A határozat elvi tartalma: A törvényességi felhívás eredménytelen, ha a felhívás nyomán meghozott kiegészítő határozatok sem szüntették meg a felhívásban megjelölt törvénysértést. A kormányhivatal ezt követően mérlegelési jogkörben dönt más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazásáról. A bírói út igénybevétele esetén az alap és kiegészítő határozatokat is keresettel kell támadnia. A perindítást nem kell megelőznie újabb, a kiegészítő határozatokra kiterjedő törvényességi felhívásnak, feltéve, ha a felhíváshoz képest további, újabb jogszabálysértés megjelölését a keresetlevél nem tartalmazza. Ha a településrendezési eszköz módosításának egyeztetése tárgyalásos eljárásban történik, a kiemelt fejlesztési területek kijelöléséről szóló képviselőtestületi-határozatnak a fejlesztés célján túlmenően tartalmaznia kell az adott beruházásokat is, mert a beruházás megjelölése feltétele a településrendezési eszköz tárgyalásos eljárásban való módosításának. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.37.269/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Varga Eszter bíró A felperes: Veszprém Megyei Kormányhivatal (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.) A felperes képviselője: Dr. Káldi Zoltán kamarai jogtanácsos Az alperes: Ajka Város Önkormányzata (8400 Ajka, Szabadság tér 12.) Az alperes képviselője: Dr. Várhelyi Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Várhelyi Attila (cím4.) A per tárgya: önkormányzati határozat törvényessége ügyében kialakult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Veszprémi Törvényszék 101.K.700.930/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria IV.Kfv.37.269/2021/5-I 2 A Kúria a Veszprémi Törvényszék 101.K.700.930/2020/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott - az alperes 35/
- (II. 25.) Kt.; az 54/
- (IV.1.) Pm. határozattal megerősített 43/
- (III. 19.) Kt. és a 128/
- (VI. 9.) Pm. határozatokat megsemmisítő - rendelkezését hatályon kívül helyezi és a keresetet e vonatkozásban is elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt
- 000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesi önkormányzat képviselő-testülete a 35/
- (II.25) Kt. számú határozatával (a továbbiakban: 1.sz. Határozat) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogi intézményekről szóló 314/
- (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)
- §
(6)bekezdés c) pontja felhatalmazása értelmében kiemelt fejlesztési területté nyilvánított 5 területet és e területekre vonatkozó településrendezési eszköz módosításának egyeztetéséről tárgyalásos eljárás mellett döntött. A képviselő-testület – az 54/2020 (IV.1.) számú határozatával megerősített – 43/2020. (III. 19.) Kt. számú határozatában (a továbbiakban: 2.sz. Határozat) ugyancsak az R. 32. §
(6)bekezdés c) pontjára hivatkozva kiegészítette az
- sz. Határozatát egy újabb – öt ingatlant magába foglaló – kiemelt fejlesztési területtel. A határozat szerint a módosítások államigazgatási szervekkel történő egyeztetése tárgyalásos eljárásban történik. [2] Az alperes polgármestere az 128/
- (VI. 9.) Pm határozatával (a továbbiakban: 3.sz. Határozat) további 2 ingatlant úgy minősített kiemelt fejlesztési területté, hogy "a tervezett 500 m2 alapterületű üzembővítés megvalósítható legyen", valamint "az érintett ingatlanok esetében az új övezeti besorolás tegye lehetővé a beruházó által elkészített beépítési tervben megfogalmazott mutatók teljesítését." Rögzítette továbbá, hogy az ingatlanok vonatkozásában a képviselő-testület tárgyalásos eljárásban kívánja módosítani a településrendezési eszközt. A 129/
- (VI. 9.) Pm határozata (a továbbiakban:
- sz. Határozat) a partnerségi egyeztetés lezárásáról szóló döntést tartalmazott. [3] A felperes Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
- §
(1)bekezdés a) pontjában és a 134. §
(1)bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva
- június 24-én törvényességi felhívással élt az alperes felé, melyben a fenti számú határozatok felülvizsgálatára és a törvénysértés megszüntetésére szólította fel. A felhívás szerint ezen határozatok az R.
- §
(6)bekezdés c) pontja felhatalmazása értelmében felsorolva tartalmazzák azokat az ingatlanokat, amelyeket kiemelt fejlesztési területekké nyilvánít. Az R. 2. § 4a) pontja és 32. §
(6)bekezdésének c) pontja alapján – figyelemmel az R. 15. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségre – Kúria IV.Kfv.37.269/2021/5-I 3 a kiemelt fejlesztési területek jelölésekor meg kell határozni a döntés alapjául szolgáló konkrét beruházást, mint a fejlesztés célját. Ezt a határozatok a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket sértő módon nem tartalmazzák. [4] Az alperes a
- július 14-i képviselő-testületi ülésén tárgyalta a felperes törvényességi felhívását. A 154/
- (VII. 14.) Kt. határozatban rögzítette, hogy az
- sz. és
- sz. Határozatot a törvényességi felhívásban foglaltak szerint kiegészíti, a
- sz. és a
- sz. Határozatokra vonatkozóan a felhívást elutasítja. Megállapította, hogy a
- sz. számú Határozata a megvalósítandó fejlesztési célt tartalmazza, a
- sz. Határozat tartalma nem kiemelt fejlesztési terület kijelölése, hanem a partnerség egyeztetés lezárása. A 155/
- (VII. 14.) Kkt. határozattal (a továbbiakban: Kiegészítő határozat 1) – a 154/
- (VII. 14.) Kt. határozatnak megfelelően – az
- sz. Határozatot, a 156/
- (VII. 14.) határozattal (a továbbiakban: Kiegészítő határozat 2) a
- sz. Határozatot módosította, illetve kiegészítette oly módon, hogy az alaphatározatokban felsorolt minden ingatlan vonatkozásában megjelölte a konkrét beruházásokat, mint fejlesztési célokat. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes az alperes 1-
- sz. Határozatai jogszabálysértő voltának megállapítása és a határozatok megsemmisítése iránt a Mötv.
- §
(1)bekezdés d) pontjára és
- §-ára, valamint az R.
- § 4a pontjára;
- §-ára és a
- §
(6)bekezdés c) pontjára alapítottan terjesztett elő keresetet. [6] Álláspontja szerint az önkormányzat az R. 32. §
(6)bekezdése c) pontja értelmében kiemelt fejlesztési területté nyilvánításról akkor dönthet, ha a kiemelt fejlesztési területté nyilvánított területen beruházás megvalósítása miatt ez indokolt. Továbbá kifejtette, hogy az R. 15. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja,
(2)-
(5)bekezdései, valamint
- melléklete alapján építési beruházás esetén a településrendezési eszköz módosításának kezdeményezéséhez telepítési tanulmánytervet is kell készíteni. Megállapította, hogy a telepítési tanulmánytervnek az R.
- mellékletében felsorolt tartalmi elemeit sem az 1.-
- sz. Határozatok, sem a Kiegészítő határozat1, sem a Kiegészítő határozat2 nem tartalmazzák, ezért a jogszabálysértő határozatok orvoslása nem történt meg. [7] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az
- sz. és
- sz. Határozatok kiegészítésével a jogszabálysértést megszüntette, a Kiegészítő határozat1-re és Kiegészítő határozat2-re a kereseti kérelem nem terjedt ki,
- sz. és
- sz. Határozatok tekintetében pedig a törvényességi felhívás elutasítása jogszerű volt. Az elsőfokú ítélet [8] A Veszprémi Törvényszék a
- január 7-én kelt ítéletével a felperes keresetének nagyobb részt helyt adva a támadott
- -
- sz. Határozatokat a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [9] Az ítélet indokolásában a törvényszék kifejtette, hogy az R. 32. §
(6)bekezdés c) pontja azt feltételezi, hogy a képviselő-testület döntésével már kiemelt fejlesztési területté Kúria IV.Kfv.37.269/2021/5-I 4 nyilvánított egy területet, amelyen utóbb a konkrét (építési) beruházásról dönt és ennek megvalósítása szükségessé teszi a településrendezési eszköz készítését vagy módosítását. A jogi szabályozás alapján két lépcsős eljárás feltételezhető, ami nem zárja ki, hogy amennyiben minden feltétel fennáll, egy határozatban döntsön a tárgyalásos eljárásról. Az R. 2. § 4a) pontja szerinti fogalom meghatározás is azt az értelmezést támasztja alá, hogy a képviselőtestület egy később megvalósítandó fejlesztés érdekében jelöli ki változásra az adott területet. A kiemelt fejlesztési területté nyilvánítás nem minden esetben jelent építési beruházást, de ha azt az R. 32. §
(6)bekezdés c) pontjában hivatkozott tárgyalásos eljárásra alapítja a képviselőtestület, úgy a döntésnek a konkrét beruházást is tartalmaznia kell, mert ez a feltétele a településrendezési eszköz tárgyalásos eljárásban való módosításának. A beruházás megvalósítása esetén pedig beáll az R. 15. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti követelmény, a telepítési tanulmány elkészítése. [10] A törvényszék megállapítása szerint az alperes azzal követett el jogszabálysértést, hogy egy lépésben jelölt ki területeket kiemelt fejlesztési területté és vonta azokat a tárgyalásos eljárás körébe anélkül, hogy az alaphatározatokban a konkrét fejlesztési célt meghatározta volna, ami a tárgyalásos eljárásnak feltétele. A jogszerű eljárás az lett volna, ha az alperes az első lépésben csak a kiemelt fejlesztési területekről dönt, és amikor a konkrét beruházási igény felmerül, az arra vonatkozó telepítési tanulmányterv birtokában határoz arról, hogy a településrendezési eszköz módosítását tárgyalásos eljárásban folytatja le. A Kiegészítő határozatok már tartalmazzák a konkrét beruházási célt, de azzal, hogy az alperes a településrendezési eszköz módosításához a tárgyalásos eljárást fenntartotta, a beruházás megvalósítása a települési tanulmánytervet is igényelte. Ennek hiányában az 1. - 3. sz. alaphatározatok jogszabálysértőek maradtak. [11] A törvényszék a 4. számú határozat vonatkozásában úgy ítélte meg, hogy a törvényességi felhívás nem volt megfelelő, így az arra hivatkozó kereset is alaptalan, ugyanakkor rögzítette, hogy a határozat önmagában – figyelemmel az 1- 3. sz. Határozatok megsemmisítésére – okafogyottá vált. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az
- -
- sz. Határozatokat megsemmisítő részében helyezze hatályon kívül, a keresetet elutasító részében pedig "hagyja helyben". [13] Álláspontja szerint az ítélet az
- -
- sz. Határozatok vonatkozásában nem felel meg a Mötv.
- §-ában és
- §-ában, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/
- (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tfvr.)
- §
(2)bekezdés,
(4)és
(6)bekezdéseiben, a 8. §
(1)bekezdés a)-c) pontjaiban és a
- §-ában foglaltaknak, továbbá sérti a Kp.
- §
(4)bekezdését és a 48. §
(1)bekezdés e) pontját. A felperesnek a törvényességi felhívás eredményességének vagy eredménytelenségének megállapítása érdekében vizsgálnia kellett volna a kiegészítő határozatok rendelkezéseit és ha azt állapítja meg, hogy a felperes által tett intézkedések a jogszabálysértést nem szüntették meg, úgy a kiegészítő határozatok vonatkozásában újabb törvényességi felhívást kellett volna kibocsátania. A felperes keresetében olyan új elemek megsértését is felsorolta, amelyek nem Kúria IV.Kfv.37.269/2021/5-I 5 képezték a felhívás tartalmát. A konkrét beruházás megjelölésén kívül a telepítési tanulmányterv hiányát, mint feltárt jogszabálysértést a felperes a törvényességi felhívásban még nem rögzítette, így a képviselő-testület ezek felülvizsgálatát nem végezhette el. Mivel a törvényességi felhívás nem felelt meg a Tfvr. 8. §
(1)és c) pontjában írt követelményeknek, valamint a Kúria jelen ügyben is irányadó Köf.5026/2016/
- számú határozatában kifejtett elvi tartalomnak, az 1.-
- sz. határozatok vonatkozásában a Kp.
- §
(1)bekezdés e) pontja alapján a kereset visszautasításának lett volna helye. [14] Kifejtette továbbá, hogy a bíróság a Kp. 2. §
(4)bekezdésébe ütköző módon túlterjeszkedett a kereseti kérelem határain, mert olyan határozatok felülvizsgálatát is elvégezte, amelyek nem képezték a kereset tárgyát. A bíróság ugyanis a kiegészítő határozatok felülvizsgálata alapján állapította meg, hogy a felperes által feltárt jogszabálysértést a képviselő-testület nem szüntette meg. [15] A döntés érdemét érintően arra hivatkozott, hogy a bíróság az ítélet [15] és [16] pontjában tévesen értelmezte az R. 15. §
(1)bekezdése b) pontját és 32. §
(6)bekezdés c) pontját, ezért téves és jogszabályellenes következtetésekre jutott. Az 1. és 2. sz. Határozatokban az R. 32. §
(6)bekezdés c) pontjára hivatkozás azt a célt szolgálja, hogy az önkormányzat a településrendezési eszköz megalkotását, módosítását tárgyalásos eljárás keretében folytathassa le, a
- sz. Határozat ilyen hivatkozást nem tartalmaz, így e vonatkozásban az ítéleti döntés jogalapja sem állapítható meg. Az R.
- §
(1)bekezdés b) pontja értelmezésekor annak van döntő jelentősége, hogy ki minősül a módosítás kezdeményezőjének. Figyelemmel arra, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a településrendezési eszköz módosításáról döntő szerv, a saját döntését önmaga felé nem kezdeményezi. A képviselő-testület hatáskörébe a döntés előkészítése és végrehajtása tartozik. A döntés kezdeményezője bárki lehet, akinek érdekében áll a településrendezési eszköz módosítása. A telepítési tanulmányterv célja az, hogy abban a kezdeményező személy bemutassa a tervezett beruházást, meggyőzve a döntést hozó önkormányzatot arról, hogy indokolt és szükséges a településrendezési eszköz módosítása. Az R. 2. § 9. pontjában szereplő értelmező rendelkezéssel összhangban ugyan nincs akadálya annak, hogy az önkormányzat készítsen vagy készíttessen telepítési tanulmánytervet, de ez a lehetőség az önkormányzat számára nem jelent kötelezettséget sem az R. 15. §
(1)bekezdés b) pontja, sem más jogszabályi rendelkezés alapján. Ezt támasztja alá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1995. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30/A. §
(1)és
(2)bekezdése is, mely esetben sem az önkormányzatot, hanem a telek tulajdonosát, a beruházni szándékozót terheli a telepítési tanulmányterv elkészítésének kötelezettsége. [16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Véleménye szerint a Tfvr. 2. §
(2)és
(6)bekezdésére, 8. §
(1)bekezdés
- a)-
- c)pontjaira és a 9. §-ára történő hivatkozások a Kp. 117. §
(3)alapján nem vehető figyelembe, mert az nem volt tárgya az elsőfokú eljárásnak. Hangsúlyozta, hogy a kiegészítő határozatokra hivatkozást a kereset kizárólag annak igazolásául tartalmazta, hogy a törvényességi felhívásban leírt jogsértések a kiegészítő határozatok meghozatalával sem szűntek meg. A két kiegészítő határozat a felhívást követően született, ezért azokat a felhívás értelemszerűen még nem tartalmazza. A kiegészítő határozatok vizsgálatától sem a felperes, sem a bíróság nem tekinthetett el, mert ha azok orvosolták volna a felhívásban megjelölt jogsértéseket, a Kúria IV.Kfv.37.269/2021/5-I 6 felperesnek az R.
- §-a alapján a jogszabálysértés megszűnését kellett volna megállapítania. A kiegészítő határozatok külön törvényességi felügyeleti eljárásban történő felülvizsgálata nem volt felperes kötelezettsége, másrészt az a kifogásolt határozatok határidőben való megtámadását lehetetlenítette volna el. Kiemelte, hogy a törvényességi felhívás a telepítési tanulmányterv beszerzését, mint kötelezettséget, a vonatkozó jogszabályhely megjelölésével fogalmazta meg. A
- sz. Határozatban használt kifejezések – jogszabályi hivatkozás nélkül – sem teremtenek lehetőséget az ítélet jogi alapjának megkérdőjelezésére. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. [18] A felülvizsgálati eljárás kereteit és irányát a Kp.
- §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem által megjelölt jogszabálysértések határozzák meg. Anyagi és eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, de eljárásjogi jogszabálysértés csak akkor vezethet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséhez a Kp. 121. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján, ha az az ügy érdemi elbírálására is kihatott. [19] Elöljáróban rögzíti a Kúria, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítéletnek a keresetet elutasító rendelkezését nem támadta, ezért a
- számú Határozatra vonatkozó ítéleti megállapítások jogszerűsége nem képezte jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát. Az 1.-
- sz. Határozatokat érintően az elsőfokú bíróság a tényállást a szükséges mértékben feltárta, az alkalmazott jogszabályi rendelkezéseket az ítélet indokolásában pontosan jelölte meg, de azokból túlnyomó részben téves jogi következtetéseket vont le. [20] A felülvizsgálati kérelemben alperes több eljárási jogszabály megsértésére is hivatkozott, ezért a Kúriának elsőként arról kellett döntenie, hogy az elsőfokú bíróság megsértette-e a Kp.
- §
(4)bekezdés szerinti kereseti kérelemhez kötöttség elvét, valamint az 1.-
- sz. Határozatok vonatkozásában van-e helye a kereset visszautasításának a Kp.
- §
(1)bekezdés e) pontja alapján. [21] A per adatai alapján megállapítható volt, hogy felperes a törvényességi felügyelet körében az 1.-
- sz. Határozatokban észlelt jogszabálysértés megszüntetésére hívta fel az alperest harminc napos határidő tűzésével, mely felhívásban foglaltakat az alperes a Mötv.
- §
(1)bekezdése alapján megvizsgálta és a megadott határidőn belül egyet nem értéséről tájékoztatta az alperest, ennek ellenére az 1.-
- sz. Határozatait önálló határozatokban kiegészítette, míg a 3.-
- sz. Határozatok tekintetében törvényességi felhívást elutasító döntést hozott. [22] A Mötv.
- §
(2)bekezdése értelmében, ha a törvényességi felhívás eredménytelen, a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt. Azokat az eseteket, hogy egy törvényességi felhívás mikor tekinthető eredménytelennek a Tfvr.
- §-a tételesen rögzíti. A felek közötti jogvita részben e Kúria IV.Kfv.37.269/2021/5-I 7 kérdés eltérő megítélése kapcsán alakult ki, melynek tárgyában megalapozott döntés a törvényességi felhívás tartalmi vizsgálata nélkül nem volt hozható, figyelemmel a Tfvr.
- §
(1)bekezdésére, amely minimum követelményeket határoz meg a törvényességi felhívás tartalmát illetően. [23] E szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal által kibocsátott törvényességi felhívás tartalmazza legalább
- a)az érintett által elkövetett jogszabálysértés megjelölését,
- b)az érintett által megsértett jogszabályhely konkrét megjelölését;
- c)az indokolást, amely miatt a jogszabálysértést megállapíthatónak találja és
- d)az érintett számára a jogszabálysértés megszüntetésére biztosított határidőt. [24] A Kúria osztja az alperes felülvizsgálati kérelmében fejtett azon álláspontját, hogy a törvényességi felhívás a Tfvr. 8. §
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontjában írt törvényi követelményeknek nem felelt meg, mert azt jogszabálysértésként nem pontosan jelölte meg, hogy a felhívásban felsorolt határozatok a települési tanulmányterv elemeinek hiánya miatt is jogszabálysértőek, valamint e jogszabálysértésre – a jogszabályhelyre [R. 15. §
(1)bekezdés b) pont] utaláson kívül – a felhívás indokolást sem tartalmazott. Az alperesnek már a perbeli védekezése is elsődlegesen azon alapult, hogy az
- és
- sz. Határozatok esetében a felhívásban foglaltaknak a határozatok kiegészítésével eleget tett, a felperes által megjelölt jogszabálysértést a beruházások feltüntetésével megszüntette, ezért a kereset jogalapja hiányzik. [25] A Kp.
- §
(1)bekezdés e) pontja alapján a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes anélkül indít pert, hogy bármelyik fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette volna, vagy a pert más közigazgatási eljárásnak kell megelőznie. Az alperes szerint a kiegészítő határozatok vonatkozásában a perindítás idő előtti volt, mert azt külön törvényességi felügyeleti eljárás nem előzte meg, holott a felperes azt állapította meg, hogy a felhívásban megjelölt jogsértéseket a kiegészítő határozatok sem orvosolták. [26] Az alperes azt nem vitatta, hogy a kiegészítő határozatok vizsgálatát a felperesnek el kellett végeznie annak megállapítása végett, hogy az alperes a törvényességi felhívásban foglaltaknak eleget téve, megszüntette-e a feltárt jogszabálysértést. Abban az esetben, ha a jogszabálysértés megszűnt a fővárosi és megyei kormányhivatal a Tfvr. 3. §-a alapján lezárja a vizsgált intézkedés alapján indult törvényességi felügyeleti eljárást és erről az érintettet 30 napon belül értesíti. Amennyiben a törvényességi felhívás nem vezet eredményre, a fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabálysértés megszüntetése érdekében 30 napon belül más törvényességi felügyeleti eszközt alkalmaz. [Tfvr.2. §
(4)és
(6)bekezdés] Mivel a felperes szerint a kiegészítő határozatok nem szüntették meg a jogszabálysértést, a törvényességi felhívás a Tfvr. 9. § b) pontja alapján eredménytelennek minősült, ezért a Tfvr. 2. §
(6)bekezdése alapján nemcsak a felhívásban szereplő határozatok, hanem – a jelen esetben önálló határozati formát öltött – kiegészítő határozatok vonatkozásában is más törvényességi Kúria IV.Kfv.37.269/2021/5-I 8 felügyeleti eszközt kellett volna alkalmazni, vagyis ezen határozatokat a törvényességi felügyeleti eljárásban vizsgált 1.-
- sz. Határozatokkal együtt kellett volna keresettel támadnia. Mindezt a kiegészítő határozatok külön törvényességi felügyeleti eljárásban történő felülvizsgálatának – ugyanazon jogszabálysértés vonatkozásában – nem kellett megelőznie, erre vonatkozó kógens rendelkezést sem a Mötv., sem a Tfvr. nem tartalmaz és az alperes sem tudta ezen jogi álláspontját a felülvizsgálati kérelemben jogszabályi rendelkezéssel alátámasztani. Ugyanakkor a felhívásban megjelölt 1.-
- sz. Határozatokkal szemben a felperes nemcsak jogosult, hanem egyben köteles is volt a törvényi keretek között – mérlegelési jogkörben – a törvénysértés megszüntetése érdekében bírói utat igénybe venni, mert kereseti álláspontja szerint a törvényességi felhívás nem vezetett eredményre. Mindezek alapján nem foghat helyt a felülvizsgálati kérelem azon hivatkozása, hogy a Kp.
- §
(1)bekezdés e) pontja alapján a kereset visszautasításának lett volna helye. [27] A jogerős ítéletben az első fokon eljárt törvényszék elsőként azt rögzítette, hogy a Tfvr.
- §-a alapján a perben azt kellett vizsgálni, hogy az alperes eleget tett-e a törvényességi felhívásnak. Ezt a vizsgálatot a keresettel támadott valamennyi határozatra külön-külön elvégezte. Az 1.-
- sz. Határozatok vonatkozásában az elsőfokú bíróság a keresettel nem támadott kiegészítő határozatok felülvizsgálata alapján foglalhatott állást a jogszabálysértés megszüntetéséről és azok tartalma alapján állapította meg, hogy az alperes döntései a kiegészítések ellenére sem felelnek meg a törvényességi felhívásban megjelölt jogszabályi előírásoknak. Ezzel az elsőfokú bíróság a Kp.
- §
(4)bekezdését sértő módon olyan határozatok jogszabálysértő voltát is megállapította, amelyekre a kereseti kérelem nem terjedt ki, holott az ítéleti döntése a kiegészítő határozatok vonatkozásában rendelkezést már nem tartalmazott. Lényeges, az érdemi döntésre is kiható eljárásjogi hibát azzal vétett az elsőfokú bíróság, amikor nem ismerte fel, hogy az 1.-
- sz. Határozatok vonatkozásában a felperes keresete hiányos, az csak a kiegészítő határozatokkal együtt lenne alkalmas érdemi felülvizsgálatra. [28] Ehelyett az elsőfokú bíróság – a törvényességi felhívás tartalmi megfelelőségének vizsgálata nélkül – az elkövetett jogszabálysértésekre vonatkozó felperesi tényállítások elfogadásával és a R. anyagi jogi szabályai értelmezése útján állapította meg hogy az alperes eleget tett a törvényességi felhívásnak, melynek során részben téves jogi következtetéseket vont le. [29] Az alperes felülvizsgálati kérelmében nem támadta a jogerős ítélet arra vonatkozó megállapítását, hogy a kiemelt fejlesztési területté nyilvánítás nem minden esetben jelent építési beruházást, ugyanakkor a településrendezési eszköz módosításának igénye a változásra kijelölt területen egyéb jellegű beruházás (pl. övezeti átsorolás) következtében is felmerülhet. Ellenben sérelmezte az R.
