A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelemben a megjelölt befogadási ok vonatkozásában kell kifejteni, hogy a fél miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.35.243/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: név ügyvéd Cím3 Az alperes: Alperes1 Cím1 Az alperes képviselője: Hajdú Ügyvédi Iroda Cím4 ügyintéző: név1 ügyvéd) A per tárgya: agrártámogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt Kúria I.Kfv.35.243/2023/2 2 Az elsőfokú bíróság határozatának száma: a Pécsi Törvényszék 4.K.700.416/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes termelői csoportnak minősült, a termelői csoportú elismerését
- szeptember
- napján kelt, 37728/1/
- számú határozattal kapta meg. Az elismerési okirat visszavonására a
- szeptember
- napján kelt, APF/779/-1/
- számú határozattal került sor. [2] A felperes támogatási kérelmeinek a hatóság 2013., 2014.,
- és
- évben helyt adott, majd a
- június 21-én benyújtott negyedik fizetési kérelmét
- január
- napján kelt, 152/4138/10/3/
- számú határozattal elutasították. A határozat indokolása arra hivatkozott, hogy
- október 12-i hatállyal a 29/
- (X. 11.) AM rendelettel módosították az 59/
- (VII. 10.) FVM rendelet előírásait, amely szerint csak azon termelői csoportnak fizethető támogatás, amely állami elismerésről szóló határozattal rendelkezik, valamint amelynek az FVM rendelet
- §
(2)pontja szerinti támogatási időszaka az elismerési okirat keltétől számított legfeljebb 5 évig még nem járt le. Miután a felperes állami elismerésről szóló határozatát a hatóság
- szeptember
- napján kelt határozatával visszavonta, így a támogatási időszak a kifizetési kérelem benyújtásának napján már lejárt. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- április
- napján kelt, EUJF/1962/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, a változtatással nem érintett részét pedig helybenhagyta. [4] A felperes keresete folytán eljárt Pécsi Törvényszék a
- december
- napján kelt, 2.K.701.013/2021/
- számú ítéletével az alperes határozatát a közléssel visszamenőleges Kúria I.Kfv.35.243/2023/2 3 hatállyal az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. [5] A Pécsi Törvényszék ítéletében megállapította, hogy a felperes az elbírálás időpontjában elvileg nem volt jogosult a kifizetési kérelemre az FVM rendelet
- §
(1)bekezdés szerint elismerési okirat hiányában és az FVM rendelet 4. §
(2)bekezdés b) pontja alapján pedig nem volt jogosult, miután a kifizetési kérelem benyújtásának időpontjában a támogatási időszak már lejárt. Ugyanakkor rögzítette, hogy az alperes az ügyintézési határidő lényeges és durva megsértése okán hozta a felperest abba a helyzetbe, hogy a kifizetési kérelmét el kell utasítani. Ugyanis vonatkozó kérelmét annak beérkezését követő 70 napon belül kellett volna elbírálnia, ehhez képest az előterjesztett kérelem elbírálására
- január
- napján került sor. Az új eljárásra előírta a felperesi kérelemnek ügyintézési határidőn belül hatályos anyagi jogi rendelkezések alapján történő elbírálását. [6] Az új eljárásban az elsőfokú hatóság a
- június
- napján kelt, 152/4138/10/14/
- számú határozatával a felperes kifizetés iránti kérelmét elutasította. Ennek során rögzítette, hogy az Európai Bizottság
- szeptember
- és
- napja között lefolytatott megfelelőségi vizsgálata a termelői csoportok részére történő kifizetésnél szabálytalanságot állapított meg, melynek kapcsán T-505/
- ügyszámon Magyarországnak jogvitája volt az Európai Unió Bírósága előtt, és keresetét elutasították. Ekként a Pécsi Törvényszék ítéletének végrehajtásával uniós jogot sértene, ha az ügyfél
- évi kifizetési kérelmének helyt adó döntés születne. [7] Az alperes
- január
- napján kelt, EUJF/400-1/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [8] A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a Pécsi Törvényszék ítéletének mind a rendelkező, mind az indokolási része kötelező az eljáró hatóságokra, a kérelem elutasításával pedig a hatóság nem tett eleget a jogerős ítéletben foglaltaknak. Utalt arra is, az Európai Bizottság csupán azt állapította meg, hogy a termelői csoportok támogatása az uniós finanszírozásból nem lehetséges, melyről a Magyar Állam már
- óta tudott, az, hogy ezt csak
- októberében orvosolta, a jogosultak részére hátrányt nem jelenthet, ennek hátrányos következményeit az államnak kell viselnie. Az elsőfokú bíróság döntése [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Érvelése az volt, hogy a korábbi törvényszéki ítéletben meghatározott ügyintézési határidőben hatályos magyar anyagi jogi rendelkezések ellentétben álltak a vonatkozó uniós joggal, az 1698/2005/EK rendelet
- cikk
(2)bekezdésével. Hivatkozott az uniós jog elsőbbségének elvére, melynek értelmében, ha a tagállami bíróság által alkalmazandó jogszabály az uniós joggal ellentétes, úgy a Kúria I.Kfv.35.243/2023/2 4 tagállami jogot a tagállami bíróságnak nem szabad alkalmaznia. Ebből következően az alperes jogszerűen járt el akkor, amikor a korábbi törvényszéki ítéletben foglalt iránymutatást nem alkalmazta, hanem a felperes keresetét elutasította. A felülvizsgálati kérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének teljesítését kérte. A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- aa)és
- ab)pontja alapján indítványozta. [11] A felülvizsgálati kérelem befogadására - az alábbiakra tekintettel - nincs törvényes lehetőség. [12] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának a valószínűsíthető sérelme vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntések körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, Kúria I.Kfv.35.243/2023/2 5 ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, ha a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [16] A Kúria megállapította, hogy a felperes nem jelölte meg azt az elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, széttartó bírói gyakorlatra sem utalt, illetve arra sem, hogy a már kialakult egységes joggyakorlat – az ellentétes jogértelmezés miatt – éppen a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. [18] A Kúria szerint a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem valószínűsítik azok egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyát, jelentőségét. A perbeli ügy mikénti eldöntése az abban félként szereplőkön kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét még közvetve sem befolyásolja, ilyen következményre maga a felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperes sem hivatkozott. [19] A Kúria kiemeli továbbá, hogy a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az alperes vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet (Kfv.VII.37.357/2022/2.). [20] A Kúria kifejtettek alapján megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. Kúria I.Kfv.35.243/2023/2 6 A döntés elvi tartalma [21] A felülvizsgálati kérelemben a megjelölt befogadási ok vonatkozásában kell kifejteni, hogy a fél miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [23] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [24] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2023. november 14. Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró