A határozat elvi tartalma: A mezőgazdasági igazgatási szervnek meg kell tagadnia az adás-vételi szerződés elfogadó nyilatkozatot tevővel való jóváhagyását, ha az elfogadó jognyilatkozat az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.37.700/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Hajas Barnabás bíró A felperes: Felperes1 (lakóhely: Cím2 A felperes képviselője:Dr. Lóczi Boglárka ügyvéd Cím3 Az alperes: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Cím1 Az alperes képviselője:Tóbiás Ferenc főosztályvezető A per tárgya: vizsgálata földforgalmi ügyben hozott közigazgatási határozat jogszerűségének A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Kúria IV.Kfv.37.700/2021/7-I 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Szegedi Törvényszék 10.K.701.649/2020/
- számú végzésével kijavított 10.K.701.649/2020/
- sz. ítélete Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 10.K.701.649/2020/
- számú végzésével kijavított 10.K.701.649/2020/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló egyéb érdekelt1 mint eladó és a perben nem álló egyéb érdekelt2 egyéb érdekelt3 és egyéb érdekelt4 mint vevők
- május
- napján adásvételi szerződést kötöttek a helység1 helyrajzi szám1 2912 m2 területű, kivett tanya művelési ágú ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányadára. A vevők az adásvételi szerződés
- pontjában úgy nyilatkoztak, hogy őket a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján illeti meg elővásárlási jog. [2] Az adásvételi szerződés kifüggesztése alatt a felperes
- július
- napján elfogadó jognyilatkozatot tett, amelyben elővásárlási jogát a Földforgalmi tv.
- §
(1)bekezdés d) pontjára és
(4)bekezdés b) pontjára alapozta. Nyilatkozott arról, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig – a Földforgalmi törvény 13. §
(3)bekezdésében meghatározott esetek kivételével – más célra nem hasznosítja, továbbá arról, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 21. §
(3)bekezdés a)-d), f)-g) pontjaiban és a 21. §
(3a)bekezdés a) pontban foglaltak kivételével a földet más célra nem hasznosítja. A felperes a jognyilatkozatában az adásvétel tárgyaként a helység1 külterület
- hrsz.-ú ingatlant jelölte meg, az okirat a megtételének dátumát (keltezést) nem tartalmazza, valamint azon a két tanú neve és aláírása a felperes aláírását megelőzően szerepel. Kúria IV.Kfv.37.700/2021/7-I 3 [3] Az alperes megállapította, hogy a felperes elfogadó jognyilatkozata nem felel meg a Földforgalmi tv. előírásainak, ezért a Földforgalmi tv
- §
(4)bekezdés b) pontja alapján az elővásárlásra jogosultak rangsoráról jegyzéket nem készített. Erre tekintettel az alperes csak a szerződés szerinti vevők vonatkozásában kereste meg a helyi földbizottságként eljáró Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Bács-Kiskun Megyei Elnökségét (a továbbiakban: helyi földbizottság) a tulajdonszerzésről való állásfoglalás megadása érdekében. [4] A helyi földbizottság a
- október
- napján kelt, BACS01-07411-8/
- iktatószámú állásfoglalásában a szerződés szerinti vevők tulajdonszerzését támogatta. [5] A felperes állásfoglalással szemben előterjesztett kifogását Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármestere a
- november
- napján kelt, 14863-11/
- ügyiratszámú határozatával elutasította. A felperes azzal szemben előterjesztett keresetét a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
- február
- napján kelt, 14.K.27.654/2017/
- számú ítéletével elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék
- július
- napján kelt, 11.Kf.650.148/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Kúria a Fővárosi Törvényszék ítéletét a
- április
- napján kelt, Kfv.IV.38.115/2018/
- számú ítéletével hatályában fenntartotta. [6] A Kúria az ítélete [35] bekezdésében rögzítette, hogy azonos felek között, azonos tárgyban Kfv.IV.38.116/2018/
- számon érdemi döntést hozott, melytől nem kívánt eltérni, az abban foglalt indokokat változatlanul irányadónak tekintette. A Kfv.IV.38.116/2018/
- számú – az elfogadó nyilatkozat tartalmát tekintve azonos tényállású – ügyben hozott ítélet [31] bekezdése szerint a „Földforgalmi tv.
- §
(1)bekezdése egyértelmű a tekintetben, hogy csak a közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt elővásárlási nyilatkozat vehető figyelembe az adásvételi szerződés jóváhagyásakor. A felperes keltezés nélküli elfogadó nyilatkozata ennek a törvényi követelménynek nem felelt meg. Amennyiben az elfogadó nyilatkozat hiányosságban szenved, az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg, azt elfogadni nem lehet, – hiánypótlás nélküli – elutasításnak van helye a Földforgalmi tv. 23. §
- c)pont
- ca)alpontja alapján, mivel az elővásárlási jog utóbb nem módosítható. (EBH2016.K.7., KGD.2019.12, Kfv.III.37.009/2017/4. Kfv.II.37.747/2015/5.) Ezzel ellentétes álláspontot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Kfv. IV. 38.185/2016/5. számú végzés sem fogalmazott meg.” [7] Ezt követően az alperes a 2018. szeptember 5. napján kelt, 575.290/3/2018. ügyiratszámú határozatával az adásvételi szerződést a vevőkkel jóváhagyta. Határozatában a felperes vonatkozásában megállapította, hogy elfogadó jognyilatkozata nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, mert az a Földforgalmi törvény 13. §
(1)bekezdés harmadik fordulatában a tulajdonszerzési jogosultság feltételeként előírt kötelezettségvállalást jogellenesen kibővítette a Tvtv. alapján tett nyilatkozattal. Megállapította továbbá, hogy az elfogadó nyilatkozat nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat formai követelményeinek, mert az nem tartalmazza a keltezés dátumát, és a tanúk aláírása megelőzi a nyilatkozattevő aláírását. [8] A felperes az alperes 575.290/3/
- ügyiratszámú határozatával szemben keresetet terjesztett elő, amelyet a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
- december
- Kúria IV.Kfv.37.700/2021/7-I 4 napján kelt, 9.K.27.710/2018/
- számú ítéletével elutasított. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék a
- február
- napján kelt, 11.Kf.650.018/2019/
- számú ítéletével a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.710/2018/
- számú ítéletét akként változtatta meg, hogy az alperes 575.290/3/
- ügyiratszámú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A másodfokú ítélet sem a rendelkező részében, sem az indokolásában nem tartalmazott utalást arra, hogy az elsőfokú ítélet bármely rendelkezését, megállapítását ne érintette volna. [9] A Fővárosi Törvényszék az elfogadó nyilatkozat alaki hibák vonatkozásában nem foglalt állást, azonban előírta, hogy az alperesnek a Földforgalmi törvény
- §
(5)bekezdése alapján meg kell keresnie a helyi földbizottságot a felperesre vonatkozó állásfoglalás beszerzése érdekében, mert ezt követően lesz abban a helyzetben, hogy a Földforgalmi törvény
- §-a alapján az adásvételi szerződés jóváhagyásáról döntsön. [10] A megismételt eljárásban az alperes megkereste a helyi földbizottságot, aki a
- április
- napján kelt, BACS01-02183-15/
- számú állásfoglalásában a föld tulajdonjogának átruházásról szóló szerződés jóváhagyását szerződés szerinti vevőkkel támogatta, a felperessel azonban nem támogatta, mert a Földforgalmi törvény
- §
(2)bekezdése szerinti értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy az elfogadó nyilatkozatot tett felperes elnyer olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja. Mindez alapján az alperes a
- június
- napján kelt, 570.858/9/
- ügyiratszámú határozatával az adásvételi szerződést a vevőkkel jóváhagyta. [11] Az alperes újabb határozatát a felperes keresete alapján eljárt Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
- december
- napján kelt, 109.K.27.611/2019/
- számú ítéletével megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. Előírta, hogy az új eljárásban az alperes köteles a rendelkezésére álló iratok és adatok alapján, a helyi földbizottság ismételt megkeresése nélkül állást foglalni abban a kérdésben, hogy a felperes tulajdonszerzése jóváhagyható-e, amelynek során abból a tényből kell kiindulnia, hogy a helyi földbizottság állásfoglalásban szereplő és a helyi földbizottság perben tett nyilatkozatában foglalt érvek nem szolgálhatnak a felperes tulajdonszerzése nem támogatásának indokaként. Az új eljárás lefolytatása során az alperes nem hagyhatja figyelmen kívül a Kúria Kfv.IV.38.116/2018/
- számú ítéletének [31] pontjában foglaltakat. [12] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével szemben előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott jogorvoslati eljárásban a Fővárosi Törvényszék a
- június
- napján kelt, 11.Kf.650.116/2020/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében részben és akként változtatta meg, hogy mellőzte az ítélet indokolásából az alábbi mondatot: „A felperes keltezés nélküli elfogadó nyilatkozata ennek a törvényi követelménynek nem felel meg.” Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperes keresetében nem támadta az elfogadó nyilatkozata érvényességét, vagy érvénytelenségét, erre vonatkozó megállapítást az alperesi határozat sem tartalmazott, így a pernek a felperes elfogadó nyilatkozatának érvényessége nem képezte tárgyát, erre vonatkozó érvelést az ítéletnek nem kellett tartalmaznia. Amennyiben a per tárgyát a felperes elfogadó nyilatkozatának érvényessége nem képezte, úgy az elsőfokú bíróság az elfogadó nyilatkozat alaki hiányosságaira vonatkozóan sem tehetett volna megállapítást az ítélet indokolásában. Kúria IV.Kfv.37.700/2021/7-I 5 Megjegyezte ugyanakkor, hogy a 11.Kf.650.018/2019/
- számú ítéletében a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján csak a felperes fellebbezésében előadottak szerint vizsgálhatta felül az elsőfokú bíróság ítéletét, így az elfogadó nyilatkozat alaki hibáiról nem foglalhatott állást. [13] Az alperes az újabb megismételt eljárásban a
- szeptember
- napján kelt, 592.863/6/
- ügyiratszámú (jelen per alapját képező) határozatával az adásvételi szerződést ismételten a vevőkkel hagyta jóvá. Kifejtette, hogy az elfogadó nyilatkozat az okirat keltezésénél csak annyit tartalmaz: helység1 de nem tartalmazza a keltezés pontos idejét. Álláspontja szerint, jogszabály által teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben nyilvánvalóan követelmény, hogy a keltezés idejének, mint a nyilatkozattétel szempontjából lényeges elemnek a feltüntetése alapján utólag bármikor megállapítható legyen, hogy a nyilatkozó mikor tette meg a jognyilatkozatát. A nyilatkozat keltezésének ismeretében állapítható meg utólag vita esetén, hogy a teljes bizonyító erejű magánokirat tanúi az adott időpontban tanúzási képességgel rendelkeztek-e. [14] Az alperes hivatkozott a Kúria Kfv.37.202/2017/
- számú határozatában foglaltakra, amely szerint a jogszabálynak mindenben megfelelő tartalmú, pontos, konkrét nyilatkozat hiányában az elfogadó jognyilatkozattal szemben megtagadási ok áll fenn. Megállapította továbbá, hogy az elfogadó jognyilatkozaton a tanúk aláírása megelőzi a nyilatkozattevő aláírását. Egy okiratnak a nyilatkozatokat azok megtételének sorrendjében, az aláírásokat szintén azok megtételének sorrendjében kell tartalmaznia. Ha a tanúk aláírása megelőzi a nyilatkozattevő aláírását, úgy az nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat formai követelményeivel szemben támasztott követelményeknek. [15] Az alperes hivatkozott továbbá a Földforgalmi törvény 23/A. §
(1)bekezdésére, a 24. §
(1)és
(2)bekezdésére, amelyre tekintettel a helyi földbizottság állásfoglalásában meghatározott nem támogatási indokokat nem fogadta el. Azonban megállapította azt is, hogy az elfogadó jognyilatkozat nem felel meg a Földforgalmi törvény előírásainak (nem érvényes), továbbá az egységes birtoktag képzése és az elaprózódás megakadályozása, valamint a helyi közösség érdekei és a generációváltás elősegítése érdekében a szerződés vevővel való támogatása megfelelt a Földforgalmi törvényben foglaltaknak, az adásvételi szerződést a szerződés szerinti vevővel jóváhagyta, a felperessel megtagadta. A felperes keresete és az alperes védekezése [16] A felperes a határozattal szemben előterjesztett keresetében az alperes határozatának megsemmisítését, a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének megállapítását, új eljárás lefolytatására kötelezését és perköltségben történő marasztalását kérte azzal, hogy a bíróság adjon iránymutatást az alperes részére annak lefolytatására és arra, hogy a felperes tulajdonszerzését támogatnia kell. [17] A felperes álláspontja szerint az elfogadó jognyilatkozata érvényes, mert maradéktalanul megfelel a jogszabályokban előírt követelményeknek, így azt jogszerűen megtettnek kell tekinteni. Az álláspontja szerint a Földforgalmi tv. 21. §-a, 23. §
(1)bekezdés c) pontja és a 23. §
(4)bekezdés taxatív pontjai alapján lehet csak egy elővásárlási elfogadó Kúria IV.Kfv.37.700/2021/7-I 6 nyilatkozatot meg nem tettnek minősíteni. Az alperes azonban a felsoroltakon kívüli okból tekintette a felperes elfogadó nyilatkozatát érvénytelennek. Vitatta továbbá a határozat érdemi megállapításait. [18] Az alperes védiratában a határozatában foglaltak fenntartása mellett a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [19] Az elsőfokú bíróság a
- május
- napján kelt ítéletével a keresetet elutasította. Utalt a Kúria a Kfv.IV.38.116/2018/
- számú ítéletében tett megállapításaira és rámutatott, hogy a felperes által felhívott Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.710/2018/6., 9.K.27.707/2018/8., 9.K.27.709/2018/
- ítéleteit a Fővárosi Törvényszék 11.Kf.650.015/2019/5., 11.Kf.650.018/2019/4., 11.Kf.650.016/2019/
- ítéletei hatályon kívül helyezték, ezért a hatályon kívül helyezett ítéletekben foglaltakra a felperes eredményesen nem hivatkozhat. A Fővárosi Törvényszék pedig az ítéleteiben nem foglalt állást az elfogadó nyilatkozat – alperes által megállapított – alaki hibái vonatkozásában. [20] A jogerős ítélet szerint a Földforgalmi tv.
- §
(1)bekezdés alapján az alperesnek az adás-vételi szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat először – kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján – az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából kellett megvizsgálnia. Megállapította, hogy a nyilatkozattétel időpontjának, mint lényeges elemnek a feltüntetése szükséges ahhoz, hogy utólag, bármikor megállapítható legyen, a nyilatkozó mikor tette meg a jognyilatkozatát. A nyilatkozat megtételének időpontja is szükséges ahhoz, hogy vita esetén a teljes bizonyító erejű magánokirat jogszerűsége megállapítható legyen, amennyiben a nyilatkozat csak értelmezés útján válik elfogadhatóvá, akkor az a megfelelő konkrétságot nélkülözi és ezért jóváhagyásának jogszabályi feltétele hiányzik. A PJD2019. 29. döntésre hivatkozva rögzítette, hogy a Földforgalmi tv. előírásait szigorúan kell értelmezni és alkalmazni. [21] A kifejtettekből arra a következtetésre jutott, hogy a felperes keltezés nélküli elfogadó nyilatkozata nem felel meg a szerződés megkötésekor hatályos Földforgalmi tv. 13. §
(1)bekezdésében foglaltaknak. Az EBH2016.K7., KGD2019.12., Kfv.III.37009/2017/4., Kfv.II.37. 747/2015/5. döntésre utalva rögzítette, hogy amennyiben az elfogadó nyilatkozat hiányosságban szenved, az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg, abban az esetben a szerződés megkötésekor hatályos Földforgalmi törvény 23. §
- c)pont
- ca)alpontja alapján hiánypótlás nélküli elutasításnak van helye. [22] Az elsőfokú bíróság ezen megállapítására tekintettel a felperes további kereseti hivatkozásainak vizsgálatát mellőzte. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Kúria IV.Kfv.37.700/2021/7-I 7 [23] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsősorban az eljárt bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítása iránt. Hangsúlyozta, hogy a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felperes gyakorlatilag azonos tényállású ügyeiben a 9.K.27.710/2018/6., 9.K.27.707/2018/8., 9.K.27.709/2018/6. ítéleteiben megállapította, hogy az elfogadó nyilatkozatok a keltezés hiánya ellenére megfeleltek a teljes bizonyító erejű magánokirat alaki követelményeinek. Ezen ítéleteket a Fővárosi Törvényszék a 11.Kf.650.015/2019/5., 11.Kf.650.018/2019/4., 11.Kf.650.016/2019/4. ítéleteivel nem helyezte hatályon kívül, hanem megváltoztatta. A Fővárosi Törvényszék a felperes fellebbezése folytán járt és ennek során nem érintette fellebbezéssel nem támadott, felperes számára kedvező megállapításokat. Ebből következően álláspontja szerint az elfogadó nyilatkozatai alaki érvényessége nem tehető újból vitássá. [24] A felperes felülvizsgálati kérelme szerint az elsőfokú bíróság nem jelölte meg azt a jogszabályhelyet sem, amin az ítélete alapult, a keresetet nem merítette ki, az indokolási kötelezettségét nem teljesítette, ami által sérült a tisztességes eljárás elve. [25] A felperes kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem vett fel bizonyítást arra, hogy mi volt az elfogadó nyilatkozat kelte, a bíróság döntése így önkényes volt. [26] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai [27] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. [28] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó, 108. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálja felül. A Kp. 120. §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [29] A Földforgalmi tv. 13. §
(1)bekezdése szerint a tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig - a
(3)bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja. A 21. §
(5)bekezdése kimondja, hogy az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Kúria IV.Kfv.37.700/2021/7-I 8 [30] A Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés
- c)pont
- ca)alpontja szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adás-vételi szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat először - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adás-vételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg. [31] Jelen eljárásban az alperes határozata szerint a felperes elővásárlási nyilatkozatának alakszerűségi hiányai miatt a felperessel szemben a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés
- c)pont
- ca)alpontja szerinti megtagadási ok állt fenn. Az elsőfokú bíróság ezt a megállapítást alaposnak tartotta és a keresetet elutasította. [32] A Kúria megállapította, hogy a Kfv.IV.38.115/2018/3. számú ítéletében irányadónak tekintette a felperes azonos alaki hiányosságban szenvedő elfogadó nyilatkozatát megítélő Kfv.IV.38.116/2018/7. számú ítéletében foglaltakat. Ez utóbbi ítélet [31] bekezdése – és annak a perbeli elfogadó nyilatkozatra a jelen eljárás előzményeként a Kfv.IV.38.115/2018/3. számú ítélet [35] bekezdése szinti alkalmazása – már a perbeli elfogadó nyilatkozatról megállapította, hogy az nem felelt meg a közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás követelményének, azt elfogadni nem lehet. [33] A Kp. 96. §-a szerint a közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára a felek vagy az érdekeltek új keresetet indíthassanak vagy azt egyébként vitássá tehessék. [34] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság később hozott gyakorlatilag azonos tényállású ügyeiben a 9.K.27.710/2018/6., 9.K.27.707/2018/8., 9.K.27.709/2018/6. ítéleteiben megállapította, hogy az elfogadó nyilatkozatok a keltezés hiánya ellenére megfeleltek a teljes bizonyító erejű magánokirat alaki követelményeinek. Helyesen mutatott rá a felperes, hogy ezen ítéleteket a Fővárosi Törvényszék a 11.Kf.650.015/2019/5., 11.Kf.650.018/2019/4., 11.Kf.650.016/2019/4. ítéleteivel nem helyezte hatályon kívül, hanem megváltoztatta. A másodfokú ítéletek azonban nem tesznek említéstarról, hogy az elsőfokú ítéletek bármely részét ne érintették volna, az sem a rendelkező részből nem olvasható ki, ilyen megállapítást a másodfokú ítéletek indokolásai sem tartalmaznak. [35] Mindezért úgy kellett tekinteni, hogy a Fővárosi Törvényszék ítéletei a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéleteit teljesen megváltoztatták, az indokolását részben sem tartották fenn. A megváltoztatott indokolásban pedig nem utaltak az elfogadó nyilatkozat alaki szempontból való megfelelőségére így a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nem jogerős, fellebbezéssel támadott és megváltoztatott elsőfokú ítéleteiben foglaltakhoz anyagi jogerőhatás nem kapcsolódhatott. [36] A Kúria a kifejtettek alapján megállapította, hogy a felperes perbeli ingatlanokra vonatkozóan tett elővásárlási nyilatkozatát a Kúria a jóváhagyási eljárás során ugyancsak a felperes által előterjesztett jogorvoslati kérelmek alapján eljárva már értékelte, megállapítva Kúria IV.Kfv.37.700/2021/7-I 9 annak a hatályosulását kizáró alaki hibáját, mely konkrét megállapításhoz fűződő anyagi jogerőhatásra tekintettel ugyanazon fél kérelmére, ugyanazon okiratok ugyanazon jóváhagyási eljárásban történő ismételt, eltérő értékelésére nem kerülhetett sor. Ezért a felperes eltérő jogi álláspontját alátámasztó érvelés jelen eljárásban már nem volt vizsgálható. [37] A felperes hivatkozásaival ellentétben más jogerős ítéletben az elfogadó nyilatkozatok megfelelő alakiságát alátámasztó megállapítás nem szerepelt. Önmagában az pedig, hogy az elsőfokú bíróság tévesen rögzítette, hogy a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.710/2018/6., 9.K.27.707/2018/8., 9.K.27.709/2018/6. ítéleteit a Fővárosi Törvényszék a 11.Kf.650.015/2019/5., 11.Kf.650.018/2019/4., 11.Kf.650.016/2019/4. ítéleteivel hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletek megváltoztatására tekintettel az ügy érdemére nem hatott ki. [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ez elfogadó nyilatkozat részeletesen is kifejtett alaki hibái miatt a Földforgalmi törvény 23. §
- c)pont
- ca)alpontja alapján állapította meg az alperes határozata jogszerűségét {lásd különösen az elsőfokú ítélet [92] bekezdését}, így megalapozatlanul állította a felperes, hogy az elsőfokú bíróság a határozata alapjául szolgáló jogszabályhelyet nem jelölte meg. [39] Figyelemmel továbbá arra, hogy az elsőfokú bíróság a nyilatkozat alaki hibájára tekintettel a megtagadási okot megállapította, a felperes további kereseti hivatkozásinak vizsgálata szükségtelen volt, azok megalapozottsága sem vezethetett volna az adásvételi szerződés felperessel való jóváhagyására. [40] A Kúria felperes azon hivatkozására, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségét nem teljesítette, rámutat, hogy az Alkotmánybíróság több határozatában kifejezetten a közigazgatási perek kapcsán részletesen foglalkozott a tisztességes eljáráshoz való jog tartalmával. Kimondta, hogy az eljárási törvény rendelkezéseire is figyelemmel, a tisztességes eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]} A bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem a fél szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása. {30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]} Az Alkotmánybíróság szerint az indokolási kötelezettség mindössze azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indokolásának az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre kell kiterjednie {159/2018. (V. 16.) AB határozat, Indokolás [31]}. [41] A felülvizsgálati bíróság az elsőfokú ítélet indokolását megvizsgálva megállapította, hogy az a jogvita kereteit meghatározta, az ügy eldöntése szempontjából lényeges tényeket, az elbírálás alapjául szolgáló jogszabályokat rögzítette, továbbá megfelelően indokolta, hogy a felperes további hivatkozásait milyen okból nem tartotta relevánsnak. A továbbiakban nem volt szükséges a felperes ügy eldöntése szempontjából nem releváns hivatkozásinak részletes vizsgálata. Mindezért az eljárásban nem sérült a felperes tisztességes eljáráshoz való joga. Kúria IV.Kfv.37.700/2021/7-I 10 [42] A kifejtettekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság felülvizsgálni kért határozata a jogszabályoknak megfelelt, így azt a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [43] A mezőgazdasági igazgatási szervnek meg kell tagadnia az adás-vételi szerződés elfogadó nyilatkozatot tevővel való jóváhagyását, ha az elfogadó jognyilatkozat az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg. Záró rész [44] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, mert a felek tárgyalás tartását nem kérték és azt a Kúria sem tartotta szükségesnek az ügyben. [45] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel. [46] A felülvizsgálattal az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Itv.) 45/A. §
(1)bekezdése, 39. §
(1)bekezdése és 50. §
(1)bekezdése szerint felmerült illetéket a felperes az Itv. 62. §
(1)bekezdése h) pontja ellenére lerótta, ezért a Kúria a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 101. §
(1)bekezdésére és a 102. §
(2)bekezdésére tekintettel nem kötelezte a felperest annak ismételt megfizetésére. [47] Ezen ítélet ellen a Kp.
- § d) pontjára figyelemmel nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- november
- Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró, Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő