A határozat elvi tartalma: Az alapügyben eljárt első-, és másodfokú bíróság a Be. 747. §
(3)bekezdésben írt törvényi feltételek hiányában folytatta le a Be. CI. Fejezet alapján az eljárást a terhelt távollétében. Az elsőfokú eljárásban a terhelt hirdetményi idézésére nem volt törvényes lehetőség, ezért törvénysértően tartotta meg a bíróság a tárgyalást. A másodfokú bíróság a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés ellenére érdemben bírálta el a fellebbezést. A nem ismeretlen helyen, hanem fogvatartásban lévő terhelt a tanácsülés megtartásáról szabályszerű tájékoztatást nem kapott, így nyilvános ülés vagy tárgyalás megtartására indítványt nem tehetett, ezen jogának korlátozása miatt a tanácsülés megtartásának törvényi feltétele hiányzott, így az ügy másodfokú elbírálására tanácsülésen nem kerülhetett volna sor. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott első- és másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, mert az alapügyben eljáró bíróságok ügydöntő határozatukat a meghatározott eljárási szabálysértéssel hozták meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1520/2021/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Schmidt Péter, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: kifosztás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): Terhelt1 II. rendű terhelt (terhelt2 és társa) Elsőfok: Ceglédi Járásbíróság, 8.B.5/2019/96., ítélet, tárgyalás,
- december
- Másodfok: Budapest Környéki Törvényszék, 1.Bf.102/2021/16., ítélet, tanácsülés,
- szeptember
- Az indítvány előterjesztője: Legfőbb Ügyészség Kúria 1.Bfv.1.520/2021/8-I 2 Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a kifosztás bűntette és más bűncselekmény miatt terhelt2 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Ceglédi Járásbíróság 8.B.5/2019/
- számú, valamint a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.102/2021/
- számú ítéletét Terhelt1 II. rendű terhelt vonatkozásában hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A Kúria elrendeli a hatályon kívül helyezett határozatokban megállapított, Terhelt1 II. rendű terheltet terhelő 55.500 (ötvenötezer-ötszáz) forint bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszafizetés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a befizető terhelt részére történő visszatérítését. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Ceglédi Járásbíróság a
- december
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott 8.B.5/2019/
- számú ítéletével az ítélet szerint ismeretlen helyen tartózkodó Terhelt1 II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében, mint társtettest [Btk.
- §
(1)-
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpontja], 2 rendbeli kifosztás bűntettében, mint társtettest [Btk. 366. §
(1)bekezdés c) pontja] és lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)-
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)alpontja]. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. Rendelkezett arról, hogy a II. rendű terhelt a szabadságvesztésből annak kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 11.Fk.10.877/2013/25. számú ítéletével kiszabott 1 év 10 hónap fiatalkorúak fogháza büntetés végrehajtását. A magánfelek polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Rendelkezett a bűnjelekről és kötelezte a II. rendű terheltet az eljárás során felmerült 55.500 forint bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére. [2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség által a II. rendű terhelt terhére, a büntetés súlyosítása érdekében, míg a II. rendű terhelt védője által enyhítés érdekében bejelentett fellebbezés folytán eljáró Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. szeptember 30. napján tartott tanácsülésen meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terheltet érintő részében megváltoztatta, a társtettesként értékelt lopás vétségeként [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont] értékelt cselekményt a Btk. 370. §
(2)bekezdés bb) alpontja szerint is minősítette. A kifosztás bűntetteként értékelt cselekményt helyesen 1 rendbelinek minősítette, emellett a cselekményt okirattal visszaélés vétségének [Btk. 346. §
(1)bekezdés c) pont] is minősítette. A lopás vétségeként [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)alpont] értékelt cselekményt kísérletként elkövetettnek Kúria 1.Bfv.1.520/2021/8-I 3 minősítette. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 11.Fk.10.877/2013/25. számú ítéletével kiszabott, végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 10 hónap fiatalkorúak fogháza büntetés végrehajtásának elrendelését mellőzte. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit a II. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be BF.1383/2021/3. számon 2021. december 23. napján felülvizsgálati indítványt a II. rendű terhelt tekintetében a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában foglalt okból a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés miatt. A felülvizsgálati indítvány indoka az, hogy az eljárás során Terhelt1 II. rendű terhelt tartózkodási helye ténylegesen nem volt ismeretlen, mert az elsőfokú és a másodfokú ítélet meghozatalakor is jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte. A Be. 39. §
(1)bekezdés h) pontja értelmében – a Be. 425. §
(3)bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – mind az elsőfokú bíróság által megtartott tárgyaláson, mind a másodfokú bíróság által megtartott nyilvános ülésen a terhelt jelenléte kötelező, és a Be. 430. §
(7)bekezdésében foglalt kivétel (a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott és őt a bíróság nem kötelezte tárgyaláson való jelenlétre) hiányában a tárgyalást és a nyilvános ülést a terhelt távollétében nem lehet megtartani. A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság a 2021. szeptember 30. napján megtartott tanácsülést csak abban az esetben tarthatta volna meg, ha a Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a terhelt élhetett volna azzal a jogával, hogy a tanácsülésről szóló tájékoztatást követően 8 napon belül nyilvános ülés tartását kéri. Emiatt a tanácsülés megtartásának nem volt helye. Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezések tanácsülésen csak abban az esetben lettek volna elbírálhatók, amennyiben a másodfokú bíróság észleli az elsőfokú bíróságnak a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértését [Be. 598. §
(1)bekezdés d) pont], illetve, ha a büntetés súlyosítására irányuló fellebbezés mellett sem az ügyész, sem a terhelt, sem a védő nem indítványozza nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását [Be. 598. §
(2)bekezdés]. Ilyen indítványt a terhelt az erről szóló tájékoztatás szabályszerű kézbesítése hiányában nem tehetett. [4] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján, a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen a Ceglédi Járásbíróság 8.B.5/2019/
- számú és a Budapest Környéki Törvényszék 1.Bf.102/2021/
- számú ítéletét Terhelt1 II. rendű terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül, és a Ceglédi Járásbíróságot utasítsa új eljárásra. [5] A felülvizsgálati indítványra sem a fogva lévő II. rendű terhelt, sem védője észrevételt nem tett. [6] II. A felülvizsgálati indítvány megalapozott. [7] A büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
- § b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt is van helye. [8] A Be.
- §
(2)bekezdés d) pontja értelmében eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja Kúria 1.Bfv.1.520/2021/8-I 4 alapján hatályon kívül helyezési ok, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [9] A Be. 651. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pontja értelmében az ügyészség mind a terhelt terhére, mind pedig javára terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt. A felülvizsgálati indítvány mind a Be. 652. §
(3), mind a
(4)bekezdése alapján határidőben benyújtottnak tekintendő. A Kúria az 1/
- számú Büntető jogegységi határozatban kimondta, hogy az eljárási szabálysértés [Be.
- §
(2)bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya. [10] A Be. 652. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és célját. [11] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatásának van helye. [12] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt – a jelen ügyben nem releváns
(3)-
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [13] A Be. 39. §
(1)bekezdés h) pontja alapján a terhelt jogosult arra, hogy a tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülésen jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel. [14] A Be. 747. §
(3)bekezdése értelmében a bírósági eljárás során távollévő terhelttel szemben eljárásnak akkor van helye, ha a terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált; a terhelt felkutatása érdekében tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek eredményre és azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja. [15] A Be. 749. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a távollévő terhelttel szemben az ügyészség erre irányuló indítványára jár el, az eljárási cselekményre (tárgyalásra) a távollévő terheltet hirdetményi úton idézi [Be. 135. §
(1)bekezdés a) pont] és szabályszerű hirdetményi kézbesítés esetén a tárgyalás megtartásának nincs akadálya. [16] A Be. 425. §
(3)bekezdése szerint a nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. [17] A Be. 428. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a 430. §
(1)bekezdése szerint nem mondott le, illetve a bíróság őt a tárgyaláson való jelenlétre kötelezte. Kúria 1.Bfv.1.520/2021/8-I 5 [18] Az iratok alapján megállapítható, hogy Ceglédi Járásbíróság az ismeretlen helyen tartózkodó II. rendű terhelttel szemben elfogatóparancsot bocsátott ki
- november 4-én (Ceglédi Járásbíróság 8.B.5/2019/88.), ezt követően a Ceglédi Járási Ügyészség
- november
- napján indítványozta az eljárás II. rendű terhelt távollétében történő lefolytatását (Ceglédi Járásbíróság 8.B.5/2019/94.), a járásbíróság a II. rendű terheltet hirdetményi úton szabályszerűen idézte a
- december 4-én megtartott tárgyalásra (Ceglédi Járásbíróság 8.B.5/2019/
- és 95.). [19] A másodfokú bíróság a II. rendű terhelt részére hirdetményi úton adta ki a tájékoztatásról arról, hogy a fellebbviteli bíróság tanácsülésen bírálja el az ügyet, ezt követően – ugyancsak hirdetményi úton – közölte vele a tanácsülés időpontját (Budapest Környéki Törvényszék 1.Bf.102/2021/7-I. és
- sorszám). [20] Ugyanakkor Budapest Környéki Törvényszék 1.Bf.102/2021/
- sorszáma alatt fekszik el II. rendű terhelt erkölcsi bizonyítványa, mely tartalmazza, hogy a Budakörnyéki Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 5.Bv.2709/2019/15-I. számú határozatával elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 11.Fk.10.877/2013/
- számú, valamint a Fővárosi Törvényszék 21.Fkf.10.685/2013/
- számú ítéletével terhelt1 szemben kiszabott 1 év 10 hónap – végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett – fk. fogházbüntetés utólagos végrehajtását A II. rendű terhelt e büntetését
- november
- napjától töltötte az helység1 Országos Bv. Intézetben, melyből kitöltve
- július 13-án szabadult. [21] Fentiek alapján megállapítható tehát, hogy mind az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalakor, mind a másodfokú bíróság által tartott tanácsülés időpontjában a II. rendű terhelt nem ismeretlen helyen, hanem ismert helyen, büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodott. Ebből következően mind az első-, mind a másodfokú bíróság törvénysértően folytatta le az eljárását a Be. CI. Fejezetében szabályozott eljárás a távollévő terhelttel szemben külön eljárás szabályai alapján. Így az elsőfokú bírósági eljárásban nem volt törvényes lehetőség a tárgyalást a II. rendű terhelt távollétében való megtartására. [22] A teljesség érdekében a Kúria utal arra, hogy a Be.
- §
(1)bekezdése értelmében a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor lemondhat, ha védővel rendelkezik, és a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával. A Be. 430. §
(7)bekezdése szerint, ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott és őt a bíróság nem kötelezte a tárgyaláson való jelenlétre, a tárgyalást a vádlott távollétében is meg kell tartani. Ebben az esetben a bíróság az eljárást a meg nem jelent vádlottal szemben befejezheti. [23] Az iratok alapján megállapítható, hogy a II. rendű terhelt a tárgyaláson való jelenlét jogáról az elsőfokú eljárásban nem mondott le, ebből következően az ő jelenléte a tárgyaláson kötelező lett volna, az elsőfokú bíróság azzal, hogy az ítéletet a II. rendű terhelt távollétében hozta meg, megvalósította a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt eljárási szabálysértést, melynek eredményeként a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül kellett volna helyezni, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra kellett volna utasítania. E feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés megvalósulása mellett a másodfokú bíróság érdemben az elsőfokú bíróság határozatát nem bírálhatta volna felül. Ez önmagában megalapozza a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését is. Kúria 1.Bfv.1.520/2021/8-I 6 [24] A Be. 598. §
(2)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. §
(3)bekezdés a), vagy c) pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza. A Be. 598. §
(4)bekezdése előírja, hogy a tanács elnöke a Be. 598. §
(2)bekezdés szerinti esetben az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról, és tájékoztatja arról, hogy nyolc napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehetnek. [25] A Kúria a BH 2022.70. számon közzétett döntésében kifejtette, a Be. 598. §
(2)bekezdésében – a tanácsülés megtarthatóságát illetően – meghatározott feltételek közül az első kettő vagylagos (a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. §
(3)bekezdés a) pontján alapszik), míg a harmadik (a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza) ezekhez kapcsolódóan konjunktív, azaz a harmadik feltétel hiányában a fellebbezés nem bírálható el tanácsülésen annak ellenére, ha az első két feltétel valamelyike teljesül. [26] Ha a másodfokú eljárásban a terhelt szabályszerű értesítése nem történik meg, nem tekinthető szabályszerűnek a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése indítványozásának lehetőségére és határidejére vonatkozó tájékoztatás sem, emiatt annak jogkövetkezményei nem alkalmazhatók. A terhelt a tárgyalás, illetve másodlagosan a nyilvános ülés megtartására irányuló indítványtételi jogát nem gyakorolhatta, így a szabályszerű értesítése nélkül a fellebbezés tanácsülésen való elbírálása esetén a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés megvalósul. [27] Mindez a Be. 599. §
(4)bekezdésének
- január 1-jétől – és így a másodfokú eljárás során is – hatályos módosítását követően is irányadó. [28] A Be.
- §
(4)bekezdésének szövege 2021. január 1-től azt tartalmazza, hogy a nyilvános ülésen az ügyész és – a
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott eseten kívül – a vádlott jelenléte nem kötelező. [29] A Be. 599. §
(2)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság a nyilvános ülésen az ügyben a vádlottat a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében meghallgathatja. [30] Változatlan a Be. 599. §
(5)bekezdése szabályozása, mely szerint a fellebbezés a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. [31] Az a módosítás, amely nyilvános ülésen való vádlotti részvételt már nem teszi kötelezővé, egyfelől kizárólag arra az esetre vonatkozik, ha a nyilvános ülés kitűzésekor a másodfokú bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügyben a vádlott büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében történő meghallgatása nem szükséges, ezt rögzíti és ennek megfelelően a vádlottat a nyilvános ülésre nem idézi, csak értesíti; másfelől ha a vádlott Kúria 1.Bfv.1.520/2021/8-I 7 meghallgatását indokoltnak tartja, s ennek rögzítése mellett a vádlottat a nyilvános ülésre idézi, de a nyilvános ülésen azt állapítja meg, hogy a nyilvános ülésen a meghallgatása mégsem szükséges. Ugyanakkor a nyilvános ülésnek a vádlott távollétében történő megtartása továbbra is csak abban az esetben lehetséges, ha a terhelt saját elhatározásán alapuló meg nem jelenése folytán kerül a bíróság abba a helyzetbe, hogy a nyilvános ülésnek a terhelt távollétében történő megtartásáról döntsön. A másodfokú bíróság a nyilvános ülésre megidézett – illetve az előállítani rendelt, fogva lévő – terhelt nyilatkozatához kötve van, annak figyelembevételével kell eljárnia. A nyilatkozat gyakorlásának feltétele pedig az ő szabályszerű értesítése vagy idézése. A Be. 599. §
(4)bekezdésében foglalt, a tárgyalás kötelező jelenléthez képest a másodfokú nyilvános ülésre vonatkozó eltérő szabály csak abban az esetben alkalmazható, ha a nyilvános ülésről a vádlottat – a
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott eseten kívül – szabályszerűen értesítették. [32] Mindezek alapján a tanácsülés megtarthatóságának továbbra is feltétele az, hogy nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését a vádlott, védő vagy a fellebbező ne indítványozza. Így annak megítélése, hogy az ügyben nyilvános ülés vagy tárgyalás tartása szükséges-e, vagy az ügy tanácsülésen elbírálható, továbbra is ahhoz kötött, hogy a tanácsülés megtartásáról a jogosult értesüljön, és a szabályszerű tájékoztatást követően lehetősége legyen az ügyben nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását indítványozni. [33] Jelen ügyben a fogva lévő II. rendű terhelt a tanácsülés megtartásáról szabályszerű tájékoztatást nem kapott, így nyilvános ülés vagy tárgyalás megtartására indítványt nem tehetett, ezen jogának korlátozása miatt a tanácsülés megtartásának törvényi feltétele hiányzott, így az ügy másodfokú elbírálására tanácsülésen nem kerülhetett volna sor. [34] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen elbírálva, a felülvizsgálati indítvánnyal támadott első- és másodfokú ítéletet a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, mert az alapügyben eljáró bíróságok ügydöntő határozatukat a 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [35] A Kúria a Be. 663. §
(3)bekezdése értelmében a megismételt eljárásra előírja, hogy a bíróság a terhelt jelenéléti jogának maradéktalan biztosításával folytassa le az eljárást és a Be. CI. Fejezetben szabályozott külön eljárásra kizárólag a Be. 747. §
(3)és
(4)bekezdésében írt feltételek megléte esetén van törvényes lehetősége. [36] A Kúria a Be. 856. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel, a 857. §
(1)bekezdés c) pontjára tekintettel rendelkezett a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott, II. rendű terheltet terhelő bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a visszatérítéséről. [37] A Kúria végzése ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése értelmében fellebbezésnek, a 650. §
(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- október
- Kúria 1.Bfv.1.520/2021/8-I 8 Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Schmidt Péter s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró A Kúria Bfv.I.1520/2021/
- számú végzése
- október
- napján vált véglegessé. Budapest,
- október
- Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke