Kbf.42/2023/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettét. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.42/2023/

1. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a
2. december
3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A szolgálatban kötelességszegés bűntette miatt Terhelt1 címzetes rendőr törzsőrmester vádlott ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa
4. július
5. napján kihirdetett Kb.II.13/2023/
6. számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 280 (kettőszáznyolcvan) napi tétel, napi tételenként 1000 (ezer) forintra enyhíti. A 280.000 (kétszáznyolcvanezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni, ennek során egynapi tétel helyébe egynapi fogházbüntetés lép. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás [1] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a
7. július
8. napján kihirdetett Kb.II.13/2023/
9. számú ítéletével Terhelt1 címzetes rendőr törzsőrmester vádlottat bűnösnek mondta ki kötelességszegés szolgálatban bűntettében [Btk.
10. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont], ezért őt 280 napi tétel, napi tételenként 1.300 forint, összesen 364.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, továbbá kötelezte a vádlottat 12.210 forint bűnügyi költség megfizetésére. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.42/2023/7-II. 2 [2] Az ítéletet 3 munkanap fenntartását követően az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott az ugyancsak fenntartott 3 munkanapos határidőben fellebbezést jelentett be a pénzbüntetés enyhítése érdekében. [3] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.610/2023/3. számú átiratában kifejtett álláspontja szerint az enyhítésre irányuló vádlotti fellebbezés eredményre vezethet. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok megtartása mellett lefolytatott előkészítő ülésén a vádlott bűnösségére kiterjedő beismerő, illetve a tárgyalás jogáról történő lemondó nyilatkozatát a Be. 504. §

(3)bekezdésében írt végzésével törvényesen fogadta el, majd a vádlottat bűnösnek mondta ki a vádirattal egyezően katonai bűntettben, ítéleti tényállásként rögzítve a vádiratban foglalt történeti tényállást. [4] A büntetéskiszabás keretében a bíróság a vádlott javára és terhére jelentkező bűnösségi körülményeket megvizsgálta, melyet követően a Btk. 33. §

(4)bekezdésének méltányos felhívásával a Btk. 50. §

(1)és

(3)bekezdésére alapított pénzbüntetést szabott ki a vádlottal szemben. E pénzbüntetés napi tételszáma megfeleltethető az elbírált katonai bűntett valós tárgyi súlyának, valamint a kriminológiai értelemben véve különös bűnismétlő vádlott személye társadalomra veszélyessége fokának, míg a napi tételhez rendelt összeg arányban áll a vádlott egyéni, anyagi teherbíró képességével. Álláspontja szerint az ekként kiszabott pénzbüntetés ítéleti mértékének enyhítésére a fellebbviteli eljárásban nem kerülhet sor. Azonban az ügydöntő határozatban a személyi körülmények körében rögzített vádlotti családi és vagyoni viszonyok méltányos számbavétele következtében a fellebbviteli főügyészség lehetőséget látott a kiszabott pénzbüntetés Btk. 50. §

(4)bekezdése szerinti részletekben történő megfizetésének bírói engedélyezésére. A bíróság további ítéleti rendelkezései – a pénzbüntetés átváltoztatásáról, valamint a bűnügyi költség vádlott általi viseléséről szólóak – a törvényi előírásoknak megfelelnek. [5] A fellebbviteli főügyészség azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának KB.II.13/2023/7. számú ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdésének megfelelően változtassa meg, és a Btk. 50. §

(4)bekezdésére alapítottan engedélyezzen részletfizetést a vádlottnak a vele szemben kiszabott összesen 364.000 forint pénzbüntetéshez kapcsolódóan. Egyebekben az ügydöntő határozatot a Be. 605. §

(1)bekezdésének megfelelően hagyja helyben. [6] A vádlott által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján – korlátozottan – bírálta felül, figyelemmel arra, hogy joghatályos fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. [7] A felülbírálat ezért kizárólag a vádlottal szemben kiszabott büntetésre vonatkozó sérelmezett rendelkezést, valamint a Be. 590. §

(5)bekezdés c) pontja alapján a bűncselekmény jogi minősítését érintette. A fellebbviteli bíróság a Be. 591. §

(2)bekezdés a) Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.42/2023/7-II. 3 pontja alapján nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [8] A fellebbviteli bíróság azonban a Be. 590. §

(5)bekezdése a) pontjában írtakra figyelemmel az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta az elsőfokú eljárást. Így vizsgálta azt is, hogy a törvényszék nem vétett-e olyan eljárási szabálysértést, ami miatt az ítéletet hatályon kívül kellene helyezni. [9] Előzményként rögzíti a másodfokú katonai tanács, hogy a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség a 3.Nyom.7/2022/15. számú vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság a Be. 740. §

(1)bekezdése alapján hozott büntetővégzéssel a Btk. 33. §

(4)bekezdésére figyelemmel a Btk. 50. §-ának

(1)és

(3)bekezdése alapján szabjon ki pénzbüntetést a vádlottal szemben. [10] A törvényszék katonai tanácsa az ügyészi indítványnak megfelelően a Kbk.II.10/2023/

1. számú büntetővégzésével a vádlottal szemben a vádbeli bűncselekmény miatt 280 napi tétel, napi tételenként 1.300 forint pénzbüntetést szabott ki, egyben kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. [11] A végzéssel szemben az ügyészség indítványozta tárgyalás tartását. [12] Erre tekintettel a törvényszék
2. június
3. napján intézkedett az előkészítő ülés kitűzése iránt. [13] A katonai tanács eljárása során betartotta a Be. LXXVI. fejezetében rögzített perrendi szabályokat. Helyesen járt el, amikor a
4. július
5. napján tartott előkészítő ülésen hatályon kívül helyezte a fenti büntetővégzést. A vádlott az elsőfokú katonai tanács által teljeskörűen foganatosított törvényes figyelmeztetéseket követően a bűnösségét a vád szerint beismerte és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott. Az elsőfokú katonai tanács a Be.
6. §

(1)-

(3)bekezdésében írtaknak megfelelően járt el, a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadó végzése törvényes. [14] A másodfokú katonai tanács a felülbírálat során megállapította továbbá, hogy az elsőfokú katonai tanács eljárása során nem vétett a Be. 607. §

(1)bekezdésében és a Be. 608. §

(1)bekezdésében írt olyan eljárási szabálysértést, amely az ítélet hatályon kívül helyezésére vezetne, ilyen eljárási szabályszegésre az érintettek sem hivatkoztak. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.42/2023/7-II. 4 [15] Az elsőfokú bíróság a vádirati tényállással egyezően az ítélet [15]-[19] bekezdésében terhelő tartalmú történeti tényállást rögzített. Az elsőfokú bíróság a váddal egyezően törvényesen minősítette a vádlott katonai bűncselekményét. A vádlott azzal a magatartásával, hogy útlevélkezelői szolgálata során – a szolgálatának ellátására vonatkozó rendelkezést más módon (a szükséges ellenőrzés elmulasztásával) súlyosan megszegte és cselekménye a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járt, elkövette a Btk. 438. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettét. [16] Az elsőfokú katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket. Helyesen értékelte az elsőfokú bíróság a vádlott javára a bűnösségére is kiterjedő, beismerő vallomását és azt, hogy két kiskorú – köztük egy tartós beteg – eltartásáról gondoskodik. [17] Ezzel szemben indokoltan rótta a vádlott terhére a más büntető eljárás hatálya alatt történt elkövetést, a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságát, továbbá a szolgálati ideje alatti fenyítések jelentősebb arányát az egyetlen dicsérethez képest. [18] Nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor a Btk. 33. §

(4)bekezdésében írt rendelkezés alkalmazásával a három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetése miatt a vádlottal szemben a Btk.

1. § -ban írt pénzbüntetést szabott ki. A pénzbüntetés napi tételei számának meghatározásával a másodfokú katonai tanács egyetértett, az tükrözi a vádlott terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlyát és az alanyi bűnösség fokát, azonban az egynapi tétel összegének meghatározásakor az elsőfokú katonai tanács túlzott jelentőséget tulajdonított a súlyosító körülményeknek, míg az enyhítő körülményeket nem vette kellő súllyal figyelembe, így az nem tükrözi a vádlott feltárt családi, jövedelmi és vagyoni viszonyait. [19] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodó, köztük egy tartósan beteg gyermeket is nevelő, jelentős hitelt törlesztő vádlott esetében az egynapi tétel összegét tekintve kisebb mértékű pénzbüntetés az, ami megfelelően szolgálja a Btk.
2. §-ában írt büntetési célokat, figyelemmel a Btk.
3. §-ában írt büntetéskiszabási elvekre is. [20] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítéletét a fentiekre tekintettel a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező rész szerint megváltoztatta, míg ítéletének egyéb rendelkezéseit – helyes indokai alapján – helybenhagyta. Budapest,

1. december
2. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.42/2023/7-II. 5 Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. előadó bíró bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa Kb.II.13/2023/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.42/2023/
4. számú ítéletében írt változtatással
5. december
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
7. december
8. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke .