Kfv.37751/2023/3 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.751/2023/

1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró; Dr. Hajnal Péter bíró; Dr. Heinemann Csilla bíró; Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: felperes (cím1) Az alperes: Heves Vármegyei Kormányhivatal Füzesabonyi Járási Hivatal (3300 Eger, Kossuth u. 9.) Az alperes képviselője: Dr. Tóth Tímea kamarai jogtanácsos A per tárgya: ebrendészeti tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes
2. sorszám alatt A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Miskolci Törvényszék 8.K.700.643/2023/
3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria I.Kfv.37.751/2023/3 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes állatkínzásra és kutyák nem megfelelő környezetben tartására vonatkozó bejelentések kivizsgálása érdekében hatósági ellenőrzést foganatosított, amelyet követően hivatalból hatósági eljárást indított a felperessel szemben, állategészségügyre és járványvédelemre vonatkozó jogszabályok megsértése, illetve ebrendészeti tevékenység jogosulatlan végzése miatt. Az alperes állategészségügyi hatáskörben eljárva a
4. május
5. napján meghozott HE-03/EBA/323-15/
6. számú határozatában a felperes által folytatott ebrendészeti tevékenység végzését megtiltotta. A határozat indokolásában kiemelte, hogy a felperes tevékenységi körébe tartozó kóbor ebek befogása, balesetes, sérült állatok összegyűjtése, gondozása és gyógykezelése a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 785/
7. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
8. § b) pontja alapján ebrendészeti tevékenységnek minősül, amely feladatot bejelentés hiányában, ezáltal jogosulatlanul végez. Erre figyelemmel a felperessel szemben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
9. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.)
10. §

(2)bekezdés

1. b)pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta. [2] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatával szemben, kérte annak megsemmisítését. A kereseti kérelem indokaként egyebek mellett előadta, hogy ebrendészeti telep működtetésére az önkormányzat nem kötött vele szerződést, tevékenysége nem minősül a Korm. rendelet 2. §
2. b)pontja szerinti ebrendészeti tevékenységnek, arra az állattartó szabályai és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) találásra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. Hivatkozott arra, hogy az alperes eljárása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. §-ában foglalt rendelkezésbe ütközik. [3] Az alperes a védiratában kérte a kereset elutasítását. A jogerős ítélet [4] A Miskolci Törvényszék (a továbbiakban: Törvényszék) a 2023. október 17. napján meghozott 8.K.700.643/2023/12. számú ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. §

(1)bekezdése és 92. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján. A jogerős ítélet indokolásában rögzítette, hogy az állatok védelme érdekében a felperes által kifejtett tevékenység ebrendészeti tevékenységként vagy állatmenhely formájában végezhető. Ezek fogalmi elemeit az alperes nem tisztázta kellően, az eljárási cselekmények foganatosítása során abból a tényállításból indult ki, hogy a felperes tevékenységét ebrendészeti tevékenységnek minősítette, azonban e minősítést a határozatában nem indokolta a szükséges mértékben, nem vizsgálta a felperes hivatkozásait az állattartó jogi minősítése és a jó gazda gondossága kapcsán. A tényállás teljeskörű feltárásának hiányában nem is vizsgálható, hogy a levont jogkövetkeztetés helyes-e. Az Ákr. 62. §-a szerinti tényállás tisztázási kötelezettség teljeskörű teljesítésének hiányát az ügy érdemére kiható lényeges jogsérelemnek minősítette. A felülvizsgálati kérelem Kúria I.Kfv.37.751/2023/3 3 [5] Az alperes fülvizsgálati kérelmében kérte a Kp. 121. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását, továbbá a felperes felmerülő perköltségekben marasztalását. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontja alapján kérte, mivel álláspontja szerint a bizonyítékok helytelen értelmezése, valamint azokból téves, megalapozatlan és jogszabálysértő következtetés levonása folytán a Törvényszék eljárása során az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés történt. [7] A felülvizsgálati kérelemben kifejtett jogi érvelése szerint a Törvényszék helytelenül ítélte meg az alperes által feltárt jogellenes magatartást, azaz a hatósági eljárás alapjául szolgáló tényállást. Álláspontja szerint az ebrendészeti tevékenység végzése bizonyított, a tényállást az Ákr. 62. §-ának megfelelően teljeskörűen tisztázta, a hatósági ellenőrzés során a felperes törvényes képviselőjének meghallgatásáról készült jegyzőkönyvben foglaltak és a felperesi alapítvány célkitűzései alapján tárta fel, hogy a felperes bejelentés nélkül, jogosulatlanul végez ebrendészeti tevékenységet. A Törvényszék nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az alperes a felperes nyilatkozatát az Ákr. 78. §

(1)bekezdése alapján jegyzőkönyvben rögzítette és annak tartalmát a felperes nem döntötte meg a hatósági eljárás során. Az Ákr.

1. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelő jegyzőkönyv a polgári perrendtartásról szóló
2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
3. §

(1)bekezdése alapján közokirat, s az ügyfél nyilatkozata az Ákr. szerint bizonyítási eszköznek minősül. Rámutatott, hogy a hatóság tényállás tisztázási kötelezettsége nem korlátlan, utalt a Kúria Kfv.I.35.882/2014/

1. számú ítéletére, amely szerint az ügy eldöntése szempontjából releváns tények figyelembevétele megfelel a tényszerűség követelményének. Kifejtette, hogy a tényállás másik elemét, a tevékenység bejelentés nélkül végzését szintén tisztázta, az ebrendészeti tevékenység végzésére irányuló bejelentés a felperestől nem érkezett hozzá. A Törvényszék tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a helyszíni szemle során nem került feltárásra minden, az ügy megítélése szempontjából releváns tényállási elem. Megjegyezte, hogy a perben a bizonyítási teher a Kp.
2. §

(1)bekezdése és a Pp. 265. §

(1)bekezdése alapján a felperest terheli, azonban a felperes nem bizonyította, hogy nem végez ebrendészeti tevékenységet, sőt e tevékenység végzését több alkalommal elismerte. Mindezekre figyelemmel álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kp. 78. §

(2)bekezdését, a Kp. 78. §

(1)bekezdése alapján a Pp. 279. §

(1)bekezdését, a Szolgtv.

1. §-át és a Korm. rendelet
2. §

(1)bekezdést. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei - a következők szerint - nem állnak fenn. [9] A Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés Kúria I.Kfv.37.751/2023/3 4 miatt indokolt. [10] A Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve, így a Kúria az alperes által megjelölt, valamint a Kp. 118. §

(1)bekezdésében szabályozott további befogadhatósági okokat is vizsgálta. [11] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglalt rendelkezés nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a befogadásról való döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, így a befogadás körében a Kúriának nem az egyedi ügyben meghozott jogerős ítélet jogszerűségét, hanem annak a jogegységgel való kapcsolatát kell vizsgálnia. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetősége. [12] Az alperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontja alapján az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés okán kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását, vitatva a Törvényszék bizonyíték-értékelésének és az azokból levont következtetéseinek a helyességét, jogszerűségét. A felülvizsgálati kérelem jogi érvei körében hangsúlyozta az ügyfél nyilatkozatának kiemelt szerepét, és annak jegyzőkönyvbe foglalt voltát, a jegyzőkönyv közokirat minőségét, s a megelőző eljárásban a tényállás tisztázás Ákr. 62. §ában meghatározott követelményeknek megfelelő teljesítését. [13] A Kúria kiemeli, hogy a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontjára alapított befogadási ok esetén a felülvizsgálati kérelmet benyújtó felet részletes indokolási kötelezettség terheli arra vonatkozóan is, hogy az általa állított eljárási szabályszegés miként hatott ki az ügy érdemére. A befogadási okra vonatkozó indokolásnak pedig el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól (Kfv.VII.37.357/2022/2., Kfv.VII.37.177/2023/2.). [14] Az alperes az általa hivatkozott befogadási okot a súlyos eljárási jogszabálysértés körében akként indokolta, miszerint az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés történt azáltal, hogy a Törvényszék a bizonyítékokat helytelenül értelmezte, azokból téves, megalapozatlan és jogszabálysértő következtetéseket vont le. A felülvizsgálati kérelem jogerős ítéletre vonatkozó érvei körében állított a jogerős ítélet vonatkozásában konkrétan megjelölt jogszabálysértéseket. A befogadási ok indokolása körében azt nem mutatta be, hogy a bizonyítékok helytelen értelmezése, valamint azokból téves, megalapozatlan és jogszabálysértő következtetések levonása miként hatott ki az ügy érdemére. A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelmek befogadhatósága vizsgálata tekintetében egységes, következetes a joggyakorlat, miszerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel a Kp. 118. §

(1)bekezdés a) pontja nem minden jogszabálysértés, hanem kizárólag az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [15] A Kúria rámutat arra, hogy a befogadás indokaként a Törvényszék bizonyítékértékelése és az azokból levont következtetései jogszabálysértő voltára alapított eljárási Kúria I.Kfv.37.751/2023/3 5 szabályszegés a felülvizsgálati kérelem befogadását kizárólag abban az esetben támasztja alá, ha a rendelkezésre álló iratok alapján az a következtetés vonható le, hogy a Törvényszék az általa figyelembe vett bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül értékelte, ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására nincs törvényes lehetőség (Kfv.I.37.431/2022/3., Kfv.II.37.220/2022/2., Kfv.II.37.760/2022/2., Kfv.III.37.028/2022/2., Kfv.III.37.687/2021/2., Kfv.IV.37.354/2022/2., Kfv.VII.37.037/2022/2.). Ugyanakkor jelen perbeli ügyben a Kúria a periratok alapján nem észlelt olyan kirívóan okszerűtlen értékelést vagy súlyos logikátlan következtetést, amely a bizonyítékok Törvényszék általi értékelését támadó felülvizsgálati kérelem befogadását indokolttá tenné, ezért az alperes által hivatkozott Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontja alapján a befogadás nem indokolt. [16] A Kúria a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján hivatalból vizsgálta, hogy az alperes által nem nevesített további befogadási okok megalapozzák-e a felülvizsgálati kérelem befogadását. [17] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontjában szabályozott befogadhatósági ok alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, míg a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, azonban annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.I.35.542/2021/2., Kfv.VII.37.025/2021/2., stb.), az meghaladottá vált. A Kúria úgy értékelte, hogy a perbeli ügy nem vet fel olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amelyben a jogegység megbomlásának veszélye fennállna vagy a kialakult joggyakorlat követése ne lenne támogatható, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontja szerinti ok nem alapozza meg. [18] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ab)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a felmerült jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír és a Kúria iránymutatása szükséges, vagy társadalmi jelentősége folytán a jogalanyok széles körét érinti. A befogadási ok fennállásának megállapítása igényli tehát, hogy a konkrét egyedi ügyben elfoglalt jogi álláspont ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással, hanem közvetve az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is iránymutatást adjon. A perbeli ügyben e körülmények nem állnak fenn, így a felülvizsgálati kérelem befogadását ez a befogadási ok sem indokolja. [19] A Kúria megállapította, hogy jelen perbeli ügyben az Európai Unió jogának közvetlen alkalmazása nem merült fel, így az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásnak szükségessége nem áll fenn, ezért a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ac)alpontjában meghatározott befogadási ok sem támasztja alá a felülvizsgálati kérelem befogadását. [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra az alperes nem hivatkozott, így nem is jelölt meg olyan, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai határozatot, illetve annak azt a részét, amelytől a jogerős ítélet azonos vitatott jogkérdésben eltérne, ezáltal a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel - indokolás hiányában - a Kúria hivatalból nem vizsgálhatta e befogadási ok fennállását. [21] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)és

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma Kúria I.Kfv.37.751/2023/3 6 [22] A bizonyítékok értékelésének, valamint a bizonyítékokból levont következtetéseknek a felülvizsgálati kérelem befogadási indokai körében állított helytelen, jogszabálysértő volta, mint az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés csak a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen értékelése esetén vezethet a felülvizsgálati kérelem befogadásához. [23] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [25] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest,
2. január
3. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró