A határozat elvi tartalma: A szerzői jog megsértésével összefüggésben érvényesített késedelmi kamat megállapításának feltételei. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.283/2022/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Bérczes Ügyvédi Iroda (Cím5., ügyintéző: dr. Bérczes László ügyvéd) által képviselt Felperes1 Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (Cím2.) felperesnek – a Dr. Siklós Mariann Ügyvédi Iroda (cím12, ügyintéző: dr. Siklós Mariann ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1.) alperes ellen szerzői és szomszédos jogi per iránt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék
- január
- napján kelt 22.P.20.501/2021/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (Harmincezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az alperes ellen – a felperes bejelentése következtében – 2013-ban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt eljárás indult, mert az alperes, mint producer olyan DVD lemezeket hozott forgalomba, amelyeken szereplő zeneszámok felhasználásához a felperesi kiadó, mint jogtulajdonos nem adta hozzájárulását, illetve az alperes ezen zeneszámok felhasználásáért járó jogdíjat sem fizette meg a felperesnek. Ezen eljárást a egyéb3 Járási Ügyészség a
- október 22-én kelt cím
- számú határozatával – a cselekmény csekély társadalomra veszélyessége miatt – megszüntette. Határozatában rögzítette, hogy az alperes
- október 21-től
- november 27-ig a jogtulajdonos hozzájárulása nélkül készített és hozott forgalomba fitnesz DVD lemezeket, azonban az alperes büntetőjogi felelősségét a Büntető Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.283/2022/5 2 Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: r.Btk.)
- §
(1)bekezdésének b) pontjában foglaltakra figyelemmel csak a felperes bejelentését megelőző három évben kiadott és forgalomba hozott DVD lemezek (
- november 25.: egyéb érdekelt1 egyéb6 c. dupla DVD lemezek,
- november 18.: egyéb érdekelt1: egyéb5 c. DVD lemezek és
- november 27.: egyéb érdekelt1: cím11l c. DVD lemezek) vonatkozásában állapította meg. A bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány összegét 2.404.473 forintban határozta meg, amelyet az alperes
- szeptember 21-én, még az eljárást megszüntető határozat meghozatala előtt megfizetett. [2] A felperes
- április 26-án fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő, mivel az alperes a
- február 22-én kelt felszólító levélben foglaltak ellenére nem fizette meg a vagyoni hátrány összege után
- november 25-től
- szeptember 21-ig terjedő időszakra járó késedelmi kamatot. [3] Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes módosított keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §, 6:
- §, 6:
- § és a 6:
- §-ai alapján a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány után járó 515.885 forint késedelmi kamat, továbbá a felmerült perköltségének megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A késedelmi kamat iránti igényét középarányosan,
- november 27-től kezdődően kérte megállapítani. Meglátása szerint a bűncselekmény elkövetésének kezdő időpontja (azaz az esedékesség időpontja)
- november 25-e, és a kárösszeg tényleges megfizetésének időpontja közötti időszakra a részére a Ptk. 6:
- §-a értelmében késedelmi kamat jár. [4] Az alperes a kereset elutasítását és perköltségének megfizetését indítványozta. Álláspontja szerint a polgári jogi kár-, valamint a büntető jogi vagyoni hátrány fogalma nem azonos, így a felperes ezzel, továbbá a késedelmi kamattal kapcsolatban tett hivatkozásai nem relevánsak. Az ügyészség a fenti határozatában a felperes részére nem kártérítést ítélt meg, hanem az okozott vagyoni hátrány összegét állapította meg, amely az r.Btk.
- §
- pontja szerint a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny összessége. Ennek megfelelően az tartalmaz minden, a károsultnak okozott pénzben kifejezhető hátrányt, tehát a késedelmi kamatot is. Emellett hangsúlyozta, hogy a teljes vagyoni hátrány összegét megfizette a felperesnek, azzal nem esett késedelembe, így a felperes állításával szemben a Ptk. 6:
- §ában foglalt késedelmi kamat megfizetésére sem kötelezhető. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 515.885 forint tőkét, valamint 153.670 forint perköltséget. Határozatát a szerzői jogról szóló
- évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.)
- §
(2)bekezdésére, a 16. §
(1)bekezdésére, a 24. §
(1)és
(2)bekezdésének b) pontjára, a 25. §
(1)és
(4)bekezdéseire, a 77. §
(1)-
(3)bekezdéseire, a 85. §
(1)bekezdésére, illetve a 88. §
(1)bekezdésére alapította. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.283/2022/5 3 [6] A Ptké. 50. §
(1)bekezdésére utalással a törvényszék úgy foglalt állást, hogy a jogvita elbírálására a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: r.Ptk.) rendelkezései az irányadók, mivel az alperes által elkövetett bűncselekmények kezdő időpontja
- november 25-e. [7] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az r.Btk.
- §
- pontjában foglalt kár, valamint a vagyoni hátrány fogalma eltér az r.Ptk.
- §
(4)bekezdésében írt kár fogalmától, mivel az előbbi nem tartalmazza a kár kiküszöböléséhez szükséges költségeket. A büntetőjogi vagyoni hátrány fogalmába beleértendő az elmaradt vagyoni előny, mint kárfajta is, amelyet a polgári jog szintén ekként nevesít. Rögzítette, hogy a kár mindkét jogági értelmezés szerint valamely dologban beálló veszteséget jelent. Ekörben kiemelte, hogy az ügyészségi határozatban vagyoni hátrány szerepel, azaz annak az elmaradt vagyoni előnynek a meghatározása, amely az alperes bűncselekménye folytán veszteségként érte a felperest. [8] Az r.Ptk. 360.§-ára, valamint a Kúria 2/2016. BKNPJE – helyesen 2/2015. számú BKMPJE – jogegységi határozattal fenntartott BK-PK. 1. számú állásfoglalás I. és II. pontjaiban foglaltakra hivatkozva a törvényszék kifejtette, hogy a késedelmi kamat a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes, amelyet az r.Ptk. 355. §
(2)bekezdése alapján elsődlegesen pénzben kell megfizetni, mely rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a kártérítési összeg egyes részei különböző időpontokban válnak esedékessé. [9] Mindezekből az elsőfokú bíróság arra következtetett, hogy a felperes követelése mind jogalapját, mind összegszerűségét tekintve megalapozott. [10] A határozattal szemben a Pp. 383. §
(1)bekezdésére alapítottan az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Emellett perköltségigénnyel élt, amelyet az elsőfokú eljárás során csatolt ügyvédi megbízási szerződés alapján kért megállapítani. [11] Az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozataiban foglaltakat változatlanul fenntartva sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság ítélete ellentmondásos, mivel iratellenesen rögzíti azt, hogy a büntetőjogi vagyoni hátrány fogalma kizárólag az elmaradt vagyoni előnyt nevesíti, hiszen az r.Btk.
- §
- pontja szerint abba a vagyonban okozott kár is beletartozik. Ebből következően az elmaradt vagyoni előny tartalmazza a késedelmi kamatot is, így annak megfizetésére nem kötelezhető. Hangsúlyozta, hogy a pénztartozást, mint vagyoni hátrányt megfizette, így az r.Ptk. 301.§-ában foglalt késedelmi kamatfizetési kötelezettség vonatkozásában nem értelmezhető. [12] A felperes fellebbezési ellenkérelmében a fellebbezésben előadottakat ténybelileg és jogilag megalapozatlannak találta, így az elsőfokú ítélet Pp. 383.
(2)bekezdése szerinti helybenhagyását kérte, valamint a csatolt megbízási szerződés szerint az alperes Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.283/2022/5 4 perköltségben történő marasztalását. Álláspontja szerint az ügyészségi határozatból pontosan megállapítható a vagyoni hátrány összege, illetve számítási módja, az esedékesség időpontja, továbbá az is, hogy az ügyészség által alkalmazott számítási mód nem tartalmazza a késedelmi kamat összegét. Érvelése szerint a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a károsodás be sem következett volna, amely úgy lehetséges, ha az alperes a károkozás időpontja és az okozott kár megfizetésének időpontja között eltelt időre a kárösszegen felül késedelmi kamatot is fizet. Ezt támasztja alá az elsőfokú ítéletben is hivatkozott r.Ptk. 360.§a, valamint a BK-PK.
- számú állásfoglalás I. és II. pontjaiban foglaltak is. [13] A fellebbezés nem alapos. [14] Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és annak alapján helytálló érdemi döntést hozott. Ítélete jogi indokait a Fővárosi Ítélőtábla teljes körűen osztotta, azok közül – a fellebbezésben foglaltakra tekintettel – az alábbiakat hangsúlyozza. [15] Helyesen vizsgálta az elsőfokú bíróság elsődlegesen azt, hogy a jogvita elbírálására a régi vagy az új Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, és helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a jogvita elbírálására a Ptké.
