← Magyarország

Pf.20094/2023/5 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A jogerős ítélettel történt marasztalás szerinti önkéntes kifizetés részbeni visszakövetelése jogalap nélküli gazdagodás címén történhet, ha a Kúria felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletet utóbb hatályon kívül helyezi, majd a megismételt eljárásban meghozott jogerős ítélet a korábbianál alacsonyabb összegű marasztalást tartalmaz. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.094/2023/

  1. A felperes: felperes Zrt. (felperes székhelye) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Somfai Zsolt ügyvéd (jogi képviselő címe) Az alperesek: I. rendű alperes: I. r. alperes neve (I. r. alperes lakcíme) II. rendű alperes: II. r. alperes neve (II. r. alperes lakcíme) III. rendű alperes: III. r. alperes neve (III. r. alperes lakcíme) IV. rendű alperes: IV. r. alperes neve (IV. r. alperes lakcíme) V. rendű alperes: V. r. alperes neve (V. r. alperes lakcíme) VI. rendű alperes: VI. r. alperes neve (V. r. alperes lakcíme) VII. rendű alperes: VII. r. alperes neve (VII. r. alperes lakcíme) VIII. rendű alperes: VIII. r. alperes neve (VIII. r. alperes lakcíme) IX. rendű alperes: IX. r. alperes neve (IX. r. alperes lakcíme) Az I., III., IV. és VIII. rendű alperesek meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Varga István ügyvéd (jogi képviselő címe2) A II., V., VI., VII., IX., X. és XI. rendű alperesek meghatalmazott jogi képviselője: Szegedi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. D. Szegedi László ügyvéd, jogi képviselő címe3) A per tárgya: Jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Kecskeméti Törvényszék 7.P.20.675/2021/
  2. A fellebbező felek és a fellebbezések sorszáma: Az I. rendű alperes 7.P.20.675/2021/59.,
  3. és IX. rendű alperes 7.P.20.675/2021/
  4. ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.094/2023/5.. 2 Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 250 000 (kettőszázötvenezer) forint, míg a IX. rendű alperest, hogy 300 000 (háromszázezer) forint másodfokú eljárási költséget fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek. Kötelezi a IX. rendű alperest, hogy az ítélet meghozatalától számított 60 napon belül fizessen meg 670 400 (hatszázhetvenezer-négyszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS A tényállás [1] A jelen per alperesei – más személyekkel együtt – hasonló ténybeli és jogi alapból eredő igényként kártérítés megfizetése iránt indítottak pert a Fővárosi Törvényszék előtt az felperes Zrt. (jelen per felperese) ellen. Az ügyben a Fővárosi Törvényszék
  5. szeptember 10-én 64.P.26.557/2008/
  6. szám alatt részítéletet,
  7. október 21-én /
  8. szám alatt további részítéletet, majd
  9. november 29-én /
  10. szám alatt ítéletet hozott, melyben három felperesi csoport javára marasztalta az alperest (jelen eljárás felperesét). [2] Kötelezte az alperest (jelen per felperesét), hogy fizessen meg 15 nap alatt I. r. alperes neve VII. rendű felperesnek (jelen per I. rendű alperese) 38 000 000 forintot, továbbá 9 000 000 forintnak
  11. szeptember
  12. napjától, 2 000 000 forintnak
  13. október
  14. napjától, 7 000 000 forintnak
  15. november
  16. napjától, 10 000 000 forintnak
  17. december
  18. napjától, 10 000 000 forintnak
  19. március
  20. napjától
  21. június
  22. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  23. július
  24. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [3] II. r. alperes neve VIII. rendű felperesnek (jelen per II. rendű alperese) 28 000 000 forintot, továbbá 3 000 000 forintnak
  25. október
  26. napjától, 2 000 000 forintnak
  27. december
  28. napjától, 4 000 000 forintnak
  29. július
  30. napjától, 4 000 000 forintnak
  31. október
  32. napjától, 3 000 000 forintnak
  33. december
  34. napjától
  35. június
  36. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  37. július
  38. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 10 000 000 forintnak
  39. július
  40. napjától, 2 000 000 forintnak
  41. február
  42. napjától
  43. december
  44. napjáig terjedő időre évi 11%,
  45. január
  46. napjától
  47. június
  48. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  49. július
  50. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. [4] III. r. alperes neve IX. rendű felperesnek (jelen per III. rendű alperese) 286 500 000 forintot, valamint 12 000 000 forintnak
  51. október
  52. napjától
  53. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.094/2023/5.. 3 december
  54. napjáig terjedő időre évi 11%,
  55. január
  56. napjától
  57. december
  58. napjáig terjedő időre évi 11%,
  59. január
  60. napjától
  61. június
  62. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  63. július
  64. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát 28 500 000 forintnak
  65. március
  66. napjától
  67. június
  68. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  69. július
  70. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, 12 000 000 forintnak
  71. január
  72. napjától
  73. december
  74. napjáig terjedő időre évi 11%,
  75. január
  76. napjától
  77. június
  78. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  79. július
  80. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát 16 500 000 forintnak,
  81. március
  82. napjától 4 000 000 forintnak,
  83. április
  84. napjától 45 000 000 forintnak,
  85. szeptember
  86. napjától 12 500 000 forintnak,
  87. december
  88. napjától 4 000 000 forintnak,
  89. január
  90. napjától 10 000 000 forintnak,
  91. január
  92. napjától 3 000 000 forintnak,
  93. február
  94. napjától 50 000 000 forintnak,
  95. március
  96. napjától 16 000 000 forintnak,
  97. június
  98. napjától 25 000 000 forintnak,
  99. július
  100. napjától 13 000 000 forintnak,
  101. október
  102. napjától 35 000 000 forintnak,
  103. február
  104. napjától
  105. június
  106. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  107. július
  108. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [5] IV. r. alperes neve X. rendű felperesnek (jelen per IV. rendű alperese) 30 000 eurót, valamint ezen összegnek
  109. január
  110. napjától
  111. június
  112. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  113. július
  114. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [6] V. r. alperes neve XII. rendű felperesnek (jelen per V. rendű alperese) 54 500 000 forintot, 10 000 000 forintnak
  115. október
  116. napjától, 5 000 000 forintnak
  117. november
  118. napjától,
  119. december
  120. napjáig terjedő időre évi 11%,
  121. január
  122. napjától
  123. június
  124. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  125. július
  126. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre. A késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát 12 000 000 forintnak
  127. április
  128. napjától, 27 500 000 forintnak
  129. március
  130. napjától
  131. június
  132. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  133. július
  134. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 79 000 eurót, továbbá 39 000 eurónak
  135. március
  136. napjától
  137. december
  138. napjáig terjedő időre évi 11%,
  139. január
  140. napjától
  141. június
  142. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  143. július
  144. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, 40 000 eurónak
  145. június
  146. napjától
  147. június
  148. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.094/2023/5.. 4
  149. július
  150. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [7] VI. r. alperes neve XIII. rendű felperesnek (jelen per VI. rendű alperese) 40 000 000 forintot, továbbá 10 000 000 forintnak
  151. október
  152. napjától, 5 000 000 forintnak
  153. november
  154. napjától, 10 000 000 forintnak
  155. október
  156. napjától, 10 000 000 forintnak
  157. december
  158. napjától
  159. december
  160. napjáig terjedő időre évi 11%,
  161. január
  162. napjától
  163. június
  164. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  165. július
  166. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 5 000 000 forintnak
  167. szeptember
  168. napjától
  169. június
  170. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  171. július
  172. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [8] VII. r. alperes neve XV. rendű felperesnek (jelen per VII. rendű alperese) 550 000 eurót, továbbá 100 000 eurónak
  173. április
  174. napjától, 200 000 eurónak
  175. április
  176. napjától, 100 000 eurónak
  177. május
  178. napjától, 150 000 eurónak
  179. október
  180. napjától
  181. június
  182. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  183. július
  184. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [9] VIII. r. alperes neve XX. rendű felperesnek (jelen per VIII. rendű alperese) 42 500 000 forintot, valamint ezen összegnek
  185. április
  186. napjától
  187. december
  188. napjáig terjedő időre évi 11%,
  189. január
  190. napjától
  191. június
  192. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  193. július
  194. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 12 500 000 forintnak
  195. április
  196. napjától
  197. december
  198. napjáig terjedő időre évi 11%,
  199. január
  200. napjától
  201. június
  202. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 127 000 forint perköltséget, mely összegből az áfa 27 000 forint. IX. r. alperes neve XXIII. felperesnek (jelen per IX. rendű alperese) 16 000 000 forintot, továbbá 7 000 000 forintnak
  203. február
  204. napjától, 5 000 000 forintnak
  205. június
  206. napjától, 4 000 000 forintnak
  207. december
  208. napjától
  209. június
  210. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  211. július
  212. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [10] X. r. alperes neve XXVII. rendű felperesnek (jelen per X. rendű alperese) 2 803 000 forintot és ezen összegnek
  213. december
  214. napjától
  215. január
  216. napjáig terjedő időre, valamint
  217. szeptember
  218. napjától
  219. június
  220. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  221. július
  222. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [11] XI. r. alperes neve I. rendű felperesnek (jelen per XI. rendű alperese) részére 89 000 000 forintot, továbbá 27 000 000 forintnak
  223. december
  224. napjától
  225. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.094/2023/5.. 5 december
  226. napjáig terjedő időre évi 11%,
  227. január
  228. napjától
  229. november
  230. napjáig a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát 17 000 000 forintnak
  231. november
  232. napjától, 8 000 000 forintnak
  233. február
  234. napjától, 7 000 000 forintnak
  235. február
  236. napjától, 2 000 000 forintnak
  237. március
  238. napjától, 5 000 000 forintnak
  239. március
  240. napjától, 7 000 000 forintnak
  241. április
  242. napjától, 10 000 000 forintnak
  243. május
  244. napjától, 8 000 000 forintnak
  245. május
  246. napjától, 5 000 000 forintnak
  247. június
  248. napjától, 8 000 000 forintnak
  249. június napjától, 12 000 000 forintnak
  250. december
  251. napjától
  252. június
  253. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  254. július
  255. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 129 000 eurót, valamint 70 000 eurónak
  256. augusztus
  257. napjától, 44 000 eurónak
  258. augusztus
  259. napjától és 15 000 eurónak
  260. december
  261. napjától
  262. június
  263. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  264. július
  265. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [12] A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla
  266. február 17-én 6.Pf.20.994/2014/
  267. számú ítéletében az elsőfokú bíróság
  268. sorszámú részítéletét akként változtatta meg – jelen per IV. rendű alperese tekintetében, hogy alperesként kötelezte jelen per felperesét, hogy XV. rendű alperes (jelen per VII. rendű alperese) javára 550 000 euró és annak a részítélet szerinti részösszegei után számított késedelmi kamata helyett 145 842 500 forint és abból 26 481 000 forint után
  269. április
  270. napjától, 52 722 000 forint után
  271. április
  272. napjától, 26 834 000 forint után
  273. május
  274. napjától, 39 805 500 forint után
  275. október
  276. napjától a kifizetésig az elsőfokú részítéletben meghatározott mértékű késedelmi kamatot fizessen meg. [13] Az elsőfokú bíróság
  277. sorszámú részítéletét – jelen per további alpereseit érintve – akként változtatta meg, hogy az alperes marasztalását III. r. alperes neve IX. rendű felperes (jelen per III. rendű alperese) javára 199 833 827 forintra, valamint 12 000 000 forintnak
  278. január
  279. napjától, 16 000 000 forintnak
  280. március
  281. napjától, 2 106 186 forintnak
  282. március
  283. napjától, 28 350 024 forintnak
  284. május
  285. napjától, 8 556 783 forintnak
  286. július
  287. napjától, 2 826 385 forintnak
  288. július
  289. napjától, 7 199 883 forintnak
  290. július
  291. napjától, 2 235 212 forintnak
  292. július
  293. napjától, 38 745 698 forintnak
  294. augusztus
  295. napjától, 13 123 128 forintnak
  296. október
  297. napjától, 21 068 597 forintnak
  298. október
  299. napjától, 12 121 951 forintnak
  300. december
  301. napjától és 35 000 000 forintnak
  302. február
  303. napjától a kifizetésig. [14] IV. r. alperes neve X. rendű felperes (jelen per IV. rendű alperese) javára 7 625 400 forintra és annak
  304. december
  305. napjától a kifizetésig az elsőfokú ítéletben meghatározott mértékű késedelmi kamatára leszállította. [15] V. r. alperes neve XII. rendű felperes (jelen per V. rendű alperese) javára 79 000 euró és annak a részítéletben megjelölt részösszegei után számított késedelmi kamata helyett 20 803 190 forint és abból 10 031 190 forint után
  306. március
  307. napjától, 10 772 000 forint után
  308. június
  309. napjától a kifizetés napjáig az elsőfokú részítéletben meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte az alperest. [16] A felperes (előzményi perben alperes)
  310. február 17-én kelt 6.Pf.20.994/2014/
  311. számú jogerős ítélet alapján
  312. március 5-én utalásokat teljesített a jelen per alperesei javára: Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.094/2023/5.. 6 I. r. alperes neve I. rendű alperes részére 38 000 000 forint és járulékai, összesen 57 783 099 forint, II. r. alperes neve II. rendű alperes részére 28 000 000 forint és járulékai, összesen 45 385 065 forintot, III. r. alperes neve III. rendű alperes részére 199 833 827 forintot és járulékait, összesen 309 892 201 forintot, IV. r. alperes neve IV. rendű alperes részére 7 625 400 forintot és járulékait, összesen 9 755 899 forintot, V. r. alperes neve V. rendű alperes részére 54 500 000 forintot és járulékait, összesen 122 604 413 forintot, VI. r. alperes neve VI. rendű alperes részére 40 000 000 forintot és járulékait, összesen 68 597 777 forintot, VII. r. alperes neve VII. rendű alperes részére 145 842 500 forintot és járulékait, összesen 226 939 406 forintot, VIII. r. alperes neve VIII. rendű alperes részére 42 500 000 forintot és járulékait, összesen 76 117 449 forintot, IX. r. alperes neve IX. rendű alperes részére 16 000 000 forint és járulékait, összesen 25 190 153 forintot. [17] A felülvizsgálat folytán eljárt Kúria
  313. június 24-én Pfv.III.20.733/2015/
  314. számú végzésével a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét, a Fővárosi Törvényszék 64.P.26.557/2008/115., valamint a
  315. számú részítéletét és a
  316. sorszámú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [18] A megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék
  317. május 31-én 64.P.23.416/2015/
  318. sorszámú ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg I. r. alperes neve VII. rendű felperesnek (jelen per I. rendű alperese) 34 200 000 forintot, továbbá 8 100 000 forintnak
  319. szeptember
  320. napjától, 1 800 000 forintnak
  321. október
  322. napjától, 6 300 000 forintnak
  323. november
  324. napjától, 9 000 000 forintnak
  325. december
  326. napjától, 9 000 000 forintnak
  327. március
  328. napjától
  329. június
  330. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  331. július
  332. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [19] II. r. alperes neve VIII. rendű felperesnek (jelen per II. rendű alperese) 25 200 000 forintot, továbbá 2 700 000 forintnak
  333. október
  334. napjától, 1 800 000 forintnak
  335. december
  336. napjától, 3 600 000 forintnak
  337. július
  338. napjától, 3 600 000 forintnak
  339. október
  340. napjától, 2 700 000 forintnak
  341. december
  342. napjától
  343. június
  344. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  345. július
  346. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 9 000 000 forintnak
  347. július
  348. napjától, 1 800 000 forintnak
  349. február
  350. napjától
  351. december
  352. napjáig terjedő időre évi 11%,
  353. január
  354. napjától
  355. június
  356. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  357. július
  358. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [20] III. r. alperes neve IX. rendű felperesnek (jelen per III. rendű alperese) javára 181 049 980 forintra, valamint 12 000 000 forintnak
  359. január
  360. napjától, 14 850 000 forintnak
  361. március
  362. napjától, 1 895 567 forintnak
  363. március
  364. napjától, 25 515 021 forintnak
  365. május
  366. napjától, 7 701 104 forintnak
  367. július
  368. napjától, 2 543 728 forintnak
  369. július
  370. napjától, 6 479 895 forintnak
  371. július
  372. napjától, 2 011 690 forintnak
  373. július
  374. napjától, 34 871 128 forintnak
  375. augusztus
  376. napjától, 11 810 815 forintnak
  377. október
  378. napjától, 18 961 737 forintnak
  379. október
  380. napjától, 10 909 755 forintnak
  381. december
  382. napjától és 31 500 000 forintnak
  383. február
  384. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamatát. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.094/2023/5.. 7 [21] IV. r. alperes neve X. rendű felperesnek (jelen per IV. rendű alperese) 6 862 860 forintot és annak
  385. december
  386. napjától a kifizetésig járó kamatát, továbbá [22] V. r. alperes neve XII. rendű felperes (jelen per V. rendű alperese) javára 50 550 000 forintot, 10 000 000 forintnak
  387. október
  388. napjától, 5 000 000 forintnak
  389. november
  390. napjától
  391. december
  392. napjáig terjedő időre évi 11%,
  393. január
  394. napjától
  395. június
  396. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  397. július
  398. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát 10 800 000 forintnak
  399. április
  400. napjától, 24 250 000 forintnak
  401. március
  402. napjától
  403. június
  404. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  405. július
  406. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 19 725 990 forint és abból 10 031 190 forint után
  407. március
  408. napjától, 9 694 800 forint után
  409. június
  410. napjától
  411. június
  412. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  413. július
  414. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát és 762 000 forint perköltséget. [23] VI. r. alperes neve XIII. rendű felperes (jelen per VI. rendű alperese) javára 39 500 000 forintot, továbbá 10 000 000 forintnak
  415. október
  416. napjától, 5 000 000 forintnak
  417. november
  418. napjától, 10 000 000 forintnak
  419. október
  420. napjától, 10 000 000 forintnak
  421. december
  422. napjától
  423. december
  424. napjáig terjedő időre évi 11%
  425. január
  426. napjától
  427. június
  428. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  429. július
  430. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 4 500 000 forintnak
  431. szeptember
  432. napjától
  433. június
  434. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  435. július
  436. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát és 660 400 forint perköltséget. [24] VII. r. alperes neve XV. rendű felperes (jelen per VII. rendű alperese) részére 131 258 250 forintot és abból 23 832 900 forint után
  437. április
  438. napjától, 47 449 800 forint után
  439. április
  440. napjától, 24 150 600 forint után
  441. május
  442. napjától, 35 824 950 forint után
  443. október
  444. napjától
  445. június
  446. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  447. július
  448. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát és 635 000 forint perköltséget. [25] VIII. r. alperes neve XX. rendű felperesnek (jelen per VIII. rendű alperese) 15 000 000 forintot, valamint ezen összegnek
  449. április
  450. napjától
  451. december
  452. napjáig terjedő időre évi 15%,
  453. január
  454. napjától
  455. június
  456. napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,
  457. július
  458. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 6 250 000 forintnak
  459. április
  460. napjától
  461. december
  462. napjáig terjedő időre évi 15%,
  463. január
  464. napjától
  465. július
  466. napjáig Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.094/2023/5.. 8 terjedő időre a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. [26] IX. r. alperes neve XXIII. rendű felperesnek (jelen per IX. rendű alperese) 10 400 000 forintot, továbbá 4 900 000 forintot
  467. február
  468. napjától, 3 500 000 forintnak
  469. június
  470. napjától, 2 000 000 forintnak
  471. december
  472. napjától a kifizetésig meghatározott késedelmi kamatát. [27] Az ítélet ellen előterjesztett fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.191/2018/13-II. számú ítéletével
  473. augusztus 28-án a jelen eljárásban résztvevő alperesek vonatkozásában – a perköltség kivételével – helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék 64.P.23.416/2015/
  474. sorszám alatt meghozott ítéletét. [28] A felülvizsgálat folytán eljárt Kúria
  475. szeptember 11-én Pfv.V.21.932/2018/
  476. számú ítéletével a jogerős ítéletnek felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartotta. A felperes keresete, alperesek ellenkérelmei [29] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a Polgári törvénykönyvről szóló
  477. évi V. törvény (Ptk.) 6:
  478. § alapján jogalap nélküli gazdagodás címén a részükre többletként megfizetett összegek visszatérítésére akként, hogy I. r. alperes neve I. rendű alperes fizessen meg 5 557 862 forint tőkét és ennek
  479. augusztus
  480. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. II. r. alperes neve II. rendű alperes fizessen meg 4 301 219 forint tőkét és ennek
  481. augusztus
  482. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatának megfizetésére. III. r. alperes neve III. rendű alperes fizessen meg 26 686 652 forintot és ennek
  483. augusztus
  484. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatának megfizetésére. IV. r. alperes neve IV. rendű alperes fizessen meg 1 010 011 forintot és ezen összeg után
  485. augusztus
  486. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatának megfizetésére. V. r. alperes neve V. rendű alperest kötelezze 7 939 419 forint és ezen összeg után
  487. augusztus
  488. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatának megfizetésére, valamint a perköltség viselésére. VI. r. alperes neve VI. rendű alperest kötelezze 823 271 forint és ennek
  489. augusztus
  490. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatának megfizetésére. VII. r. alperes neve VII. rendű alperest kötelezze 22 665 452 forint és ezen összeg után
  491. augusztus
  492. napjától a kifizetés napjáig késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatának megfizetésére. VIII. r. alperes neve VIII. rendű alperest kötelezze 49 185 898 forint és ezen összeg után
  493. augusztus
  494. napjától a kifizetés napjáig késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatának megfizetésére. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.094/2023/5.. 9 IX. r. alperes neve IX. rendű alperest kötelezze 8 380 041 forint és ezen összeg után
  495. augusztus
  496. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatának megfizetésére. [30] A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a
  497. február 17-én kelt 6.Pf.20.994/2014/
  498. számú jogerős ítélet alapján általa
  499. március 5-én teljesített utalások és az elrendelt megismételt eljárás során a Fővárosi Törvényszék 64.P.23.416/2015/
  500. sorszámú ítélete elleni fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.191/2018/13-II. számú ítéletével, mely
  501. augusztus 28-án jogerős, eltérő mértékű – alacsonyabb összegű – kártérítés megfizetésére kötelezte őt. Arra hivatkozott, hogy a teljesítéseit követően hatályon kívül helyezett ítélet alapján az felperes Zrt. által kifizetett összegek nagyobb mértékűek voltak a második hatályos, és jogerős ítéletben meghatározott marasztalásoknál. [31] A felperes kimutatása szerinti eltérés mértéke I. rendű alperes vonatkozásában 3 800 000 forint tőke és
  502. augusztus
  503. napjáig 1 757 862 forint tőkésített kamat, mindösszesen I. rendű alperessel szembeni követelése
  504. augusztus 28-ig 5 557 862 forint. II. rendű alperes vonatkozásában 2 800 000 forint tőke és 1 501 219 forint kamat
  505. augusztus
  506. napjáig, így mindösszesen II. rendű alperessel szembeni követelése 4 301 219 forint. III. rendű alperes vonatkozásában az ítéletek eltéréséből számított tőkekövetelés
  507. augusztus
  508. napjáig 18 783 000 forint és 7 903 652 forint tőkésített kamattartozás, mely
  509. augusztus
  510. napjáig mindösszesen 26 686 652 forintot tesz ki. IV. rendű alperessel szemben 762 540 forint tőke és
  511. augusztus
  512. napjáig 247 471 forint kamattartozást mutatott ki a felperes, mindösszesen ezen időpontig 1 010 011 forintot. V. rendű alperessel szemben 5 128 190 forint tőke és 2 811 229 forint
  513. augusztus
  514. napjáig járó kamattartozás, mindösszesen együttesen ezen időpontra 7 939 419 forint. VI. rendű alperessel szemben tőkekövetelés 500 000 forint és
  515. augusztus
  516. napjáig 323 271 forint kamatkövetelés, mindösszesen ezen időpontra 823 271 forintot tesz ki. VII. rendű alperessel szemben 14 584 245 forint tőke és
  517. augusztus
  518. napjáig 8 081 207 forint kamattartozás, mindösszesen együttesen erre az időpontra 22 665 452 forint követelés. VIII. rendű alperessel szemben az ítéletek között 27 500 000 forint tőke és
  519. augusztus 28-ig 21 685 898 forint kamatot számolt el felperes, mindösszesen ezen időpontra 49 185 898 forintot. IX. rendű alperessel szemben 5 600 000 forint tőkét és 2 780 041 forint kamattartozást
  520. augusztus 28-ig együttesen 8 380 041 forintot. X. rendű alperessel szemben 1 400 500 forint tőkét és 853 010 forint kamatot, összesen ezen időpontra 2 253 510 forint követelést. XI. rendű alperessel szemben 32 821 410 forint tőkét és
  521. augusztus 28ig 20 996 781 forintot, mely mindösszesen ezen időpontra számítottan 53 818 191 forint. [32] A felperes álláspontja szerint a jogalap nélküli gazdagodás megállapítására akkor van jogi lehetőség, ha a vagyoni előny kimutatható, az előny megszerzése jogalap nélkül történt és az előnyhöz a kötelezett más rovására jutott. Az alperesek vagyoni előnye összegszerűen pontosan kimutatható, az kimutatásra került, a vagyoni előnyök megszerzésére nem volt jogalapjuk. Gazdagodásuk jogalap nélkül történt és a vagyoni előnyhöz a felperesi biztosító társaság rovására jutottak, ezért a gazdagodás mértékét megtéríteni tartoznak a részére. [33] I., III., IV., VIII. rendű alperesek a felperes követelését mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatták, és kérték, hogy a bíróság a keresetet utasítsa el. Álláspontjuk szerint a felperes követelése a Ptk. 6:
  522. §

(1)bekezdése alapján elévült. [34] II-V-VI-VII-IX-X-XI. rendű alperesek a felperes követelését mind jogalapjában, mind összegszerűség tekintetében vitatták. Kétségbe vonták a felperes számítását, arra tekintettel, hogy
  1. évi teljesítés után még további három év telt el abban a bizonytalanságban, hogy jelen eljárás alperesei a megkapott teljesítéssel feltétel nélkül rendelkezhetnek-e, vagy sem. Az alperesek által becsatolt kamatkalkuláció szerint, Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.094/2023/5.. 10 amennyiben a jelen eljárás felperese 2018-ban teljesített volna az alperesek javára, úgy kártérítésének összegszerűsége meghaladná jelen ügyben követelt visszatérítés összegét. [35] Az I. rendű alperes vitatta a felperes azon tényállítását, hogy a jogerős ítélet alapján részére 34 200 000 forint tőkét és ennek járulékait, összesen 52 225 237 forint összeget kellett volna megfizetnie. A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.191/2018/13-II. sorszámú ítélete
  2. oldalán rögzített megállapításra hivatkozva előadta, hogy az ítélőtábla ott kifejtett álláspontja szerint az ő részéről kármegosztást megalapozó önhiba nem állt fenn. A biztosító marasztalásának felemelésére az ítélőtábla ennek ellenére nem látott lehetőséget. A korábbi jogerős ítélet alapján alperes (jelen per felperese) 100%-os felelőssége alapján teljesített, ami az ő további kártérítési kötelezettségét megszüntette. I. rendű alperes arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ekként megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék 64.P.23.416/2015/
  3. sorszámú ítéletét, és az ő vonatkozásában a kármegosztást mellőzte. Előadta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla azért nem marasztalta külön a felperest, mivel már korábban teljesített az I. rendű alperes részére, így az indokolatlan lett volna. Minderre figyelemmel álláspontja szerint téves és iratellenes a felperes azon megállapítása, hogy 34 200 000 forint tőkét és ennek járulékait, összesen 52 225 237 forint összeget kellett volna csak a részére megfizetnie. Ennek következtében felperesnek nincs jogalapja a kifizetett és a Fővárosi Törvényszék által megállapított kármegosztás folytán csökkentett összeg különbözetét követelni. A közbenső ítélet [36] A bíróság
  4. november 27-én 7.P.20.675/2021/
  5. szám alatt közbenső ítéletet hozott, melyben megállapította, hogy a felperest megillető visszatérítési igény
  6. augusztus 28-án vált esedékessé. A fellebbezés folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.481/2021/
  7. sorszámú közbenső ítéletében a X., valamint XI. rendű alperes vonatkozásában az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. Egyidejűleg elrendelte az ügy iratainak áttételét X. rendű alperes esetében a Fővárosi Törvényszékhez, míg XI. rendű alperesre nézve a Zalaegerszegi Járásbírósághoz. A költségek megállapítása mellett az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a felperest a Ptk. 6:
  8. §
(1)bekezdése alapján illeti meg az I-IX. rendű alperessekkel szembeni visszatérítési igény, mely
  1. augusztus
  2. napján vált esedékessé. Az elsőfokú bíróság ítélete és annak indokolása [34] Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereseti kérelemnek helyt adva marasztalta a felperes javára az alpereseket. Az I. rendű alperes esetében 5 557 862 forint és
  3. augusztus
  4. napjától számított törvényes kamata, valamint 414 100 forint perköltség megfizetését írta elő. Az utóbb fellebbezéssel élő másik alperes, a IX. rendű alperes esetében a bíróság 8 380 041 forint tőke és ennek
  5. augusztus
  6. napjától számított késedelmi kamata, valamint 542 700 forint perköltség megfizetése iránt hozott marasztaló rendelkezést. [35] Az ítélet jogi indokolása helytállónak minősítette a felperes elszámolását valamennyi alperes esetében, a korábban kifizetett összegek, valamint az utóbb jogerőre emelkedett, kisebb összegű marasztalások különbözeteit és az azokhoz kapcsolódó késedelmi kamatszámításokat egyaránt elfogadhatónak találta. Megjegyezte, az alperesek ellenkérelmeikben az összegszerűséget érintő vitatásukat nem indokolták, jogi érvekkel azt nem támasztották alá, a bíróság ezért a felperes érdemben helyes elszámolását tekintette irányadónak. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.094/2023/5.. 11 [36] Az I. rendű alperes ellenkérelme kapcsán a bíróság kitért arra is, hogy a Fővárosi Ítélőtábla előzményi ügyben hozott ítélete
  7. oldalán rögzített indokolásbeli megállapítás mellett az ítélőtábla rendelkező részbeli következményt nem vont le, az ott szereplő részbeni megváltoztatás a jelen per I. rendű alperesét nem érintette, az ő esetében helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét a másodfokú bíróság. A jelen eljárást lefolytató bíróságnak ezért az volt az álláspontja, hogy nincs lehetőség a Fővárosi Ítélőtábla döntésének rendelkező részét és indokolását logikai összefüggésében felülvizsgálni, mivel az ítélt dolognak tekintendő. Az alperesek fellebbezése és a felperes fellebbezési ellenkérelme [37] Az ítélet ellen az I. és a IX. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést. Az I. rendű alperes kérte az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és az ő vonatkozásában a felperes keresetének elutasítását. Az elsőfokon előadott írásbeli ellenkérelmét fenntartva hangsúlyozta, a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.191/2018/13-II. sorszámú ítéletének
  8. oldalán kifejtésre került, hogy az ítélőtábla álláspontja szerint az ő esetében kármegosztást megalapozó önhiba nem állt fenn. A javára történő marasztalás felemelésére az ítélőtábla ennek ellenére nem látott lehetőséget abból az indokból, hogy az ottani per alperese 100%-os felelősség alapján már teljesített, ez a további kártérítési kötelezettséget megszüntette. Az I. rendű alperes hangsúlyozta, a Fővárosi Ítélőtábla döntése az ő esetében megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és a kármegosztást mellőzte. Sérelmezte, hogy ezt az elsőfokú bíróság jelen perben figyelmen kívül hagyta. Ez a körülmény alátámasztja azon fellebbezési álláspontját, hogy jogalap nélküli gazdagodás címén a felperesi biztosító felé az ő esetében nem áll fenn visszatérítési kötelezettség, mivel túlfizetés nem merült fel. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ezt figyelmen kívül hagyta, és ezáltal kirívóan okszerűtlen, iratellenes döntést hozott, az említett másodfokú előzményi ítélet indokolásának figyelmen kívül hagyásával azt úgy értékelte, mintha a Fővárosi Ítélőtábla a kármegosztás szabályait az ő esetében is alkalmazta volna. Az elsőfokú bíróság ítélete a Pp.
  9. §
(1)bekezdését sérti a tényállás kirívóan okszerűtlen, iratellenes értékelése miatt. [38] Az I. rendű alperes fellebbezését utóbb kiegészítette és csatolta az időközben a Fővárosi Ítélőtáblához benyújtott, ítélet kiegészítése iránti kérelmével kapcsolatos végzést. Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy a kiegészítés iránti kérelem elutasításra került, a Fővárosi Ítélőtábla továbbra is kifejtette azon álláspontját, hogy az ő esetében nem találta indokoltnak a kármegosztás alkalmazását, de nem ennek következményeként hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét, hanem azért, mert a biztosító – az ottani alperes – már megtérítette a kármegosztás alkalmazása nélkül számított teljes kárösszeget, azaz a 34 200 000 forintot és annak késedelmi kamatait meghaladó részét is. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság ezért nem találta további kártérítés fizetésre kötelezhetőnek az ottani per alperesét (jelen per felperesét). [39] A IX. rendű alperes fellebbezésében jogi érvelésként hangsúlyozta, ő a per során mindvégig vitatta a felperes által megjelölt követelés összegszerűségét, ezzel kapcsolatban csatolta a saját kalkulációját. Megjegyezte, az sem tisztázott, hogy jogalap nélküli gazdagodás szabályán túl a visszatérítési kötelezettség miatt vagy a bírósági ítélet alapján lépett-e fel a felperes az alperesekkel szemben. Vitatta, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetében a kár megtérítésénél a közrehatás figyelembe vehető. Hangsúlyozta, ő és alperes társai a kárrendezési eljárás során úgy jártak el, ahogy az, az adott helyzetben elvárható. Kifogásolta, hogy a felperes elszámolása nem nyomon követhető, nem mutatta be, hogy a keresete összegszerűsége hogyan állt össze. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.094/2023/5.. 12 [40] Egy korábban részére megküldött PSZÁF tájékoztatásra utalva felhívta a figyelmet, hogy a felperes a hozzá történt befizetéseket kezelte, azokat pontosan nyilvántartotta. A jogalap nélküli gazdagodás és a kártérítés jogintézményei közötti különbségeket elemezve azt hangsúlyozta, hogy a gazdagodás esetén mindig a tényleges gazdagodást kell téríteni és nem a másik fél által elszenvedett kárt. Álláspontja szerint a felek közötti szerződéses jogviszony hiányában a bíróság jogszabálysértés nélkül juthatott volna arra a következtetésre, hogy a Ptk. 6:579. §
(1)bekezdése alapján a felperes jogszerűen nem érvényesített igényt az alperesekkel szemben. Vizsgálni kellett volna azt, hogy a felperes elszámolásának eredményeként a követelés mennyiben alapos. A IX. rendű alperes fellebbezési álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a kártérítési összegeket a felperesi álláspont figyelembevételével mérlegelte az alperesek felelőssége mellett. Mindez indokolja álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a vele szembeni kereset elutasítását. [41] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat nem szegte meg, a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen mérlegelte, azokból helytálló jogi következtetéseket vont le. A IX. rendű alperes fellebbezése kapcsán előadta, az alperesek által becsatolt kamatkalkulációból nem volt megállapítható, hogy melyik felperesi kamatszámítást vitatják, alperesenként az nem volt elkülönített. [42] Előadta továbbá, hogy az előzményi, valamint a jelen per jogcíme elkülöníthető, nincs jelentősége annak, hogy a megelőző eljárások során a jelen per felperese a jogcímet vitatta-e vagy sem. A jogalap nélküli gazdagodás Ptk. szerinti szabályát és egy ahhoz kapcsolódó kúriai precedensképes határozatot idézve kívánta alátámasztani, hogy a jogalap nélküli gazdagodás feltétele jelen alperesek esetében fennáll. Alperesek azon vagyoni előnye összegszerűen, pontosan kimutatásra került, melyeknek a megszerzésére nem volt jogalapjuk. A vagyoni előnyökhöz felperes rovására jutottak, ezért annak visszatérítésére kötelesek. [43] Az I. rendű alperes esetében a Fővárosi Ítélőtábla előzményi perben hozott ítéletének indokolására történő hivatkozás kapcsán az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott az ítélt dologgal kapcsolatos kötőerőre, mely nem teszi lehetővé az indokolás felülvizsgálatát. Egyebekben a rendelkező rész tartalmazta azt a marasztalási összeget, melyet jelen per felperesének kellett megfizetnie jelen per I. rendű alperese részére. Ez az összeg kevesebb, mint ami a korábbi hatályon kívül helyezett ítélet alapján már megfizetésre került, ezért a különbözettel jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint alperesek térítéssel tartoznak. [44] Az I. rendű alperes további észrevételében előadta, álláspontja szerint felperes valótlanul állítja, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletének rendelkező része külön marasztalási összeget tartalmazott volna az ő esetében. A kiegészítéssel kapcsolatos végzés kifejezetten azt tartalmazza, hogy a másodfokú bíróság nem találta indokoltnak a kármegosztás alkalmazását, az ő esetében és eltérő indokkal került sor az elsőfokú ítélet helybenhagyására. Ebből következik az is, hogy a felperes nem fizetett ki jogalap nélkül I. rendű alperesnek kártérítési összeget, így visszatérítési kötelezettség sem merül fel. Az ítélőtábla döntésének indokai [45] Az I. és IX. rendű alperesek fellebbezése nem alapos. [46] A jelen peres eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. tv. (Pp.) rendelkezései az irányadók. A Pp.
  2. § egyértelműen meghatározza, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezés során milyen körben bírálhatja el az elsőfokú bíróság ítéletét. A felülbírálati jogkör az adott kérdés vizsgálatának és minősítésének joga, mely Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.094/2023/5.. 13 magában foglalja az elsőfokú bíróság döntésének megváltoztathatóságát. A Pp.
  3. §-a a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének típusait határozza meg és azt is szabályozza, hogy a felülbírálati jogkör milyen keretek között gyakorolható. Alapvető, hogy a fellebbezés okát és annak indokait a félnek egyértelműen meg kell határoznia és ezzel kell kijelölnie a másodfokú bíróságtól kért jogvédelem tárgyát és körét (Pp.
  4. §). Mind a fellebbező félnek, mind ellenfelének tisztában kell lennie azzal, hogy milyen okból, az elsőfokú eljárás konkrétan milyen cselekményeit sérelmezve terjesztette elő a fellebbezést és csak ez jelölheti ki a másodfokú jogvita kereteit, az ilyen tartalmú fellebbezés, illetve ellenkérelem alkalmazkodik a tisztességes eljárás követelményéhez. [47] A fellebbezés tartalmát illetően az új Pp. rendelkezései szerint továbbra is a fellebbező fél kötelezettsége annak határozott megjelölése, hogy a jogorvoslat során a másodfokú bíróság milyen döntést hozzon, a kifogásolt rendelkezést vagy annak valamely részét mennyiben és milyen okból változtassa meg vagy helyezze hatályon kívül [Pp.
  5. § b) pont], továbbá azt az anyagi vagy eljárásjogi jogszabálysértést is meg kell jelölnie, amire fellebbezését alapítja [Pp.
  6. § d) pont]. [48] Az I. rendű alperes az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és a keresetnek az elutasítását kérte az ő marasztalását illetően. A IX. rendű alperes szintén az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és az ő vonatkozásában a kereset elutasítását kérte. [49] Az I. rendű alperes fellebbezésében lényegében megismételte a keresettel szemben benyújtott ellenkérelmében már előadottakat. Álláspontja szerint a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.191/2018/13-II. sorszámú ítéletének rendelkező része és indokolásának
  7. oldala ellentmondásban áll, mivel az ítélet rendelkező részében helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék jelen per I. rendű alperesének – keresethez képest részbeni – marasztalására irányuló rendelkezését, míg az ítélet indokolásának
  8. oldalában az ítélőtábla megállapította, hogy a jelen per I. rendű alperese és a jelen per felperese között kármegosztást megalapozó önhiba nem áll fenn, a jelen per felperese marasztalásának kereset szerinti felemelésére azonban nem látott lehetőséget. Ezt azzal indokolta, hogy a korábbi jogerős ítélet alapján a jelen per felperese 100%-os felelősség alapján már teljesített a jelen per I. rendű alperesének, ami a további kártérítési kötelezettségét megszüntette. [50] Az I. rendű alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen mellőzte a Fővárosi Ítélőtábla ítélete indokolásának értelmezését, teljesen figyelmen kívül hagyta a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének indokolását, ezáltal megsértette a Pp.
  9. §
(1)bekezdését, mivel kirívóan okszerűtlenül, iratellenesen mérlegelte az általa előadottakat. [51] Az I. rendű alperes fellebbezése kapcsán az ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésének anyagi jogerő hatása az ítélet rendelkező része mellett, annak indokolására mennyiben terjed ki, a rendelkező rész és az indokolás közötti ellentmondás feloldható-e. [52] A Pp. 360. §
(1)bekezdése értelmében a keresettel és az ellenkövetelés fennállta tekintetében érdemben elbírált, beszámítással érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabban a tényalapból származó, ugyanazon jog iránt, ugyanazon felek – ideértve azok jogutódjait is – egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék. [53] Az anyagi jogerő legfontosabb joghatása, hogy a felek között felmerült jogvitát az ítélet végérvényesen lezárja; vagyis a perbe vitt jogviszony körében a feleket megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket véglegesen meghatározza. [54] Az anyagi jogerőt a bírói gyakorlat az ítélethez és az azzal egy tekintet alá eső más határozatokhoz fűződő negatív és pozitív hatással azonosítja. Negatív, vagyis kizáró Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.094/2023/5.. 14 jellegű az anyagi jogerőnek az a hatása, amely szerint az adott igény további vitatását kizárja. Pozitív hatásnak pedig az tekinthető, hogy az ítélethez a felek, a bíróságok és más hatóságok kötve vannak. Ahhoz, hogy a jogerő negatív hatása beálljon, teljesülni kell három konjunktív feltételnek: a félazonosságnak, a tényazonosságnak és a jogazonosságnak. Ha e feltételek közül akárcsak az egyik nem áll fenn, a res iudicata hatás nem érvényesül (Nagykommentár a Polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvényhez – szerkesztette: Wopera Zsuzsa). [55] A jogirodalom az anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelmének vizsgálatát hagyományosan két irányban tartja lehetségesnek. Egyrészt választ keres arra a kérdésre, hogy az ítélet mely részéhez fűződik jogerőhatás (formális megközelítés), másrészt azt vizsgálja, hogy ez jogerőhatás mire terjed ki a keresettel érvényesíteni kívánt, majd a bíróság döntésével elbírált jog tekintetében (materiális megközelítés). Az előbbi megközelítés alapján született meg a BH
  2. 332 szám alatt közzétett eseti döntés, amely kimondja, hogy a bíróság érdemi döntését a rendelkező rész tartalmazza, következésképpen az ítélt dolog tartalma is a rendelkező résszel azonosítható. Az indokolás az érdemi döntés ténybeli és jogi alapjait foglalja magában. Az indokolásnak ezért az ítélt dolog szempontjából az elbírált jog azonosítása, terjedelmének meghatározása szempontjából van jelentősége (A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja, szerkesztette: Varga István, HVGORAC 2018, II. kötet, 1524-
  3. oldal). [56] A fentieket az ítélőtábla is irányadónak tekinti. Valamely jogerős ítélet rendelkező része és indokolása közötti ellentmondás más perben újabb, külön jogértelmezéssel nem oldható fel, ellenkező gyakorlat ugyanis jogbizonytalanságot és végrehajthatatlanságot eredményezne. Az előbbiekből következik, hogy az ítélőtábla nem tudta figyelembe venni az I. rendű alperes által hivatkozott, a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése indokolásának
  4. oldalán kifejtett álláspontot, még akkor sem, hogyha ez logikailag ellentétben áll a rendelkező rész tartalmával. Az ellentmondás feloldása meghaladja a jelen eljárás kereteit. Erre figyelemmel az I. rendű alperes által előterjesztett fellebbezés alaptalan, mivel a jelen perben visszakövetelt összegre nézve nincs jogerős ítéleti marasztaló rendelkezés jelen per felperesére vonatkozóan. Ebből az következik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hivatkozott indokolásbeli álláspontja ellenére az I. rendű alperes ezt az összeget jogalap nélkül tartja magánál, így azt a Ptk. 6:
  5. §
(1)bekezdés szabálya szerint köteles azt felperes részére visszatéríteni. [57] A IX. rendű alperes fellebbezésének indokolása több pontban is vitatja az elsőfokú bíróság ítéletét. Kifogásolja, hogy az elsőfokú ítélet indokolása a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak taglalásán túl nem határozta meg, hogy a felperes a visszatérítési kötelezettség miatt lépett fel vagy tartozatlan fizetést teljesített volna, illetőleg csak a Fővárosi Ítélőtábla ítélete alapján járt-e el. [58] Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú ítélet indokolása ([16] bekezdés) – figyelemmel az ítélőtábla Pf.III.20.481/2021/9 sorszámú közbenső ítéletére is – megfelelően tartalmazza az elsőfokú bíróság jogkérdésben elfoglalt álláspontját, amennyiben rögzíti, hogy a felperes a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján keletkezett többletfizetésének visszatérítése miatt indította a jelen pert. [59] A IX. rendű alperes arra is hivatkozott, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetében a kár megtérítésénél nem lehet figyelembe venni a felperes által érvényesített jelen perbeli igényt. Az ítélőtábla álláspontja szerint nincs akadálya a bűncselekménnyel okozott kár esetén megfizetett kártérítés esetén a túlfizetés visszakövetelésének, ilyen kizáró rendelkezést jogszabály nem tartalmaz. Bármely típusú kártérítési igény megalapozottságát érintheti a károsulti közrehatás [Ptk. 6:525. §
(1),
(2)bekezdés]. [60] A IX. rendű alperes kérte figyelembe venni, hogy már több esetben hivatkozott a kármegosztás lehetőségére, amivel az ítélet érdemben nem is foglalkozott. Az ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.094/2023/5.. 15 álláspontja szerint nem értelmezhető a IX. rendű alperes ezen hivatkozása, hiszen az előzményi megismételt perben éppen a kármegosztásra figyelemmel mérsékelte a jelen per felperesének kártérítési kötelezettségét a Fővárosi Törvényszék, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla. További kármegosztás a többletfizetés visszatérítése vonatkozásában fel sem merülhet. [61] Sérelmezte a IX. rendű alperes azt is, hogy a felperes a többletfizetés visszatérítése érdekében semmit nem tett azért, hogy a túlfizetésnek minősített összegeket visszaszerezze az alperesektől a jogerős döntéstől egészen
  1. májusáig, mely jelentős késedelmi kamatfizetést von maga után. [62] Az ítélőtábla álláspontja szerint a felperes a jogszabály adta lehetőséggel élve elévülési időn belül terjesztette elő jelen perbeli követelését. „Kárenyhítési”, „kárelhárítási” kötelezettség ebben a körben nem terhelte, csak a jogerős ítélet folytán vált az alperesek számára is egyértelművé, hogy többletteljesítésben részesültek a biztosítótól és erre figyelemmel visszafizetési kötelezettségük keletkezett. [63] A IX. rendű alperes utalt a
  2. január 10-i beadványára, amelyben arra hivatkozott, hogy a PSZÁF vizsgálat megállapította, a felperes kezelte az alperesi befizetéseket, erre figyelemmel nem értelmezhető számára, hogy miért hivatkozik a felperes a jogalap hiányára. [64] Az IX. rendű alperes álláspontja téves, nem az alperesek által felperesnek megfizetett és a felperes által kezelt összegek vonatkozásában áll fenn a jogalap hiánya, hanem a túlfizetéseket illetően. [65] A IX. rendű alperes a BH
  3. 93 számú közzétett jogesetre utalással arra hivatkozott, hogy a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a felek között nincs szerződéses jogviszony. Az ítélőtábla a IX. rendű alperes ezen állításával nem ért egyet. [66] A Ptk. 6:
  4. §
(1)bekezdése szerint, aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. A
(2)bekezdés kimondja, hogy nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki ettől a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha
  1. a)rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz vagy
  2. b)a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli. [67] A jogalap nélküli gazdagodás szabálya a jog által nem támogatott vagyoni eltolódások visszarendezését szolgálja. A jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazását önmagában nem zárja ki az a tény, hogy a felek között szerződéses jogviszony áll fenn. Más jogviszony fennállta csak azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a felek közötti indokolatlan vagyoneltolódást elsősorban az e jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megítélni és adott esetben a kiegyenlítésről gondoskodni. Ha azonban a fennálló jogviszony szabályainak alkalmazása után a vagyoni egyensúly nem áll helyre, az indokolatlan előny visszatérítésének nincs elvi akadálya. A jogalap nélküli gazdagodás bekövetkezése esetén a felek között a szerződéses jogviszonytól független önálló kötelmi jogviszony jön létre (Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez [Ptk. 6:579. § 2/
  3. c)pont], Szerkesztette: Gárdos Péter és Vékás Lajos). [68] A IX. rendű alperes arra is hivatkozott, hogy az összegszerűség tekintetében már a 2021. június 30-ai beadványban, illetőleg később is, pontos számítások alapján vitatta a felperes számítását. [69] A IX. rendű alperes ezen állításával kapcsolatban az ítélőtábla rögzíti, hogy az ellenkérelemben nemcsak az ennek alapjául szolgáló jogállítást és tényállításokat kell megtenni, hanem indokolni is kell, hogy a fél által hivatkozott eltérő számítások min alapulnak és azok alapján mennyiben és hogyan cáfolják a felperes állítását. Jelen esetben a Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.094/2023/5.. 16 felperes az alperesekre személyenként lebontott, részletes számítást csatolt be a kereseti követelés összegszerűségének alátámasztására. Ezt összességében vitatta az alperes, és egy eltérő számítást csatolt be, a különbségeket azonban nem indokolta, nem tett ezzel kapcsolatos tényállításokat. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság helyesen mellőzte az alperes ezzel kapcsolatos előadását, illetőleg a becsatolt számítását, és az egyébként számszakilag helyes felperesi levezetést vette figyelembe az egyes marasztalási összegek megállapításakor. Az előbbiekre figyelemmel a IX. rendű alperes fellebbezése is alaptalan. [70] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, annak megfellebbezett rendelkezéseit a Pp. 383. §
(2)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. [71] Az eredménytelen fellebbezést előterjesztő I. rendű és IX. rendű alperesek a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelesek megfizetni az alperesek jogi képviselőjének munkadíját, melynek összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján állapította meg. [72] A fellebbezési eljárási illetékre vonatkozóan költségfeljegyzési joggal rendelkező IX. rendű alperes a Pp. 101. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. [73] Az illeték megfizetése során a Szegedi Ítélőtáblát és a jelen ítélet ügyszámát, valamint a befizetésre kötelezett adóazonosító számát közleményként fel kell tüntetni. Amennyiben az illeték megfizetésére vonatkozó felhívásnak a megjelölt határidőben nem tesz eleget, az illeték behajtására és megfizetésére az illetékekről szóló törvény rendelkezéseit és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni [30/2017. (XII.27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés]. Szeged,
  1. június
  2. Dr. Hámori Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Dobler László s.k. előadó bíró Dr. Tolna András s.k. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.