A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása, mivel a befogadás indoka nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I. 35.211/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; Dr. Figula Ildikó bíró; Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: név ügyvéd Cím4 Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője: név1 kamarai jogtanácsos Kúria I.Kfv.35.211/2024/2 2 (Cím1) A per tárgya: agrártámogatási ügyben hozott közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Budapest Környéki Törvényszék 12.K.701.182/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú hatóság a 32882216422 iratazonosító számú végzésével terület alapú támogatás igénylése jogcím keretében megállapított 3.097.477, Ft támogatási összegből 3.097.477, Ft támogatási összeg levonására rendelkezett, tekintettel arra, hogy a felperesnek az elsőfokú hatósággal szemben
- augusztus
- napján tartozása állt fenn. A visszatartást a 33415837 iratazonosító számú,
- január
- napján meghozott elsőfokú döntés alapozta meg, amely döntés a felperes
- évi egységes terület alapú támogatási kérelme tárgyában született, megismételt eljárás keretében. Ebben a döntésében a hatóság a felperes egységes terület alapú támogatás iránti kérelmét elutasította, s egyben 14.733.959, Ft összeg erejéig a támogatásból őt kizárta. Ezt megelőzően a felperes
- évi terület alapú támogatásra irányuló kérelmét a hatóság többször felülvizsgálta, majd a
- május
- napján kelt döntésével 6.624.077, Ft támogatási összeget állapított meg, mely összegből 3.545.990, Ft-ot rendelt átutalni a felperes számlájára. A hatóság arról is tájékoztatta a felperest, hogy a fennálló köztartozása vagy áthúzódó szankciójának összege levonásra kerülhet, és amennyiben a teljes támogatás összegét ezek kiteszik, úgy a támogatási összegek nem kerülnek átutalásra. Kúria I.Kfv.35.211/2024/2 3 [2] Ezt követően rendelte el az elsőfokú hatóság a már fent említett végzésével a 3.097.477, Ft támogatási összeg levonását azzal, hogy a visszatartással rendelkező döntés tartalmazza a visszatartás jogalapjául szolgáló döntés számát, keltét, jogcímét, megnevezését, valamint a levont jogkövetkezmény összegét is. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az EUJF/2982-1/
- számú végzésével az elsőfokú végzést helyben hagyta. Döntése indokolásában ismertette a visszatartás jogalapját képező döntéseket, illetve azt, hogy ebben az eljárásban nem vizsgálhatja felül a visszatartás jogalapját képező döntéseket, kizárólag a visszatartásról rendelkező végzés jogszerűségét vizsgálhatja. A felperes keresete [4] A felperes keresetében a végzés hatályon kívül helyezését az elsőfokú végzésre is kiterjedően kérte, azzal, hogy a bíróság kötelezze az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására. Érvelése szerint nincs olyan hatályos határozat, ami levonást állapítana meg a 2007-es igénylés alapján, így ilyen levonást nem lehet eszközölni. Arra is hivatkozott, hogy a szankciót a következő évek támogatására és nem visszamenőleg lehet alkalmazni, illetve a 73/
- EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/
- EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló Bizottság 1122/
- EK rendeletének
- cikk
(2)bekezdése értelmében a levonást a következő három naptári év támogatásából lehet levonni, tehát a 2014-es szankciót a 2007-es támogatás összegéből nem lehet végrehajtani. Ezen túlmenően a levonásra való jogosultság a 2022-ben azért nem lehetséges, mert a ténymegállapítástól számított három év már eltelt. [5] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását indítványozta. Az elsőfokú bíróság döntése [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes jogszerűen és határidőben rendelkezett a felperes részére megítélt, de még ki nem utalt támogatási összeg visszatartásáról, az EK rendelet
- cikke szerinti ténymegállapítást a hatóság
- január
- napján meghozott 487/5301/7/15/
- iktatószámú határozatával Kúria I.Kfv.35.211/2024/2 4 tette meg. Az alperes a
- évre vonatkozó felperes támogatás iránti kérelmet ezen határozatával bírálta el, és ettől az időponttól számítottan az EK rendelet
- cikkében meghatározott határidő nem telt el, így alaptalanul hivatkozott a felperes a határidő túllépésre. Utalt továbbá a mezőgazdasági, agár- vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.)
- §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezésre és az ezzel kapcsolatban kialakult kúriai gyakorlatra. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, a jogerős ítélet megváltoztatása és az alperes végzésnek az elsőfokú végzésre is kiterjedő megsemmisítése, és a hatóság új eljárás lefolytatására történő kötelezése érdekében. A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118.
(1)bekezdés
- aa)és
- ab)pontjára figyelemmel kérte. Kiemelte, hogy a felülvizsgálati kérelemben kifejtett kérdésekben a jogszabály nem mindenben ad világos útmutatást, így hasonló ügyekben bírói jogértelmezés válhat szükségessé. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetben felvetett kérdéseket nem indokolta, így szükséges az elsőfokú bíróság orientálására. A felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét pedig arra alapította, hogy nagy számú mezőgazdasági gazdálkodót érint az alperes elszámolási gyakorlata. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [9] be, ha A Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
- aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve Kúria I.Kfv.35.211/2024/2 5
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [11] A Kúria kiemeli a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási okok fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.IV.37.483/2023/2.). [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények megváltozására tekintettel nem támogatható. [13] A Kúria álláspontja szerint jelen ügy nem vet fel olyan elvi jelentőséggel bíró jogkérdést, amely kapcsán a joggyakorlat egységével, vagy továbbfejlesztésével összefüggő felső bírósági iránymutatásra lenne szükség. Elvi jelentőségű jogkérdésnek az a jogkérdés minősül, amellyel egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel összefügg (Kfv.I.35.374/2020/2., Kfv.III.37.447/2021/2., Kfv.III.37.573/2022/2., Kfv.II.37.712/2023/2., Kfv.V.35.088/2024/2.). [14] A felperes felülvizsgálati kérelmében az EK rendelet 58. cikkének helytelen értelmezésére utalt, illetve ezzel összefüggésben az elsőfokú bíróság ítéletének indokolási hiányosságát állította. Kúria I.Kfv.35.211/2024/2 6 [15] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az EK rendelet 58. cikkének értelmét az ítéletének [25] és [26] pontjában helytállóan állapította meg, illetőleg a felperes „elévüléssel” kapcsolatos álláspontját is elbírálta. Helyesen idézte a Támtv. 60. §
(1)bekezdésében foglalt visszatartás jogintézménye kapcsán kialakult kúriai gyakorlatot. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában részletesen számot adott döntéséről, illetve a felmerült jogértelmezéséről. Mind erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem kerülhetett sor. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontja alapján a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel, azaz a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, és a Kúria iránymutatása szükséges. Az ügy társadalmi jelentősége pedig különösen akkor minősül befogadási oknak, ha az adott jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. A befogadási ok fennállásának megállapítása igényli tehát, hogy a konkrét egyedi ügyben elfoglalt jogi álláspont ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással, hanem közvetve az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére és iránymutatást adjon. A perbeli ügyben e körülmények fennállását a Kúria nem látta megállapíthatónak, mivel nincs olyan új típusú ügy, amelynek különös súlya, vagy társadalmi jelentősége folytán a Kúria iránymutatása szükséges lenne. [17] A Kúria hivatalból megvizsgálta, és úgy értékelte, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ac)alpontja szerinti befogadási ok – az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége – nem áll fenn. [18] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontja szerinti befogadási okra nem hivatkozott, ezáltal azzal kapcsolatban a Kp. 117. §
(4)bekezdésében meghatározott indokolási kötelezettségének sem tett eleget. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem volt lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására, mivel a felperes a felülvizsgálati kérelmében a befogadási okok körében nem jelölt meg olyan közzétett kúriai határozatot, és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltérne. [19] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma Kúria I.Kfv.35.211/2024/2 7 [20] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása, mivel a befogadás indoka nem áll fenn. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [22] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [23] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2024. szeptember 18. Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró bíró Dr. Figula Ildikó s.k. Dr. Tóth Kincső s.k. bíró bíró