- §-a alapján az
- évi IV. törvény, azaz az rPtk. szabályai az irányadók. A peres felek közötti kötelmi jogviszonyt a szerzői jogi jogsértés ténye teremti meg, amelyet az elsőfokú bíróság az alperes által elkövetett bűncselekmények kezdő időpontjában -
- november 25-ében - állapított meg. Mivel ez a jogsértő mozzanat a
- évi V. törvény (új Ptk.) hatályba lépését megelőzően történt, a jogvita elbírálására a régi Ptk.-t, valamint az Szjt. erre az időpontra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. [16] Helytállóan állapította meg a törvényszék, hogy a büntetőjogi és a polgári jogi kár fogalma eltérnek egymástól. A büntetőjogi értelemben vett kár és vagyoni hátrány ugyanis nem önálló (sui generis) kategóriák, hanem a polgári jogi kár fogalmán alapulnak, azonban az előbbi fogalmakat szűkebb körben kell értelmezni. A kár büntetőjogi definíciója kizárólag a vagyonban okozott tényleges értékcsökkenést (damnum emergens), míg a vagyoni hátrány az értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt (lucrum cessans) tartalmazza. Az elmaradt vagyoni előny az az érték, amellyel a sértett vagyona növekedett volna a bűncselekmény elmaradásakor. Ezzel szemben a polgári jogi felelősség a teljes kártérítés elvén alapul, így kárként nemcsak a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt kell megtéríteni, hanem többek között a károsultat ért vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költséget, ez utóbbi azonban nem része a büntetőjogi kárfogalomnak. [17] Jelen esetben a vagyoni hátrány a DVD lemezekhez felhasznált zenéhez kapcsolódó – és meg nem fizetett – szerzői jogdíj volt, így ez az ügyészségi határozatban vagyoni hátrányként megállapított 2.404.473 forint összeg az, amely a felperest a bűncselekmény okán veszteségként érte. Ekörben helyesen hivatkozott a felperes arra, hogy Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.283/2022/5 5 ezen összeg nem tartalmazza a kárösszegen felüli késedelmi kamatot. Az alperes állítása ellenére tehát nem volt akadálya annak, hogy a felperes a büntetőeljárásban a részére meg nem állapított polgári jogi igényt, azaz a késedelmi kamat iránti követelését egyéb törvényes úton, tehát polgári peres eljárásban érvényesítse. [18] Alaptalanul érvelt az alperessel azzal is, hogy az ügyészségi határozatban megállapított vagyoni hátrány összegét a büntetőeljárás megszüntetése előtt megfizette, így nem esett késedelembe, ennek következtében késedelmi kamat fizetésére sem kötelezhető. [19] Az r.Ptk.
- §-a szerint a kötelezett késedelembe esik, ha a) a szerződésben megállapított szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt vagy b) más esetekben, ha a kötelezettségét a jogosult felszólításra nem teljesíti. [20] Az alperesnek az első DVD lemezek forgalomba hozatalától,
- november 25től kezdődően a szerzői jogdíj megfizetésére vonatkozó pénzfizetési kötelezettsége keletkezett, amelyet az alperes csak
- szeptember 21-én teljesített, így az r.Ptk.
- § a) pontja értelmében késedelembe esett. [21] Ekörben helytállóan hívta fel az elsőfokú bíróság a BK-PK
- számú állásfoglalásban foglaltakat, amely egyértelműen kimondja, hogy a kártérítési összeg után a kamat az r.Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes, így az alperes ezen időponttól kezdődően köteles az r.Ptk. 301. §
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére azzal, hogy a késedelmi kamat csak a kereseti kérelemnek megfelelő időponttól ítélhető meg (PK.
- sz. állásfoglalás). [22] A kifejtettek alapján az alperes eredménytelenül hivatkozott arra, hogy késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem terheli, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, annak fellebbezett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján – helyes indokaira tekintettel – helybenhagyta. [23] Az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperes oldalán felmerült, a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-a, és
- §
(2),
(5)és
(6)bekezdései alapján a csatolt költségfelszámításban szereplő összeggel egyezően megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. [24] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
- §-a értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.283/2022/5 6 Budapest,
- szeptember
- Dr. Mózsik Tímea s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Karaszi Margarita s.k. bíró Dr. Csordás Csilla s.k. bíró