérlegelési helyzetbe (Infotv. 31. §
(2)bekezdés, Pp. 237. §.; 30.§
(5)bek.). [29] Az Alaptörvény VI. cikk
  1. bekezdése és az Infotv.
  2. §.
(1)bekezdése bárki (beleértendő a felperes is) részére külön jogi érdekeltség igazolása nélkül biztosítja - a jogszabályi keretek között - a közérdekű adat megismeréséhez való jogot, mely igény teljesítésének nem törvényi feltétele az igénylés céljának megjelölése (BH.
  1. 190., BDT. 2008/1878.). Győri Ítélőtábla III.Pf.20.181/2022/5 8 [30] Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy a felperes igényérvényesítése visszaélésszerű joggyakorlásnak sem minősíthető. Az alperes által felhívott eseti döntések a perbelitől teljesen eltérő helyzetre irányadóak, modellként nem szolgálhatnak. A BH.
  3. számú döntés az Infotv.
  4. §
(7)bekezdése szerinti, a gazdálkodás számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésével kapcsolatos igényre vonatkozott, s nem a visszaélésszerű joggyakorlással vagy védett ismeretekkel függött össze. Ezt adaptálta – az intézményt félreértve – azon per felperese a keresetére. A peres felek nem a gazdasági élet szereplői, nem áll fenn közöttük elszámolási vita, a közpénzzel kapcsolatos támogatói szerződés megismerésére vonatkozó (egyszeri) igény hátterében nem vélelmezhető a polgári jog alapelveibe ütköző joggyakorlási cél, retorziós jelleg, illetve személyes sértettség, s a felperes a kereset alapján nem kerül jogszerűtlen előnybe az alperessel szemben. [31] Az adat az alperes birtokában áll és számottevő terhet a kereset teljesítése nem jelent számára. Az adat kiadására irányuló kötelezettséget nem érinti az, hogy párhuzamosan részinformációk nyerhetőek a közbeszerzési eljárás és az alperes eleve nyilvános mérlegadataiból is. Az elsőfokú ítélet rendelkező része érthetően megfogalmazott, végrehajtható. [32] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [33] Az eredménytelenül fellebbező alperes a Pp. 83. §
(5)bekezdése alapján a másodfokú eljárással kapcsolatos költségeit maga viseli, ugyanakkor a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú perköltségének megtérítésére. Utóbbit az ítélőtábla a Pp. 81. §
(1)bekezdése és 82. §
(3)bekezdése alapján a felperes által felszámított összegben határozta meg a csatolt számlával azonos összegben. Az alperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. Győr,
  1. március
  2. Dr. Maurer Ádám sk. sk. a tanács elnöke Dr. Mészáros Zsolt sk. előadó bíró Dr. Sarmon Hedvig bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.