← Magyarország

M.70058/2023/4 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.058/2023/

  1. szám A Balassagyarmati Törvényszék a Tordainé dr. Sztráska Erzsébet ügyvéd (Cím1) által képviselt Felperes1 (felperesi cím) felperesnek – a Dr. Sipka Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Sipka Péter Máté ügyvéd (Cím2) által képviselt Alperes1 (alperesi cím) alperes ellen, munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perében meghozta az alábbi Ítéletet: A törvényszék kötelezi az alperest, hogy a felperesnek tizenöt napon belül fizessen meg 1.911.990.-Ft (egymillió-kilencszáztizenegyezer-kilencszázkilencven) forint elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítést, valamint 454.000.-Ft (négyszázötvennégyezer) forint perköltséget. A le nem rótt 140.760.-Ft (egyszáznegyvenezer-hétszázhatvan) forint kereseti illetéket és 187.680.-Ft (egyszáznyolcvanhétezer-hatszáznyolcvan) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. A perrel felmerült költségeit alperes maga viseli. Az ítélettel szemben az elektronikus kézbesítéstől számított tizenöt napon belül az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint a felek fellebbezéssel élhetnek, melyet a Balassagyarmati Törvényszéken kell előterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Amennyiben a felek a fellebbezést nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjesztik elő, azt a törvényszék visszautasítja. A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárás megszüntetése miatt vagy eljárási szabálysértés miatt kell hatályon kívül helyezni; a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos; vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. I n d o k o l á s: Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.058/2023/4-II 2 [1] A bíróság a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 4.M. 75/2019.sz. alatt folyamatban volt peres eljárás iratai, a Balassagyarmati Törvényszék mint munkaügyi bíróság előtt 1.M.70.038/2020.sz., 1.M.70.069/2021.sz., 1.M.70.049/2022.sz., 1.M.70.001/2023.sz. és 1.M.70.058/2023.sz. alatt folyamatban volt peres eljárások iratai, a fenti eljárásokban lefolytatott bizonyítás adatai, a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.232/2021/9.sz. közbenső ítélete, a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.VIII.10.033/2022/8.sz. közbenső ítélete és a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.055/2022/10.sz. határozata alapján az alábbi tényállást állapította meg. [2] Felperes, mint munkavállaló a
  2. november
  3. napján aláírt munkaszerződéssel a keltezés napjától
  4. február végéig heti 5 munkanapon heti 40 órás, napi 8 órás teljes idejű foglalkoztatás és kötetlen munkaidő mellett határozatlan idejű munkaviszonyban állt az alperessel, mint munkáltatóval. Felperes munkaköre informatikai rendszergazda / rendszergazda volt. A tényleges munkavégzés helye a Helységnév1 Közös Önkormányzati Hivatal /a továbbiakban Hivatal/ volt. Felperes munkaszerződésben rögzített személyi alapbére a munkaviszonya megszüntetéséig havi bruttó 195.500.-Ft volt. A munkaszerződéshez az Mt. 46.§ alapján kiadott írásbeli tájékoztatás szerint munkakörébe tartozó általános feladatait képezte a rendszergazdai, informatikai és az ebből eredő adatvédelmi feladatok ellátása a Hivatalban és a tájékoztatásban felsorolt önkormányzati intézményekben. Felperes vonatkozásában a munkáltatói jogkört Helységnév1 város polgármestere, Képviselő1 (2019.10.14-től harmadik ciklusban polgármester) gyakorolta. A
  5. november
  6. napján kelt - helyes dátumozás szerint
  7. november
  8. - munkaköri leírás szerint is a munkavégzés helye a Hivatal volt. Felperes közvetlen (szakmai) felettese Név1 csoportvezető, távollét esetén a felperest helyettesítő személy Név2 informatikus volt. A munkaköri leírás szerint a felperes munkaköri feladatait képezték az alábbiak is: Alperes1 pályázatainak előkészítő munkájában, dokumentálásában, ügyvitelében, való részvétel; kulturális rendezvények, városi programok, megemlékezések lebonyolításának segítése; segítség nyújtása a Helységnév1 Hírek elkészítéséhez; a név4 weboldal fejlesztése, tartalomkezelés; Alperes1 igényeinek megfelelően grafikai tervező munkák elvégzése, fotózás, hardverek javítása, hálózat üzemeltetés; minden olyan városmarketinget és városfejlesztést érintő feladat elvégzése, mellyel a felettesei megbízzák. Felperes a
  9. március
  10. napján aláírt Önkéntes szerződéssel határozatlan idejű önkéntes jogviszonyt létesített a Helységnév1-Név3 Közhasznú Alapítvánnyal /a továbbiakban Alapítvány/ az alábbi közérdekű önkéntes tevékenységek heti maximum 20 órában történő végzésére: kulturális, közoktatási, környezetvédelmi, városszépítő, karbantartási, szállítási, szervezési feladatok. A tevékenység ellátásának helye Helységnév1 Járás. Az önkéntes tevékenységet ellátó személy számára kapcsolattartásra kijelölt személy Tanú1 a kuratórium elnöke (
  11. októbertől
  12. október 13-ig alperes alpolgármestere is) volt. A szerződés szerint felperes az önkéntes tevékenység ellátása fejében juttatásban nem részesült, az önkéntes feladatainak ellátása érdekében a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján költségeinek megtérítésére volt jogosult. [3] Felperes a munkaviszonya létesítéséről, azt megelőzően az alperes törvényes képviselőjével, Képviselő1 polgármesterrel tárgyalt személyesen, mely magába foglalta az informatikai rendszergazda pozíció által igényelt munkaköri feladatokkal kapcsolatos alperesi tájékoztatást is. A munkaviszony létesítésére annak ismeretében került sor, hogy felperes informatikai területen és sajtóügynöki tevékenységi körben (fotósként) 2008-tól egyéni vállalkozóként Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.058/2023/4-II 3 tevékenykedik. A munkaviszony létesítését követően az egyéni vállalkozói jogviszonyt másodállásként tartotta fenn. Felperes a munkáját az alperesi önkormányzat, mint munkáltató alkalmazásában végezte az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóként, hasonlóan a közmunka programban foglalkoztatottakhoz. Mindkét munkavállalói csoport vonatkozásában a munkáltatói jogkört alperes polgármestere, Képviselő1 gyakorolta. A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a munkáltatói jogkört az alperes jegyzője, Tanú3 gyakorolta, aki a felperes vonatkozásában munkáltatói jogkört nem gyakorolt. Felperes a munkaszerződéséhez kiadott írásbeli tájékoztatóban rögzített informatikai rendszergazda, valamint a munkaköri leírásában rögzített - túlnyomó részt - városmarketinghez kapcsolódó munkaköri feladatait 2016.11.
  13. napjától
  14. február végéig teljeskörűen és ténylegesen, a napi munkaidő beosztásának megfelelően végezte. [4] A felperesi munkavégzés helye túlnyomó részt és ténylegesen a Hivatalban volt a Név1sal és Név2-vel közös irodában. Felperes munkavégzését szakmai felettesként Név1 koordinálta, irányította, ellenőrizte. Ő végezte az azzal kapcsolatos adminisztrációt is. [5] Képviselő1 munkáltatói jogkört gyakorló részéről
  15. februárig a felperes vonatkozásában intézkedésre nem került sor. [6] Képviselő1, figyelemmel a felperes és Név2 között kialakult munkahelyi konfliktusra, a
  16. február végén szóban közölt nyilatkozatával
  17. március hónaptól a felperes munkavégzési helyét munkáltatói jogkört gyakorlóként eljárva akként módosította, hogy az átkerült az Alapítvány Helységnév1, Cím3sz. alatt nyilvántartott székhelyén lévő irodába. A módosítás nem került írásban rögzítésre. A tényleges módosításról felperes akként szerzett tudomást, hogy Képviselő1 utasítására a Hivatalba belépést biztosító kártyáját visszavonták, az informatikai rendszerhasználati hozzáférését - a jelszavak megváltoztatásával – megvonták. Az informatikai rendszergazda feladatait
  18. márciustól kizárólag az Alapítványnál végezte, ami ténylegesen egy-két számítógéppel kapcsolatos feladatot jelentett. Az informatikai rendszergazda feladatköröket érintő módosítás nem került írásban rögzítésre. A módosítást követően felperes túlnyomó részt a munkaköri leírásában rögzített városmarketing tevékenységet végezte, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy
  19. márciustól a munkaviszonya megszüntetéséig (
  20. október) kb. 20-21 db önkormányzati rendezvényen végzett fotózást, amelyeken részt vett alperes polgármestere is. Képviselő1
  21. márciusát követően szóban is kérte, hogy a nagyobb városi rendezvényekre menjen el a felperes és fotózzon. Felperes a városi rendezvényeken való fotózásra az alperesi Polgármesteri Titkárságtól is kapott email-ben felkéréseket, illetve Név1on keresztül is. Több nagyobb rendezvényre felkérés nélkül, magától ment el és készített képeket. Felperes az általa készített képeket - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - feltöltötte egy tárhelyre, illetve elektronikusan elküldte Név1nak. A felperes munkaviszonyát érintő fenti módosításokkal egy időben került megkötésre az önkéntes szerződés, amellyel kapcsolatban a felperesi munkavégzésről a heti 20 órás foglalkoztatásnak megfelelő jelenléti ívet vezették az Alapítványnál. Felperes az Alapítványnál a közérdekű önkéntes tevékenységei keretén belül, az informatikus végzettségétől eltérően, többek között a Helységnév1 Név5 turisztikai helyszínen is dolgozott, belépőjegyeket is árult. Felperes részére az Alapítvány vállalkozói, illetve megbízási jogviszony keretén belül teljesített kifizetéseket a felperes, mint egyéni vállalkozó által kiállított számlák ellenében. A munkaviszony módosítását követően a felperesi munkaviszony megszüntetéséig, Képviselő1 utasítására, felperes részére továbbra is havonta az alperesnél bérszámfejtésre és kifizetésre került az alperessel megkötött munkaszerződés szerinti bruttó Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.058/2023/4-II 4 195.500.-Ft személyi alapbér, valamint a városmarketing tevékenységéhez kapcsolódóan korábban is havi rendszerességgel fizetett 30.000.-Ft eszközhasználati költségtérítés. A munkaviszony munkáltató általi egyoldalú módosítását követően felperes sem Képviselő1 alperesi polgármestert, munkáltatói jogkört gyakorlót, sem alperes alpolgármesterét Tanú1-t, úgy is mint az Alapítvány kuratóriumi elnökét, sem alperes jegyzőjét Tanú3-t nem kereste meg a munkavégzési hely és a munkaköri feladatok módosításával, illetve az alapítványi munkavégzésével kapcsolatban, azokat nem kifogásolta meg, azzal kapcsolatban munkaügyi pert nem indított. Indokolásként felperes a perben tett személyes előadásában az alábbiakat nyilatkozta: „Úgy gondoltam, hogy megvárom a választások végét és akkor újra tervezve átbeszéljük ezeket a dolgokat.” (1.M.70.038/2020/37.sz.jkv.
  22. oldal) [7] Tanú2 a Név6 Sportközpontok és Helységnév1 Város Önkormányzat közös projektje részét képező, Helységnév1 városában lévő tornaterem átadás előtti technikai bejárását szervezte meg
  23. szeptember
  24. napjára. A rendezvény időpontja a
  25. évi őszi helyhatósági választások kampányidőszakában volt. Tanú2 meghívására azon részt vett Név7 államtitkár és Név8 országgyűlési képviselő. Képviselő1 meghívót nem kapott. Felperes az alapítványi közérdekű önkéntes tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő beosztás szerint aznap munkát nem végzett, az szabadnap volt számára. A fenti városi rendezvényen való fotózásra Tanú2 egyéni vállalkozóként kérte fel a felperest, akit korábban is rendszeresen felkért ilyen tevékenységre, mivel felperes önkéntes segítőként részt vett Tanú2 Helységnév1 várost érintő polgármester-jelölti kampányában. [8] Felperes a rendezvényről Képviselő1t nem tájékoztatta. A rendezvényen a felperesen kívül más fotós nem vett részt. Az ott készült fotók nem kerültek be Helységnév1 város városmarketing portfóliójába. [9] A rendezvényt követően a Facebook közösségi oldalon működő, aktuálisan 4762 taggal rendelkező Helységnév1 Nyitott Csoport elnevezésű, nyilvános csoportban
  26. szeptember 30-án Képviselő1 a saját neve alatt az alábbi bejegyzést posztolta: „Tanú2 nem szoktam a Hilton előtt más Ferrarijánál fotózkodni. Mint ahogy Maseratit sem béreltem a Riviérán, és szlovák rendszámú autóm sem volt, magyar adófieztő állampolgárként. AMÚGY pedig a fotózkodás sem az erősségem. Pláne nem más alkalmazottjával.” Erre a bejegyzésre felperes
  27. október 3-án, ugyanezen csoportban, a saját neve alatt az alábbi választ posztolta: „Az alkalmazott egy tisztességes adófizető polgár, aki próbálja a másodállását és magát életben tartani. Ez jó az alkalmazottnak és a városnak is mert ide fizeti be az adóját. Mivel az alkalmazott végzettségének nem megfelelően van foglalkoztatva már február végétől ezért semmilyen összeférhetetlenséget nem látott a Név5ban való lealacsonyító jegyosztása és a szabadidejében saját gépével történő fotózás között. Ellentétben a jelenlegi városvezetéssel, szerencsére mások számítanak a szakmai munkámra a megyében több helyen is. Ez mindig is így volt a múltban is és most is. Talán megteheti az ember, hogy a szabadidejével ne kelljen elszámolnia a munkáltatójának. Továbbá fontos számomra a szakmai fejlődés is és ehhez pedig ara van szükségem, hogy ezt gyakoroljam. Ha már ezt a tudásomat a munkáltatóm nem veszi igénybe az nem az én hibám.” [10] Képviselő1 a saját neve alatt posztolt bejegyzést Tanú2-nek címezte azzal, hogy az „AMÚGY pedig a fotózkodás sem az erősségem. Pláne nem más alkalmazottjával.” megjegyzés címzettje a felperes volt. Felperes a válaszát kifejezetten Képviselő1nek, mint Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.058/2023/4-II 5 magánszemélynek címezte, abban a véleményét kívánta elmondani a munkaviszonyában
  28. márciustól történt változásokról. Felperesről mind Helységnév1 városában, mind a Helységnév1 Nyitott Csoport városi tagjai között köztudomású tény volt az, hogy az önkormányzat fotósa, aki egy jó fotós. Felperes a bejegyzésében megfogalmazott kritikákkal kapcsolatban, azok posztolását megelőzően, nem kereste meg sem Képviselő1 alperes polgármesterét, munkáltatói jogkört gyakorlót, sem alperes alpolgármesterét Tanú1-t, úgy is mint az Alapítvány kuratóriumi elnökét, sem alperes jegyzőjét Tanú3-t. A felperesi bejegyzést követően az Alapítvány felmondta a felperessel fennállt önkéntes jogviszonyt. [11] Az alperes képviseletében eljáró Képviselő1 polgármester, mint munkáltatói jogkört gyakorló a
  29. október
  30. napján kelt munkáltatói felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát a munka törvénykönyvéről szóló
  31. évi I. törvény /a továbbiakban Mt. / 65-66.§-ai alapján, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból. [12] Az indokolás szerint „a munkáltató rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható, hogy a közösségi médián keresztül — így munkahelyén kívül — több olyan bírálatot is magába foglaló bejegyzést tett közzé nagy nyilvánosság előtt a Munkáltató által képviselt értékrenddel szemben, amely összeegyeztethetetlen a Munkáltatójánál betöltött munkakör jellegével.” [13] Az indokolás tartalmazta az Mt. 6.§

(2)bekezdésének és az Mt. 8.§
(1)-
(2)bekezdéseinek normaszövegét szövegszerű leírással. A felmondás indokolása a fenti jogszabályhelyekre utalva rögzítette, hogy „hangsúlyozandó, hogy az Mt. 52. § (
  1. l)bekezdésének
  2. d)pontja alapján köteles a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani. A munkaköre és a munkakörébe tartozó feladatai - különös figyelemmel a Munkáltató értékrendjét és tevékenységét érintő informatikai, - marketing, - és fotó tevékenységekre -, a munkaszervezetben elfoglalt helye alapján a Munkáltatót nyíltan bíráló nyilatkozatai miatt a Munkáltatójának megrendült a bizalma Önben. Az, hogy önkormányzati dolgozóként a közösségi média oldalán a munkáltató tevékenységét nyíltan bírálta, a munkáltató megítélését lényegesen rontotta, az állampolgárok önkormányzattal szemben fennálló közbizalmát csökkentette. A feljebb ismertetettek szerint, és okán Ön megsértette az Mt. 52. §
  3. d)pontjaiban leírt kötelezettségét, amikor a Munkáltatóját közvetlenül érintő tevékenység keretében a munkáltató vezetését a közösségi médián keresztül közzétett bejegyzésével bírálta, ebből adódóan a munkaköre körében tanúsítandó, és annak bizalmi jellegéből fakadó magatartási normát szegte meg. A fenti magatartásával ok-okozati összefüggésben az irányadó munkaköréhez is kapcsolódó munkáltatói értékrendet bírálta, Munkáltató jóhírnevét és gazdasági érdekét sértette meg, a magatartása ezáltal olyan, munkaköre teljesítése során elvárt viselkedési normába ütköző magatartást eredményezett, amelyre figyelemmel a Munkáltatója arra jutott, hogy a személyét érintően az informatikai és marketing tevékenységet végző munkakör ellátásához szükséges bizalma alapvetően és teljességgel megingott.” [14] Az 1.M.70.038/2020.sz. alatt folyamatban volt elsőfokú eljárásban felperes a végleges keresetét azzal tartotta fenn, hogy elsődlegesen a felmondás érvénytelenségének - a rendes felmondás okiratot nem munkáltatói jogkört gyakorló írta alá - jogkövetkezményeként az Mt. 29.§
(5)bekezdése és az Mt. 82.§
(2)bekezdése alapján, másodlagosan a felmondás jogellenességének - a felmondás indoka nem valós, a munkáltató intézkedése nem okszerű, az Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.058/2023/4-II 6 indokolás összességében sem világos - jogkövetkezményeként az Mt. 82.§
(2)bekezdése alapján kérte kötelezni alperest
  1. december
  2. napjától a per jogerős befejezéséig havi 195.500.-Ft elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés és a felperesi jogi képviselettel felmerült perköltség megfizetésére. A perköltséget a 32/
  3. (VIII.22.) IM. rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja alapján kérte megállapítani azzal, hogy nem tartozik ÁFA körbe. A perköltség felszámítására költségjegyzék nyomtatványt csatolt (4.M.75/2019/14.). Felperes a felmondáskori távolléti díjának egy havi összegét bruttó 195.500.-Ft-ban, a 12 havi távolléti díj összegét 2.346.000.-Ft-ban jelölte meg. [15] Felperes az elsődleges kereseti kérelme jogalapjaként hivatkozott Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv) 81.§
(3)bekezdés b) pontjára, miszerint a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében. Hivatkozott Alperes1 Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban SzMSz) 70-72.§-aira, melyek nem nevesítik az alperesi törvényes képviselő, a polgármester munkáltatói jogkör gyakorlásának szabályait, ugyanakkor a Mötv-vel összhangban az SzMSz 75.§
(1)-
(2)bekezdései rögzítik, hogy a jegyző vezeti az önkormányzat hivatalát. [16] Gyakorolja a munkáltatói jogokat az
(1)bekezdésben megjelölt hivatal köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében. Hivatkozott az SzMSz-hez tartozó Ügyrend
  1. pontjában foglaltakra is, miszerint a közös hivatal köztisztviselői, valamint a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. Hivatkozott a Helységnév1 Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatára (a továbbiakban Hivatalra vonatkozó SzMSz) is, amely III/2.
  2. pontja f/-g/ alpontjai szerint a polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében, gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezető tekintetében. A Hivatalra vonatkozó SzMSz III/2.
  3. pont i/ alpontja szerint a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői, munkavállalói és a megbízási jogviszonyban lévők tekintetében […]. Felperesi jogi álláspont szerint a
  4. október
  5. napján kelt munkáltatói felmondást Képviselő1, alperes polgármestere munkáltatói jogkört gyakorlóként nem volt jogosult aláírni, figyelemmel arra, hogy a fenti jogszabály és az alperesre, illetve a Hivatalra vonatkozó SzMSz-ek szerint a felperes vonatkozásában a munkáltatói jogkört a jegyző volt jogosult gyakorolni. A másodlagos kereseti kérelme körében a munkáltatói felmondás indokolása kapcsán felperes jogi álláspontja az volt, hogy
  6. márciusától az alperes, megszegve az Mt. 52.§-ban foglalt rendelkezéseket, nem a munkaszerződésben és nem a munkaköri leírásban rögzített munkakörben foglalkoztatta a felperest, hanem valójában – az Mt. 53.§-ban foglaltakat is megsértve – kirendelte/átirányította a Helységnév1-Név3 Alapítványhoz (a továbbiakban Alapítványhoz), ahol felperes nem informatikai feladatokat látott el, hanem gyakorlatilag teljes foglalkoztatás keretében a szakképzettségéhez nem igazodó egyéb tevékenységeket. Felperes
  7. márciustól, figyelemmel az általa ellátott tényleges feladatokra, nem volt olyan munkakörben, amely bizalmi jellegű lett volna, így az ezzel kapcsolatos magatartási normákat sem szegte meg. Felperes jogi álláspontja szerint semmilyen munkaköri kötelezettségét nem szegte meg, továbbá munkaidőn kívül sem tanúsított olyan magatartást, amivel közvetlenül és ténylegesen veszélyeztette volna a munkáltatója jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét, vagy a munkaviszonyának a célját. A felmondás indokolásában rögzített ezzel ellentétes felmondási okok nem valósak. Felperes jogi álláspontja szerint a bizalomvesztés indoka kizárólag a Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.058/2023/4-II 7 munkavállaló magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható konkrét tény lehet, amelyet nem tartalmaz a felmondás indokolása. A felmondás indokolása továbbá nem jelölte meg, hogy ténylegesen milyen médiában, milyen tartalommal jelentek meg a „munkáltatót nyíltan bíráló nyilatkozatok.” A facebookon működő Helységnév1 Nyilvános Csoportban (ami zárt csoport) rögzített felperesi vélemény az alkotmányos jogainak gyakorlásából fakadt, amelyben az alperesi polgármester személyét érintően nem tett kritikai megnyilvánulást. Felperes jogi álláspontja szerint a felmondás indokolása nem felel meg a világosság követelményének mivel abból nem állapítható meg az a tény, körülmény, amelyre a munkáltató az intézkedést alapította, és amelyből megállapítható, miért nincs szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára. (BH.2001.395.) Felperes jogi álláspontja szerint a felmondásban felhozott indokok jelentős részben általánosságban megfogalmazott, közhelyszerű megállapítások, konkrét tényeket, körülményeket nem jelölnek meg. Az indokolás konkrétan nem nevesíti a közmédiát, továbbá a bizalomvesztés alapjául szolgáló, a felperes terhére írható a munkaköréből, (illetve az általa ténylegesen ellátott feladatokból) származó kötelezettségszegést vagy mulasztást. Felperes jogi álláspontja szerint vele az önkéntes szerződést jogellenesen íratták alá,
  8. márciusában a korábbi munkaköréből ténylegesen eltávolításra került. A munkaköri leírását dr. Név9 jegyző írta alá, amelyre nem volt jogosultsága. Felperes álláspontja szerint munkaköre „polgármesteri hivatal rendszergazdája” volt, így miután kikerült a Hivatalból azzal gyakorlatilag alperes polgármestere a korábbi szerződéses munkaviszonyát lényegét tekintve megszüntette. [17] Alperes írásbeli ellenkérelmében - fenntartva valamennyi perfelvételi iratában, előkészítő iratában rögzített tény- és jogállításait - érdemét tekintve mind az elsődleges, mind a másodlagos kereseti kérelmet jogalap hiányában kérte elutasítani. Alperesi jogi álláspont szerint a felperessel közölt munkáltatói felmondás a felperes irányába munkáltatói jogkört gyakorlótól származik. A felmondásban rögzített indokok valósak, az arra alapított munkáltatói intézkedés okszerű. Az indokok összességében megfelelnek a világosság követelményének is. Alperes pernyertessége esetére a jogi képviselettel felmerült perköltség amely tartalmazza a tárgyalásokon való megjelenéssel felmerült útiköltségét is - megfizetését a 32/
  9. (VIII.22.) IM. rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja és 4.§
(1)bekezdés b/ pontja alapján kérte azzal, hogy ÁFA-körbe tartozik. Alperes a perköltség felszámítására költségjegyzék nyomtatványt csatolt. A felperes által megjelölt bruttó 195.500.-Ft-ot elfogadta a felmondáskor irányadó személyi alapbér, és az egy havi távolléti díj összegeként. [18] A munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatban alperes jogi álláspontja szerint a felperes által hivatkozott Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény felperes által hivatkozott szakasza egyértelműen rögzíti, hogy a jegyző kizárólag a polgármesteri hivatal, vagy a közös önkormányzati hivatal alkalmazottjai kapcsán gyakorol munkáltatói jogokat. Ennek nem mond ellent az alperes SzMSz-ben, az Ügyrendjében, valamint a Hivatalra vonatkozó SzMSz-ben rögzített, a munkáltatói jogkörök gyakorlásával kapcsolatos szabályok. Azokból egyértelműen megállapítható, hogy a jegyző a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat. Alperes jogi álláspontja szerint a felperesi munkaviszony létesítésekor az Mt. 46.§ szerint kiadott írásbeli tájékoztatással az alperes meghatározta a munkáltatói jogkör gyakorlásának módját, nevesítette, hogy azt alperes törvényes képviselője, a polgármester jogosult gyakorolni. Alperes jogi álláspontja szerint, figyelemmel arra is, hogy a munkaviszony létesítésekor felperes az alperes polgármesterével tárgyalt, továbbá, hogy a felmondás közlését követően azt elfogadva, nem vette fel a munkát, azt bizonyítja, hogy tudott róla, tudnia kellett arról, hogy az ő Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.058/2023/4-II 8 vonatkozásában a munkáltatói jogokat az alperes polgármestere gyakorolja. A felmondás indokolása kapcsán alperes kiemelte, hogy a felperes által is elismerten, a facebook oldalon működő Helységnév1 Nyitott Csoportban közzétett bejegyzése mind tartalmában, mind megfogalmazásában alkalmas volt arra, hogy az alperes jogát, jogos érdekét sértse, az alperes jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét, a munkaviszony célját veszélyeztesse. A bejegyzéssel felperes megsértette az Mt. 52.§
(1)bekezdés d) pontjában rögzített magatartási előírást, a városmarketinghez kapcsolódó fotós munkaköri feladatai ellátásához szükséges bizalomnak nem megfelelő magatartást tanúsított. Alperes jogi álláspontja szerint a 2019. márciusi munkaviszony módosítás nem tárgya a pernek tekintve, hogy a kereseti kérelem kizárólag a munkáltatói felmondás jogellenességének jogkövetkezményeire irányul. Alperes jogi álláspontja szerint a munkaviszony módosítását követően is megmaradtak felperesnek a városmarketinggel kapcsolatos azon munkaköri feladatai, amelyek során az önkormányzat média megjelenéseiért volt felelős fotósként. A facebook közösségi portálon működő Helységnév1 Nyitott Csoportban a felperes által is elismerten, saját neve alatt megjelentetett bejegyzéssel nyíltan bírálta az alperest, mint munkáltatót és annak vezetését. Nagy nyilvánosság számára elérhető módon olyan bírálatot fogalmazott meg az alperes által képviselt értékrenddel szemben, amely összeegyezhetetlen az alperesnél betöltött munkaköre jellegével. A bejegyzés posztolásával a felperesnek, a válasziratában írtak szerint, kifejezett célja volt a vélt vagy valós sérelmének nyilvánosság előtti kibeszélése, azok világ elé tárása, amellyel egyértelműen rontja a munkáltatója társadalmi megítélését – különösen egy helyhatósági választások előtti felfokozott közhangulatban. Felperes a saját maga által tett facebook bejegyzés ismeretében pontosan tisztában volt azzal, hogy a felmondást a munkáltató mely okra alapítva közölte, és mely magatartásával okozott az alperesnél bizalomvesztést. Alperes jogi álláspontja szerint az indokolás megfelel az Mt. 64.§
(2)bekezdésében foglaltaknak, miszerint világosan összefoglalta azon valós okokat, amelyekre az alperes jogszerűen és okszerűen alapította a munkáltatói felmondást, figyelemmel az Mt. 66.§
(2)bekezdésben meghatározott, munkaviszonnyal összefüggő, munkaviszonyon kívüli felperesi magatartásra. A felmondás indokolása megfelel az MK. 95. sz. állásfoglalásban foglaltaknak is, amely nem kívánja meg a felmondási okok részletes leírását, hanem megelégszik azok összefoglaló megjelölésével is. Alperes jogi álláspontja szerint a felmondás indokául megjelölt bizalomvesztésre okot adó kötelezettségszegést (munkavállalói magatartást) a munkavállaló munkaköre, szakismerete, beosztása, valamint a munkaszervezetben betöltött helye és szerepe alapján kell vizsgálni. (BH.2005.117.) Alperes az Mt. 52.§
(1)bekezdés d) pontjában előírt, az adott munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás és az annak megsértése következményeként alkalmazható bizalomvesztés munkajogi megítélése kapcsán hivatkozott a Kúria Mfv.10505/2015/1.sz. elvi jellegű döntést tartalmazó egyedi ügyben hozott érdemi határozatára. [32] A felmondásban a munkáltató a felperes terhére rótta az Mt. 52. §
(1)bekezdés d) pontjának (a munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás tanúsítása követelményének) a megsértését. A törvényjavaslathoz fűzött miniszteri indokolás szerint e rendelkezés a munkavégzés minőségének új mércéjét határozza meg, amely olyan általános - tehát a munkavégzés során is érvényesülő - magatartási szabály, amely a munkaviszony bizalmi jellegéből szükségképpen következik. A bírói gyakorlat e §-ban megfogalmazott elvet már korábban is alkalmazta, és nemcsak a vezető állású munkavállalók esetében (Mfv. I.10.439/2010/5., Mfv. I.10.267/2010/4.), hanem azt általános jellegű kötelezettségként is megkövetelte a munkaviszonyban álló felek szoros kapcsolatára, és az őket egymással szemben terhelő együttműködési kötelezettségre tekintettel (EBH 1999.41.). [19] A bíróság a perfelvétel lezárását megelőzően tájékoztatta a peres feleket a rájuk irányadó bizonyítási kötelezettségről, ezen belül alperest kifejezetten, hogy a munkáltatói felmondás Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.058/2023/4-II 9 indokolása kapcsán alperesnek kell bizonyítania, hogy annak indokai valósak, az arra alapított munkáltatói intézkedés okszerű, az indokolás összességében is megfelel a világosság követelményének. Továbbá alperesnek kell bizonyítania, hogy alperes törvényes képviselője Képviselő1 a felperes felé munkáltatói jogkört gyakorló az alperesre vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzat szerint. [20] A bíróság a felperes keresetét a
  1. május
  2. napján kelt 1.M.70.038/2020/
  3. sz. ítélettel teljes egészében elutasította, kötelezte a felperest 117.000.- Ft + ÁFA, valamint 109.700.- Ft perköltség megfizetésére. A perben feljegyzett 140.760.- Ft kereseti illeték kapcsán akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli. [21] Az elsőfokú ítélet ellen felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte a Fővárosi Ítélőtáblától mint másodfokú bíróságtól az elsőfokú eljárás szabályszerűségének felülbírálását, továbbá azt, hogy ennek alapján a lefolytatott bizonyítás eredményét minősítse okszerűtlennek, és a tényállást módosítsa, egészítse ki. Kérte továbbá, hogy a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú bíróság döntését változtassa meg, adjon helyt a felperes kereseti kérelmének, és a jogellenes munkáltatói felmondás jogkövetkezményeként, elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítésként kötelezze az alperest 12 havi távolléti díjnak megfelelő 2.346.000.-Ft megfizetésére, valamint az első és másodfokú eljárásban felmerült perköltség megfizetésére. Másodlagosan kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára. [22] A Fővárosi ítélőtábla a
  4. december
  5. napján kelt 1.Mf.31.232/2021/9.sz. közbenső ítélettel az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. A másodfokú bíróság a Pp. 341.§
(4)bekezdése alapján hozott közbenső ítéletet azzal, hogy „a tárgyalást a követelés összege, illetőleg mennyisége vonatkozásában az elsőfokú bíróság folytatja le.” (indokolás [58] pont) A másodfokú bíróság a fellebbezési illeték és a másodfokú perköltség viseléséről nem rendelkezett. [23] A másodfokú eljárás iratainak visszaérkezését követően a bíróság az eljárást 1.M.70.069/2021. sz. alatt folytatta tovább. A másodfokú ítélet [58] pontjában foglaltakra figyelemmel a bíróság a 2022. február 17. napján kelt 4. sz. végzésében a Pp. 237. §
(2)bekezdése alapján tájékoztatta a feleket az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegszerűségével, a felperesi kárenyhítési kötelezettségre vonatkozó bizonyítási érdekkel és a már csatolt bizonyítási eszközökkel kapcsolatban. Alperes a 4.M.75/2019/15.sz. - első perfelvételi tárgyalásról felvett - jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatában hivatkozott első alkalommal a felperest terhelő kárenyhítési kötelezettségre. Ebben a körben bizonyítási indítványokat terjesztett elő. A bíróság az alperesi nyilatkozatot - tartalmát tekintve elfogadta a Pp. 184.§ szerinti állítási szükséghelyzetre, illetve a Pp. 265.§
(2)bekezdés b/ pont szerinti bizonyítási szükséghelyzetre való hivatkozásnak és erre figyelemmel a 4.M.75/2019/15.sz. jegyzőkönyv záróvégzésében kötelezte a felperest bizonyítási eszközök csatolására. A jogi képviselővel eljáró felperes a bíróság felhívásával kapcsolatban eljárási kifogást nem terjesztett elő, a felhívásnak részben eleget téve 1.M.70.038/2020/6.sz. alatt csatolta a
  1. évre vonatkozó 19KATA nyilatkozatot és a 19SZJA-B adóbevallást, valamint az alperessel 2016.11.
  2. napjával létesített munkaviszony előtt megkötött megbízási, illetve Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.058/2023/4-II 10 vállalkozási szerződéseket. A bíróság az 1.M.70.038/2020/8.sz. végzéssel felhívta a felperest a kárenyhítési kötelezettsége körében a bizonyítási eszközök és a felperesi nyilatkozatok teljes körű csatolására. Felperes válaszként az 1.M.70.038/2020/9.sz. előkészítő iratban lenyilatkozta, hogy 2019.11.
  3. napját követően foglalkoztatásra irányuló újabb jogviszonyt nem létesített, kizárólag az alperessel létesített munkaviszony előtt már meglévő egyéni vállalkozásában végzett tevékenységet. A bíróság a
  4. február
  5. napján kelt és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett 1.M.70.069/2021/5-I.sz., érdemi tárgyaláson meghozott végzésével az 1.M.70.069/2021.sz. peres eljárást - a felek közös kérelmére - a Pp. 127.§
(2)bekezdése alapján felfüggesztette a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.232/2021/9.sz. másodfokú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem, valamint a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig. [24] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a
  1. szeptember
  2. napján kelt Mfv.VIII.10.033/2022/
  3. sz. közbenső ítéletével a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.232/2021/9.sz. közbenső ítéletét hatályában fenntartotta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000.-Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 234.600.-Ft felülvizsgálati eljárási illeték kapcsán akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli. [25] Az iratok Kúriáról való visszaérkezését követően a bíróság az eljárást 1.M.70.049/
  4. sz. alatt folytatta. A másodfokú ítélet [58] pontjában foglaltakra figyelemmel megismételte a
  5. február
  6. napján kelt 1.M.70.069/2021/
  7. sz. végzésben a Pp. 237.§
(2)bekezdése alapján adott tájékoztatást az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegszerűségével, a felperesi kárenyhítési kötelezettségre vonatkozó bizonyítási érdekkel kapcsolatban. [26] Továbbá az ezzel kapcsolatos alperesi állítási és bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással és a már csatolt bizonyítási eszközökkel kapcsolatban. [27] A
  1. október
  2. napján megtartott folytatólagos érdemi tárgyaláson - 1.M.70.049/2022/
  3. sz. jegyzőkönyv - a felek egybehangzóan akként nyilatkoztak, hogy az alperessel megkötött munkaszerződésben rögzített 195.500.-Ft személyi alapbért elfogadják, és megjelölik a felmondáskor irányadó távolléti díjként, valamint az akkor irányadó átlagkereset összegeként is. Előadták, hogy nincs vita a felek között a tekintetben, hogy a felperesi kárenyhítési kötelezettség elmulasztására a perben az alperes hivatkozott. Ebben a körben bizonyítási szükséghelyzetben van. A bizonyítási indítványait megtette, amelyekre felperes csatolt, illetve tud csatolni bizonyítási eszközöket, hogy az aktív álláskeresési kötelezettségének mikor és milyen módon tett eleget. Továbbá adóbevallási iratokat csatolt, illetve tud csatolni. [28] Közös nyilatkozatban kérték, hogy amennyiben a bíróság helyt ad a felperesi keresetnek, úgy az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegéből helyezze levonásba a 18,5% társadalombiztosítási járulékot. [29] A tárgyaláson a bíróság ismételten személyesen hallgatta meg a felperest az egyéni vállalkozásával és az őt terhelő kárenyhítési kötelezettséggel kapcsolatban. A felperes perbeli Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.058/2023/4-II 11 személyes nyilatkozatai, a korábbi tárgyalásokon és a fenti tárgyaláson elhangzott személyes előadásai, az általa csatolt egyéni vállalkozására vonatkozó adóbevallási iratok (1.M.70.038/2020/6, 1.M.70.049/2022/4.), az aktív álláskeresésre vonatkozó email-ek (1.M.70.038/2020/22), a Helységnév1 Városi Televízióban
  4. februárban sugárzott alperesi polgármesteri nyilatkozat (1.M.70.049/2022/
  5. jkv.
  6. oldal) alapján az alábbiak voltak tényként megállapíthatók. Felperes az egyéni vállalkozói tevékenységét
  7. január 1 napjával kezdte el.
  8. október 1-től az alperesi munkáltatói felmondásban rögzített felmondási idő lejártáig nem főállású kisadózó KATA-s vállalkozóként végezte tevékenységét. A
  9. évre vonatkozóan csatolt adóbevallás szerint, 12 hónapra tételes adóbefizetési kötelezettség terhelte, amely nem főállású kisadózóként havi 25.000.-Ft összeg volt. A már becsatolt 1 db megállapodás és 1 db vállalkozási szerződés 2013-ban került megkötésre.
  10. évtől a két megbízási jogviszonya a mai napig is folyamatosan fennáll. Felperes a felmondási idő letelte után főállású KATA-s vállalkozóként került nyilvántartásba, és ilyen formában tevékenykedett. A havi tételes adóbefizetési kötelezettsége 50.000.-Ft-ra emelkedett. A
  11. augusztus 31-i jogszabályváltozásra tekintettel átalánydíjas adózó lett
  12. szeptember
  13. napjától, mely időponttól az addigi havi 50.000.-Ft tételes befizetési kötelezettsége a duplájára emelkedett. A két megállapodáson kívül újabb megbízási, vállalkozási szerződést rendszergazda, informatikus tevékenységi körben nem sikerült kötnie a munkaviszonya megszüntetése után. Munkaügyi központba nem jelentkezett be, figyelemmel a felmondás után is folyamatosan fennálló KATA-s vállalkozói jogviszonyára, amely a megélhetését szolgálta. Bejelentkezése esetén 90 napig kapta volna az álláskeresési járadékot, ha megszünteti vagy szünetelteti az egyéni vállalkozását. Mivel bizalomvesztés volt a munkáltatói felmondás indoka, ezért nem volt könnyű, és még most sem könnyű elhelyezkednie, figyelemmel a
  14. februárjában a Helységnév1 Városi Televízióban elhangzott alperesi polgármesteri nyilatkozatra is. A kárenyhítési kötelezettség körében több kapcsolatfelvétel is történt email-ben cégekkel, intézményekkel informatikus, rendszergazdai munkakör betöltésére Helységnév1ben és környékén is.
  15. október 24-én Helységnév2 polgármesterével,
  16. november 29-én egy pásztói céggel, melynek képviselője Név10,
  17. decemberében a Helységnév3 Név11 Hotellel,
  18. februárjában Helységnév4 polgármesterével. Valamennyi esetben informatikus, rendszergazda munkakör iránt érdeklődött. A fentieken túl voltak szóbeli megkeresések is
  19. év első negyedévében. [30] A szóban ismerősök által megkeresett intézmények részéről folyamatos érdeklődés van, hogy hol tart az ügy, mikor zárul le véglegesen a per.
  20. április körül a Név12 múzeumba adta be felperes az önéletrajzát, amit személyesen küldött el az igazgatónak. Volt olyan intézményvezető, aki szívesen alkalmazta volna, de olyan tárgyú kérést kapott, hogy őt ne vegye fel munkavállalónak.
  21. februárját követően újabb e-mail megkeresések nem történtek felperes részéről.
  22. februárjában a Helységnév1 Városi Televízióban elhangzott polgármesteri nyilatkozat után, a bizalomvesztésre hivatkozás miatt, még nehezebbé vált az elhelyezkedése, mivel az informatikus, rendszergazda munkakör egy bizalmi állás. Felperesnek a két állandó megbízása mellett voltak egyéb alkalmi megbízásai is, pl. Helységnév3n kihangosítóként dolgozott rendezvényeken. Az egyéni vállalkozásából 2020.,
  23. években származó jövedelme a
  24. évhez képest - a három év átlagában - csökkent. [31] A bíróság az 1.M.70.049/2022/5.sz. jegyzőkönyvben tájékoztatta a peres feleket, hogy a felperes által a 3.sz. jegyzőkönyv mellékleteként F/
  25. sz. becsatolt DVD lemezen található, felperesre vonatkozó Képviselő1 alperesi polgármester kijelentései kapcsán hivatalból bizonyítást a bíróság nem folytat le, csak amennyiben erre irányuló indítványt tesznek a peres Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.058/2023/4-II 12 felek az utólagos bizonyítás szabályai szerint. Felek nem kérték a DVD lemez tárgyaláson való megtekintését. Egyezően adták elő, hogy a
  26. október 25-i tárgyaláson megtekintett felvétel kapcsán nem vitatott, hogy az alperes képviselőtestületi ülésén készült videó felvétel a Helységnév1 Városi TV-ben került sugárzásra
  27. februárjában. A felvételen alperes polgármestere a felperesi munkaviszony bizalomvesztés miatti megszüntetéséről beszélt. [32] Alperes az 1.M.70.049/2022.sz. alatt folytatott eljárásban
  28. november
  29. napján tartott záró tárgyaláson előadta, hogy a törvényes 30 napos határidőn belül
  30. október
  31. napján a Kúriához a jogalap tekintetében jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria közbenső ítéletével szemben. Hivatkozott a Bszi. 41/C. §
(2)bekezdés j) pontjára, amely visszautal a Pp. 126. §
(1)bekezdésében foglaltakra. Tájékoztatta alperes a bíróságot, hogy a Kúriáról még nem kapott tájékoztatást a jogegységi panasz visszautasításáról, vagy annak befogadásáról. Alperesi álláspont szerint a jogegységi panasz benyújtása jelen eljárást tekintve kötelező felfüggesztési ok. A bíróság ismertette a Bszi. 4/C. §
(2)bekezdés j) pontját, a
(9)bekezdés a-c) pontjait, valamint a Pp. 126. §
(1)-
(2)bekezdését, és a Pp.
  1. §-át. Alperes a bíróság ismertetése alapján előadta, hogy a Pp. szerinti tételes normaszövegre nem tud rámutatni, amely alapján a Balassagyarmati Törvényszék előtti peres eljárást kötelező lenne felfüggeszteni a jogegységi panasz benyújtására tekintettel. [33] A Kúria közbenső ítéletével kapcsolatban előterjesztett jogegységi panasz, figyelemmel a [27] pontban rögzített jogszabályhelyekre, nem képezte akadályát annak, hogy a bíróság érdemi döntést hozzon. Erre figyelemmel a bíróság
  2. november
  3. napján kihirdette az 1.M.70.049/2022/5.sz. ítéletet, amelyben kötelezte az alperest, hogy a felperesnek tizenöt napon belül fizessen meg 1.911.990.-Ft elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítést, valamint 424.000.-Ft perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt 140.760.-Ft kereseti illetéket és 187.680.-Ft fellebbezési illetéket az állam viseli, míg a perrel felmerült költségeit az alperes maga viseli. Az ítélet a felek részére 2022.12.
  4. napján került elektronikusan kiadásra, azt 2023.01.
  5. napján töltötték le. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa által
  6. november
  7. napján meghozott Jpe.I.60.055/2022/4.sz. végzés
  8. január
  9. napján érkezett a bíróságra, melynek ismeretében a bíróság a 2023.01.
  10. napján kelt végzéssel megállapította a fenti ítélet hatálytalanságát és az eljárást az 1.M.70.001/2023/2.szám alatt 2023.01.
  11. napján meghozott és 2023.02.
  12. napján jogerőre emelkedett végzéssel felfüggesztette a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa előtti eljárás befejezéséig. [34] Az alperes jogegységi panaszát elutasító, 2023.04.
  13. napján meghozott határozat bírósághoz érkezését követően az eljárás 1.M.70.058/2023.sz. alatt került folytatásra. A
  14. június
  15. napján megtartott folytatólagos érdemi tárgyaláson felperes az elsőfokú ítélet ellen a törvényszéken
  16. augusztus
  17. napján érkeztetett fellebbezésében foglaltakkal egyezően, a munkáltatói felmondás jogellenességének jogkövetkezménye körében az összegszerűségben leszállított kereseti követelését tartotta fenn. Elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítésként 12 havi távolléti díjnak megfelelő 2.346.000.-Ft megfizetésére kérte az alperest kötelezni azzal, hogy a bíróság a felperesi jövedelmet terhelő 18,5%-os mértékű tb. járulékkal csökkentse a fenti összeget. Felperes továbbra is kérte perköltségének a megfizetését, melyre irányadó a
  18. március
  19. napján 4.M.75/2019/
  20. szám alatt csatolt
  21. március
  22. napján kelt megbízási szerződés. Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.058/2023/4-II 13 [35] A Kúria közbenső ítéletét követően
  23. november
  24. napján meghozott 1.M.70.049/2022/5.sz. ítéletben rögzített 424.000.-Ft perköltség a 2023.06.22-i tárgyalással felmerült 30.000.-Ft perköltséggel emelkedik, így felperes mindösszesen 454.000.-Ft perköltség megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Felperes és felperesi jogi képviselő a bíróság által a fenti tárgyaláson ismertetett ügyszámokon folyamatban lévő perben tett nyilatkozataikat fenntartották. Alperes a bíróság által ismertetett ügyszámokon folyamatban lévő perben tett nyilatkozatait fenntartotta. Az ellenkérelemben foglaltakat változatlanul fenntartotta, a korábbiakkal egyezően. Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés körében a beszámításra vonatkozó tényállításokat és jogi érveléseket is változatlan tartalommal tartotta fenn. Alperes is kérte a 18,5%-os mértékű tb. járulék levonásba helyezését, ahogy arra már korábban is nyilatkozott. Az alperesre kedvező döntés esetén a perköltségre vonatkozó kérelmét is változatlan formában fenntartotta. [36] A jogi képviselővel eljáró felek a
  25. június
  26. napján megtartott folytatólagos érdemi tárgyaláson egyezően adták elő, hogy további nyilatkozatot, észrevételt nem kívánnak tenni. Bizonyítási indítványuk nincs, előkészítő iratot nem kívánnak csatolni, ezért a bíróság érdemi döntést hozott az ügyben. [37] A bíróságnak figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.232/2021/
  27. sz. közbenső ítéletére, a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.VIII.10.033/2022/8.sz. közbenső ítéletére és a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.055/2022/10.sz. határozatára, a jogellenes alperesi munkáltatói felmondás jogkövetkezményének összegszerűségéről, az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés mértékéről és a felperest terhelő kárenyhítési kötelezettség megvalósulásáról, illetve felperes általi elmulasztásáról kellett döntenie. [38] Felperes a jogellenes alperesi munkáltatói felmondás jogkövetkezményeként az Mt. 82.§
(1)
(2)bekezdései alapján eredetileg
  1. december
  2. napjától havi 195.500.-Ft elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegét a
  3. május
  4. napján kelt 1.M.70.038/2020/39.számú ítélet elleni fellebbezésében, valamint jelen eljárásban tett nyilatkozatával, a maximális 12 havi távolléti díj összegének megfelelő 2.346.000.-Ft-ra szállította le. A felek egybehangzóan akként nyilatkoztak, hogy az alperessel megkötött munkaszerződésben rögzített 195.500.-Ft személyi alapbért elfogadják, és megjelölik a felmondáskor irányadó távolléti díjként, valamint az akkor irányadó átlagkereset összegeként is, ezért azt a bíróság az Mt. 177.§, a Ptk. 6:528.§
(3)bekezdése, és a 6/
  1. (XI.28.) KMK vélemény
  2. pontja szerint irányadó számításhoz, a Pp. 266.§
(1)bekezdése alapján elfogadta az egy hónapra járó elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegeként. [39] A [25] pontban ismertetett rendelkezésre álló bizonyítási eszközök alapján az Mt. 172.§
(1)bekezdés b/ pontjának a perbeli tényállás melletti értelmezése során egyrészt abban kellett a bíróságnak állást foglalnia, hogy a felperestől elvárható lett volna, vagy sem, hogy megszüntetve, illetve szüneteltetve a
  1. januártól meglévő egyéni vállalkozását bejelentkezzen a Munkaügyi Központba maximum 90 nap álláskeresési járadék ellátásra. Másrészt az alperessel
  2. november
  3. napján aláírt munkaszerződés megkötésekor már több mint 8 éve meglévő egyéni vállalkozásából a felmondási idő leteltét követően realizált jövedelme beszámítható jövedelem vagy sem. Harmadrészt, hogy a felperes összességében eleget tett, vagy sem a kárenyhítési kötelezettségének. Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.058/2023/4-II 14 [40] A felek által is ismert jogi szabályozás szerint, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
  4. évi IV. törvény 25.§, 28.§
(1)bekezdés g/ pontja, 58.§
(5)bekezdés e/ pontja alapján, felperes az alperesi munkáltatói felmondás közlése előtt a munkaviszonya mellett, valamint a felmondási idő alatt másodállású kisadózó KATA-s, majd a felmondási idő leteltét követően főállású kisadózó KATA-s egyéni vállalkozóként folytatott kereső tevékenységet, ami a periratok szerint az egyetlen megélhetési forrása. Ezen belül a 2013-ban megkötött két darab megbízási jogviszony volt a fő bevétele, így a bíróság jogi álláspontja szerint a felperestől nem volt elvárható, hogy maximum 90 napi pénzbeli ellátás miatt azok megtartását veszélyeztesse, és az ellátás miatt az egyéni vállalkozói jogviszonyát szüneteltesse, illetve megszüntesse. Felperes az alperessel fennállt munkaviszonya létesítésekor már több mint 8 éve rendszeres havi jövedelmet realizált az egyéni vállalkozásából, így az alperes által hivatkozott jogeset - BH2020.12.372. - nem volt alkalmazható a perbeli tényállás mellett. A párhuzamos foglalkoztatás folyamatosan fennállt a munkaviszonya kezdetétől, és az egyéni vállalkozói tevékenysége a munkaviszonya jogellenes megszüntetése után is folyamatos. Felperes a jogellenes munkáltatói felmondást követően kényszerült a nagyobb havi adóbefizetési terhet jelentő főállású egyéni vállalkozói formát választani. A bíróság jogi álláspontja szerint mindezek alapján sem az alperes által hivatkozott elvárható álláskeresési járadék, sem a felperes egyéni vállalkozásából a munkaviszonya megszüntetése után realizált - alperes által havi bruttó 150.000.-Ft-ban megjelölt - jövedelem nem képezheti az Mt. 172.§
(1)bekezdés b/ pontja szerinti beszámítás tárgyát. [41] A felperest terhelő kárenyhítési kötelezettség körében a bíróság a [25] pontban ismertetett, erre vonatkozó bizonyítási eszközök egyenként és összességében történő értékelése eredményeként a Pp. 279.§
(1)bekezdése alapján arra a jogi álláspontra helyezkedett, az alperesi polgármester részéről a Helységnév1 Városi Televízióban 2020. februárjában elhangzott nyilatkozatra is figyelemmel, hogy a perbeli tényállás mellett felperes eleget tett a kárenyhítési kötelezettségének. Annak elmulasztására az alperes alaptalanul hivatkozott. Alperesnek a 12 havi távolléti díjnak megfelelő mértékű teljes - beszámítás nélküli - összeget kell elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítésként megfizetni. [42] Mindezek alapján a bíróság az Mt. 82.§
(1)-
(2)bekezdései alapján, a felek által kért Mt. 172.§
(2)bekezdés alkalmazásával, levonva a 2.346.000.-Ft összegből a 18,5% társadalombiztosítási járulékot, a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezte az alperest 1.911.990.-Ft elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés megfizetésére. [43] Alperes a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperesnek az első,- és másodfokú eljárással felmerült költségeinek a megfizetésére. A bíróság a perköltség összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdés a)-b) pontjai alapján állapította meg, figyelemmel a 4.M.75/2019/14.sz. alatt, és az 1.M.70.038/2020.sz. eljárásban a felperesi fellebbezéshez csatolt ügyvédi megbízási szerződésekre, és a 9 db tárgyalási napra, melyeken a felperesi jogi képviselő részt vett. [44] Alperes pervesztes lett, így a perrel felmerült költségeit a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján az alperes maga viseli. Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.058/2023/4-II 15 [45] Alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§
(1)bekezdés b) pontja alapján teljes személyes illetékmenetesség illeti meg, ezért a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3.§
(1)bekezdés d) pontja alapján feljegyzett 140.760.-Ft le nem rótt kereseti illetéket, és 187.680.-Ft fellebbezési illetéket az állam viseli a Pp.102.§
(1)bekezdése alapján. [46] A fellebbezés lehetőségét a Pp. 365.§
(2)bekezdés a) pontja és a
(6)bekezdés biztosítja. A fellebbezés előterjesztésével kapcsolatos tájékoztatás a Pp. 376.§
(1)-
(2)bekezdésein alapul. A fellebbezési határidőbe a Pp. 148.§
(1)bekezdése alapján nem számít bele a
  1. július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszak. (ítélkezési szünet Balassagyarmat,
  2. június
  3. Dr. Sándor Tiborné sk. ülnök Dr. Virágos Zoltán sk. Szabó Tiborné sk. bíró, a tanács elnöke ülnök az aláírásban akadályozott ülnökök helyett is

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.