← Magyarország

Gf.40080/2021/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ingatlanközvetítői szerződés részévé váló általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása közérdekű keresettel. Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.080/2021/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla az Ügyész [akinek képviseletében a másodfokú eljárásban a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség jár el (cím1.; ügyintéző: dr. Aleku Mónika osztályvezető ügyész)] felperesnek a Dr. Járai Gábor Ügyvédi Iroda (cím2., ügyintéző: dr. Járai Gábor ügyvéd) által képviselt Ingatlan & Hitel Sziget Ingatlanközvetítő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (cím3) alperes ellen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt indított közérdekű perében a Fővárosi Törvényszék
  2. október 9-én kelt és a 19.G.40.587/2020/
  3. számú végzéssel kijavított 19.G.40.587/2020/9-I. számú ítélete ellen az alperes által előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a közleményből mellőzi a „mint a cégnév Franchise hálózat tagja” szövegrészt. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás I. [1] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes által alkalmazott általános szerződési feltételekből a „Standard Megbízás” megnevezésű szerződésblanketta 11.2.b. és 11.1.f. pontjainak, a „Megbízás ingatlan bérbeadására” megnevezésű szerződésblanketta 8.1.e. pontjának, valamint a „Megállapodás kizárólagosságról” megnevezésű szerződésblanketta 3.1., 6.
  4. pont és 3.
  5. pontjának egyes rendelkezései tisztességtelenek, így az alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek. Kérte továbbá az alperes kötelezését, hogy saját költségére gondoskodjon az érvénytelenség megállapítására vonatkozó közlemény nyilvánosságra hozataláról, valamint kérte a perköltségben történő marasztalását. Keresete jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló
  6. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  7. §

(1)bekezdését és 6:105. §
(1)és
(2)bekezdését jelölte meg. II. [2] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.080/2021/4 2 III. [3] Az elsőfokú bíróság – a 12. sorszámú végzéssel kijavított – ítéletében az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapította, hogy az alperes által alkalmazott, a fogyasztói szerződés részévé váló alábbi általános szerződési feltételek érvénytelenek azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig, 2019. július 10-ig már teljesítettek: [4] - a 2018/1. nyomtatványszámú „Standard Megbízás” megnevezésű szerződésblanketta 11.2.
  1. b)pont azon szövegrésze, miszerint: „nem érinti azonban a Megbízott díjigényét, illetve a Megbízott a már átvett díj visszafizetésére nem köteles, ha a Megbízó az ajánlattevőtől átvett biztosítékot (…) vagy annak egy részét bármilyen jogcímen megtartotta (…), vagy bár jogszerűen megtarthatta/felvehette volna, de azt önkéntesen visszaadta, vagy arról lemondott. Amennyiben a Megbízó által jogszerűen megtartható/felvehető összeg nem éri el a bruttó Megbízási díj kétszeresét, úgy a Megbízott ezen a címen csak a jogszerűen megtartható/felvehető összeg 50%-ára tarthat igényt. A Megbízó már a jelen szerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy ezen csökkentett Megbízási díjat a Megbízott az általa letétben kezelt vételi biztosíték terhére beszámítással érvényesíthesse.”; [5] - a 2018/1. nyomtatványszámú „Megbízás ingatlan bérbeadására” megnevezésű szerződésblanketta 8.1. e.) pontja, miszerint: „Amennyiben olyan bérbevételi ajánlat születik, melyet az ajánlattevő pénzösszeggel biztosított, és melyet a Megbízó elfogad, de a felek között bérleti szerződés a bérleti ajánlatot tevő érdekkörébe eső okból nem kerül sor, valamint a letett pénzösszeg Megbízót illeti. Ilyen esetben csökkentett megbízási díj kerül elszámolásra, amely kizárólag a Megbízottnak az adott ajánlattevővel összefüggő közreműködésének megbízási díját fedezi. A csökkentett megbízási díj bruttó (azaz ÁFÁ-val növelt) összege az ajánlattevő által letett biztosíték összegének 50%-ával egyenlő. A csökkentett megbízási díjat a Megbízott jogosult beszámítással rendezni. A csökkentett megbízási díj megfizetése sem a megbízás további fennállását, sem a későbbi sikeres bérbeadás alapján járó megbízási díjigényt nem érinti.”, [6] - a 2018/1. nyomtatványszámú „Megállapodás kizárólagosságról” megnevezésű szerződésblanketta 3.4. pont azon szövegrésze, miszerint: „Ezért a felek megállapodnak abban, hogy ha a Megbízott az Ingatlan vételára/irányára alapján számolt díjazásra nem vált jogosulttá – ide nem értve az Ingatlannak a Személyi körbe tartozó személyek részére történő értékesítésének esetét –, úgy a Megbízott a jelen Megállapodás alapján vállalt jelentős többletszolgáltatások rendelkezésre tartásának díjaként, valamint a szerződés megszűnéséig nyújtott többletszolgáltatásokkal összefüggésben felmerült esetleges költségei fedezésére – a ténylegesen igénybe vett többletszolgáltatások mennyiségére tekintet nélkül is – az alább rögzített egyösszegű átalánytérítésre tarthat igényt.”; Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.080/2021/4 3 [7] - a 2018/1. nyomtatványszámú „Standard Megbízás” megnevezésű szerződésblanketta 11.1.
  2. f)pont 1. mondatának azon szövegrésze, miszerint: „visszautasítja, vagy a Vételi Ajánlattól eltérő feltételeket szab meg annak elfogadására (mely feltételek eltérnek a jelen megbízásban írt Definíciók szerinti Vételi Ajánlattól), vagy”; [8] - a 2018/1. nyomtatványszámú „Standard Megbízás” megnevezésű szerződésblanketta 11.1.
  3. f)pont 2. mondatának azon szövegrésze, miszerint: „visszautasítja és/vagy azokat”; [9] - a 2018/1. nyomtatványszámú „Megállapodás kizárólagosságról” megnevezésű szerződésblanketta 3.1. pont: „Fenntartási időtartam: A Megbízó jelen Megállapodás aláírásával vállalja, hogy a jelen Megállapodást, illetve a Megbízást … év … hó … napjától számított 1 (egy) hónapon belül / 3 (három) hónapon belül / 6 (hat) hónapon belül / 9 (kilenc) hónapon belül / 12 (tizenkettő) hónapon belül egyoldalúan nem szünteti meg.”; [10] - a 2018/1. nyomtatványszámú „Megállapodás kizárólagosságról” megnevezésű szerződésblanketta 6.2. pont azon szövegrésze, miszerint: „Figyelemmel a Megbízott által felvállalt többletszolgáltatásokra a Megbízó kifejezetten vállalja, hogy a jelen Megállapodás felmondási jogát és/vagy a Megbízás rendes felmondási jogát nem gyakorolja a 3.1. pontban választott fenntartási időtartamon belül.”. [11] Elrendelte, hogy az alperes saját költségére gondoskodjon az ítélet rendelkező részének fenti megállapításokat tartalmazó részével egyező szövegű közlemény közzétételéről a Kisváros című lap nyomtatott és internetről letölthető számában 1 alkalommal, valamint az ügyfélszolgálati irodája kirakatüvegén, ennek hiányában az iroda ügyfelek által használt bejárati ajtaján a kirakatüveg (bejárati ajtó) középső részén, a kirakatüveg (bejárati ajtó) külső oldalán állók számára olvashatóan, 140 cm magasságban, legalább 18-as betűméretben, fehér alapon, fekete betűszínnel, Times New Roman betűtípussal legalább 30 napon keresztül, de ezt követően mindaddig, amíg az alperes az érvénytelen feltételek nélküli általános szerződési feltételeit a fogyasztók rendelkezésére bocsátja. Kötelezte egyebekben az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 36.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. III.1. [12] Ítéletében – a fellebbezés szempontjából releváns – tényként állapította meg, hogy az alperes ingatlanügynöki tevékenységgel foglalkozó vállalkozás, amely gazdasági tevékenysége során ingatlanközvetítői szolgáltatást, ennek keretében ingatlanpiaci hirdetési és marketing tevékenységet nyújt fogyasztók számára a cégnév franchise hálózat tagjaként. Az ingatlanközvetítésre irányuló szerződések az általa használt, perbeli feltételeket tartalmazó nyomtatványok mint szerződésblanketták és azok mellékletei utólagos kitöltésével jönnek létre. Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.080/2021/4 4 [13] Az ingatlanközvetítői szolgáltatás során használt, a cégnév franchise hálózat által jóváhagyott nyomtatványok az alábbi szerződési feltételeket tartalmazzák (kiemelve azok a részek, amelyekre vonatkozóan a felperes az érvénytelenség megállapítását kérte). [14] A 2018/1. nyomtatványszámú „Standard Megbízás” megnevezésű szerződésblanketta 11.2.a. pontja szerint amennyiben „a 11.1.
  4. a)– 11.1.4. [helyesen: 11.1.h)] pontok szerinti szerződés megkötésére az ajánlatot tevőnek felróható okból nem kerül sor, vagy a 11.1.a)11.1.
  5. h)pontok szerinti szerződés nem a Megbízónak, hanem a másik félnek felróható okból nem teljesül, úgy a megbízott sem tart díjazásra igényt, illetve a már átvett megbízási díjat visszafizeti a megbízónak. [15] A 11.2.
  6. b)pont alapján „Nem érinti azonban a Megbízott díjigényét, illetve a Megbízott a már átvett díj visszafizetésére nem köteles, ha a Megbízó az ajánlattevőtől átvett biztosítékot, illetve másik féltől átvett vételárrészt, vagy annak egy részét bármilyen jogcímen megtartotta (elvesztett ajánlati biztosíték, szerződéses foglaló, kártérítés, részteljesítés elszámolása stb.), vagy bár jogszerűen megtarthatta/felvehette volna, de azt önkéntesen visszaadta, vagy arról lemondott. Amennyiben a Megbízó által jogszerűen megtartható/felvehető összeg nem éri el a bruttó Megbízási díj kétszeresét, úgy a Megbízott ezen a címen csak a jogszerűen megtartható/felvehető összeg 50%-ára tarthat igényt. A Megbízó már a jelen szerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy ezen csökkentett Megbízási díjat a Megbízott az általa letétben kezelt vételi biztosíték terhére beszámítással érvényesíthesse. A csökkentett Megbízási díj megfizetése sem a megbízás további fennállását, sem a későbbi sikeres Eladás alapján járó díjigényt nem érinti.” [16] A 2018/1. nyomtatványszámú „Megbízás ingatlan bérbeadására” megnevezésű szerződésblanketta 8.1. e.) pontja szerint „Megbízott jogosult a megbízási díjra, és Megbízó köteles azt megfizetni, ha: (…) Amennyiben olyan bérbevételi ajánlat születik, melyet az ajánlattevő pénzösszeggel biztosított, és melyet a Megbízó elfogad, de a felek között bérleti szerződés a bérleti ajánlatot tevő érdekkörébe eső okból nem kerül sor, valamint a letett pénzösszeg Megbízót illeti. Ilyen esetben csökkentett megbízási díj kerül elszámolásra, amely kizárólag a Megbízottnak az adott ajánlattevővel összefüggő közreműködésének megbízási díját fedezi. A csökkentett megbízási díj bruttó (azaz ÁFÁ-val növelt) összege az ajánlattevő által letett biztosíték összegének 50%-ával egyenlő. A csökkentett megbízási díjat a Megbízott jogosult beszámítással rendezni. A csökkentett megbízási díj megfizetése sem a megbízás további fennállását, sem a későbbi sikeres bérbeadás alapján járó megbízási díjigényt nem érinti.” [17] A 2018/1. nyomtatványszámú „Megállapodás kizárólagosságról” megnevezésű szerződésblanketta 3.4. pontja akként rendelkezett, hogy „A fenti megbízási díj az Ingatlan sikeres Eladásától függő díjazás (sikerdíj). A Megbízott a kiemelt típusú megbízás keretében azonban olyan jelentős értékű többletszolgáltatás igénybevételének lehetőségét köteles biztosítani a Megbízó számára, amelynek gazdasági terhe meghaladja a sikeres Eladás esélyének Megbízott által észszerűen vállalható pénzügyi kockázatát. Ezért a felek megállapodnak abban, hogy ha a Megbízott az Ingatlan vételára/irányára alapján Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.080/2021/4 5 számolt díjazásra nem vált jogosulttá – ide nem értve az Ingatlannak a Személyi körbe tartozó személyek részére történő értékesítésének esetét –, úgy a Megbízott a jelen Megállapodás alapján vállalt jelentős többletszolgáltatások rendelkezésre tartásának díjaként, valamint a szerződés megszűnéséig nyújtott többletszolgáltatásokkal összefüggésben felmerült esetleges költségei fedezésére – a ténylegesen igénybe vett többletszolgáltatások mennyiségére tekintet nélkül is – az alább rögzített egyösszegű átalánytérítésre tarthat igényt.” [18] A 2018/1. nyomtatványszámú „Standard Megbízás” megnevezésű szerződésblanketta 11.1.
