← Magyarország

Pf.20068/2022/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.068/2022/

  1. A felperes: Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) A felperes képviselője: ügyvéd1 (eljáró ügyvéd: ügyvéd2; cím
  2. lépcsőház, fszt/3.) Az alperes: alperes1 (cím3 ) Az alperes képviselője: dr. Oláh Balázs egyéni Ügyvéd (cím4.) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: alperes
  3. sorszám alatt A per tárgya: Megtérítési igény megfizetése Az elsőfokú bíróság: Pécsi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 18.P.20.382/2021/
  4. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 807.466 (nyolcszázhétezer-négyszázhatvanhat) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak, az állami adó- és vámhatóság 1003200001070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára az esedékesség napjáig 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) forint meg nem fizetett fellebbezési eljárási illetéket. Az esedékesség napja a jelen határozat meghozatalát követő
  5. nap. Az illeték megfizetése során a közlemény rovatban a Pécsi Ítélőtábla megnevezését, a jelen határozat ügyszámát, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát fel kell tüntetnie. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.068/2022/4 2 Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes az cég1 Kft. cégjegyzékbe bejegyzett, egyedüli, önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője volt 2016 októberétől a kft.
  6. március 5-ei megszűnéséig. A Kft., mint adós és az OTP Bank Nyrt., mint hitelező között
  7. április
  8. napján,
  9. április 10-i lejárattal OTP Agrár és Vállalkozói Folyószámlahitel szerződés jött létre, 54.000.000 forint összegű hitelkeretre. A hitelszerződést az adós nevében az alperes személyesen eljárva, sajátkezűleg írta alá. A szerződés szerint a hiteldíj kamatból, kezelési költségből, keret-beállítási jutalékból, valamint a felperes kezességvállalási díjából és egyéb díjakból állt. Az éves ügyleti kamat mértéke az egy hónapos BUBOR + 3 % kamatfelárral egyezett meg. Az adós fizetési késedelme esetén a hitelező a lejárt tőketartozás és a lejárt hiteldíj összege után a késedelem idejére évi 6 % késedelmi kamatot számít fel. A hitelszerződés V.6.) pontja kézbesítési vélelmet tartalmazott, amely szerint, ha az adós részére megkísérelt küldemény „nem kereste” postai jelzéssel érkezne vissza a feladóhoz, az írásbeli küldeményt a postai megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. A hitelszerződés biztosítékát képezte a felperes által vállalt készfizető kezesség a
  10. április
  11. napján a felperes és a hitelt nyújtó bank között számú számon létrejött készfizető kezességvállalási szerződés alapján. Ennek értelmében a felperes az esedékessé vált és vissza nem fizetett tőke követelés és ügyleti kamat követelés 80 %-a, de legfeljebb 44.474.314 forint (melyből 43.200.000,- forint tőke 1.274.314 forint ügyleti kamat) erejéig készfizető kezességet vállalt. A felperes kezesség vállalásának feltételeit a fentieken túl a felperes Alapítvány Kezességi Általános Szerződési Feltételei (ÁSZF) és az Üzletszabályzata tartalmazták. Az ÁSZF
  12. pontja alapján „Ha az Alapítvány a kezességvállalási szerződés alapján a pénzügyi intézménynek teljesít, úgy a követelés arányos része az Alapítványra száll át biztosítékaival, az azt biztosító jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt. Az így keletkező alapítványi követelések érvényesítésére vonatkozó további szabályokat az Üzletszabályzat tartalmazza.” Az ÁSZF 30.b) pontja rögzítette, hogy „amennyiben az Alapítvány készfizető kezesként teljesít a pénzügyi intézménynek, a szerződés biztosítékaként szereplő további kezesek által vállalt kezesség az Alapítvány követelésének biztosítékát is képezi, függetlenül a kezességvállalás időpontjától.” A felperes Üzletszabályzatának XII.
  13. pontja rögzítette, hogy „Ha az Alapítvány a kezességi szerződés alapján a pénzügyi intézménynek teljesít, akkor – a Polgári Törvénykönyvről szóló
  14. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  15. §

(2)bekezdése alapján – megtérítési igényként a követelés arányos része az Alapítványra száll át járulékaival, - a Ptk. 6:57. §
(3)Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.068/2022/4 [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] 3 bekezdése alapján – az azt biztosító jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt (ideértve valamennyi az alapítványi kezesség által biztosított szerződést biztosító jogot, illetve biztosítékot, azok keletkezésének időpontjától függetlenül), (…) Az Alapítvány megtérítési igénye keletkezésének napja a kezesség összegének a pénzügyi intézmény által megjelölt bankszámlán történő jóváírás napja.” A XII.
  1. pont szerint az Alapítvány a követelése után a szerződésben meghatározott, a követelés esedékessé válásának időpontjában érvényes mértékű késedelmi kamatot számítja fel. Az alperes aláírásával igazolta, hogy a felperes ÁSZF-ét és Üzletszabályzatát megismerte és annak rendelkezéseit elfogadta. Tudomásul vette, hogy amennyiben a felperes készfizető kezesként teljesít a banknak, úgy az alperes által vállalt kezesség a felperes követelésének a biztosítékát is képezi, függetlenül attól, hogy az alperes készfizető kezességvállalására mikor került sor. A felperes kezességén túl a hitelszerződés biztosítékát képezte az alperes által vállalt készfizető kezesség, az alperes és a bank között
  2. április
  3. napján létrejött kezességi szerződés alapján. Az alperesi kezességi szerződés 7.) pontja a hitelszerződés V.6.) pontjával egyező tartalmú kézbesítési vélelmet rögzített. A bank a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeinek eleget tett, rulírozó jellegű hitelkeretet tartott fenn az adós Kft. részére, összesen 54.000.000 forint erejéig. Az adós a hitelszerződésben foglalt kötelezettségeinek többszöri felszólítás ellenére nem tett eleget a bank a hitelszerződést
  4. április
  5. napján kelt levelében azonnali hatállyal felmondta, a teljes hiteltartozás egyösszegben esedékessé vált. A bank
  6. május
  7. napján benyújtott Kezesség Lehívási Lap alapján érvényesítette a felperessel szemben a lejárat időpontjában fennálló banki követelés mindösszesen 54.532.313 forint 80 %-át, azaz 43.625.850 forintot (43.200.000 forint tőke + 425.850 forint lejárt ügyleti kamat). A felperes ezt az összeget
  8. június
  9. napján a hitelt nyújtó bank részére megfizette. A felperesnek a teljesítéssel a fenti összegre megtérítési igénye keletkezett, annak erejéig a felperesre szállt át a hitelt nyújtó banknak az adósi Kft.-vel szemben fennálló követelése, továbbá átszálltak rá az azt biztosító mellékkötelezettségek, az alperes készfizető kezességvállalása. Az adós Kft. felszámolási eljárását a Pécsi Törvényszék
  10. július
  11. napján közzétett végzésével rendelte el, a felszámolási eljárás az adós kft.
  12. március
  13. napi törlésével fejeződött be, az eljárásban a felperes által bejelentett és a felszámoló által visszaigazolt hitelezői igény kielégítésére nem került sor. A felperes leveleiben többször tájékoztatta az alperest a megtérítési igényéről és felszólította annak teljesítésére. Az alperes a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, azzal
  14. június
  15. napjától késedelembe esett. A felperes keresetében a Ptk. 6:
  16. §
(1)-
(3)bekezdései alapján megtérítési igény címén az alperest 43.200.000 forint tőke, 425.850 forint ügyleti kamat, ezek után
  1. június
  2. napjától járó 9,13% mértékű késedelmi kamat, 76.640 forint behajtási költség valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Jogalapként hivatkozott az adós kft. és a bank között létrejött hitelszerződésre, valamint a kezességi szerződésre, továbbá a Ptk. 6:
  3. §
(1)bekezdésére, a Ptk. 6:383. §
(1)bekezdésére, a Ptk. 6:416. §
(1)bekezdésére, a Ptk. 6:419-
  1. §-aira, a Ptk. 6:
  2. §-ára, illetőleg a Ptk. 6:
  3. §
(2)bekezdésére. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására, felperes perköltségben marasztalására irányult. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.068/2022/4 [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] 4 Nem vitatta, hogy a cégnyilvántartás szerint a kft. bejegyzett, egyedüli, önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője volt, és a hitelszerződést, valamint az azt biztosító kezesi szerződést önként, tájékoztatást követően, sajátkezűleg írta alá. Arra hivatkozott, hogy ő csak névleg volt ügyvezető, ezért a kft. és a bank között létrejött hitelszerződés érvénytelen, és ez okból érvénytelen az alperesi kezességi szerződés is. Állítása alátámasztásául előadta, hogy az ellene, mint gyanúsított ellen, számviteli fegyelem megsértése miatt a NAV Bűnügyi Igazgatóság előtt folyamatban lévő eljárásban „kiderül”, hogy névleges ügyvezető volt. Hivatkozott arra is, hogy a perbeli hitelszerződésből a felperesi teljesítésen felüli követelés megfizetése iránt ellene a Pécsi Járásbíróság előtt folyamatban lévő perben alperesként is erre az érvénytelenségre fog hivatkozni. Mindezekre tekintettel elsődlegesen az eljárás felfüggesztését indítványozta az említett eljárások jogerős befejezéséig. A Ptk. 6:427.§-a alapján arra is hivatkozott, hogy a készfizető kezességi szerződéseket egymásra tekintettel kötötték meg, így megállapítható a készfizető kezesek egyetemlegessége, ezért csupán a felperes által megtérített összeg 50%-ig köteles helytállni. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 43.702.490 forintot és abból 43.625.850 forintnak 2019. június 25. napjától a kifizetés napjáig járó évi 9,13%-os mértékű késedelmi kamatát, valamint 3.114.932 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság az alperes érvénytelenségi kifogását, mint alaptalant elutasította, nem teljesítette az alperes polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)123.§
(1)bekezdés b) pontja szerinti eljárás felfüggesztése iránti kérelmét, nem teljesítette az alperes perfelvételi tárgyalás Pp. 192.§
(1)bekezdés b) pontja szerinti elhalasztására vonatkozó indítványát sem. Megállapította, hogy annak az alperesi tényállításnak, hogy az cég1 Kft-nek csak névleg volt ügyvezetője, bizonyítottsága esetén sincs a per szempontjából jogi relevanciája, az alperes ugyanis maga sem vitatta, hogy a Kft. egyedüli, önálló képviseleti joggal rendelkező, cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetője, s mint ilyen, a hitelszerződést, valamint magánszemélyként a kezességi szerződést önként, teljes körű tájékoztatást követően írta alá. Az alperes egyéb megtámadási okra nem hivatkozott. A perben nem volt vitás, hogy a hitelszerződésből eredő követelés teljes összegére az alperes, a tartozás 80 %-a erejéig a felperes vállalt a Ptk. 6:416. §
(1)bekezdése és 6:
  1. §-a szerint készfizető kezességet. Nem volt vitatott az a tény sem, hogy az adós kft. a szerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a szerződést a bank felmondta, ezt követően sem adós, sem az alperes nem teljesített, a felperes a készfizető kezességi szerződésben írt kötelezettségének
  2. június
  3. napján, a követelés 80 %-ának megfizetésével eleget tett. Az alperes ellenkérelmében hivatkozott 50%-os helytállási kötelezettséggel kapcsolatban kifejtette, hogy a Ptk. 6:427.§
(3)bekezdésben foglalt kockázat megosztás csupán abban az esetben irányadó, amennyiben megállapítható, hogy egymásra tekintettel történt a kezességvállalás. Nem osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy a perbeli esetben ez így történt volna, mert a kezesek tudomással voltak a másik kezességvállalásáról. Kifejtette, hogy ez a tény önmagában nem elegendő az egymásra tekintettel történő kezességvállalás megállapításához. E körben a BH2018. 45. számú eseti döntés indokaira utalt. Megállapította erre tekintettel, hogy a peres felek között a Ptk. 6:427.§
(2)bekezdése az irányadó, rögzítve, hogy az alperes kezességvállalása megelőzte a felperes kezességvállalását. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.068/2022/4 [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] 5 A felperes megtérítési igényét Ptk. 6:57.§
(3)bekezdésében írtakon túl az alperes aláírásával elfogadott felperesi Kezességi ÁSZF 30.b). pontja alapján is megalapozottnak találta. A késedelmi kamat követelést a Ptk. 6:153.§-a, a Ptk. 6: 48. §
(2)bekezdése és a kezességi szerződéssel biztosított hitelszerződés II.5.) pontja alapján ítélte meg. Az ítélet ellen elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása, másodlagosan annak megváltoztatása és a kereset elutasítása, valamint a felperes perköltségben való marasztalása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében kérte továbbá elsősorban a Pécsi Járásbíróság előtt 13.P.20.319/2022. szám alatt folyamatban lévő peres eljárás jogerős befejezéséig, másodsorban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága előtt 60.002/270/2020.bü. szám alatt folyamatban lévő eljárás jogerős befejezéséig a per eljárás felfüggesztését. Elsődleges fellebbezési kérelmében a Pp. 237.§
(1),
(2),
(3)bekezdés a), b), c) pontja,
(4)bekezdése, 265.§
(1)bekezdése, 123. §
(1)bekezdés a)-b) pontja,
(2)bekezdése, 128. §
(1),
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése, 192.§
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja és 194.§-a, másodlagos fellebbezési kérelmében a Ptk.6:427.§ megsértésére hivatkozott. Elsődleges fellebbezési kérelmével kapcsolatban kifejtette, hogy az első perfelvételi tárgyaláson eljárás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő, mert álláspontja szerint a jelen per előkérdése a Pécsi Járásbíróság előtt 13.P.20.319/2022. szám alatt folyamatban lévő per, amelyben a bíróság elbírálja, hogy a kft. adós és a bank között 2016. április 16. napján létrejött hitelszerződés érvényes-e. Amennyiben a Pécsi Járásbíróság az érvénytelenséget jogerősen megállapítja, úgy a kereseti kérelem alapjául szolgáló kezesi szerződés is érvénytelen, mert annak a 7. pontja úgy szól, hogy az érvényességéhez és a hatályosságához az azzal biztosított kölcsönszerződés érvényessége és hatályossága szükséges. Az alapszerződést pedig jelen eljárásban nem lehet vizsgálni. Az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 128. §
(5)bekezdését, amikor a perfelvételi tárgyaláson nem határozott a felfüggesztés kérdésében, annak mellőzését az ítéletében rögzítette figyelemmel arra, hogy a felfüggesztést elutasító végzés önálló fellebbezhető végzés. Erre tekintettel a perfelvétel lezárásának a Pp.192. §
(1)bekezdés c) pontja alapján nem lett volna helye. Hivatkozott arra is, hogy jognyilatkozatai teljes körű megtételéhez a Pp. 192.§
(1)bekezdés b) pontja alapján a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának lett volna helye, illetve az elsőfokú bíróságnak szükséges lett volna az anyagi pervezetés körében tisztázni az érvénytelenség körében tett nyilatkozatokat, ezt azonban az elsőfokú bíróság nem tette meg, megsértve ezzel a Pp. 237.§-ában foglaltakat. A másodlagos fellebbezési kérelem vonatkozásában az elsőfokú eljárás során tett valamennyi érvét, hivatkozását változatlanul fenntartotta és annak figyelembevételét kérte. A fentieken túl előadta, hogy a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság előtt 60.002/270/2020.bü. szám alatt büntető eljárás van folyamatban, a büntető eljárásban tett vallomása alapján az cég1 Kft. „tényleges tulajdonosának és ügyvezetőjének” felderítésére és felelősségre vonására a nyomozás jelenleg is folyamatban van. Előadta, hogy az üzletrész adásvételi szerződés fiktív volt, így a társaság egyszemélyes tagjává nem vált, alapítói döntéseket nem hozhatott, illetőleg azok érvénytelenek, az cég1 Kft. ügyvezetője nem ő volt, éppen ezért az általa a felperes jogelődjével aláírt hitelszerződés is érvénytelen, amelynek folytán a kezesi szerződés is érvénytelenné válik. A Pécsi Járásbíróság előtti eljárásban az érvénytelenségi kifogást és az eljárásnak a felfüggesztése iránti kérelmet 2022. május 2. napján előterjesztette, a Pécsi Járásbíróság eljárását a 13.P.20.219/2022/10. számú végzésével a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága előtt 60.002/270/2020.bü. szám alatt Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.068/2022/4 [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] 6 folyamatban lévő büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Felfüggesztés iránti kérelmét a Pp. 123. §
(1)bekezdés b) pontjára és
(2)bekezdésére alapította. Hivatkozott arra, hogy a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 33/A.§
(2)bekezdése szerint a gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol (árnyékvezető). Álláspontja szerint ez a szabály teremti meg a lehetőségét annak, hogy a cégjegyzékbe be nem jegyzett, a döntésekre ténylegesen meghatározó befolyást gyakorló személy felelőssége megállapítható legyen. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és az alperes másodfokú perköltségben való marasztalására irányult. Utalt arra, hogy az alperes azonban a Pp. 128.§
(5)bekezdését félreértelmezte. E jogszabályhely szerint ugyanis a felfüggesztést elrendelő végzés ellen van helye külön fellebbezésnek, az elutasító végzés ellen nincs. Amennyiben a felfüggesztés iránti kérelem elutasítására kerül sor, e döntés önállóan nem fellebbezhető. Nem sértett ezért eljárási szabályt az elsőfokú bíróság, amikor az ítéletbe foglalta a felfüggesztés iránti kérelmet elutasító döntés indokait. Utalt arra is, hogy az alperes által hivatkozott Pp. 192.§
(1)bekezdés c) pontja sem erre az esetkörre vonatkozik. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a
  1. április
  2. napján tartott tárgyaláson több alkalommal is kérdést intézett az alpereshez, illetve nyilatkozattételre hívta fel, így a Pp. 237.§-ában foglalt kötelezettségének eleget téve közrehatott abban, hogy az alperes a szükséges nyilatkozatokat megtegye. Az alperes fellebbezésében nem mutatott rá arra, hogy milyen konkrét nyilatkozatok megtételére lett volna szükség, amelyekre az elsőfokú bíróság elmulasztotta felhívni a figyelmét. Az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy az alperes által előterjesztett érvénytelenségi kifogás – annak esetleges bizonyítottsága esetén – sem foghatott volna helyt, amelyről a döntés egyértelműen meghozható volt az alperes által előadottak alapján. Nem az alperesi nyilatkozatok megtételének hiánya vagy bizonyítatlansága vezetett tehát az alperes marasztalásához vagy az érvénytelenségi kifogás elutasításához. A perfelvételi tárgyalás elhalasztásával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a
  3. április
  4. napján megtartott tárgyaláson a perfelvételi nyilatkozatát az alperes változtatta meg, így a halasztásra a felperes nyilatkozattétele érdekében lett volna lehetőség a Pp. 192.§
(1)bekezdés b) pontja alapján. A felfüggesztés iránti kérelemmel kapcsolatban utalt arra, hogy ebben kérdésében az elsőfokú bíróság is döntést hozott, kimondva, hogy az alperes által hivatkozott eljárások nem képezik jelen per előkérdését. Az elsőfokú bíróságnak ezt a döntését az alperes fellebbezésében nem támadta, így kétséges, hogy az ismételten előterjesztett felfüggesztés iránti kérelem a per jelen szakaszában ismételten elbírálható-e. Érdemben arra hivatkozott, hogy a Pécsi Járásbíróság előtti 13.P.20.319/
  1. számú perben a bíróság által az érvénytelenség kérdésében hozott döntése nem befolyásolhatja azt, hogy a bíróság milyen döntést hoz ugyanebben a kérdésben jelen eljárásban. Álláspontja szerint az alperesnek a felfüggesztés iránti kérelme csak a per elhúzódását eredményezné. A NAV Déldunántúli Bűnügyi Igazgatósága előtt 60.002/
  2. számon folyamatban lévő büntető üggyel kapcsolatban arra utalt, hogy az alperes nem igazolta a hivatkozott büntető eljárás folyamatban létét, illetve, hogy a Csődtv. 33/A. §-a szerinti árnyékvezetői tisztség, mint releváns jogi tény csak annak a személynek a vezető tisztségviselői mögöttes felelőssége megállapítása szempontjából lenne jelentős, a hitelszerződés létrejötte érvényesség és hatályossága tekintetében azonban nem. A fellebbezés nem megalapozott. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.068/2022/4 [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] 7 Az elsőfokú bíróság a releváns tényállást a perben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. A Pp. 128.§
(5)bekezdése szerint a felfüggesztést elrendelő végzés ellen - a 124.§ és a 126.§
(1)bekezdése szerinti esetek kivételével - külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja. Megalapozatlanul hivatkozott az alperes fellebbezésében arra, hogy a felfüggesztést elutasító végzés önállóan fellebbezhető végzés, ugyanis a fentiek alapján a felfüggesztést elrendelő végzés ellen van helye külön fellebbezésnek a Pp. 365.§
(2)bekezdés b) pontjára is figyelemmel. Alaptalanul hivatkozott a fellebbezésében az alperes a Pp. 192.§
(1)bekezdés c) pontjának megsértésére is azzal, hogy a perfelvételi tárgyalás lezárásának az önállóan fellebbezhető végzésre tekintettel nem lett volna helye figyelemmel arra, hogy a felfüggesztés iránti kérelmet elutasító végzés ellen a Pp. nem enged külön fellebbezési jogot. Ugyancsak megalapozatlan a Pp. 192.§
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozás, mert a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok és perbeli nyilatkozatok alapján a kereset érdemben elbírálható volt, illetve, mert a felperes a keresetét nem változtatta meg. A fentiekre tekintettel a perfelvételi tárgyalás lezárható volt, az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás lényeges szabályait nem sértette meg, így a felperes hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezési kérelme nem volt teljesíthető. A másodlagos megváltoztatásra irányuló fellebbezési kérelem körében fellebbezésében az alperes az elsőfokú eljárás során kifejtett érveit kérte figyelembe venni, azokat változatlanul fenntartotta. Az alperes érdemi védekezésének megalapozatlanságával kapcsolatban az elsőfokú ítéletben kifejtett indokok helytállóak, a másodfokú bíróság azokkal maradéktalanul egyetértett, ezért ezeknek az indokoknak a megismétlését a másodfokú bíróság a Pp. 386.§
(4)bekezdése alapján mellőzi. Az eljárás felfüggesztésére irányuló, a fellebbezésben előterjesztett kérelem a másodfokú bíróság álláspontja szerint ugyancsak nem megalapozott. Az alperes az cég1 Kft. cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetője volt, a Ptk. 3:29.§
(1)bekezdés alapján elláthatta a társaság képviseletét. A jelen peres eljárás tárgya a kezesi szerződés alapján az alperes helytállási kötelezettsége. A kezesi szerződést mindaddig létrejöttnek és hatályosnak kell tekinteni, míg a bíróság ennek ellenkezőjét jogerős ítéletében meg nem állapította, ezért a per eldöntése szempontjából nem előzetes kérdés a Pécsi Járásbíróság előtti peres és a NAV előtt folyó büntető eljárásban hozandó döntés. Az, hogy ki volt a kft-ben a „tényleges tulajdonos” nem befolyásolja jelen per eldöntését, itt ugyanis arról kell dönteni, hogy az alperes köteles-e megfizetni a felperesnek a kezesi szerződés alapján fennálló megtérítési igényét, ez pedig független a Csődtv. 33/A.§ szerinti „árnyékvezető” felelősségétől. Az a személy, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt, csak a Csődtv. 33/A.§ alkalmazása során minősül a gazdálkodó szervezet vezetőjének. A sikertelenül fellebbező alperes perköltséget nem igényelhet és a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján köteles megtéríteni a pernyertes felperes másodfokú eljárásban felmerült költségét, amelyet a felperes által a Pp. 81.§
(5)bekezdése alapján és a 32/2002.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdése alapján felszámított perköltségből áll. A másodfokú bíróság a Pp. 102.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező alperest, hogy a meg nem fizetett fellebbezési eljárási illetéket az 1990. évi XCIII. törvény 78.§
(4)bekezdése szerint fizesse meg, egyúttal a Polgári és Közigazgatási Bírósági Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.068/2022/4 8 eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017.(XII.27.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdése alapján tájékoztatta az alperest az esedékesség időpontjáról, valamint a fizetés során a közlemény rovatban feltüntetendő adatokról. Pécs,
  1. január
  2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.