← Magyarország

Kfv.37247/2023/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét. A jogerős ítélettel összegfüggésben a Kúria egyes ügyféli jogok garanciális, ezért a perben nem orvosolható megsértésére vonatkozó jogértelmezésétől való eltérés megállapítására az érdemi felülvizsgálat eredményeként sem kerülhetne sor. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.37.247/2023/

  1. Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Varga Eszter bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Cséffán József bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: ügyvédi iroda1 ügyintéző: Dr. Szabó Iván ügyvéd cím2 Az alperes: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal cím3 Az alperes képviselője: ügyvédi iroda2 ügyintéző: Dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd cím4 Az alperesi érdekelt: egyéb érdekelt1 cím5 Az alperesi érdekelt képviselője: ügyvédi iroda3 ügyintéző: Dr. Hevesi Márta ügyvéd cím6 A per tárgya: energiaügyben hozott FVFO/97-1/
  2. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 103.K.700.873/2022/
  3. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
  4. sorszám alatt) Kúria VII.Kfv.37.247/2023/2 2 Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes az alperesi érdekelt panaszát részben – a szennyvízhálózat nyomvonalával kapcsolatos panaszrész vizsgálata érdekében – áttette a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, mint területi vízügyi hatósághoz. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság a
  5. november 17-én kelt átiratában arról tájékoztatta az alperest, hogy a perbeli felhasználási helyen keletkező csapadékvizek egy része közvetetten Szeged város szennyvízelvezető rendszerébe kerül. A csapadékvizet önálló, zárt csapadékvízelvezető hálózat szállítja a Méntelepi-tóba (Szeged csapadékvíz-elvezető rendszerének egyik záportározó tavába), ahonnan a túlfolyó vizeket Szeged szennyvíztisztító telepére vezetik el. Az alperes ezt az átiratot a felperessel a határozatának meghozatala előtt nem ismertette. [2] Az alperes a
  6. január 6-án kelt, keresettel támadott határozatával az alperesi érdekelt csapadékvíz számlázásával kapcsolatos panaszának helyt adott, és megtiltotta a felperesnek, hogy az alperesi érdekelttel szemben csapadékvíz-elvezetés jogcímén követelést támasszon, egyúttal kötelezte, hogy a számlakövetelését törölje. Figyelmeztette a jogsértő magatartás miatt, valamint felhívta, hogy a jövőben tartózkodjon a közigazgatási szabályszegés elkövetésétől. A jogerős ítélet [3] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a
  7. február 8-án kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [4] A jogerős ítélet indokolásában – az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  8. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  9. §-ának sérelmét vizsgálva – idézte a Kp. kommentárját, kiemelve egyebek mellett, hogy a bizonyítékok ismertetésére vonatkozó szabály sérelme a lényeges eljárási szabálysértés mércéje szerint ítélendő meg: ha az ügyfél számára már a bizonyítási eljárás során a hatóság biztosította, hogy megismerjen minden bizonyítékot és módjában álljon gyakorolni ügyféli jogait, vagy egyébként nincs ügyféli Kúria VII.Kfv.37.247/2023/2 3 jogsérelem (a beszerzett bizonyíték alapján az ügyfél kérelmének megfelelő döntés születik, a beszerzett és meg nem ismert bizonyíték nem releváns), az Ákr.
  10. §-ának sérelme sem hat ki szükségszerűen az ügy érdemére. A Kúria gyakorlatát is vizsgálta, és rámutatott, hogy az uralkodó szemlélet szerint csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, illetve megsemmisítésnek, ha az eljárási jogszabálysértés a bírósági eljárásban nem orvosolhatóan olyan jelentős, hogy a döntés érdemére is kihat (Kúria Kfv.V.35.427/2016/3.). A Kúria emellett ugyanakkor elismerte, hogy a megsemmisítés kérdésében nem annak van csak jelentősége, hogy a hatóság érdemben más döntést hozott volna – azaz nem csak ez minősül az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek –, hanem annak is relevanciája van, hogy léteznek a közigazgatási eljárásnak olyan garanciális szabályai, amelyek figyelmen kívül hagyása értelemszerűen érinti az egész eljárás jogszerűségét, azaz érdemét (Kúria Kfv.IV.37.936/2015/8.). Kifejtette, hogy a perbeli esetben a felperes, aki az eljárásban részt vett, nyilatkozattételi jogával élhetett, annak a tájékoztató levélnek a vele való megismertetése elmaradását sérelmezte, amelyet a Katasztrófavédelmi Igazgatóság a hozzá áttett panaszrész tekintetében lefolytatott eljárása során adott az alperes számára. Az alperes ezt az iratot bizonyítékként figyelembe vette, azt azonban a határozatának meghozatala előtt valóban nem ismertette a felperessel. A tájékoztató levél a csapadékvíz alperesi érdekelt ingatlanáról történő elvezetésének nyomvonala tekintetében ugyanazokat a tényeket tartalmazta, mint amelyeket a felperes és az alperesi érdekelt a közigazgatási hatósági eljárásban egybehangzóan előadtak. Az alperes az irányadó tényállást a vezetékrendszer tekintetében az ügyfelek egyező előadása alapján állapította meg, és ezt a tényállást vette alapul az irányadó anyagi jogszabályhelyek értelmezésénél a díjfizetési kötelezettség megítélése tekintetében. A tájékoztató levél csak megerősítette az ügyfelek által egyezően előadottakat, olyan új tényt vagy körülményt, amelyre nézve a felperes nyilatkozatának beszerzése és ezzel kapcsolatban további bizonyítási indítvány megtétele szükségessé vált volna, nem tartalmazott. A tájékoztató levél, mint bizonyíték ismertetésének elmaradásával sérült ugyan az Ákr.
  11. §-a, ennek azonban az ügy érdemére nem volt kihatása. Nem volt kimutatható olyan garanciális jogszabálysértés sem, ami az eljárás egészére kihatott és ami meggátolta volna a felperest abban, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban az ügyféli jogait érvényesítse. [5] Az alperes Ákr.
  12. §

(1)bekezdése szerinti tényállás-tisztázási kötelezettsége kapcsán, szintén a kúriai gyakorlatot is figyelembe véve kiemelte: a tényállást abban a körben kellett feltárni, hogy az alperesi érdekelt ingatlanáról a csapadékvíz elvezetése milyen rendszeren keresztül történik, az így feltárt adatok alapján kellett ugyanis az ügy érdemében állást foglalni arról, hogy az alperesi érdekeltet terheli-e díjfizetési kötelezettség az ingatlanról távozó csapadékvíz után. A felperes és az alperesi érdekelt végső soron a peres eljárásban egyezően nyilatkoztak a csapadékvíz elvezetésének mikéntjéről, a rendszer elemeiről, és ezt rögzítette a megállapított tényállásban a bíróság is. A releváns tényeket a közigazgatási eljárásban is ekként vette figyelembe az alperes, így ténybelileg nem volt tisztázatlan kérdés az ügyben. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztató levele a felek állításával egybehangzó tényeket tartalmaz a rendszerre vonatkozóan, nevezetesen, hogy az alperesi érdekelt ingatlanáról a csapadékvizet elkülönített rendszeren vezetik el, ahonnan a csapadékvíz a záportározóból bukóélen keresztül közvetett módon kerül részben a felperes egyesített rendszerébe és a szennyvíztisztitó telepre. Ennek a tényállásnak volt az ügy érdeme eldöntése szempontjából jelentősége, ezt vette alapul az alperes és vizsgálta felül a bíróság is, az alperes tehát az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges körben az irányadó tényállást feltárta, az eljárása nem sértette az Ákr. 62. §
(1)bekezdését. Kúria VII.Kfv.37.247/2023/2 4 A felülvizsgálati kérelem [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára és
  3. b)pontjára hivatkozott. [8] Előadta, hogy az alperes a bizonyítékok megismeréséhez fűződő joga gyakorlását nem tette lehetővé, az Ákr. 76. §-ának sérelmét az elsőfokú bíróság is megállapította. Alapvető eljárási jogának sérelme, valamint az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés tehát megvalósult, azonban annak eljárásjogi jogkövetkezményeit az elsőfokú bíróság nem vonta le. Az Ákr. 76. §-ának sérelméből következően, további bizonyítás hiányában nem került sor annak tisztázására, hogy az alperesi érdekelt ingatlanáról a csapadékvizet milyen típusú (egyesített vagy elválasztott) rendszeren keresztül vezetik el. Így az alperes eljárása az Ákr. 62. §
(1)bekezdésébe ütközően is jogszabálysértő volt, amelynek az eljárásjogi jogkövetkezményeit az elsőfokú bíróság ugyancsak nem vonta le. [9] Emellett hangsúlyozta, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria Kfv.IV.37.936/2015/
  1. (EBH
  2. K.8.), a Kfv.IV.37.677/2014/
  3. (BH
  4. 267.), valamint a Kfv.VII.45.145/2021/
  5. számú határozataiban foglaltaktól. Az elsőfokú bíróság ugyanis úgy foglalt állást, hogy az Ákr.
  6. §-ának megsértése esetén további vizsgálat indokolt a tekintetben, hogy a jogszabálysértés az ügy érdemére kihatott-e. Ezzel szemben a hivatkozott kúriai határozatok szerint az Ákr.
  7. §-ának megsértése minden további vizsgálat nélkül önmagában az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményez, és a közigazgatási határozat megsemmisítését vonja maga után. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [11] A Kúria a Kp.
  8. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria VII.Kfv.37.247/2023/2 5 [12] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [13] A Kúria elsőként a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjára történt hivatkozást vizsgálta, amely jogszabályi rendelkezés alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Kfv.IV.37.936/2015/
  1. (EBH
  2. K.8.) számú határozatában olyan helyzetet vizsgált, amikor a hatósági eljárásban a felperesi beavatkozó ügyféli minőségét figyelmen kívül hagyták, abban ügyfélként nem vehetett részt. Ezzel összefüggésben fejtette ki, hogy nem annak van jelentősége, hogy az alperes érdemben más döntést hozott volna (azaz nem csak ez minősül az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek), hanem annak van relevanciája, hogy vannak a közigazgatási eljárásnak olyan garanciális szabályai, amelyek figyelmen kívül hagyása értelemszerűen érinti az egész eljárás jogszerűségét, azaz érdemét. A közigazgatási eljárás garanciális szabályainak a figyelmen kívül hagyása (megsértése) az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményez akkor is, ha egyébként a garanciális szabályok betartásával is ugyan azon közigazgatási döntést hozná meg a hatóság. A perbeli esetben az elsőfokú bíróság a jogerős ítélete indokolásában erre a kúriai határozatra kifejezetten hivatkozott, és annak mentén vizsgálta, hogy az Ákr.
  3. §-ának megsértésével összefüggésben garanciális jogsérelem kimutatható-e. Arra jutott, hogy olyan garanciális jogsérelem, ami az eljárás egészére kihatott és ami meggátolta volna a felperest abban, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban az ügyféli jogait érvényesítse, nem állapítható meg. Az elsőfokú bíróság tehát éppen a hivatkozott határozatban foglalt jogértelmezést követve vonta le következtetését, így az attól jogkérdésben való eltérés megállapítására a felülvizsgálati kérelem befogadása és érdemi vizsgálata esetén sem kerülhetne sor. [15] A Kfv.IV.37.677/2014/
  4. (BH
  5. 267.) számú határozat szerint az alperes a tényállást nem tárta fel megfelelően, valamint az indokolási kötelezettségét is megsértette. A szakvélemény hiányosságai miatt nem volt egyértelműen megállapítható a felperes felelőssége, ezért vele szemben a szankció alkalmazására sem kerülhetett volna sor. Emellett, mivel az alperes nem értesítette a felperest az eljárás hivatalbóli megindításáról, ezért a megállapított tényállás és a bizonyítékok felperes előtti ismertetésének elmaradása is jogsértő volt. Mindezen eljárási jogsértésekre tekintettel került sor a hivatkozott ügyben az alperes határozatának hatályon kívül helyezésére. A Kúria rámutatott, hogy az ügyféli jogoknak garanciális jelentősége van a közigazgatási eljárásban, mivel azok gyakorlása biztosítja egyebek mellett a közigazgatási hatósági eljárás átláthatóságát. Ezért az alperes eljárása, amely mellőzte a felperes határidőben történő formális tájékoztatását a felvett bizonyítás eredményeiről, olyan jogsértést eredményezett, amely az érdemi döntésre is kihatással bírt. A jelen ügyben ugyanakkor fel sem merült több olyan eljárási jogszabálysértés az alperes terhén, amelyek együttesen vezethettek volna a határozat megsemmisítéséhez. A bizonyítékok ismertetésére vonatkozó szabály megsértésének esetleges ügy érdemére kiható jellegét pedig megvizsgálta az elsőfokú bíróság, de azt az adott tényállás mellett nem tartotta megállapíthatónak. Mindezek miatt a hivatkozott határozattól jogkérdésben való eltérés elvi lehetősége ugyancsak nem merülhet fel. [16] A Kfv.VII.45.145/2021/
  6. számú határozatában a Kúria arra mutatott rá: a közigazgatási eljárás során keletkezett iratokba való betekintés joga (Ákr.
  7. §), valamint a bizonyítékok ismertetése az ügyféllel (Ákr.
  8. §) lehetővé teszi az ügyféli jogok (a nyilatkozattételi, a jogorvoslati jog stb.) gyakorlását, biztosítja a tisztességes ügyintézéshez Kúria VII.Kfv.37.247/2023/2 6 való jogot [Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdés], ezért a bírói gyakorlat szerint az iratbetekintési jog megsértése az ügy érdemére kiható, lényeges eljárási jogszabálysértés lehet. A büntetőeljárás iratanyaga olyan bizonyíték, amelynek a hatósági eljárás során történt beszerzéséről a hatóságnak az ügyfelet értesítenie kell, valamint – az iratbetekintés szabályai figyelembevételével – tájékoztatnia kell a bizonyítékok megismerhetőségének, valamint a további bizonyításra irányuló indítvány előterjesztésének a lehetőségéről. A konkrét ügyben az elsőfokú bíróság vizsgálta, hogy a bizonyítékok ismertetésére vonatkozó előírás megsértése az ügy érdemére kiható, lényeges eljárási jogszabálysértésnek minősül-e, ám erre a kérdésre nemleges választ adott. Büntetőeljárás iratanyagáról szó sem volt, így a hivatkozott határozattól való eltérés gyanúja ebben az esetben sem áll fenn. [17] Minderre tekintettel, miután a jogerős ítélettel összegfüggésben a Kúria egyes ügyféli jogok garanciális, ezért a perben nem orvosolható megsértésére vonatkozó jogértelmezésétől való eltérés megállapítására az érdemi felülvizsgálat eredményeként sem kerülhetne sor, a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján nem volt mód. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [19] A felperes a felülvizsgálati kérelmében lényegében az Ákr. bizonyítékok ismertetésére és a tényállás tisztázására vonatkozó szabályainak sérelmére hivatkozott e körben. A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra ugyanis csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában kerülhetne sor. Annyi azonban megállapítható, hogy a jogerős ítélet indokolásának [13]-[18] bekezdései a felperesnek a hatósági eljárás jogszerűségét kifogásoló hivatkozásai kapcsán részletes indokolást tartalmaznak. Az elsőfokú bíróság a kapcsolódó jogirodalmi álláspontot és kúriai gyakorlatot bemutatva elemezte a konkrét eljárási helyzetet, és vont le következtetést arra nézve, hogy a perbeli esetben az Ákr.
  1. §-ának megsértése ténylegesen nem hatott ki az ügy érdemére, illetve azzal összefüggésben az ügyféli jogok gyakorlását érintő garanciális jogsérelem sem volt tetten érhető. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztató levele ugyanis a felperes és az alperesi érdekelt egybehangzó előadását erősítette meg, ahhoz képest új tényt vagy körülményt, amelyre nézve további nyilatkozat, bizonyítás szükségessége felmerülhetett volna, nem tartalmazott. Az alperes a releváns tényállást tisztázta, az Ákr.
  2. §
(1)bekezdése nem sérült; megállapítható volt, hogy az alperesi érdekelt ingatlanáról a csapadékvizet elkülönített rendszeren vezetik el, ahonnan a csapadékvíz a záportározóból bukóélen keresztül közvetett módon kerül részben a felperes egyesített rendszerébe és a szennyvíztisztitó telepre. Ezzel az indokolással szemben a felperes a befogadhatóság alátámasztása érdekében semmilyen konkrét érvet nem hozott fel, csupán azt hangoztatta, hogy az Ákr. 76. §-ával összefüggésben az elsőfokú bíróság által is megállapított, az Ákr. 62. §
(1)bekezdésével kapcsolatban pedig meg sem állapított eljárási jogszabálysértéseknek az alperes határozatának megsemmisítését kellett volna eredményezniük. Mindezt a Kúria úgy értékelte, hogy a felperes a Kp. 117. §
(4)bekezdésében írt kötelezettsége ellenére nem mutatta be, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadása esetén mely alapvető eljárási jogsérelem, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés milyen irányú további vizsgálata lenne szükséges. Ennek hiányában pedig a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján sem volt lehetőség. Kúria VII.Kfv.37.247/2023/2 7 [20] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [21] A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét. A jogerős ítélettel összegfüggésben a Kúria egyes ügyféli jogok garanciális, ezért a perben nem orvosolható megsértésére vonatkozó jogértelmezésétől való eltérés megállapítására az érdemi felülvizsgálat eredményeként sem kerülhetne sor. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [23] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
  1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Varga Eszter s.k. bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Cséffán József bíró helyett

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.