  7. f)pontja alapján a megbízott a megbízási díjra akkor jogosult a megbízótól, amennyiben: „Valamely, a Megbízott által közvetített személy az Ingatlanra jelen megbízás hatálya alatt Vételi Ajánlatot tesz, és a Vételi Ajánlatot a Megbízó visszautasítja, vagy a Vételi Ajánlattól eltérő feltételeket szab meg annak elfogadására (mely feltételek eltérnek a jelen Megbízásban írt Definíciók szerinti Vételi Ajánlattól), vagy neki felróhatóan nem veszi át, vagy arra annak átvételétől számított 2 munkanapon belül neki felróhatóan nem válaszol (Ilyen esetben a Vételi Ajánlatban megjelölt ellenérték képezi a Megbízási díj alapját.). Amennyiben az Ingatlanra több Vételi Ajánlat is érkezik, úgy ezen pont szerinti díjazás a Megbízottat abban az esetben illeti meg, ha a Megbízó valamennyi Vételi Ajánlatot visszautasítja és/vagy azokat nem veszi át. Ilyen esetben a legmagasabb összegű ajánlott ellenérték képezi a megbízási díj alapját.” [19] A szerződésblanketta „Definíciók” című pontja szerint „Vételi Ajánlat: Az Ingatlan közvetlen vagy közvetett módú megszerzésére/hasznosítására irányuló olyan írásos ajánlat, amely megfelel minimum a jelen megbízás 4. pontjában foglalt – limitárra, fizetésre, birtokbaadásra vonatkozó – feltételeknek, és amely az abban szereplő 100 millió forint alatti ajánlott ellenérték esetében legalább az ajánlott ellenérték 1%-ával, 100 millió forintot elérő ajánlott ellenérték esetében pedig minimum 1 millió forinttal biztosítva van.” A 4. pont alapján: „Feltételek: Birtokbaadási idő: Az Ingatlan eladására irányuló szerződéstől számított minimum …, maximum … nap. Fizetési feltétel: Az első minimális vételárrészlet: … % a vételárból, de minimum: … HUF. Limitár: … HUF + áfa, azaz … HUF + áfa. (Amennyiben azt az Áfa törvény előírja.)” [20] A 2018/1. nyomtatványszámú „Megállapodás kizárólagosságról” megnevezésű szerződésblanketta 3.1. pontja szerint „Fenntartási időtartam: A Megbízó jelen Megállapodás aláírásával vállalja, hogy a jelen Megállapodást, illetve a Megbízást … év … hó … napjától számított 1 (egy) hónapon belül, 3 (három) hónapon belül, 6 (hat) hónapon belül, 9 (kilenc) hónapon belül, 12 (tizenkettő) hónapon belül egyoldalúan nem szünteti meg.” [21] A 2018/1. nyomtatványszámú „Megállapodás kizárólagosságról” megnevezésű szerződésblanketta 6.2. pontja alapján a „Jelen Megállapodást bármelyik fél jogosult – a Megbízástól függetlenül is – egyoldalúan, indokolás nélkül, írásban megszüntetni a 6.3. pontban írtak figyelembevételével. Figyelemmel a Megbízott által felvállalt többletszolgáltatásokra a Megbízó kifejezetten vállalja, hogy a jelen Megállapodás Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.080/2021/4 6 felmondási jogát és/vagy a Megbízás rendes felmondási jogát nem gyakorolja a 3.1. pontban választott fenntartási időtartamon belül.” III.2. [22] Az elsőfokú bíróság ítélete jogi indokolásában rögzítette, hogy az alperes a vele szerződést kötő fogyasztókkal ingatlanjaik eladására és bérbeadására a Ptk. 6:272. §-ában szabályozott megbízási szerződést köt, a szerződéskötés folyamatában több szerződés megkötése céljából egyoldalúan és a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott „Standard Megbízás”, „Megbízás megállapodás kizárólagosságról” és „Megbízás ingatlan bérbeadására” elnevezésű blankettákat, valamint azok mellékleteit képező részletes feltételeket tartalmazó blankettákat használ akként, hogy azokat a szerződés megkötését megelőzően a fogyasztók rendelkezésére bocsátja. Kifejtette, hogy az az alperesi hivatkozás, miszerint a végleges szerződésben minden feltétel megtárgyalásra kerül, a közérdekű perben nem vizsgálható, mivel annak tárgya nem a fogyasztókkal kötött egyedi szerződések vizsgálata. Önmagában az a körülmény, hogy az egyes feltételek szükségszerű kiegészítésével (üresen hagyott részek) köthető meg az egyedi szerződés, nem eredményezi, hogy a fogyasztó rendelkezésére bocsátott szerződésblanketta ne minősülne általános szerződési feltételnek. A felperes ezért a Ptk. 6:105. §
(1)bekezdés a) pontja alapján keresetindítási jogosultsággal rendelkezik, így az alperes ezzel kapcsolatos pergátló kifogását és permegszüntetés iránti kérelmét alaptalannak találta. [23] A „Standard Megbízás” elnevezésű szerződésblanketta 11.2.b. pontja és a „Megbízás ingatlan bérbeadására” elnevezésű blanketta 8.1.e. pontja vonatkozásában a felperes álláspontját osztva a „Megbízás” részletes feltételek I.
  1. pontja, valamint a „Megbízás ingatlan bérbeadására” szerződésblanketta 8.
  2. pontja alapján megállapította, hogy a megbízott díjra a szerződéses pontban meghatározottak teljesítése esetén jogosult, azaz mindkét szerződés sikerdíjas, amely sikerdíj a vételárhoz és a bérleti díjhoz igazodik százalékos arányban. A megbízási díjra csak akkor jogosult a megbízott, ha a jogügylet az ő közreműködésének eredményeként jön létre. Nincs jelentősége a díjra való jogosultság körében annak, hogy a megbízás teljesítése érdekében hirdetési és marketing tevékenységet is végez, mivel ez nem többlettevékenység, hanem a teljesítés sikere érdekében szükséges. Álláspontja szerint ezért a szerződési feltételek a jogokat és kötelezettségeket egyoldalúan a fogyasztó hátrányára bontják meg akkor, amikor az alperes részére a díj abban az esetben is jár, amennyiben a tevékenység sikerdíjra alapot adó szerződés megkötését nem eredményezi. Nem találta alaposnak egyebekben azt az alperesi védekezést, miszerint az ingatlanközvetítői díj tekintetében vegyes jellegű lenne a szerződés, mert egy összetett együttműködési szerződéses struktúrát tartalmaz. Az alperes által hivatkozott többletszolgáltatás az ingatlanközvetítői tevékenységhez ugyanis szorosan kapcsolódik, nem állapítható meg tehát összetett együttműködési struktúra további szolgáltatások nyújtására nézve, ezért a szerződéses pontok tisztességtelenségen alapuló érvénytelenségét állapította meg. [24] A 8.1.e. pont tekintetében kifejtette, hogy az alperestől elvárható, az általa közvetített szerződések a jogszabály elvárásainak mindenben megfeleljenek, azaz az alakiság követelményét nem teljesítő szerződésből mint érvénytelen szerződésből nem következhet az eredményhez kötött díjra való jogosultság. A díjigényt nem befolyásolja és nem alapozza Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.080/2021/4 7 meg, ha a megbízó a biztosítékot megtarthatja tekintettel arra, hogy ez az összeg a szerződés teljesítésének elmaradása hiányában nem illetheti meg az alperest, az a megbízó, azaz a fogyasztó kártalanítására szolgáló összeg. Ezért tisztességtelen az a feltétel, amely a szerződés teljesítése nélkül is az alperes részére és a fogyasztó kárára fizetési kötelezettséget ír elő. [25] A „Megállapodás kizárólagosságról” megnevezésű blanketta 3.
  3. pontja vonatkozásában arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár az egyösszegű átalány mértékében a felek egyedileg állapodnak meg, az átalánydíj elszámolására vonatkozó pont általános szerződési feltételnek minősül a Ptk. 6:
  4. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel. A feltétel abban az esetben is egyösszegű átalány megfizetését teszi kötelezővé a fogyasztók számára, amennyiben az alperes a szerződés teljesítése hiányában díjazásra nem vált jogosulttá és ténylegesen többletszolgáltatást sem végzett, illetőleg a többletszolgáltatással a szerződés megszűnéséig nem merültek fel költségei. Ezen szerződésblankettában a fogyasztó részére kedvezményes megbízási díjat ajánl csupán az alperes. [26] A „Standard Megbízás” megnevezésű szerződésblanketta 11.1.f. pont első és második mondatában támadott feltétel esetében kiemelte, hogy a megbízási díj alapvető feltétele, hogy a vételi ajánlat elfogadásával a szerződés létrejöjjön. A „Részletes Feltételek I.” nyomtatvány bevezető rendelkezései között a „Vételi Ajánlat” a „Standard Megbízás”
  1. pontjára történő utalással határozza meg, hogy mikor minősül az ajánlat megfelelőnek, azonban nem tartalmaz olyan, a vételi ajánlat elfogadhatósága szempontjából a fogyasztó számára lényeges további feltételeket, amelyek hiánya a vételi ajánlat elfogadhatatlanságát okozza. Ezért a szerződéses kikötés alapján a fogyasztó számára egyébként elfogadhatatlan vételi ajánlat visszautasítása esetén is jár a megbízott részére díj. Osztotta a felperes álláspontját, miszerint a fogyasztó szempontjából lényeges lehet a vételárrészlet megfizetésének ideje, a teljes vételár megfizetésének ideje és módja, a vevő hitelképessége is. Figyelemmel arra, hogy a támadott szerződési feltétel abban az esetben is a megbízó közvetítői díj fizetésére való kötelezését tartalmazza, amennyiben a vételi ajánlatot alapos okkal utasítja vissza, a Ptk. 6:
  2. §
(1)bekezdése alapján annak tisztességtelenségét állapította meg. Az alperes által hivatkozott gyakorlat vonatkozásában (vételi ajánlat visszautasításra akkor kerül sor, ha a megbízó kedvezőbb vételi ajánlatot kapott, és csak ebben az esetben keletkezik fizetési kötelezettség) kitért arra, hogy ez a kérdés az egyedi szerződéses jogviszonyokban vizsgálható. [27] Rögzítette, hogy a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, abban több szerződéstípus elemeit vegyíthetik, azonban a perbeli szerződés közvetítői szerződésnek minősül. A Ptk. 6:291. §
(2)bekezdése értelmében alaptalan az alperes azon védekezése, hogy a feltételek szerződésből való kiiktatása lehetőséget biztosítana a feleknek arra, hogy az ingatlanközvetítői szerződés teljesítése esetén a szerződés felmondásával kikerüljék a díjfizetési kötelezettségüket. [28] A „Megállapodás kizárólagosságról” megnevezésű szerződésblanketta 3.
  1. és 6.
  2. pontjai kapcsán kiemelte, hogy a perbeli esetben a fogyasztó az ingatlana saját, illetve más Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.080/2021/4 8 általi értékesítését korlátozza, valamint ezzel összefüggésben a felek általános kártérítésben állapodnak meg. Mindez azonban csak akkor lehetséges, ha a fogyasztó jogosult a megbízást a szerződésben meghatározott idő előtt is felmondani. A fogyasztó általi értékesítés korlátozása vagy tiltása a vállalkozás érdekeire figyelemmel csak oly módon lehet indokolt és megengedhető, ha a szerződés a fogyasztó számára a szerződés felmondását is biztosítja. Megállapította, hogy a fogyasztó által kötött szerződés nem irányul több szerződés megkötésére, illetőleg egy eredményes szerződés megkötésével a jogviszony meg is szűnik, azaz a jogviszony fenntartása, illetve megújítása fogalmilag kizárt. Mindebből pedig következik, hogy nem minősül tartós megbízási jogviszonynak, így a felmondás jogának korlátozása vagy kizárása a Ptk. 6:
  3. §
(4)bekezdés első fordulata értelmében jogszabályba ütközik. A 3/
  1. PK vélemény
  2. pontja értelmében ezért a 3.
  3. és 6.
  4. pontok érvénytelenségét állapította meg. A 6.
  5. pont vonatkozásában ismételten kiemelte, hogy a szerződésből nem állapítható meg, hogy az alperes többletszolgáltatást nyújtana a kizárólagos megállapodás alapján. [29] A Ptk. 6:
  6. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint akként rendelte el a közlemény közzétételét, hogy abban utalt a franchise hálózatra, mivel az alperes a perbeli hálózat tagjaként kötötte meg a fogyasztói szerződéseket. A fogyasztónak a szerződés megkötésekor elsődlegesen a hálózat megjelölése tűnik ki, vagyis a franchise hálózathoz köti elsődlegesen a szerződését. Kitért arra, hogy a helyi lapban történő közzétételt indokolja az a körülmény, hogy a fogyasztókkal kötött szerződések jó része a teljesítés során már megszűnt, ezért a fogyasztók nem feltétlenül járnak az ítélet meghozatalát követően az alperesi irodában. Ennek okán az alperesi irodában történő közzététel esetén ezen fogyasztók el lennének zárva az ítélet megismerhetőségétől. A perköltségről a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján határozott. IV. [30] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a per megszüntetése, másodlagosan a Pp.
  1. §-a értelmében annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítása, míg harmadlagosan annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt. [31] Permegszüntetési kérelmét arra alapította, hogy a felperes a Ptk. 6:
  2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján perindítási joggal nem rendelkezik. A rendelkezések általános szerződési feltételnek nem tekinthetők, mivel azok nem azonos tartalommal válnak a fogyasztói szerződések részévé, a fogyasztók a feltételeket módosíthatják, elhagyhatják. A nyomtatványok ezért nem minősíthetők másnak, mint „a szerződéskötés érdekében alkalmazásra felajánlott feltételnek”. Ezzel összefüggésben a Ptk. 6:105. §
(4)bekezdése teremthetne lehetőséget a felperesnek a perindításra, azonban a felperes keresetét nem erre alapította, másrészt a perbeli nyomtatványok nem nyilvánosak. A nyomtatványok alkalmazásával a szerződések minden esetben a felek tárgyalásának eredményeként, egyediesített feltételekkel jönnek létre. Hivatkozott e körben arra is, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a felperes perbeli jogképességét, holott ez a Pp. 35. §
(1)bekezdése alapján kötelezettsége lett volna. Mindezekre tekintettel a Pp. 240. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján a per megszüntetésének van helye. Megjegyezte, hogy a nyomtatványok csupán segítenek a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.080/2021/4 9 felek közötti tárgyalások gördülékeny lefolytatásában, ezért reális lehetőség volt az azoktól való eltérésre. Utalt e körben a Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.189/2012/4. számú eseti döntésében foglaltakra és kiemelte, hogy nem lehet általános szerződési feltételnek minősíteni azokat a rendelkezéseket, amelyek tartalmilag – a nyomtatvány jellege okán – a felek aktivitása nélkül nem is kerülhetnek kitöltésre. Álláspontja szerint e körben az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségét megsértette és nem vette figyelembe kellő súllyal a rendelkezések más rendelkezésekkel való kapcsolatát. [32] A 11.2.
  2. b)és a 8.1.
  3. e)pontok vonatkozásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte, hogy a biztosíték a megbízó számára plusz bevételt generál. Érthetetlen megállapításnak tartotta, hogy ez az összeg csak a fogyasztót illetheti meg, ugyanis az alperes tevékenysége révén juthatott a megbízó abba a helyzetbe, hogy rendelkezzen a biztosíték felett. A perbeli esetben arról van szó, hogy az alperes felkutatott egy, a megbízóval szerződni kívánó felet, a szerződéskötés azonban meghiúsult a harmadik fél érdekkörében, ezért a megbízó mintegy fájdalomdíjként juthatott jogszerűen bevételhez. Ha a megbízó a biztosítékot önkéntesen visszaadta vagy arról lemondott, úgy az nem eredményezheti, hogy az alperes tevékenysége ellentételezés nélkül maradjon. Megismételte, hogy a szerződési szabadság elve alapján megállapodhattak a díjazás körében jutalékban, illetve tevékenységéhez igazodó díjban, valamint vegyes rendszerben is: amennyiben a felek meghatároztak egy ellenértéket, akkor az adott szolgáltatásra az a díjazási mód lesz érvényes. A díj pedig elsősorban nem az ingatlan vételárához igazodik, hanem a megbízó által megtartható összeghez. [33] A 3.4. pont tekintetében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az átalány jellegű elszámolásra vonatkozó rendelkezést tévesen értelmezte az elsőfokú bíróság. A nyomtatványon szerepelnek ugyanis többletszolgáltatási kötelezettségek, amelyek attól függően értelmezhetők, hogy a megbízó az adott ingatlan körülményei tükrében kéri-e azokat vagy sem. A kizárólagosságra vonatkozó megbízás rögzítésekor pedig automatikusan aktiválódnak egyes szolgáltatások. A gyakorlatban így nem fordulhat elő, hogy ellenszolgáltatás nélkül, vagyis az alapmegbízáshoz képest többletszolgáltatás nélkül lenne fizetésre köteles a fogyasztó. [34] A 11.1.
  4. f)pont tekintetében utalt arra, hogy a fogyasztónak azokat a követelményeket, amelyek a megkötendő szerződés lényeges tartalmi elemét képezik, közölnie kell a jogviszony létrejöttét megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötéssel egyidejűleg. Az együttműködési kötelezettség alapján tehát a megbízónak minden általa lényegesnek tartott kérdésről előzetesen tájékoztatnia kell az alperest. A perbeli rendelkezés hiányában a szerződés teljesítése esetén a megbízott részére sosem járna díj, ha a megbízó meggondolhatná magát. Ezzel a kötelezettségvállalással biztosítható, hogy mind vevői, mint eladói oldalon a komoly szándékkal rendelkező feleket hozza össze a szolgáltató. Megjegyezte, hogy ellentmondásos az elsőfokú bíróság ítélete abból a szempontból is, hogy egyszer megbízási szerződésnek, máskor közvetítői szerződésnek minősíti a perbeli jogviszonyt. Előadta, hogy a perbeli jogviszony több szerződéstípust foglal magában, éppen ezért téves az adott jogviszonyt közvetítői szerződésnek vagy megbízási szerződésnek minősíteni. Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.080/2021/4 10 [35] A nyomtatvány 3.1. és 6.2. pontjai vonatkozásában pedig fenntartotta, hogy a szerződés határozott tartama alatt nem egyeztethető össze a szerződés céljával és a körülményekkel annak egyoldalú megszüntetése, mivel kizárólagosság esetén a sikeres értékesítés érdekében nyújt többletszolgáltatásokat, azonban ezek mértékét és módját az alapján tudja meghatározni, hogy mely időszakban jogosult a kizárólagos értékesítésre. A perbeli szerződés atipikus jellegét hangsúlyozva utalt arra, hogy az ingatlanközvetítő elnevezés megtévesztő, ugyanis a közvetítő nem arra vállalkozik, hogy eladja az ingatlant, így nem lehet a terhére értékelni a szerződéskötés elmaradását sem. A közvetítői tevékenység a potenciális vevő felkutatására irányul, így már akkor teljesít a közvetítő amikor az elvárásoknak megfelelő vevőt bemutatja a megbízónak. [36] Sérelmezte továbbá a franchise hálózat feltüntetését a közleményben. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Ptk. 6:376. §
(2)bekezdésében foglaltakat és azt, hogy az alperes egy önálló jogi személy, a felperes pedig vele szemben indított eljárást. A franchise hálózatra való utalás a perben nem álló személyre is kihat és az adott vállalkozás gazdasági tevékenységét megbélyegzi. Egyebekben feleslegesnek tartotta a nyomtatott lapban történő közzétételt, mert abban kereskedelmi kommunikációt nem folytat, így megbízói sem értesülhetnek ezen forrásból. V. [37] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult annak helyes indokai folytán. Eseti döntésekre utalva emelte ki a Kúria Pfv.V.21.742/2019/
  1. számú határozatában foglaltakat. VI. [38] Az ítélőtábla elsődlegesen a permegszüntetésre, valamint a hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezési kérelmeket vizsgálta, azok megalapozottsága esetén ugyanis az ítélet érdemi felülbírálatára nem kerülhet sor. VI.
  2. [39] Utal elöljáróban arra, hogy az elsőfokú ítélet kijavítását elrendelő
  3. sorszámú végzéssel szemben az alperes fellebbezést terjesztett elő, amelyet az ítélőtábla a 14.Gpkf.44.289/2020/
  4. számú határozatában bírált el. Jogorvoslati kérelmét az alperes eljárásjogi szabálysértésre alapította, amelynek alapja az volt, hogy az elsőfokú bíróság az érdemi döntést és ítélete indokolását változtatta meg a kijavítás elrendelésével. Arra tekintettel, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, a felülbírálat tárgyát az így kijavított elsőfokú ítélet képezhette. VI.
  5. Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.080/2021/4 11 [40] A fellebbezésben hivatkozott „perbeli jogképesség” hiánya perakadályként fel sem merülhet, ugyanis a Pp.
  6. §
(1)bekezdése szerint a bíróság előtt az ügyészségről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel eljárni jogosult illetékes ügyész jár el. A fél jogainak ügyész általi gyakorlásáról szóló 2/
  1. Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat értelmében pedig a törvényi felhatalmazás alapján eljáró ügyészt speciális, absztrakt jogalanynak kell tekinteni, aki tevékenysége körében az Ütv.-ben, illetve az Ütv. felhatalmazása alapján kiadott LÜ utasításban meghatározott ügyészi szerv útján jogosult eljárni. Az ügyész sui generis jogalanyként indíthat keresetet, amihez nem szükséges, hogy magánjogi jogalanyisággal (jogi személyiséggel), illetve perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezzen. A permegszüntetési kérelem vonatkozásában előrebocsátja az ítélőtábla, hogy a perbeli legitimáció körében az alperes által előadottak sem jelenthetik a Pp.
  2. §
(1)bekezdés g) pontja szerinti perakadály fennállását, annak eldöntése ugyanis, hogy a perben támadott rendelkezések általános szerződési feltételnek minősülnek-e, a per érdemére tartozó kérdés. A perben nem volt vitás ugyanakkor, hogy a szerződési feltételeket több szerződés megkötése céljából előre állították össze és azokat az alperes alkalmazza; a rendelkezések az ingatlanközvetítésre irányuló szerződések részévé válnak. Ezért a Ptk. 6:77. §
(1)bekezdése értelmében általános szerződési feltételnek minősülnek, amelyen nem változtat az a körülmény sem, hogy egyes rendelkezések szerződéskötéskor – valamely mértéket vagy összeget tekintve – kiegészítésre szorulnak, a fogyasztónak a felkínált lehetőségek közül választania kell. Az alperes fellebbezésében is hivatkozott arra, hogy a nyomtatványok csupán a szerződéskötés érdekében alkalmazásra felajánlott feltételek. Kiemeli az ítélőtábla: a Ptk. 6:103. §
(1)bekezdése értelmében fogyasztói szerződések esetén a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell olyan szerződési feltételre is, amelyet a vállalkozás ugyan nem több szerződés megkötése érdekében, de előre határoz meg, és amit egyedileg nem tárgyaltak meg. Az ügyésznek pedig mindkét esetben van közérdekű keresetindítási joga, mind az általános szerződési feltételek körében, mind akkor, ha a vállalkozás a fogyasztóval egyedileg meg nem tárgyalt feltétellel szerződik. A vállalkozást terheli ugyanis annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták, ez a bizonyítás azonban közérdekű perben nem folytatható le, fogalmilag kizárt (BH
  1. 83.). Maradéktalanul osztotta ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi álláspontját, amely szerint önmagában az a körülmény, hogy az egyes feltételek kiegészíthetők, nem eredményezi, hogy a fogyasztók rendelkezésére bocsátott szerződésblankettákban foglaltak ne minősülnének általános szerződési feltételnek. VI.
  2. [41] Az alperes megalapozatlanul állította a fellebbezésében, hogy az elsőfokú bíróság ne tett volna eleget indokolási kötelezettségének. Az elsőfokú bíróság a perbeli nyomtatványokat értékelve indokát adta annak, mely okból állapítható meg, hogy a támadott rendelkezések általános szerződési feltételnek minősülnek, ítélete teljeskörűen tartalmazza, hogy érdemi döntése min alapul. Megalapozatlanul hiányolta fellebbezésében e körben a nyomtatványok egymással való kapcsolatának további feltárását arra tekintettel, hogy a perben csatolt nyomtatványok mindegyike vonatkozásában külön is megállapítható volt, hogy azok általános szerződési feltételeket tartalmaznak. Utal e vonatkozásban az ítélőtábla arra, hogy a bíróságot terhelő indokolási kötelezettségből egyébként sem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenkénti megcáfolásának kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása [1051/
  3. (XI.10.) AB határozat, 3169/
  4. (VII.10.) AB határozat]. Az elsőfokú bíróság e vonatkozásban eljárási Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.080/2021/4 12 szabálysértés nélkül hozta meg határozatát, ezért nem volt helye az ítélet hatályon kívül helyezésének. VII. [42] Az ítélőtábla a fentiekre tekintettel az elsőfokú ítéletet érdemben vizsgálta és megállapította, az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, érdemi döntésével és annak jogi indokolásával egyetértett, ezért a Pp.
  5. §
(4)bekezdése alapján utal az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokaira az alábbi kiegészítésekkel. VII.
  1. [43] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes és a fogyasztók között létrejövő jogviszonyokat megbízási típusú szerződésnek tekintette azzal, hogy jogi indokolásában az egyes rendelkezések értelmezése során a közvetítői szerződés szabályaira utalt, ahogyan arra az alperes megalapozottan hivatkozott fellebbezésében. Mindez annyiban szorul pontosításra, hogy a perbeli szerződések közvetítői szerződésnek minősülnek, amelyekre nézve a Ptk. 6:
  2. §-a értelmében eltérő, speciális rendelkezés hiányában irányadók a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai. A Ptk. 6:
  3. §
(2)bekezdése rögzít a közvetítő díjazására vonatkozó speciális rendelkezést – ahogyan arra az elsőfokú bíróság is utalt ítéletében –, amely a megbízási díjra vonatkozó általános előírásoktól eltérő szabályt fogalmaz meg: a díj a közvetítőt abban az esetben is megilleti, ha a közvetített szerződést a felek a közvetítői szerződés megszűnését követően kötik meg. Míg a Ptk. 6:276. §-a a megbízási díj esetében abból indul ki, hogy a megbízás gondossági kötelem, ezért diszpozitív szabályként az eredménytől független díjazást írja, addig a közvetítő díjazása esetében a Ptk. 6:291. §-a éppen ellenkezőleg, diszpozitív szabályként az eredménytől függő (sikerdíjas) díjazást írja elő (BH2020.181.). Ugyanakkor mind a régi Ptk. hatálya alatt létrejött, azonban eredményhez kötött megbízási szerződések esetén, mind a Ptk.-ban meghatározott közvetítői szerződésekre jellemző, hogy a díj sikeres közvetítés esetén jár. [44] Helyesen értelmezte a fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a blanketták rendelkezéseit („Megbízás” részletes feltételek I.11. pont, „Megbízás ingatlan bérbeadására” szerződésblanketta 8.1. pont); az ítélőtábla maradéktalanul egyetértett jogi álláspontjával, miszerint a szerződések sikerdíjas szerződések, amely sikerdíj a vételárhoz és a bérleti díjhoz igazodik százalékos arányban. VII.2. [45] Osztotta az ítélőtábla az elsőfokú ítélet jogi indokait a „Standard Megbízás” megnevezésű szerződésblanketta 11.2.
  1. b)pontja és a „Megbízás ingatlan bérbeadására” megnevezésű szerződésblanketta 8.1.
  2. e)pontja vonatkozásában is. A díjra ugyanis a közvetítői szerződés alapján akkor jogosult az alperes, ha a jogügylet az ő közreműködésének eredményeként jön létre. Megalapozottan állapította meg erre tekintettel az elsőfokú bíróság a rendelkezések tisztességtelenségét, mivel a konstrukció eredményeként az alperes abban az esetben is igényt tarthat díjazásra, ha a tevékenysége szerződés megkötését nem eredményezi. Fellebbezésében az alperes maga is azt emelte ki, hogy ebben az esetben arról van szó, Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.080/2021/4 13 felkutatott egy, a megbízóval szerződni kívánó felet, a szerződéskötés azonban meghiúsult a harmadik fél érdekkörében. Ebből azonban az is következik, hogy tevékenysége nem volt eredményes, csupán egy potenciális szerződő felet közvetített, ennek okán jutalék alapú elszámolás mellett, a sikeres közvetítéstől függetlenül tartana igényt díjazásra. A fellebbezésben foglaltakkal szemben az alperes nem vegyes jellegű díjazáson alapuló rendszert alakított ki a blankettákban, hanem a tevékenységével arányos díjazás kikötése nélkül tart igényt jutalékra olyan esetben, amikor a megállapodásban meghatározott eredményt nem tudja felmutatni. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az alperes tevékenysége – amennyiben eredményre vezet – a későbbiekben nem marad ellentételezés, díjazás nélkül, azonban a felek jogviszonyában a rendelkezés jelentős egyenlőtlenséget idéz elő azzal, hogy az ajánlattevők visszalépése esetén a közvetítés sikere hiányában a megbízottat többszörösen is megilletheti jutalékon alapuló díjazás. VII.3. [46] A „Megállapodás kizárólagosságról” megnevezésű blanketta 3.4. pontjával összefüggésben nem bírt jelentőséggel az alperes fellebbezésben rögzített azon érvelés, amely szerint a kizárólagosságra vonatkozó megbízás esetén automatikusan aktiválódnak egyes szolgáltatások, a gyakorlatban pedig nem fordulhat elő, hogy többletszolgáltatás nélkül lenne fizetésre köteles a fogyasztó. Az elsőfokú bíróság ugyanis helyesen rögzítette, hogy a feltétel abban az esetben is egyösszegű – tehát az elvégzett tevékenységtől független – átalány megfizetését teszi kötelezővé, amennyiben az alperes a szerződés teljesítése hiányában díjazásra nem vált jogosulttá és adott esetben ténylegesen többletszolgáltatást nem (vagy elenyésző mértékben) nyújtott, illetőleg a többletszolgáltatással a szerződés megszűnéséig nem merültek fel költségei. Az alperes ugyanis nem a konkrét szolgáltatása ellenértékét határozza meg, hanem mindössze a „rendelkezésre tartásának” díjáról és a szerződés megszűnéséig nyújtott többletszolgáltatásokkal felmerülő „esetleges” költségeinek fedezetéről rendelkezik, tehát nem a ténylegesen igénybe vett szolgáltatásokról és azok mennyiségéről, ez azonban a Ptk. 6:104. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja szerint tisztességtelen, mivel a fogyasztót abban az esetben is teljesítésre kötelezi, ha a vállalkozás nem teljesíti a szerződést (Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.135/2019/5/I.). VII.4. [47] Egyetértett az ítélőtábla a 11.1.
  2. f)pont perben támadott rendelkezései kapcsán az elsőfokú bíróság jogi indokolásában foglaltakkal, azt megismételni nem kívánja. A fellebbezésekben előadottakra tekintettel utal a feleket terhelő együttműködési kötelezettség kapcsán arra, hogy amennyiben a szerződés teljesítése során a megbízó a megkötendő szerződést érintő lényeges feltételt közöl az alperessel, azt nem lehet figyelmen kívül hagyni az eltérő ajánlat megtétele vagy az ajánlat visszautasításának értékelésekor, így ha a megbízó egy általa lényegesnek tartott és alperes által is ismert, de a szerződésben kifejezetten nem rögzített okból utasítja vissza az ajánlatot, az nem indokolhatja a díjfizetésére vonatkozó kötelezettségét. Ehhez képest a támadott szerződési feltétel egyébként sem egyértelmű, illetve nem kellően meghatározott: a vételi ajánlat bármely esetben – így alapos okkal – történő visszautasítása vagy az ajánlattól eltérő bármely további feltétel támasztása – amely a megtett ajánlat tartalmától függ – díjfizetési kötelezettséggel jár: a nem világos, nem érthető feltétel pedig a Ptk. 6:103. §
(2)bekezdése alapján egyébként is tisztességtelen. Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.080/2021/4 14 VII.
  1. [48] A „Megállapodás kizárólagosságról” megnevezésű szerződésblanketta 3.
  2. és 6.
  3. pontjai kapcsán helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy tartós megbízási viszony hiányában a felmondás jogának korlátozása vagy kizárása a Ptk. 6:
  4. §
(4)bekezdés első fordulata értelmében jogszabályba ütközik. Utal az ítélőtábla a közvetítői szerződés (és a megbízási szerződés) szabályainak alkalmazása vonatkozásában a fentebb kifejtettekre azzal, hogy nem változik a felek közötti megállapodás jellege azáltal, hogy a fogyasztó többletként vállalja, más részére nem ad hasonló megbízást. A jellegadó sajátossága az, hogy a díj a szerződéskötéssel válik esedékessé, vagyis eredményhez kötött. A megbízási szerződésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásának kötelezettsége folytán (Ptk. 6:
  1. §) a rendelkezések jogszabályba ütköznek, erre tekintettel nem bírt jelentőséggel az a fellebbezési érvelés, miszerint a szerződés céljával és a körülményekkel egyébként nem egyeztethető össze annak egyoldalú megszüntetése. VIII. [49] Az elsőfokú bíróság a fellebbezésben előadottakkal ellentétben a közlemény közzétételéről a 3/
  2. PK véleményben foglaltaknak megfelelően rendelkezett. A bíróság ugyanis határozhat úgy, hogy a közleményt egy országos napilapban és az interneten vagy más módon, az adott esetben egy helyi lapban kell közzétenni. Ezzel összefüggésben az elsőfokú bíróság helyesen mérlegelte, hogy az alperesi irodában történő közzététel esetén a fogyasztók egy része – akik nem keresik fel az alperes irodáját – nem értesül a közleményről. A közleményből azonban az ítélőtábla mellőzte a „mint a cégnév Franchise hálózat tagja” szövegrészt arra figyelemmel, hogy a per tárgyát nem a franchise hálózat tagjai által, hanem az alperes által használt általános szerződési feltételek tisztességtelenségének vizsgálata volt, ezért a perben nem álló hálózat nevének feltüntetése nem indokolt (Kúria Pfv.V.21.742/2019/7.). IX. [50] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét – annak helyes indokai folytán – a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján, figyelemmel a Pp. 386. §
(4)bekezdésére is, a rendelkező részben foglalt pontosítással helybenhagyta. X. [51] A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú eljárás során felmerült költségét az alperes maga viseli. A felperesnek költsége nem merült fel, illetve azt a Pp. 81. §
(5)bekezdése szerint nem számította fel, így a perköltségről az ítélőtáblának határoznia nem kellett. Budapest,
  1. szeptember
  2. Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.080/2021/4 15 dr. Sándor Ottó s. k. a tanács elnöke dr. Vasady Loránt dr. Balsai Csaba Zoltán s. k. előadó bíró bíró Zsolt s. k.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.