Gfv.30268/2025/5 – Kúria

(1)és

(2)bekezdése szerinti diszpozitív szabályoktól, az objektív késedelem időtartamát a szerződés rendelkezéseit alapul véve kell megállapítani. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.268/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperes: cég1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Mester & Társa Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző: dr. Mester László ügyvéd) Az alperes: cím3 (cím4) Az alperes képviselője: Dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd (cím5) A per tárgya: kötbér A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla, Gf.II.20.031/2025/8/I. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Törvényszék, 4.G.20.361/2023/
2. számú ítélet Kúria VI.Gfv.30.268/2025/5/II 2 Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.502.484 (kétmillióötszázkétezer-négyszáznyolcvannégy) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a felperes mint megrendelő és az alperes mint kivitelező
3. május 31-én kivitelezési szerződést kötöttek „G.a” megnevezésű projekt néven a G..a megnevezésű ingatlan teljeskörű felújítására. A műszaki tartalmat a kivitelezési tervdokumentáció tartalmazta. A kivitelezési munkák felölelték az intézmény elektromos hálózatának felújítását, illetve bővítését is. [2] Az elektromos hálózattal kapcsolatos munkákkal összefüggésben az cég2-hez először a felperes képviselője nyújtott be igényt, amelyet az igénybejelentő nyomtatvány hibás kitöltése miatt
4. június 10-én elutasítottak. Ezt követően már az alperes alvállalkozója végezte az elektromos árammal kapcsolatos adminisztrációt is. [3] A szerződés 9.
5. pontjában a felek késedelmi kötbért kötöttek ki, amely a teljesítési határidő eredménytelen lejárta utáni első naptól volt esedékes, napi mértéke a vállalkozói díj 1%-a volt azzal, hogy a teljes kötbér összege nem haladhatta meg a nettó vállalkozói díj 15%át. [4] A munkaterületet a felperes
6. június 14-én adta át az alperesnek. A műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének határideje eredetileg a munkaterület átadását követő
7. nap volt, amelyet a felek a
8. június 2-i szerződésmódosítással a
9. naptári napra Kúria VI.Gfv.30.268/2025/5/II 3 módosítottak. [5] A szerződés szerint a teljesítési határidő lejártát követően kerül sor a műszaki átadásátvételi eljárásra. Az ott feltárt hibákat, illetve hiányosságokat az alperesnek 30 napon belül kell javítani. A lezárással egyidejűleg az alperes köteles a teljeskörű megvalósulási tervdokumentáció átadására, ez minősült a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásának. [6] Az alperes
10. július 6-án a beruházást készre jelentette. Ugyanezen a napon az építés- műszaki ellenőr
11. július 13-ra kitűzte a műszaki átadási eljárás megkezdését azzal, hogy az eljárás tervezett befejezésének időpontja
12. augusztus
13. [7] A helyszíni bejárásról a felperes által készített (az alperesnek csak később átadott) jegyzőkönyv szerint a felek hibalistát vettek fel. A hibalistát a felperes igazolható módon nem küldte meg az alperesnek. Az első bejárást követően a felek többször is egyeztettek, majd a felperes részéről eljáró személy több alkalommal járt a helyszínen, több alkalommal rögzített hibákat, ezt az alperes részére átadta, és további kooperációra is sor került. A javítások ezen időszak alatt folyamatosak voltak. A felperes képviselője
14. július 19-én e-mailben tájékoztatta az alperest arról, hogy „a mai napon kezdik meg a hibalista összeállítását”.
15. augusztus 12-én a műszaki ellenőr egy jegyzőkönyvet vett fel, amelyben tájékoztatta a feleket arról, hogy a hibák kijavítása nem történt meg teljeskörűen. [8]
16. augusztus 26-án újabb jegyzőkönyv készült, amelyet a felek, illetve a képviselőik csak részben írtak alá. E jegyzőkönyv szerint a hibák kijavítása megtörtént, az átadás-átvételi eljárás lezárult. A lezárással egyidejűleg a teljeskörű megvalósulási dokumentáció nem került átadásra. A jegyzőkönyv kitért az elektromos ellátásra is akként, hogy az azzal kapcsolatos késedelem oka az cég
17. késedelme, ez a szerződő felek egyikének sem róható fel, a késedelem sem vállalkozói, sem megrendelői, sem alvállalkozói körre nem hárítható át. [9] Az áramszolgáltatás végleges bekapcsolására
18. november 14-én került sor, ezen időpontig az intézmény ideiglenes áramról zavartalanul működött. Az alperes az építészeti és a gépészeti tervdokumentációt
19. november 21-én, az elektromos árammal kapcsolatos tervdokumentációt és megvalósulási tervet 2022 decemberében, illetve a liftre vonatkozó műszaki dokumentáció még későbbi időpontban adta át a felperes részére. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [10] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a Polgári Törvénykönyvről szóló
20. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:186., 6:189., 6:
21. §-a, valamint a kivitelezési szerződés 9.2 és 9.
22. pontja alapján 63.230.700 forint késedelmi kötbér és annak
23. augusztus 28-tól a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére. [11] Arra hivatkozott, hogy a módosított kivitelezési határidőhöz képest – a műszaki átadás-átvételi eljárás 30 napos időtartamára figyelemmel – a hiba és hiánymentes műszaki Kúria VI.Gfv.30.268/2025/5/II 4 átadási határidő
24. augusztus
25. volt. A műszaki átadás-átvétel megkezdésének napján,
26. július 13-án felvett jegyzőkönyv szerint hibalista készült (1/F/6.). A
27. augusztus 12-i, a műszaki ellenőr által felvett jegyzőkönyv szerint a hibák kijavítása nem történt meg megfelelő minőségben és teljeskörűen. Ezzel összhangban álló bejegyzést tett a műszaki ellenőr az építési naplóba is. A hiba és hiánymentes teljesítésre – az alperes által is elismerten – csak
28. augusztus 26-án került sor (1/F/
29. alatti végszámla, kivitelezői, felelős műszaki vezetői nyilatkozat). Az alperes késedelmi kötbérigényt megalapozó kivitelezési késedelme 14 nap. [12] A kivitelezési szerződés értelmében az alperes feladatát képezte egy új, végleges (áramváltós) mérési hely kialakítása is. Az alperesnek cég2.-nél folyamatban lévő eljárással kapcsolatban adott félrevezető tájékoztatása alapján rögzítették, hogy a végleges áramra történő bekötés az E.ON késedelme miatt nem valósulhatott meg, amit a felek a szerződő feleken kívülálló oknak minősítettek. Emiatt került sor a műszaki átadás-átvétel lezárására. A felperesnek csak utóbb jutott tudomására, hogy az alperes alvállalkozója önhibájából csak
30. augusztus
31. után adta be az E.ON-hoz a szükséges dokumentumokat, emiatt a rákötésre csak
32. november 14-én került sor.
33. augusztus
34. és
35. szeptember
36. (az iratok benyújtása) között további 21 nap késedelmi kötbért megalapozó alperesi késedelem merült fel. A nettó vállalkozói díj 1%-ában meghatározott napi késedelmi kötbér összege 4.215.380 forint, a 15%-os kötbér maximum a kereset szerinti összeg. [13] Az alperes tudatában volt a javítandó hibáknak, ezt az elektronikus építési napló bejegyzései igazolják;
37. július 13-án meg is kezdte a hibák javítását, ami egészen
38. augusztus 26-ig tartott. [14] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Többek között arra hivatkozott, hogy a szerződés 9.
39. pontjára történő felperesi hivatkozás értelmezhetetlen, mert az átadás-átvételi eljárás megkezdésére nem késedelmesen került sor. A kivitelezési szerződés 9.
40. pontja sem csorbult, nem valósult meg késedelmi kötbért megalapozó, az alperesnek felróható késedelem. Egyebek mellett előadta, hogy a felpereshez benyújtott számláit a felperes teljeskörűen kiegyenlítette. Ez – figyelemmel a szerződésben rögzített, a kifizetés feltételeire vonatkozó rendelkezésekre – önmagában igazolja, hogy hiba- és hiánymentesen, határidőben teljesített, és az eljárása nem volt felróható. Az 1/F/
41. szám alatt csatolt hibalistát nem kapta meg, annak dátuma sem valós. Nem volt olyan bejárás, ahol az ő jelenlétében felvettek volna hibalistát. A hibalista felvételére – a kötelezett késedelmét kizáró módon – jogosulti késedelemmel került sor. A 9/A/
42. szám alatt csatolt e-mail maga igazol minimum hatnapos jogosulti késedelmet. Az első- és másodfokú ítélet [15] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [16] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet a per főtárgya vonatkozásában részben megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy 15 Kúria VI.Gfv.30.268/2025/5/II 5 napon belül fizessen meg a felperesnek 59.015.320 forintot és ezen összeg után
43. augusztus 28-tól számított késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyta. [17] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás kiegészítését követően a fellebbezést a 14 napi késedelmi kötbérigény vonatkozásában megalapozottnak találta, figyelemmel arra, hogy a felperes ilyen tartamú objektív késedelmet igazolt, míg az alperes kimentése sikertelen volt. [18] A másodfokú bíróság nem találta alaposnak az alperes fellebbezés hiányosságára vonatkozó fellebbezési ellenkérelmét. Rámutatott, a polgári perrendtartásról szóló
44. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) –
45. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.)
46. §-ával megállapított,
47. január 1-től hatályos –
48. §

(1)bekezdés d) pontja már nem írja elő a fellebbezés tartalmi elemeként az anyagi vagy eljárási jogszabálysértés jogszabályhely megjelölésével történő feltüntetését, a Pp. 371. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti követelmény pedig teljesült. [19] A másodfokú bíróság rögzítette, az alperes a módosított véghatáridőt betartva jelentette készre

1. július 13-án a teljesítést. A felperes a keresetét a kivitelezési szerződés 9.
2. pontja szerinti véghatáridő elmulasztására alapította, és csak a 9.
3. pontban szereplő utaló rendelkezés amiatt jelölte meg keresete jogalapjaként a 9.
4. pontot is, mert a késedelmi kötbér feltételeit ez a rendelkezés részletezte. A kivitelezési szerződés 4.
5. pontja – a Ptk. 6:
6. §

(2)bekezdésével összhangban – a műszaki átadás-átvétel időtartamát legfeljebb 30 napban határozta meg. A teljesítési véghatáridő ennek megfelelően

1. július
2. napjához viszonyítottan
3. augusztus
4. napja volt. A kivitelezési szerződés 9.
5. pontja az eredeti teljesítési határidő végétől a hiba kijavításáig terjedő időtartamot késedelmi kötbért megalapozó teljesítési késedelemnek minősítette. Ebből következően – a Ptk. 6:
6. §

(2)bekezdésétől eltérően – nem az átadás-átvételi eljárás megkezdése, hanem annak hiánytalan és hibamentes befejezése minősült a kivitelezési szerződés határidőben történő teljesítésnek. Emellett a kivitelezési szerződés 4.

1. pontja értelmében a műszaki átadás-átvételi eljárást a véghatáridőig végső teljesítésigazolással le is kellett zárni, ellenkező esetben a kivitelező teljesítési késedelme fennáll. [20] A felek szerződése a Ptk. diszpozitív szabályától eltérve a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó hibák esetére is lehetővé tette a felperes részére az átvétel megtagadását. A kivitelezési szerződés 4.
2. pontja értelmében a teljesítés véglegesítésére akkor kerülhetett sor, ha a szerződés tárgyát képező kiviteli munkák összességének sikeres, mindenféle hiba- és hiánymentes műszaki átadás-átvétele megvalósult, valamint a kivitelező átadta a megvalósulási tervdokumentációt a megrendelő részére. [21] A felek jogviszonyát a késedelmi kötbérigény vonatkozásában meghatározó rendelkezések alapján a jogvita elbírálásához elsőként az objektív késedelem tartama volt meghatározandó, második lépésként az volt vizsgálandó, hogy az objektív késedelemből mennyi a vállalkozónak felróható szubjektív késedelem időtartama (BH
3. 225.). Az előbbi vonatkozásában a bizonyítási kötelezettség a felperest, az utóbbi vonatkozásában – a Ptk. 6:
4. § második mondatában foglaltak szerint – a kimentést megalapozó tények igazolásával az alperest terhelte (BH
5. 156., BH
6. 224.). Kúria VI.Gfv.30.268/2025/5/II 6 [22] A tervezett véghatáridőhöz képest – ide nem értve az cég
7. általi bekötés és a megvalósulási dokumentáció átadásának kérdését – a hiba- és hiánymentes műszaki átadásátvételre
8. augusztus 26-án került sor. Az átadás-átvételi eljárás lezárása a felperes erre vonatkozó döntésének alperessel történő közlésével ekkor történt meg. A késedelem 14 nap. A lezárás tényére és az erre vonatkozó döntés alperessel aznap megtörtént (nem vitatott) közlésére figyelemmel a 14 napi késedelem vonatkozásában nincs jelentősége annak, hogy a lezárásról szóló átadás-átvételi jegyzőkönyvet mikor állították ki. [23] A másodfokú bíróság – szemben az elsőfokú bírósággal – nem osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a hiányosságok fennállta mellett a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárása hátterében a felek – ráutaló magatartásban megnyilvánuló – olyan tartalmú megállapodása állna, amellyel a szerződés végső határidejét módosították, illetve a késedelmes teljesítésre vonatkozó kötbér rendelkezéseket félretették volna. Az alperes maga sem hivatkozott konkrét megállapodásra. Késedelmének hiányát a felperes jogosulti késedelmét állítva vitatta, ennek bizonyítékaként pedig arra hivatkozott, hogy életszerűtlen, hogy a felperes az alperes teljesítési késedelmének fennállta esetén ne vonta volna le a késedelmi kötbért a vállalkozói díjból. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban a kötbér beszámításának elmaradása önmagában nem igazolja a végső határidő felek általi módosítását, és nem tekinthető joglemondásnak sem. A kötbérigény beszámítása nélkül történt felperesi teljesítésre egyebekben magyarázatot adott név1 tanúvallomása, amely szerint a pályázati kiírás értelmében a kötbér összege nem volt levonható a vállalkozói díjból, így a végszámlát teljeskörűen kifizették. [24] A másodfokú bíróság hangsúlyozta, a kivitelezési szerződés módosítására az elsőfokú ítéletben írt módon, az alakiságok mellőzésével azért sem kerülhetett sor érvényesen, mert ez nem felelt volna meg a közbeszerzésekről szóló
9. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) kógens alaki előírásainak [Kbt.
10. §
11. pont;
12. §

(1)és

(2)bekezdés; 46.§

(1)bekezdés], illetve a szerződés 11.

1. pontjában foglaltaknak. A Ptk. 6:
2. §

(2)bekezdése szerinti feltételek sem valósultak meg, mert a szerződés alakiság mellőzésével történt módosításának megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából nem jött létre.

1. augusztus 26-át követően már nem folytak kivitelezési munkák, mindkét fél érdeke az átadásátvételi eljárás lezárását, és nem a végső teljesítési időpont kitolását diktálta, a felperes oldalán a pályázat teljesítése, az alperes részéről a vállalkozói díj kifizetése miatt. A műszaki átadás-átvételi eljárás lezárására amiatt került sor a kivitelezési szerződésben rögzített valamennyi feltétel teljesülésének hiánya ellenére, mert a felperes abban a tudatban volt, hogy a végső áramellátáshoz szükséges szerződési kötelezettségét az alperes már teljesítette, és a további teendők már kizárólag az cég2.-t terhelik. [25] A felperes fenti eljárása nem értelmezhető kiterjesztően, a
2. augusztus 26-ig bekövetkezett 14 napi hibajavítási késedelem késedelmi kötbér jogkövetkezménye vonatkozásában joglemondásként, csak akként, hogy a felperes azt fogadta el, hogy a teljesítés rendeltetésszerű használatot már nem érintő és további kivitelezést nem igénylő hiányosságai később teljesülnek [Ptk. 6:
3. §

(3)bekezdés]. [26] A másodfokú bíróság megállapította, az igazolt 14 napi objektív kivitelezési késedelemmel szemben az alperes nem tudott sikerrel kimentést megalapozó körülményt igazolni. Az alperes érvelésével szemben a kivitelezési szerződés 9.

1. pontja értelmében a teljesítési határidőtől
2. augusztus 26-ig eltelt 14 napi hibajavítási idő (kivitelezői teljesítési késedelem) önálló kötbérköteles időszak, függetlenül az átadás-átvételi lezárásának Kúria VI.Gfv.30.268/2025/5/II 7 időpontjától, a végleges áramellátás megvalósításának késedelmétől. [27] Az alperes a kijavítási késedelem kapcsán - jogosulti késedelemként – a hibalista hiányára hivatkozott. Álláspontja szerint a felperes nem jelölte meg (még a keresetében sem) azt, hogy mi nem volt megfelelő minőségű, minek a javítása maradt el. A hibalistát nem adták át a részére, és nem volt olyan bejárás sem, ahol a felek együtt vették volna fel a hibákat. Kijavítatlan hibákra az építési napló keresetlevélhez csatolt bejegyzése sem utalt. [28] A másodfokú bíróság szerint a per adatai nem igazolták az alperes védekezését. A kivitelezési szerződés 4.
3. értelmében a felek írásbeli jegyzőkönyvet voltak kötelesek készíteni a műszaki átadás-átvételről, amelyben felsorolják a jelenlévő személyeket, a műszaki átadás-átvétel során feltárt hibákat, azok kijavításának tervezett időpontját, vagy határidejét, illetve egyéb megállapításaikat A hivatkozott rendelkezés nem csak a megrendelő, hanem a felek közös intézkedési kötelezettségét írta elő a feltárt hibák rögzítése vonatkozásában. A
4. július 13-án felvett, mindkét fél által aláírt jegyzőkönyv szövegében ugyan nem szerepel a hibalista tartalma, de a jegyzőkönyv III.
5. pontja az építmény sikeres műszaki átadás-átvételéhez a hibalistában felsorolt feladatokat minősítette befejezendőnek, míg a III.
6. pont az azon a napon érvényes hibalistára és annak
7. augusztus
8. napján kezdődő felülvizsgálatára utalt. Ebből következik, hogy a hibalistának léteznie kellett, amelyet a műszaki ellenőr tanúvallomásából kitűnően utólag, a fenti bejáráson készült jegyzetek alapján készítettek el. [29] A műszaki ellenőr tanúvallomásán túl ugyan nincs más közvetlen bizonyíték a hibalista alperes részére történő megküldésére, ennek ellenére – a per egyéb adatai alapján – a másodfokú bíróság elfogadta a felperes azon érvelését, hogy az alperes szükségszerűen tisztában volt azzal, hogy mi képezi a műszaki átadás-átvétel lezárásához szükséges hibajavítás tárgyát, és azt is, hogy e listának (természetéből fakadóan) nem kellett véglegesnek lenni. Az alperes volt az, aki
9. július
10. napjával készre jelentette a projektet, azt hibátlannak tekintette. Ezzel szemben a 11/F/
11. alatt csatolt építési naplóbejegyzések
12. július 13-tól számos szakipari ágat felölelő javítási munkát rögzítenek
13. július
14. és
15. augusztus
16. közötti időszakra. A hibák mibenléte a kivitelezés menetében nem volt a felek között vitás. Az építési napló nem tartalmaz az alperes részéről bejegyzést arra vonatkozóan, hogy nem kapott hibalistát, nem tudja mit kell javítani. Az építési napló által dokumentált javításokra egyeztetett hibák („hibalista”) hiányában nyilvánvalóan nem is kerülhetett volna sor. A 2., 3., 4.,
17. műszaki átadás-átvétel hiánypótlási eljárás jelenléti íve szerint az alperes ügyvezetője részt vett a hiánypótlási eljárásokon (bejárásokon), ezáltal igazolt az is, hogy a felek között a hibák kijavítása tárgyában folyamatos volt az egyeztetés. A felülvizsgálat időpontjában (
18. augusztus 12.) az építési napló műszaki ellenőri bejegyzése is a hibalistán szereplő hibák javításának nem megfelelő és nem teljeskörű voltára utalt a műszaki átadás lezárásának akadályaként (1/F/7.). Erre sem reagált az alperes. Az 1/F/
19. alatt csatolt - az alperes által aláírt műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv
20. pontja is a hibalistán rögzített hibák teljeskörű kijavítására utalt (1/F/17.). [30] A fentiekkel szemben a másodfokú bíróság súlytalannak találta a 9/A/
21. alatti,
22. július 19-én kelt felperesi e-mail („a mai napon kezdik meg a hibalista összeállítását”) megfogalmazását. Az e-mailt író felperesi munkavállaló vallomása alátámasztotta ugyanis a felperes azon állítását, hogy az ott írtak alatt a „hibalista hibalistája”, azaz a hibalista kiegészítése volt értendő. Kúria VI.Gfv.30.268/2025/5/II 8 [31] Mindezért a másodfokú bíróság megállapította, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárás tervezett lezárásához képest a hibák javítása
23. augusztus 26-ig tartott, így a kivitelezési szerződés 9.
24. pontja alapján az eredeti teljesítési határidő végétől a hiba kijavításáig terjedő 14 napos időtartamra az alperes késedelmi kötbér fizetésére köteles. [32] A másodfokú bíróság a késedelmi kötbér alapját képező további 21 nap kérdésében viszont – részben eltérő indokok alapján, a felperes tévedésre alapított megtámadásának hiányában – osztotta az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontját, hogy a végleges áramellátás engedélyeztetésével összefüggő alperesi késedelem miatt a felperes kötbérigénnyel nem léphet fel alappal. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [33] Az alperes felülvizsgálati kérelmében – tartalma szerint – a jogerős ítélet keresetnek helyt adó rendelkezésének hatályon kívül helyezését és a tekintetben is az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [34] Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 6:
25. §

(1)bekezdését, 6:48. §

(1)-

(4)bekezdését, 6:86. §

(1)bekezdését, 6:150. §

(2)bekezdését, 6:

1. §-át, 6:
2. §

(1)-

(4)bekezdését, 6:

1. §-át, 6:
2. §-át, a Pp. 80., 83.,
3. §-át,
4. §

(1)bekezdését,

1. §-át,
2. §

(1)bekezdését és 371. § (

1. l)bekezdés
2. d)pontját. Ellentétes továbbá az Új Pp. Konzultációs Testület 20. számú állásfoglalásával, a kivitelezési szerződés 4.4. pontjával, 8.5. pont első bekezdésével, 8.14. pontjának utolsó bekezdésével, 9.2.és 9.3. pontjával, valamint a Kúria Pfv.20.192/2018/7. számú precedens határozatával. [35] Az alperes eljárási szabálysértésként elsősorban arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság jelentősen túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, valamint a felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátait túllépve gyakorolta. A Pp. 371. §

(1)bekezdés d) pontjával ellentétesen állapította meg, hogy a felperes fellebbezése nem volt hiányosnak tekinthető. A felperes ugyanis nem jelölte meg a fellebbezésében a megsértett jogszabályhelyeket, annak ellenére, hogy az elengedhetetlen tartalmi eleme a fellebbezésnek. Ezt támasztja alá az Új Pp. Konzultációs Testületének

1. állásfoglalása is. [36] Az alperes előadta továbbá, hogy a felperesi kereset (és a fellebbezés sem) nem irányult 14+21, azaz 35 nap késedelem elbírálására. [37] Helytelenül állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felek szerződése a Ptk. 6:
2. §

(3)bekezdésétől eltérve a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó hibák esetére is lehetővé tette a felperes részére az átvétel megtagadását. Ez a megállapítás iratellenes, kifejezetten ellentétes a vállalkozási szerződés 4.

1. pontjával. Amennyiben a másodfokú bíróság ezt a rendelkezést helyesen értelmezi, úgy az az elsőfokú ítélet helybenhagyását eredményezte volna. Kúria VI.Gfv.30.268/2025/5/II 9 [38] A másodfokú bíróság elmulasztotta figyelembe venni egyrészt azt, hogy nem volt megfelelő hibalista, illetve a műszaki eljárás során hibalista hibalistái készültek, másrészt pedig azt, hogy az cég
2. mint a felektől független harmadik fél késedelme okozta az átadás késedelmét. Tévesen értelmezte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, így az eljárás során csatolt e-mailt arról, hogy a hibalista felvétele csupán
3. július 19-én kezdődött meg, illetve név1 és név2 tanúk egymásnak is ellentmondó vallomásait. Azt kellett volna megállapítania, hogy fogalmilag kizárt késedelmen belüli késedelemről beszélni. [39] A jogerős ítélet ellentétes a Kúria felülvizsgálati kérelemben hivatkozott közzétett határozatával, mert aszerint a késedelmi kötbérigény elbírálásakor az objektív késedelemből, vagyis a kötelezetti késedelem tényleges időtartamából kell kiindulni. Az objektív késedelem meghatározása szempontjából annak van jelentősége, hogy a szerződésben kikötött teljesítési határidő lejárta és az eredményes átadás-átvételi eljárás megkezdésének napja között mennyi idő telt el. A vállalkozó a felróhatóság hiányának bizonyításával a kötbérfizetési kötelezettség alól kimentheti magát, az objektív és a szubjektív késedelem időtartama egymástól eltérhet. Ezt azonban a másodfokú bíróság elmulasztotta vizsgálni, illetve tévesen értelmezte, amikor azt rögzítette, hogy alperes kimentése eredményre nem vezetett. [40] A hibalisták kapcsán ugyancsak elmulasztotta a körülményeket teljeskörűen értékelni a másodfokú bíróság. A jogerős ítélet [48] és [49] bekezdései iratellenes megállapításokat tartalmaznak. Azokat cáfolják a
4. számú jegyzőkönyvben rögzített tanúvallomások. A másodfokú bíróság nem fogadhatta volna el név1 elfogult és a többi tanúval ellentétes tanúvallomását, amellyel lerontotta a saját maga által keletkeztetett okirati bizonyítékot. A másodfokú bíróság azt sem indokolta meg, hogy az egyéb nyilatkozatokat és tanúvallomásokat miért hagyja figyelmen kívül. név1 maga igazolta, hogy nem készült el a bejáráskor a hibalista, ugyanakkor azt sem tudta igazolni felperesi oldal, hogy a műszaki ellenőr mikor küldött hibalistát az alperesnek. Azt nyilatkozta, hogy „nem tudok egy időpontot megjelölni, amikor teljes hibalista lett volna”. Mindezekből az következik, hogy július
5. előtt még nem volt teljes hibalista, ami az alperes egyidejű késedelmét kizárja, azaz az alperes sikerrel kimentette magát. [41] Alapvetően téves a jogerős ítélet azon megállapítása, hogy a tervezett véghatáridőhöz (2022 augusztus 12.) képest – ide nem értve az E.ON-os bekötés és a megvalósulási dokumentáció átadásának kérdését – a hiba- és hiánymentes műszaki átadás-átvételre
6. augusztus 26-án került sor, ugyanis a hiba- és hiánymentes műszaki átadás nem történhet meg az E.ON bekötés nélkül, így arra nem
7. augusztus 26-án, hanem
8. november 21-én került sor. Az, hogy a megrendelő műszaki ellenőre neki felróhatóan a szerződésben írtaktól jogellenesen eltérve úgy döntött, hogy az átadás-átvételi eljárást lezárja, az alperesnek nem róható fel, azért az alperest marasztalás nem terhelheti. [42] A másodfokú bíróság valótlan és iratellenes következtetést vont le áramellátással kapcsolatosan is, ugyanis az alperesi oldalt nem terhelte mulasztás az E.ON eljárással összefüggésben. [43] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Hangsúlyozta, az alperes felülvizsgálati kérelme az általa megjelölt több jogszabálysértésre vonatkozóan nem tartalmaz jogi érvelést, csak állításokat, amelyekkel kapcsolatban egyetlen esetben sem fejtette ki releváns jogi indoklását. Ennek fényében nem lehet megállapítani, hogy az alperes milyen okból tartja ezen jogszabályok megjelölésével Kúria VI.Gfv.30.268/2025/5/II 10 jogszabálysértőnek a másodfokú ítéletet. Az alperes jogi érvelése továbbá több ponton hiányos, így például azt sem fejtette ki, hogy a tanúk vallomásait mennyiben tartja ellentmondónak. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében csak hivatkozott iratellenességre, de konkrétan nem jelölte meg, hogy a másodfokú bíróság döntése mely iratokkal, okirati bizonyítékokkal áll ellentétben. Felülmérlegelésnek a felülvizsgálati eljárásban egyébként sincs helye. [44] A felperes nyomatékosan hivatkozott a kivitelezési szerződés 9.
9. pontjában írtakra, amely szerint az eredeti teljesítési határidő végétől a hiba kijavításáig terjedő időtartamot a kivitelező teljesítési késedelmének kell tekinteni. Hangsúlyozta, hogy a másodfokú bíróság az E.ON eljárással kapcsolatos további késedelemből származó, a felperes által állított további 21 napos késedelmet nem találta megalapozottnak. A Kúria döntése és jogi indokai [45] A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését a Pp.
10. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálta, és azt abban írt – az alábbiak szerint érdemben vizsgálható – okokból nem találta jogszabálysértőnek. [46] A felülvizsgálat kereteit illetően elsődlegesen azt volt szükséges tisztázni, hogy bár az alperes a felülvizsgálati kérelme petitumát akként fogalmazta meg, hogy a Kúria a „jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és hozzon új határozatot akként, hogy teljes egészében utasítsa el felperes keresetét”, az alperesnek a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmét a meghozott első- és másodfokú határozat tükrében a Pp. 110. §

(3)bekezdése alkalmazásával – tartalma alapján – csak akként lehetett értelmezni, hogy az alperes kizárólag a felperes keresetének helytadó részében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és e tekintetben is az elsőfokú ítélet helybenhagyását, a felülvizsgálati kérelme nem érintette a felperes keresetét ezt meghaladóan jogerősen elutasító rendelkezést. Az elsőfokú bíróság ugyanis a felperesnek az alperes 14 + 21 napos késedelmére alapított, a szerződés szerinti késedelmi kötbér maximum összegében meghatározott keresetét teljes egészében elutasította, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet teljeskörűen támadó felperesi fellebbezés alapján a 14 napra vonatkozó kötbérigény tekintetében részben megváltoztató és a keresetnek helyt adó, ezt meghaladóan a keresetet elutasító döntést helybenhagyó ítéletet hozott (bár az ítélete rendelkező részéből ez utóbbi rendelkezés kimaradt, az indokolásból a fenti tartalmú döntése kétségmentesen megállapítható volt). A felülvizsgálati eljárás tárgyát ezért kizárólag a jogerős ítélet keresetnek helyt adó rendelkezésének felülbírálata képezte a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okok alapján. [47] A 14 napos késedelem alapját az új mérési hely kialakításával és az ezzel kapcsolatos, az cég2.-nél szükséges eljáráson kívüli hibák késedelmes kijavítása képezte, míg az állított további 21 napos késedelem alapjaként a felperes az alperes cég2. előtti, az áramellátással kapcsolatos ügyintézési késedelemét jelölte meg. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében többek között részletesen kitért arra is, hogy miért tekinti iratellenesnek és tévesnek a másodfokú bíróságnak az E.ON ügyintézéssel kapcsolatos tényállás kiegészítését Kúria VI.Gfv.30.268/2025/5/II 11 (felülvizsgálati kérelem 14 oldal első bekezdése). A Kúria a jogerős ítéletben az áramellátással összefüggésben az alperes véleménye szerint téves megállapításokkal kapcsolatos felülvizsgálati hivatkozásokat nem vizsgálta, tekintettel arra, hogy a fentiek szerint a felperes erre alapított keresetét jogerősen elutasító ítéleti rendelkezés nem képezi a felülvizsgálati eljárás tárgyát. [48] A Kúria a felülvizsgálati eljárás keretei vonatkozásában továbbá kiemeli azt is, a Pp. 413. §

(1)bekezdés b) pontját értelmező következetes gyakorlata értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő tartalmi kelléke a megsértett jogszabályhely megjelölése és annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja, azaz a jogszabálysértés tartalmi körülírása, a felülvizsgálatot benyújtó fél jogi álláspontjának kifejtése (Kúria Pfv.22.488/

1. – BH
2. 53., Gfv.30.577/2016/
3. – BH
4. 196.). Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a Pp.-ben meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesülnek (Kúria Pfv.20.301/
5. – BH
6. 307.). A Kúria ezért nem vizsgálta azon jogszabályi rendelkezések állított megsértését sem, amelyek tekintetében a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazott semmilyen indokolást [ezek a következők: a Ptk. 6:
7. § (késedelmi kamat), a Ptk. 6:
8. § (kötbérigény kamata), a Pp.
9. és
10. § (a perköltség fogalma, viselése) és a Pp.
11. § (bizonyítás nélkül megállapítható tények)]. [49] A Kúria a felülvizsgálati kérelem érdemben vizsgálható hivatkozásai közül először az állított eljárási szabálysértéseket vizsgálta, elsőként azt, hogy helytállóan tekintette-e a másodfokú bíróság a felperes elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezését érdemi elbírálásra alkalmasnak, vagy azt a tartalmi hiányossága, az elsőfokú bíróság által megsértett jogszabályhelyek feltüntetése hiányában vissza kellett volna-e utasítania. A Kúria egyetértett a másodfokú bíróság álláspontjával és a Mód. tv.
12. §-ával megállapított,
13. január 1-jétől hatályos Pp.
14. §

(1)bekezdés d) pontjával kapcsolatos indokaival. A jogszabály szövegéből ugyanis ekkor kikerült a fellebbezés kötelező tartalmi elemeként a „jogszabályhely megjelölésével” korábbi normatartalom, és azt az alperes sem állította, hogy a fellebbezés szövegesen nem tartalmazta az anyagi vagy eljárási jogszabálysértések megjelölését. [50] A Kúria rámutat, az Új Pp. Konzultációs Testülete a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott 20. számú állásfoglalását még a Pp. 2020. december 31-ig hatályos megszövegezése alatt, 2018. január 12-én hozta meg, amely az akkori normaszöveg alapján adott, egyebekben kötelező erővel nem rendelkező iránymutatást a gyakorlat számára. A jelen perben alkalmazandó Pp. 371. §

(1)bekezdés d) pontjával kapcsolatban a Kúria Pf.24.583/2022/

1. számú, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatában – a jelen jogerős ítélettel egyezően – foglalt állást. Eszerint a módosítás eredményeként
2. január 1-jétől a Pp.
3. §

(1)bekezdés d) pontja a fellebbezéstől már csak azt várja el, hogy megjelölje azt az anyagi, illetve eljárási jogszabálysértést, amelyre a fellebbezését alapítja. A megsértett konkrét jogszabályhely megjelölése tehát ettől kezdve nem kötelező tartalmi eleme a fellebbezésnek: abban elegendő e körben az állított jogszabálysértés tartalmi körülírása és a fellebbező arra vonatkozó jogi álláspontjának ismertetése. A másodfokú bíróság tehát eljárási szabálysértés nélkül bírálta el a felperes fellebbezését. [51] Az alperes megalapozatlanul hivatkozott a Pp. 342. §

(1)bekezdésének, az érdemi döntés korlátainak, valamint a Pp.

1. §-ának, a másodfokú bíróság felülbírálati jogköre korlátainak a megsértésére is. E tekintetben a felülvizsgálati kérelme azt tartalmazta, hogy „a Kúria VI.Gfv.30.268/2025/5/II 12 felperesi kereset (és a fellebbezés sem) nem irányult 14 + 21, azaz 35 nap késedelem elbírálására”. Ez a megállapítás azonban iratellenes jelen határozat [46]-[47] bekezdéseiben írtak szerint. Az alperes egyebekben nem fejtette ki, hogy álláspontja szerint mire irányult a felperes keresete, illetve a fellebbezése, és azokon mennyiben terjeszkedett túl a másodfokú bíróság. [52] Az alperes a később kifejtettek szerint alaptalanul hivatkozott a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével megállapított tényállás körében eljárási szabálysértésre is. [53] Az alperes érdemben vizsgálható módon anyagi jogi szabálysértésként a szerződés értelmezésére, a közbenső szerződésszegésre, a kötelezetti késedelemre, az átadás-átvételi eljárásra, valamint a kötbérre vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozott. A Kúria az anyagi jogi hivatkozásokat sem találta megalapozottnak az alábbiak szerint. [54] Tévesen hivatkozott az alperes arra, hogy a kivitelezési szerződés rendelkezéseiből nem következik a jogerős ítéletnek az a megállapítása, hogy a felek a Ptk. 6:
2. §

(2)és

(3)bekezdésétől eltérve a szerződés 4.

1. és 9.
2. pontjaiban egyrészt a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó hibák esetére is lehetővé tették a felperes részére az átvétel megtagadását, másrészt nem az átadás-átvételi eljárás megkezdését, hanem annak hiánytalan és hibamentes befejezését minősítették a kivitelezési szerződés határidőben történő teljesítésének. Az alperes a jogerős ítélet e megállapításának a cáfolatára a szerződés 4.
3. pontjára hivatkozott, azonban nem fejtette ki sem azt, hogy az idézett 4.
4. pont szerinte mennyiben támasztja alá azt, hogy a felek nem tértek el a Ptk. diszpozitív szabályától, sem azt, hogy álláspontja szerint akkor miként kell értelmezni a másodfokú bíróság által felhívott szerződéses rendelkezéseket. A Kúria kiemeli, a 4.
5. pont is tartalmazza azt, hogy a szerződés végteljesítésére egyéb feltételek mellett „mindenféle hiba és hiánymentes” műszaki átadásátvétel megvalósulása esetén kerülhet sor. A fentieken túl a másodfokú bíróság helyes szerződés értelmezését támasztja alá a szerződés 9.
6. pontja is, amely kifejezetten rendelkezik arról, hogy az eredeti teljesítési határidő végétől a hiba kijavításáig terjedő időtartamot a kivitelező teljesítési késedelmének kell tekinteni, még egyértelműbbé téve, hogy mindaddig, amíg a feltárt hibák kijavítása nem történik meg, nincs végteljesítés, azaz az alperes kötbérterhes késedelemben van. [55] Az alperes alaptalanul hivatkozott a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével megállapított tényállásra és az abból levont jogi következtetés megalapozatlanságára abban a körben, hogy a másodfokú bíróság iratellenesen állapította meg, miszerint a felperest nem terhelte a kötelezetti késedelmet kizáró jogosulti késedelem. Az alperes változatlanul állította, hogy a hibalistát a felperes nem, illetve késve bocsátotta a rendelkezésére, ezért az alperes terhére nem állapítható meg szubjektív késedelem. [56] A Pp.
7. §

(1)bekezdésének állított megsértésével összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a következetes gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban – annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt – általában nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésének (Kúria Gfv.30.094/2020/8.; Pfv.20.804/2020/10., BH

1. 179., Gfv.30.545/2021/4, Gfv.30.094/2020/8., Gfv.30.323/2013/5., BH
2. 119, BH
3. 403). A tényállás tisztázása, a bizonyítékok mérlegelése és értékelése a jogerős ítéletet hozó bíróság feladatkörébe tartozik. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a tényállást csak akkor módosíthatja vagy egészítheti ki, ha az iratellenes, okszerűtlen megállapításokat tartalmaz, vagy önmagával logikai ellentmondásban áll, illetve a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül Kúria VI.Gfv.30.268/2025/5/II 13 mérlegelte (Kúria Pfv.20.563/2020/
4. Gfv.30.029/2021/6., Gfv.30.342/2021/4., Gfv.30.551/2018/3). Nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek csak az minősíthető, amikor a bizonyítékokból kizárólag egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni (Kúria Gfv.30.545/2021/4, Gfv.30.323/2013/5.). Jelen ügyben a Kúria nem látott indokot a felülmérlegelésre az alábbiak alapján. [57] A másodfokú bíróság ítélete [48]-[49] bekezdéseiben teljeskörűen és kimerítően értékelte a kijavítandó hibákról az alperes tájékoztatásával kapcsolatos, a perben rendelkezésre álló bizonyítékokat: a kivitelezési szerződés előírásait, a
5. július 13-án felvett és mindkét fél által aláírt jegyzőkönyv, az elektronikus építési naplóbejegyzések, a műszaki átadás-átvételi hiánypótlási eljárások jelenléti ívének, az 1/F/
6. alatt csatolt – az alperes által szintén aláírt – műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmát és a műszaki ellenőr tanúvallomását. Értékelési körébe vonta a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott 9/A/
7. szám alatt csatolt,
8. július 19-én kelt e-mailt is, amely szerint „a mai napon kezdik meg a hibalista összeállítását”, azonban úgy ítélte meg – figyelemmel az e-mailt író munkavállaló tanúvallomására és a bizonyítékok összességére tekintettel, hogy a per adatai a jogosulti késedelemmel, a hibalista hiányával kapcsolatos alperesi védekezést nem támasztották alá, különös tekintettel arra, hogy az alperes egyetlen alkalommal sem jelezte, hogy a hibalistát nem kapta meg, illetve nem lenne tisztában a javítandó hibákkal. [58] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében kizárólag a 9/A/
9. szám alatti e-mailre, és annak feladója álláspontja szerint elfogult tanúvallomására hivatkozott akként, hogy az e-mail tartalma önmagában igazolja a felperes késedelmét. Továbbá minden konkrétum nélkül hivatkozott arra, hogy a tanúvallomások szerinte egymásnak ellentmondtak, illetve azok cáfolják a másodfokú bíróság megállapítását. Nem fejtette ki azonban, hogy a jogerős ítéletben részletezett egyéb bizonyítékokra vonatkozó megállapításokat miért és mennyiben tekinti tévesnek, hibásnak vagy iratellenesnek, illetve arra nézve sem tett határozott tényállítást sem, hogy a felperes állított késedelme következtében mikor tudta megkezdeni, és mikor kezdte meg ténylegesen a hibák javítását. Nem cáfolta e körben sem a másodfokú bíróság megállapítását, hogy a javítási munkákat az elektronikus építési naplóba tett bejegyzések alapján már július 13-án megkezdte és folyamatosan végezte augusztus 26-ig. A felülvizsgálati kérelmében előadottakból ezért nem lehetett olyan megalapozott következtetést levonni, hogy a rendelkezésre álló bizonyítok azt támasztanák alá, hogy a felperes a hibák közlésével késedelembe esett, így terhére megállapítható lenne a kötelezetti késedelmet kizáró, a Ptk. 6:
10. §

(1)bekezdése szerinti közbenső szerződésszegés. [59] A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben a jogerős ítélet nem tért el jogkérdésben a Kúria Pfv.20.192/2018/

1. számú precedens ítéletétől. A másodfokú bíróság – éppen ennek, a BH
3. számon is közzétett határozatnak a felhívása mellett – az abban foglaltakkal egyezően a késedelmi kötbérigény elbírálásakor az objektív késedelem időtartamából indult ki. Az objektív késedelem időtartamának meghatározásakor pedig helyesen, a precedens határozatnak is megfelelően, a felek megállapodását vette alapul, amely szerint a felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben nem annak volt jelentősége, hogy a szerződésben kikötött teljesítési határidő lejárta és az eredményes átadás-átvételi eljárás megkezdésének napja között mennyi idő telt el, hanem a műszaki átadás-átvételi eljárás tervezett lezárásától a hibák kijavításáig számított időtartamnak, amely 14 napot tett ki. A precedens határozat alapjául szolgáló tényállás szerint is a felek további feltételhez, a használatbavételi engedélyhez kötötték az eredményes átadás-átvételt, és a Kúria abban az ügyben is a felek által meghatározott feltételek teljesülése alapján állapította meg a szerződés Kúria VI.Gfv.30.268/2025/5/II 14 teljesítésének időpontját, és ahhoz képest számította az objektív késedelem időtartamát. A másodfokú bíróság szintén a precedens határozatban írtakkal egyezően ezt követően vizsgálta a szubjektív késedelem időtartamát, azt, hogy az alperes ki tudta-e menteni a késedelmét, azonban az egyedüli kimentésként hivatkozott jogosulti késedelmet a fentiek szerint nem találta bizonyítottnak. [60] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra is hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság nem állapíthatta volna meg azt, hogy a hiba- és hiánymentes műszaki átadás-átvételre
4. augusztus 26-án került sor, mert a kivitelezési szerződés 4.
5. pontja értelmében az nem történhetett meg az E.ON bekötés nélkül, amire csak
6. november 21-én került sor. Az alperes e tekintetben sem fejtette ki, hogy mennyiben támasztaná alá a felülvizsgálati kérelme sikerét az a hivatkozása, hogy „a megrendelő műszaki ellenőre neki felróhatóan a szerződésben írtaktól jogellenesen eltért”, amikor az E.ON bekötés nélkül az átadás-átvételi eljárás lezárás lezárásától döntött. A Kúria ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezt a tényt – szemben a felülvizsgálati kérelemben állítottakkal – a másodfokú bíróság semmilyen módon nem rótta az alperes terhére, az objektív (egyben a szubjektív) késedelmet
7. augusztus 26-ig számította. A felülvizsgálati kérelemből nem tűnt ki, hogy az alperes mit értett az alatt, hogy a másodfokú bíróság a felperes ezen „szerződésszegését” az alperes terhére rótta. [61] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését a Pp.
8. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [62] A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, ezért a Kúria a Pp. 82. §

(3)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes jogi képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. Annak mértékét – a felszámításnak megfelelően – a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §

(1)és

(4)bekezdése alapján, az 5. §

(1)bekezdése szerint áfával növelt összegben határozta meg. [63] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. [64] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdés a) pontja alapján – kérelemre – tárgyaláson bírálta el. Alkalmazott jogszabályok és joggyakorlat [65] 2013. évi V. törvény 6:247. §

(1)és

(2)bekezdés [66]

1. évi CXXX. törvény
2. §

(1)bekezdés, 371. §

(1)bekezdés d) pont Kúria VI.Gfv.30.268/2025/5/II 15 A döntés elvi tartalma [67] A fellebbezésnek

1. január
2. napját követően nem kötelező tartalmi eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése, elegendő az állított jogszabálysértés tartalmi körülírása és a fellebbező arra vonatkozó jogi álláspontjának ismertetése. [68] A felülvizsgálati eljárásban nincs helye a bizonyítékok felülmérlegelésének, ha a tényállás nem iratellenes, a másodfokú bíróság a bizonyítékok értékeléséről részletesen számot adott, és a határozata indokolásában a logika szabályainak megfelelően kifejtette a döntése indokait. [69] Amennyiben a felek a kivitelezési szerződésben a szerződésszerű teljesítés meghatározása tekintetében eltértek a Ptk. 6:
3. §

(1)és

(2)bekezdése szerinti diszpozitív szabályoktól, az objektív késedelem időtartamát a szerződés rendelkezéseit alapul véve kell megállapítani. Budapest,

1. május
2. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Farkas Antónia s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző