A határozat elvi tartalma: Amíg nem került sor a keresetlevél benyújtására, nem indulhat meg a közigazgatási per. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.35.480/2022/
- A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró, dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: Felperes1 cím6 A felperes képviselője: név ügyvéd Cím3 Az alperes: Alperes1 Cím4 Az alperes képviselője: név1 kamarai jogtanácsos A per tárgya: köznevelési támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes 15., alperes
- és
- sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Győri Törvényszék 9.K.700.359/2022/
- számú végzésével kijavított 9.K.700.359/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria I.Kfv.35.480/2022/9/II 2 A Kúria a Győri Törvényszék 9.K.700.359/2022/
- számú végzésével kijavított 9.K.700.359/2022/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A felek felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét 50.000 (ötvenezer) – 50.000 (ötvenezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Felperes köznevelési feladatot ellátó, ezen belül kizárólagosan alapfokú művészetoktatást folytató intézményeket tart fenn. Az elsőfokú hatóság a felperes fenntartásában lévő egyes köznevelési intézményeknél
- január 1 – december
- közötti időszakra ellenőrizte a központi költségvetési támogatás elszámolását és felhasználását. Az ellenőrzés megállapításai alapján az elsőfokú hatóság a
- január
- és
- december
- közötti időszakra különböző jogcímekhez rendelten összesen 34.546.000 forint finanszírozási különbözetet állapított meg, továbbá 640.672 forint igénybevételi kamatot számított fel. Alperes az ÖNKFO/790-2/
- számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. [2] A bírósági jogorvoslat során az elsőfokú bíróság 9.K.700.159/2021/
- számú jogerős ítéletével az alperes ÖNKFO/790-2/
- számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a Kfv.I.35.413/2021/
- számú ítéletével hatályában fenntartotta ezen jogerős ítéletet. [3] A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság kiegészített határozatában 34.546.800 forint finanszírozási különbözetet, és 1.520.666 forint igénybevételi kamatot állapított meg. Alperes az ÖNKFO/219-2/
- számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. A kereseti kérelem és az alperes védirata Kúria I.Kfv.35.480/2022/9/II 3 [4] A felperes közvetlenül az elsőfokú bírósághoz nyújtotta be az azonnali jogvédelem iránti kérelmét
- március 31-én. A
- április
- napján keltezett keresetlevelet a jogi képviselő
- április 21-én a Alperes1nál terjesztette elő. [5] Az alperes a keresetlevelet
- sorszám alatt lajstromozott védirat-kiegészítésének mellékleteként,
- június
- napján terjesztette be az elsőfokú bírósághoz. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság érdemben elbírálta a hozzá
- sorszám alatt érkezett keresetet. Jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatára kiterjedő hatállyal megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új határozat meghozatalára kötelezte. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozathozatalra utasítását kérte. [8] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben érdemi és súlyos eljárási hiba az, ha a közigazgatási hatóság az eljárás felfüggesztésének ideje alatt hozza meg érdemi határozatát. A jogerős ítélet a digitális aláírások tekintetében sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. tv.
- §
(1)bekezdését. Téves az elsőfokú bíróságnak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvényre való hivatkozása is a kiadmányozás kapcsán. [9] Az elsőfokú bíróság tévesen és meg nem engedhető módon kiterjesztően értelmezte az irányadó anyagi jogi normákat. Tévesen minősítette jogszerűnek a revizor szakmai kompetenciájának hiányát. Téves az a megállapítás is, hogy az Állami Számvevőszék az alperes által végzett ellenőrzéssel azonos tárgyban, azonos időszakban, azonos iratok alapján végzett ellenőrzés során más szempontból végezte az ellenőrzést. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felperes által támadott körben a jogerős ítélet megalapozottságára hivatkozott. [11] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, Kúria I.Kfv.35.480/2022/9/II 4 hogy felperes jogi képviselője a keresetlevelet és annak mellékleteit akként nyújtotta be, hogy elektronikus aláírásként a saját ügyfélkapuját használta. Felperes jogi képviselőjének azonban kötelezően a cégkapuról kellett volna benyújtani a keresetlevelet és annak mellékleteit, az elsőfokú bíróságnak az eltérést hivatalból észlelni kellett volna és ennek folytán a keresetlevelet a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés l) pontja alapján vissza kellett volna utasítani. További álláspontja szerint a jogerős ítélet anyagi jogi szabályt is sért. [12] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy nincs tudomása arról, hogy a kereset benyújtása idején az alperes által hivatkozott űrlap egyáltalán tett-e különbséget a cégkapus és az ügyfélkapus beküldés között, egyébként pedig a keresetlevél benyújtása megfelel az alperesi határozatban előírt módnak. A Kp. 48. §
(1)bekezdés
- l)és
- m)pontjai alapján az alperes által előterjesztett eljárási kifogások az eljárás jelen szakaszában már nem is vehetők figyelembe. A Kúria döntése és jogi indokai [13] Az alperes felülvizsgálati kérelme eljárásjogi részében alapos. A Kúria az alábbiakra tekintettel mellőzte az alperes felülvizsgálati kérelme további részének, valamint a felperes felülvizsgálati kérelmének érdemi elbírálását. [14] A Kúria a Kp. 115.§
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108.§
(1)bekezdésének, továbbá a Kp. 120.§
(5)bekezdésének megfelelően a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelmek keretei között, a rendelkezésre állt iratok és bizonyítékok alapján vizsgálhatta felül, különös tekintettel az alperes felülvizsgálati kérelmének a keresetlevél visszautasítására vonatkozó előadására. [15] A Kp. 37. §
(1)és 39. §
(5)bekezdései következtében a közigazgatási per nem indulhat meg addig, nem állhat be a perfüggőség, amíg nem kerül sor a keresetlevél benyújtására. A felperes jogi képviselője a keresetlevelet a Alperes1hoz nyújtotta be. Ez érkezett az elsőfokú bírósághoz
- sorszám alatt. Az elsőfokú bíróság előtt keresetlevél hiányában keletkeztek az 1-
- sorszámú peres iratok. [16] Az elsőfokú bíróság a közigazgatási pert megindító iratként lajstromozta
- sorszám alatt a felperesnek a jogi képviselő útján előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelmét, melyben a felperes kifejezetten közölte, hogy a beadvány nem keresetlevél, a keresetlevelet majd csak később fogja előterjeszteni: „Kérelmező tájékoztatja a bíróságot, hogy a közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló keresetlevelét hamarosan megküldi ezért ezen kérelmet a Kp.
- §
(3)bekezdése szerint közvetlenül a bíróságnak nyújtja be.” Az elsőfokú bíróság ezen beadványt a közigazgatási pert megindító keresetlevélként kezelte, de nem küldte meg az elsőfokon eljárt közigazgatási szervhez. A Kúria előtt lévő peradatok Kúria I.Kfv.35.480/2022/9/II 5 alapján nem is állapítható meg, hogy fennállt-e a megküldésnek a Kp. 39. §
(3)és
(3a)bekezdései szerint, vagy a felperes által alkalmazott űrlapon megjelölt Kp.
- § által biztosított lehetősége. A beadvány nem keresetlevél, hanem egyéb intézkedést igénylő kezdőirat. A
- számú felperesi beadvány kapcsán a peres iratok szerint az elsőfokú bíróság a Kp-ban ismeretlen jogi megoldást alkalmazott. A
- sorszámú, jogerősítő végzést követően a
- sorszámú végzésben felhívta az alperest, hogy a végzés „kézhezvételétől számított 8 napon belül nyújtsa be a bírósághoz a perrel támadott döntés alapját képező elsőfokú határozatot, valamint az alperes védiratát, mert azt a bírósághoz beterjesztett iratanyag nem tartalmazza”. Iratanyagot azonban az alperes nem nyújtott be, az elsőfokú bíróság előtt a felperesnek az azonnali jogvédelem iránti kérelemhez csatolt mellékletei voltak ismertek. [17] Az
- sorszám alatt lajstromozott beadványt a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelemként nyújtotta be, hivatkozással a Kp.
- §
(3)bekezdésére. Az elsőfokú bíróság a kérelmet
- sorszámú, elsőfokon jogerős végzésével elbírálta. A Kp.
- §
(3)bekezdése azonban csak a 42. §
(3)bekezdésével együtt értelmezhető. A Kp. szabályai alapján a felperes vagy a közigazgatási szervhez benyújtott keresetlevelében kéri az azonnali jogvédelmet, és arról a keresetlevélnek a bírósághoz történő beterjesztéskor az alperes már nyilatkozik is Kp. 42. §
(3)bekezdése szerint, vagy ha már megindult a közigazgatási per, és a keresetlevélben még nem volt ilyen kérelem, a felperes a későbbiekben közvetlenül fordulhat a bírósághoz a Kp. 50. §
(3)bekezdés szerint. Egyik szabály sem alkalmazható azonban keresetlevél – közigazgatási per indulásának – hiányában. [18] A Kp. a keresetlevél alapján meghatározott sorrendben, meghatározott cselekmények elvégzését írja elő a bíróság számára. Ezek között a keresetlevél alapján megteendő intézkedések megelőzik a perelőkészítés feladatait. A keresetlevél alapján megteendő intézkedések között kerül sor annak vizsgálatára, hogy van-e olyan tény, körülmény, amely szükségessé teszi a keresetlevél visszautasítását. A Kp. 48. §
(1)bekezdés a)-
- i)pontjait, szemben a j)-
- m)pont szerintiekkel, az egész eljárás során hivatalból veszi figyelembe a bíróság. Az a)-
- i)pontok alkalmazása így adott esetben a Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti permegszüntetést is eredményezhet. [19] A perelőkészítés során a tárgyalás kitűzését a Kp. 58. §
(1)és
(2)bekezdése a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezéséhez köti. Az elsőfokú bíróság azonban úgy tűzte ki az első tárgyalást
- sorszámú végzésével, hogy a keresetlevél nem volt előtte ismert, az még nem érkezett meg a bírósághoz. A felek
- május 11-én vették át az idézést. A keresetlevelet az alperes a
- sorszámú „védirat-kiegészítése” megnevezésű beadványának mellékleteként
- június
- napján nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz. A tárgyalás ily módon való kitűzésével az elsőfokú bíróság megsértette a közigazgatási per előkészítésének alapvető szabályát: a még meg sem indult közigazgatási perben tűzött ki tárgyalást. [20] Az elsőfokú bíróság nem tartotta meg sem a keresetlevél alapján megteendő intézkedések-, sem a perelőkészítés szabályait. Ennek következtében a keresetlevélnek a bíróság által a Kp.
- §
(1)bekezdés szerint hivatalból vizsgálandó elemei, ezen belül a Kúria I.Kfv.35.480/2022/9/II 6 visszautasítási okok körében a Kúria előtt rendelkezésre álló adatok szerint az elsőfokú bíróság nem vizsgálódott. [21] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a keresetlevél Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontján alapuló visszautasításának szükségességére hivatkozott. Az elsőfokú bíróság Kp. szabályainak meg nem feleltethető eljárása következtében azonban olyan atipikus perjogi helyzet alakult ki, amely miatt az eljárás jelen szakaszában a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság ebben a körben nem foglalhat állást. [22] Erre tekintettel a Kúria a Kp. 121.§
(1)bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak a Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontja mellett valamennyi további visszautasítási okot meg kell vizsgálni, azokra a feleket szükség szerint nyilatkoztatni kell, majd a Kp. által megszabott keretek között alkalmazni kell a szükséges és lehetséges perjogi következményeket. A Kúria sem a megállapítható tényekre, körülményekre, sem az alkalmazandó jogkövetkezményekre nem ad az elsőfokú bíróság számára kötelező iránymutatást. [23] A jogerős ítélet eljárásjogi okból történő hatályon kívül helyezésére tekintettel a Kúria mellőzte a felek felülvizsgálati kérelmeinek érdemi elbírálását. Amennyiben az elsőfokú bíróság értékelése szerint sem a keresetlevél visszautasítására, sem az eljárás megszüntetésére nem kerülhet sor, a keresetet ismételten teljeskörűen el kell bírálnia. A döntés elvi tartalma [24] per. Amíg nem került sor a keresetlevél benyújtására, nem indulhat meg a közigazgatási Záró rész [22] A Kúria a Kp. 115.§
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 110.§
(3)bekezdésben írtakra figyelemmel csupán megállapította a felek felülvizsgálati perköltségének összegét, annak viseléséről az elsőfokú bíróság dönt az eljárást befejező új határozatában. [23] A felülvizsgálati kérelmeket a Kúria a felperes indítványára tárgyaláson bírálta el. [24] A végzés elleni felülvizsgálatot a Kp. 116.§ d) pontja zárja ki. Kúria I.Kfv.35.480/2022/9/II 7 Budapest, 2023. március 23. dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Huszárné dr. Oláh Éva s.k. dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. dr. Heinemann Csilla s.k. bíró bíró