Kfv.37078/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára, valamint
3. b)pontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.078/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Bagassy Attila József ügyvéd (cím2) Az alperes: Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal (4024 Debrecen, Piac utca 54.) Az alperes képviselője: dr. Hajdúné dr. Kovács Mária Mónika kamarai jogtanácsos A per tárgya: végrehajtási költséggel kapcsolatos ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 10. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Debreceni Törvényszék 2023. november 13-án kelt 104.K.701.651/2023/7. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes tulajdonában áll a cím3 szám alatti ingatlan. [2] A Jegyzője továbbította az alpereshez azt a lakossági bejelentést, amely szerint az ingatlanon felhalmozott hulladékok találhatóak. Kúria III.Kfv.37.078/2024/2 2 [3] A területi hulladékgazdálkodási hatóság hatáskörében eljárt alperes 2021. augusztus 5-én helyszíni ellenőrzést tartott, ahol megállapította, hogy a bejelentésben foglaltak megalapozottak. [4] A felperessel közös műszaki becslés alapján megállapításra került, hogy a perbeli ingatlanon 8-9 tonnányi hulladék található. [5] A helyszínre idézett Kft.1 tulajdonosa, Személy1 előadta, hogy a műanyag ablakok beszerelésével foglalkozó cég a megrendelő kérése alapján a kiszerelt ablakokat elszállítja, és azt a felperes számára átadja. [6] A fentiek alapján az alperes hulladékgazdálkodási előírások megsértése miatt eljárást indított. Az ennek eredményeként 2021. december 3-án meghozott HB/17KTF/08228-4/2021. ügyiratszámú határozatában kötelezte a felperest, hogy a hulladékgazdálkodási engedély nélkül végzett tevékenységet a határozat véglegessé válását követően azonnal szüntesse meg, valamint gondoskodjon a perbeli ingatlanon felhalmozott hulladék kezeléséről és a kezelést igazoló dokumentumok másolatát küldje meg az alperes részére a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül. A határozattal szemben keresetet nem terjesztettek elő, így az véglegessé vált. [7] A 2021. decembere és 2022. márciusa közötti helyszíni utóellenőrzések alkalmával az alperes megállapította, hogy a felperes nem teljesítette a határozatban foglaltakat, mert a határozatban hivatkozott hulladékok továbbra is fellelhetőek az ingatlanon, a teljesítést igazoló dokumentumok nem nyújtotta be, valamint a teljesítésre nyitva álló határidő is eredménytelenül tel el. [8] Ezt követően az alperes a 2022. március 23-án meghozott HB/17-KTF/000397/2022. ügyiratszámú végzésével elrendelte a HB/17-KTF/08228-4/2021. ügyiratszámú határozatban foglaltak végrehajtását és az önkéntes teljesítésre határidőt határozott meg, felhívva a felperes figyelmét arra, hogy amennyiben az önkéntes teljesítésre megadott határidő eredménytelenül telik el, úgy az alperes végrehajtást foganatosító szervként az ingatlanról a hulladékot felszámoltatja és a kötelezett költségére elszállíttatja. [9] A végzéssel szemben a felperes keresetet nem terjesztett elő, az önkéntes teljesítésre megállapított határidő 2022. április 9-én ereménytelenül eltelt. [10] A 2022. április és szeptember közötti helyszíni utóellenőrzések alapján az alperes ismét megállapította, hogy a hulladék nem lett elszállítva az ingatlanról. [11] Az alperes ezt követően a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 78/E. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti végrehajtás foganatosítójaként gondoskodott az önkéntes teljesítéssel el nem szállított hulladékok ingatlanról történő felszámolásáról. A hulladék elszállítását és kezelését az alperes

1. november 21-én kelt megrendelésére a nyílt közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott nyertes ajánlattevő, az Kft.2 (a továbbiakban: Kft.2) végezte el, amely cég az ajánlati felhívás szerinti értékelési szempont alapján a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot tette és amellyel az alperes
2. október 14-én HB/12-PGF/00340-21/
3. iktatószámon nyilvánosan elérhető Vállalkozási keretszerződést kötött. [12] A végrehajtás foganatosítása során a felperes az ingatlanon tartózkodott, a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetértett, azt aláírásával is elismerte, a végrehajtási eljárással kapcsolatban kifogást nem terjesztett elő. [13] Az Kft.2
4. december 5-én és 6-án a hulladék elszállítására vonatkozó, szerződés szerinti kötelezettségét teljesítette, erről számlát, mérési jegyzőkönyveket, valamint szállítási menetleveleket küldött az alperesnek. Ezek szerint 51.200 kg üveg típusú és 68.000 kg fa típusú, mindösszesen 119.200 kg hulladék után – mindkettőnél 180 Ft/kg szállítási és kezelési Kúria III.Kfv.37.078/2024/2 3 költség egységáron – összesen 21.456.000 forint nettó, 27.249.120 forint bruttó végrehajtási költség merült fel, amelyet az általános közigazgatási rendtartásról szóló
5. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 128.§

(6)bekezdése alapján az alperes előlegezett. [14] A fenti eljárás eredményeként az alperes a

1. március 31-én meghozott HB/17HGO/655-1/
2. ügyiratszámú végzésében megállapított 27.249.120 forint végrehajtási költség megfizetésére a felperest kötelezte. Az elsőfokú ítélet [15] A törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. [16] Rögzítette, a perben nem volt vitatott az, hogy a felperes semmilyen hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére nem volt jogosult, valamint az, hogy az alperes HB/17-KFT/08228-4/
3. számú kötelezést tartalmazó határozatában foglaltaknak a felperes nem tett eleget. Erre figyelemmel az alperes a Ht. 78/E.§

(1)bekezdés b) pontja alapján jogosult volt a már elrendelt végrehajtásban a meghatározott cselekményt foganatosítani, a Ht. 31.§

(2)bekezdése szerinti hulladékkezelés iránt az általa választott módon intézkedni. [17] A felperes a végrehajtás foganatosítása során felvett jegyzőkönyvek szerint nem kifogásolta azon, jegyzőkönyvekben rögzített megállapítást, hogy hulladékkezelés céljából kizárólag a HB/17-KTF/08228-4/

1. számú határozatban szereplő hulladékok lettek az ingatlanáról elszállítva. [18] A bíróság kiemelte, hogy a jelen per tárgyát a végrehajtási költségről rendelkező végzés jogszerűsége képezte. [19] Az eljárási iratok között fellelhető az a HB/17-KTF/00039-12/
2. számú megrendelés, amelyben szerepelt a nyílt közbeszerzési eljárásban megkötött és nyilvános szerződés száma, a hulladék típusa és a szerződés szerinti, nettó 180 Ft/kg egységár is. Azonban jelen pernek nem volt tárgya a közbeszerzési eljárás szabályosságának vizsgálata. [20] Az előkészítő iratában megemlített, hulladékszállítási közszolgáltatásra kiírt közbeszerzési pályázatra vonatkozó döntés végképp nem érintette a jelen ügyben tárgyalt végzés jogszerűségét, de még a közbeszerzési eljárás vagy annak keretében megkötött szerződés érvényességét sem. [21] A felperesnek a teljes végrehajtási eljárás folyamán, többszöri felszólítás alapján hosszabb idő állt rendelkezésére az önkéntes teljesítésre, amelynek általa sem vitatottan nem tett eleget, így az alperes jogszabályban előírt kötelezettségét teljesítette a végrehajtás foganatosításával. [22] Nem minősül jogszabálysértésnek az, hogy a felperes az ajánlatkérés körülményeit nem ismerhette meg. A bíróság utalt a Kfv.I.35.041/2023/
3. számú kúriai döntésre, amely kimondta, hogy amennyiben az iratanyagból a megrendelés és az egyéb iratok alapján kontrollálható a végrehajtási költség összegszerűsége, abban az esetben az a körülmény, hogy az ajánlatékérést a felperes nem ismerhette meg és a közbeszerzési eljárásban sem vehetett részt, nem minősül az ügy érdemére kiható eljárásjogi jogszabálysértésnek. [23] Nincs olyan jogszabályi előírás, amely az alperes számára szakértő közreműködését írná elő a végrehajtási költség meghatározása során vagy akár a közbeszerzésekről szóló
4. évi CXLIII. törvény rendszerében megkötött szerződése kapcsán. Kúria III.Kfv.37.078/2024/2 4 [24] Az alperes által foganatosított végrehajtás során számlával, mérlegjegyekkel és szállítási dokumentumokkal alátámasztottan a megtámadott végzésben rögzített eljárási költség merült fel. Az Ákr.
5. §

(3)bekezdése csupán az indokolatlanul magas költségek esetére biztosít a hatóságnak mérlegelési lehetőséget. E szabály azonban a közbeszerzési eljárás során megkötött Vállalkozási keretszerződésben rögzített ár alapján kimunkált végrehajtási költség felülbírálatát, a szerződéssel kapcsolatos kifogások elbírálását nem teszi lehetővé a hatóság számára. A felülvizsgálati kérelem [25] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak megváltoztatása, a HB/17-HGO/655-1/2023. számú határozat megsemmisítése és az alperes új eljárásra kötelezése iránt. Másodlagosan kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [26] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára, valamint
3. b)pontjára hivatkozott. [27] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti többek között az Ákr. 129.§

(3)bekezdését, az Alaptörvény XXIV. cikk

(1)és

(7)bekezdését, [28] Érvelése szerint a bíróság elmulasztotta azt figyelembe venni, hogy a felperes a közbeszerzési eljárással szemben nem élhetett jogorvoslattal, hiszen ügyfélképességgel nem rendelkezett. Így az eljárás irataiba se tekinthetett be. [29] Sérelmezte, hogy az általa jogorvoslattal nem támadható és más módon sem befolyásolható eljárás eredményeként az alperesi közigazgatási szerv olyan vállalkozási szerződést kötött, amelyben foglalt hulladékszállítási költségekről semmilyen módon nem lehet eltérni. Álláspontja szerint ily módon bármilyen magas árajánlat elfogadható és a magánszemélyekre terhelhető anélkül, hogy az érdemi vizsgálattal támadható lenne. [30] A BH. 2014.

1. számú eseti döntéssel kapcsolatban előadta, hogy az alperesnek a közbeszerzési eljárás alatt figyelembe kellett volna vennie azt, hogy az egyedi megrendelések esetében az azzal esetlegesen érintett magánszemélyek anyagi teherbíró képessége eltérő lehet, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés tárgyát képező és elszállítandó hulladék elhelyezésére illegálisan került sor. [31] Nem vitatta azt, hogy az önkéntes teljesítésre vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, azonban súlyosan méltatlannak tartotta, hogy a közszolgáltatás keretében végzett személyszállítási díjat – amely a piaci árat jelentősen meghaladja – kell megfizetnie a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő tevékenységéért. [32] A törvényszék által hivatkozott Kfv.I.35.452/2022/
2. számú kúriai döntés is azt támasztja alá, hogy amennyiben az önkéntes teljesítés elmaradása miatt közreműködő igénybevétele válik szükségessé – és az ajánlatokat akár közbeszerzési eljárásban, akár más módon kérik be -, a költségviselésre kötelezett részére biztosítandó a megállapított végrehajtási költség elengedésének vagy mérséklésének a lehetősége, figyelemmel az anyagi viszonyaira. A döntés továbbá rendelkezett arról, hogy amennyiben az ajánlat beszerzéséhez kapcsolódó eljárás nem lehet önálló jogorvoslat tárgya, akkor nem zárható ki a végrehajtási költség jogszerűségének vizsgálata. Kúria III.Kfv.37.078/2024/2 5 [33] A Kúria Kfv.I.35.041/2023/
3. számú döntése szerint amennyiben a fél a meghatározott cselekményre irányuló megrendelést megtekinthette, akkor az ajánlatkérési felhívás ismeretének hiánya az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási szabályszegést valósít meg. A Kúria döntése és jogi indokai [34] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [35] A Kp.
4. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [36] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [38] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [39] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A kógens, Kp. 117. §

(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felperes által hivatkozott alapvető eljárási szabályszegések a bíróság által kifejtettek mentén nem képezik a jelen eljárás tárgyát, így azok jogszerűségét a Kúria nem vizsgálhatta. Kúria III.Kfv.37.078/2024/2 6 [40] A Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondata értelmében a 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [41] A felperes e körben hivatkozott a Kfv.I.35.452/2022/

1. számú és a Kfv.I.35.041/2023/
2. számú kúriai döntésekre, mint olyanokra, amelyektől a támadott ítélet jogkérdésben eltér. [42] A Kfv.I.35.452/2022/
3. számú döntésében a Kúria az adóhatósági eljárással kapcsolatban kimondta, hogy a meghatározott cselekmény végrehajtásának költségét az adóvégrehajtás szabályai alapján és nem az igazságügyi szakértő bevonásával kell meghatározni. A felperes által megjelölt résztől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben nem tér el, figyelemmel arra, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos eljárás és ahhoz kapcsolódó jogorvoslat nem képezi részét a jelen közigazgatási pernek. [43] A Kfv.I.35.041/2023/
4. számú döntésében a Kúria rámutatott, hogy mindig egyedileg, az összes körülmény mérlegelésével dönthető el, hogy a kereseti kérelem szempontjából mi minősül olyan eljárási szabályszegésnek, amely az ügy érdemi elbírálására kihatással van. A felperes által megjelölt résztől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben szintén nem tér el, mert a felperes által megjelölt kérdés a közbeszerzési eljárás során tett ajánlatkérés körülményeivel kapcsolatos, amely az ügy összes körülményét figyelembe véve nem minősül eljárási szabályszegésnek, így nem hatott ki az ügy érdemi elbírálására. [44] Összességében a Kúria megállapította, a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [45] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
5. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [46] Kp. 118. §

(1)és

(2)bekezdés A döntés rövid tartalma [47] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára, valamint
3. b)pontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Záró rész [48] A végzés ellen a Kp. 116. §
4. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [49] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Kúria III.Kfv.37.078/2024/2 Budapest,

1. február
2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Sugár Tamás s. k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Gyurán Ildikó s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 7