- §
(1)bekezdés b) pontja és 32. §
(6)bekezdés c) pontja együttes értelmezése kapcsán elfoglalt ítéleti álláspontot. [30] A törvényszék – a felperes keresetben rögzített álláspontját elfogadva – tévedett abban, hogy az R. 15. §
(1)bekezdés b) pontját valamennyi beruházás esetén alkalmazhatónak Kúria IV.Kfv.37.269/2021/5-I 9 találta, ha a képviselő-testület határozatában településrendezési eszköz módosításának kezdeményezéséről is dönt. [31] Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. §
(1)bekezdése alapján a települési önkormányzat településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között. A településfejlesztés és a településrendezés egyik célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása. [Étv. 7. §
(1)bekezdés] [32] A településrendezés eszközei a településszerkezeti terv, valamint a helyi építési szabályzat, amit a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg a településfejlesztési koncepció, illetve a településszerkezeti terv alapján. [Étv. 9/B. §
(2)bekezdés] A R. 16. §
(1)bekezdése b) pontja alapján a településszerkezeti terv módosítása is az önkormányzat hatáskörébe tartozó feladat. [33] A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést is köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval, azaz a cél megvalósítójával. A szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről annak hiánytalan benyújtásától számított 30 napon belül. [Étv. 30/A. §
(1)
(2)bekezdés] [34] A fenti szabályozás alapján megállapítható, hogy a településrendezési eszköz módosítását nemcsak a döntéshozó képviselő-testület, hanem a beruházás megvalósításában érdekelt személy, személyek csoportja, szervezetek stb. kezdeményezheti annak érdekében, hogy a tervezett beruházás megvalósítható legyen. A R. 15. §
(1)bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eljárásokat, melyek lefolytatásához telepítési tanulmánytervet kell készíteni. A b) pontjában nem bármely, hanem csak az építési beruházás esetén követeli meg e dokumentáció benyújtását, ha településrendezési eszköz módosítását kezdeményezik. A telepítési tanulmányterv célja nem más, mint egy adott építési beruházással kapcsolatos önkormányzati döntés elősegítése, amely dokumentáció bemutatja a tervezett építési beruházást és annak az épített és természeti környezettel való viszonyát. [R. 2. § 9. pont] Ebből pedig az következik, – ahogyan erre a felülvizsgálati kérelem is rámutatott – hogy az R. 15. §
(1)bekezdés b) pontja a telepítési tanulmányterv készítésének kötelezettjeként nem a döntéshozó képviselő-testületre utal, de a döntéshozót sem zárja el attól, hogy települési tanulmánytervet készítsen vagy készíttessen a megalapozott döntés meghozatalához. Erre figyelemmel az R. 15. §
(1)bekezdés b) pontjára, mint az önkormányzatot terhelő általános kötelezettségre nem lehet hivatkozni egy törvényességi felügyeleti eljárásban, még abban az esetben sem, ha a vizsgált képviselő-testületi határozatban az adott terület kiemelt fejlesztési területté történő átminősítése az R. 32. §
(6)bekezdés c) pontján alapul. Kúria IV.Kfv.37.269/2021/5-I 10 [35] A településrendezési eszköz egyeztetése a R. 32. §
(6)bekezdésében meghatározottak szerint fő szabályként, kötelező jelleggel a tárgyalásos eljárás szerint történik, amennyiben a településrendezési eszköz készítése vagy módosítása a képviselő-testület döntésével kiemelt fejlesztési területté nyilvánított területen, beruházás megvalósítása miatt indokolt. A Kúria egyetért az elsőfokú bíróság azon jogértelmezésével, hogy a tárgyalásos eljárásról rendelkező határozatnak a konkrét beruházást is tartalmaznia kell, mert az jogszabályi feltétele a településrendezési eszköz tárgyalásos eljárásban való módosításának. Az alperes alaphatározatai csak a fejlesztés célját és irányát határozták meg, holott az alperes az R. 32. §
(6)bekezdés c) pontja felhatalmazására hivatkozva döntött a kiemelt fejlesztési területté nyilvánításokról. A felperes által feltárt hiányosságot azonban a kiegészítő határozatok pótolták, melyekben az alperes képviselő-testülete – a törvényességi felhívásban foglaltaknak megfelelően – a településrendezési eszköz módosítását igénylő beruházásokat is rögzítette. Mindezek alapján megalapozott az az alperesi hivatkozás, hogy a felhívás alapján tett intézkedése a felperes által állított jogszabálysértést megszüntette. A
- sz. Határozat vonatkozásában eleve fel sem merült ez a hiány, mert annak
- pontjában megjelölésre került az az építési beruházás, amely miatt szükségessé vált a településrendezési eszköz módosítása tárgyalásos eljárásban. [36] A telepítési tanulmányterv beszerzésére vonatkozó, jogi indokolással ellátott jogszabálysértés megjelölést a felperes törvényességi felhívása nem tartalmazott, ezért azt az alperesnek még vizsgálnia sem kellett. Az R.
- sz. Mellékletében felsorolt tartalmi elemek hiányára vonatkozó kereseti érvelés – ahogyan arra a felülvizsgálati kérelem is hivatkozott – új hiányosságnak minősül, melynek kapcsán az alperesnek a törvényességi felügyeleti eszközök közül elsőként a törvényességi felhívást kellett volna alkalmaznia az R.
- §
(2)bekezdése alapján. Az 1.-
- sz. Határozatok megsemmisítésének e jogszabályhelyre alapítottan tehát nem volt helye, ezért a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezése jogszabálysértő. [37] A fentiek alapján a Kúria a Kp.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítéletet – a felülvizsgálattal támadott részében – hatályon kívül helyezte és a Kp. 115. §
(2)bekezdése és a 99. §
(3)bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó 88. §
(1)bekezdése alapján az alaptalan keresetet elutasította. A döntés elvi tartalma [38]
- A törvényességi felhívás eredménytelen, ha a felhívás nyomán meghozott kiegészítő határozatok sem szüntették meg a felhívásban megjelölt törvénysértést. A kormányhivatal ezt követően mérlegelési jogkörben dönt más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazásáról. A bírói út igénybevétele esetén az alap és kiegészítő határozatokat is keresettel kell támadnia. A perindítást nem kell megelőznie újabb, a kiegészítő határozatokra kiterjedő törvényességi felhívásnak, feltéve, ha a felhíváshoz képest további, újabb jogszabálysértés megjelölését a keresetlevél nem tartalmazza.
- Ha a településrendezési eszköz módosításának egyeztetése tárgyalásos eljárásban történik, a kiemelt fejlesztési területek kijelöléséről szóló képviselőtestületi-határozatnak a fejlesztés célján túlmenően tartalmaznia kell az adott beruházásokat is, mert a beruházás megjelölése feltétele a településrendezési eszköz tárgyalásos eljárásban való módosításának. Kúria IV.Kfv.37.269/2021/5-I 11 Záró rész [39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, mert a felek tárgyalás tartását nem kérték és azt a Kúria sem tartotta szükségesnek az ügyben. [40] A pernyertesnek minősülő alperes részére járó felülvizsgálati eljárási költség összegét az előterjesztett költségjegyzékben foglaltak alapján a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-a, a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 81. §
(1)bekezdése,
(5)bekezdése, 82. §
(1)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. [41] Az alperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján személyes illetékmentességet élvez. Erre tekintettel a tárgyi illetékfeljegyzési jog alapján le nem rótt, az Itv. 50. §
(1)bekezdése szerinti mértékű, a 39. §
(1)bekezdés d) pontja alapján számított és a 62. §
(1)bekezdés
- h)pontja értelmében feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. [42] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2021. június 1. Dr. Patyi András sk. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola sk. előadó bíró, Dr. Varga Eszter sk. bíró A kiadmány hiteléül: