A határozat elvi tartalma: A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának nem lehetett helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.855/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Hajas Barnabás bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Majorosi Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Koller Mihály Dávid cím2) Az alperes: Energiaügyi Minisztérium Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (cím3) Az alperes képviselője: Gál és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Bendzsel-Varga Katalin cím4) A felperesi érdekelt: Név2 (cím1) A felperesi érdekelt képviselője: Soós és Fazekas Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Soós Péter cím5) A per tárgya: klímavédelmi ügyben indult közigazgatási jogvita Kúria VI.Kfv.37.855/2025/2-1 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kelt 109.K.703.993/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a felperessel, mint üzemeltetővel szemben a szám1 azonosító számú létesítménye vonatkozásában a
- évi kibocsátási egység visszaadási kötelezettség elmulasztásának vizsgálata tárgyában hivatalból közigazgatási hatósági eljárást indított. Az alperes az NEKH/3071-11/2024-EM számú határozattal módosított NEKH/3071-10/2024-EM számú határozatában kötelezte a felperest 131.343.337,- EURO-nak megfelelő forintösszegű bírság megfizetésére, és 1.211.878 darab kibocsátási egység haladéktalan visszaadására a bírság megfizetésére tekintet nélkül. [2] A módosított határozattal szemben a felperes - az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) által biztosított ügyféli jogai megsértésére és anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással - keresetet terjesztett elő, amelyben annak megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. A jogerős ítélet [3] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján a keresetet elutasította. [4] Indokolásában az eljárásjogi jogsérelmek vizsgálata körében megállapította, hogy nem valósult meg az ügy érdemére kiható, az Ákr.
- §-ába ütköző eljárási szabálysértés a Kúria VI.Kfv.37.855/2025/2-1 3 nyilatkozattételre felhívás felperes részére történő kézbesítésének elmaradásával. A felperesnek az eljárás megindításáról szóló értesítésből ugyanis tisztában kellett lennie az eljárás tárgyával és a nyilatkozattétel lehetőségével. Hangsúlyozta, hogy a jelen helyzet nem azonos a Kfv.37.023/2023/
- számú kúriai határozat alapját képező kezdeti tényállással, amely szerint a felperes értesítése maradt el az eljárás megindításáról, és így csak a személyét szankcionáló határozatból értesült az ellene lefolytatott hatósági eljárásról. [5] Rámutatott; a felperest a felelősségére vonatkozó tények előadásában, a bizonyítékok előtárásában nem akadályozhatta az, hogy az alperes nem küldte meg a számára az eljárás további ügyfeleinek a nyilatkozatát, hiszen az eljárás során valamennyi ügyfél önálló nyilatkozattételi joggal rendelkezett. Következésképpen az alperes nem valósított meg az Ákr.
- §-ába és
- §-ába ütköző jogszabálysértést. [6] Hangsúlyosan mutatott rá arra, hogy a felperes nem vitatta a hatósági eljárásban a visszaadási kötelezettség bekövetkeztét és határidőn belüli teljesítés elmulasztását. Nem igazolt továbbá olyan vis maior ok, amely objektíve lehetetlenné tette volna a határidőn belüli teljesítést. Helytállóan állapította meg tehát az alperes a mulasztásért való objektív felelősségét. Ennek pedig kettős közjogi következménye van: többletkibocsátási bírság és a számlazárolás és névközzététel mellett fennmaradó visszaadási kötelezettség. A befogadás iránti kérelem [7] A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását, az alperesi határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának jogszabályi alapjaként a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pontjának aa),
- ab)alpontjait, valamint
- b)pontját jelölte meg. Álláspontja szerint a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont szerinti befogadást az Ákr. 5. § és 76. § rendelkezéseinek alperes általi megsértése, míg a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont szerinti befogadás az elsőfokú bíróságnak az Alaptörvény 28. cikkét sértő eljárása indokolja. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pont körében arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria Kfv.37.023/2023/
- számú határozatától. A befogadás iránti kérelem arra vonatkozó indokolást nem tartalmaz, hogy a jogerős ítélet a hivatkozott határozat mely részétől, mely jogkérdésben, miben és mennyiben tér el. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [9] A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [10] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha Kúria VI.Kfv.37.855/2025/2-1 4
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére, téves jogértelmezésre hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [12] A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a Kúria általában akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, jogegységi hatályú határozatában vagy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatában még nem foglalt állást. [13] A joggyakorlat egysége biztosításán alapuló befogadásnak - a Kúria elvi tartalmú BHGY-ben közzétett iránymutatásának hiánya mellett - további szempontja, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek azt mutatják, hogy a bírói gyakorlat széttartó, illetve a joggyakorlat egysége a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. Önmagában az a körülmény, hogy a Kúria egy adott jogkérdésben még nem foglalt állást, általában nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadásához, hiszen amíg az alsóbb fokú bíróságok a felmerült jogkérdésben döntenek és a döntéseik között nincs eltérés az egyes jogszabályok értelmezése és alkalmazása kapcsán, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg feltétlenül a Kúria iránymutatását. Széttartó alsóbb fokú bírósági döntések nélkül az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata nem indokolható a joggyakorlat egységének biztosítására való hivatkozással. [14] A Kúria több döntésében rögzítette, hogy a befogadhatóság indokainak a felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át, ezért önmagában a jogszabályhely megjelölése nem alapozza meg a befogadási kérelem teljesítését (Kfv.37.407/2021/6., Kfv.37.885/2021/2.). Nem képezi és a – felülvizsgálat, mint rendkívüli perorvoslati eljárás kérelemre induló jellege miatt – nem képezheti a Kúria feladatát a felülvizsgálati kérelem jogi indokolásából a befogadásra vonatkozó érvek kiválogatása (Kfv.35.284/2023/2., Kfv.35.006/2024/2., Kfv.37.769/2025/2.). [15] Amint azt a Kúria Kfv.IV.35.317/2021/12. számú határozatában is kifejtette, miként „a közigazgatási per nem a hatósági eljárás folytatása, úgy a felülvizsgálati eljárás rendeltetése és célja sem a hatósági eljárás megismétlése, de nem is másodfokú bírósági eljárás lefolytatása. Ennek megfelelően, ha a fél felülvizsgálati kérelmében ahelyett, hogy azt támasztaná alá, hogy a jogerős bírósági döntés miért jogszabálysértő, vagy az mennyiben tér el a Kúria közzétett határozatától, a hatósági eljárásban tett nyilatkozatait, vagy éppen keresetlevelében és a közigazgatási perben korábban előadottakat ismétli meg, nem vezethet eredményre”. Kúria VI.Kfv.37.855/2025/2-1 5 [16] A Kúria hangsúlyozza, önmagában az, hogy a felperes nem ért egyet keresetlevele elutasításával, és továbbra is jogsértőnek tartja az alperes eljárását, nem jelenti szükségképpen azt, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, és a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét, és így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont szerinti befogadást sem alapozza meg. [17] Az elsőfokú bíróság Alaptörvény rendelkezését sértő eljárására vonatkozó állítás tartalmilag a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti befogadási okra való hivatkozásnak minősül. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek nem tesz eleget önmagában a bíróság Alaptörvény rendelkezését sértő eljárására való hivatkozás. A Kp. 117. §
(4)bekezdésben foglaltakból következően a kérelmező alapvető eljárási jogának sérelmére való hivatkozás esetén az ügy érdemével való kapcsolatot nem kell bemutatni, de a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontra vonatkozó indokolásban konkrétan meg kell jelölni, hogy mivel következett be az eljárási jogsérelem. Amely követelménynek a felperes önmagában álló állítása nem felel meg, következésképpen a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti befogadásnak nem volt helye. [18] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében ezen ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. Ha a fél a befogadhatóság körében erre a befogadási okra hivatkozik, ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok esetében az az elvárás, hogy a felülvizsgálatot kérő a támadott és a közzétett kúriai határozat közötti ügyazonosságot úgy mutassa be, hogy párhuzamot von a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok, és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között, feltárja, hogy a Kúria a közzétett határozatában milyen elvi megállapítást rögzített, s ehhez képest ugyanebben a jogkérdésben milyen álláspontot fogadott el a jogerős határozatot hozó bíróság, elő kell adnia, hogy miben látja a jogkérdésben való eltérést (Kfv.37.108/2022/2., Kfv.37.118/2022/2., Kfv.37.039/2022/2., Kfv.45.159/2022/2., Kfv.45.215/2022/2.) és oly mértékben ébreszt kétséget a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető {Kfv.37.560/2025/4. [27]}. [19] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltak fennállására alapított befogadás iránti kérelmében - a befogadhatóság körében - nem jelölte meg a hivatkozott határozatnak azt a részét, amelytől az elsőfokú ítélet jogkérdésben eltér. Ezen túlmenően szövegesen sem fejtette ki, hogy miben, konkrétan mely jogkérdésben látja a felülvizsgálni kért jogerős ítélet kúriai határozatban foglaltaktól való különbözőségét. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pont vonatkozásában a jogalkotó a jogkérdésben való eltérés bemutatását a befogadást kérő fél kötelességévé tette. Ennek az elvárásnak a felperes befogadás iránti kérelme nem felel meg, amely miatt a felperes felülvizsgálati kérelme a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján nem volt befogadható. [20] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma Kúria VI.Kfv.37.855/2025/2-1 6 [21] A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának nem lehetett helye. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott [23] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- január
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő