← Magyarország

Kpkf.39195/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A fellebbezés érdemi elbírálására nem kerülhet sor, ha azt a felperes jogi képviseletében eljáró ügyvédi iroda ügyfélkapun és nem cégkapun keresztül terjesztette elő. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.39.195/2021/

  1. dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Remes Gábor előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Szepesi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: ügyvéd1 cím1 Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal cím2 Az alperes képviselője: név1 A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott 121953/2020.03.
  2. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a Budapest Környéki Törvényszék 4.K.702.356/2020/
  3. számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (7.,
  4. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 4.K.702.356/2020/
  5. számú végzése ellen a felperes által
  6. és
  7. sorszám alatt benyújtott fellebbezést visszautasítja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Kúria VI.Kpkf.39.195/2021/2/I 2 Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
  8. április 28-án kelt, keresettel támadott határozatával a 3703/18476 hányadban a felperes tulajdonát képező, helyiség1 belterület helyrajzi szám1 ingatlan vonatkozásában név2 8710/18476 hányadú tulajdonjogát törölte és ugyanezen hányadban tulajdonjogot jegyzett be név3 javára, ajándékozás jogcímén. A keresetlevél és a védirat [2] A felperes keresetlevelében az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálatát kérte, egyúttal igazolási kérelmet is előterjesztett. [3] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a
  9. október 12-én kelt, fellebbezett végzésével a felperes igazolási kérelmét elutasította, keresetlevelét visszautasította. A fellebbezés [5] A felperes – a jogi képviseletében eljáró ügyvédi iroda útján, ügyfélkapun keresztül benyújtott – fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [6] Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felperes fellebbezésének érdemi elbírálására – az alábbiak szerint – nincs törvényes lehetőség. Kúria VI.Kpkf.39.195/2021/2/I 3 [8] A közigazgatási perrendtartásról szóló
  10. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  11. §

(3)bekezdése folytán a végzés elleni fellebbezésekre is irányadó 102. §
(1)bekezdés d) pontja szerint az elsőfokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha az elektronikus kapcsolattartásra köteles fellebbezésre jogosult vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő. [9] A Kp. 29. §
(1)bekezdése alapján az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 618. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő – ha e törvény másként nem rendelkezik –, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan. [10] A Pp. 7. §
(1)bekezdés
  1. pontja rögzíti, hogy gazdálkodó szervezet – mások mellett – az ügyvédi iroda. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/
  2. (XII. 19.) Korm. rendelet (E-ügyintézési vhr.)
  3. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhelyre (cégkapu) a hivatali tárhelyre vonatkozó rendelkezések az e §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. A gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezik. [11] Az idézett rendelkezésekből következően a perbeli esetben a felperes jogi képviseletében eljáró ügyvédi irodának az elektronikus ügyintézés során a cégkaput kellett volna használnia. Tekintettel arra, hogy a felperes jogi képviseletében eljáró ügyvédi iroda a fellebbezést a jogszabály kötelező rendelkezése ellenére ügyfélkapun és nem cégkapun keresztül terjesztette elő, annak érdemi elbírálására nem kerülhetett sor. [12] A felperes jogi képviseletében eljáró ügyvédi iroda részéről ügyfélkapun keresztül érkező fellebbezés elektronikus úton, de nem a jogszabályban (az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben) meghatározott módon előterjesztettnek minősül, így azt már az elsőfokú bíróságnak vissza kellett volna utasítania a Kp. 102. §
(1)bekezdés d) pontja alapján – figyelemmel a Pp. 618. §
(1)bekezdés b) pontjára is –, ezért a Kúria – tekintettel a Kp.
  1. §-ának alkalmazása körében kialakított következetes kúriai gyakorlatra is (pl. Kpkf.VI.37.805/2018/2., Kf.III.37.632/2019/2., Kf.VII.39.213/2020/3.) – ennek megfelelően határozott. A döntés elvi tartalma [13] A fellebbezés érdemi elbírálására nem kerülhet sor, ha azt a felperes jogi képviseletében eljáró ügyvédi iroda ügyfélkapun és nem cégkapun keresztül terjesztette elő. Záró rész [14] A Kúria a fellebbezés visszautasításáról a Kp.
  2. §
(5)bekezdésére figyelemmel tanácsban, indokolással ellátott végzéssel határozott. Kúria VI.Kpkf.39.195/2021/2/I 4 [15] Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  1. és
  2. §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [16] Az eljárás az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény (Itv.)
  4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [17] A Kúria végzése ellen fellebbezésnek a Kp. 112. §
(2)bekezdése alapján nincs helye. Budapest,
  1. február
  2. dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.