← Magyarország

Bfv.1243/2020/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kerületi bíróság ítéletének és a törvényszék végzésének hatályában fenntartása. A terhelt felülvizsgálati indítványa részben kizárt, részben alaptalan. I. Nem valósult meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a terhelt a bíróság tudomása szerinti belföldi bejelentett lakóhelyéről más tartózkodási helyre távozott, lakcímének, tartózkodási helyének változását - törvényi kötelezettsége ellenére - a bírósággal nem közölte, ezért a másodfokú bíróság a szabályszerűen idézett terhelt távollétében tartja meg a nyilvános ülést. Amennyiben viszont a terhelt nem jelenti be tartózkodási helyének megváltozását, a bíróság által ismert címre megküldött idézése pedig "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, a másodfokú nyilvános ülés - amennyiben meghallgatása nem szükséges - a terhelt távollétében megtartható. II. A felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt, mert a bűnösség megállapítása nem kifogásolható, az irányadó tényállás törvényben tilalmazott támadásával. III. Anyagi jogszabálysértés hiányában önmagában a kiszabott büntetés és a büntetéskiszabás felülvizsgálattal nem támadható. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1243/2020/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt, a tanács elnöke Dr. Domonyai Alexa, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. április
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 21.B.10.613/2019/4., ítélet, tárgyalás,
  4. július
  5. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 21.Bf.10.268/2019/10., végzés, nyilvános ülés,
  6. november
  7. Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 21.B.10.613/2019/
  8. számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 21.Bf.10.268/2019/
  9. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  10. július
  11. napján megtartott tárgyaláson meghozott 21.B.10.613/2019/
  12. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont]. [2] Ezért, mint különös visszaesőt 1 év 10 hónap szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. Megállapította, hogy a terhelt legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. [3] A terhelt és védője által bejelentett fellebbezések folytán másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2019. november 28. napján tartott nyilvános ülésen meghozott Kúria 1.Bfv.1.243/2020/5 2 21.Bf.10.268/2019/10. számú végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a terhelt letartóztatásának befejező napja 2019. július 19. Rendelkezett a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről. [4] II. A jogerős vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen Terhelt1 terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben előadta, hogy 2019. május elején kilátástalan volt a helyzete, pénze nem volt, sokat éhezett, nélkülözött, bűnözni nem akart, de az utcán és a lépcsőházakban volt kénytelen aludni. Hivatkozott arra, hogy au cím3i épület bejárati ajtaja egyik cselekménynél sem volt lezárva, a pincelejáró ajtaja és a sértett tárolójának ajtaja pedig csak az utolsó cselekménynél volt zárt állapotban. Először a cím3i ingatlanba csupán aludni ment be, majd miután a tároló helyiségeknél körülnézett, akkor észlelte, hogy a pincehelyiségben munkálatok folynak. A legtöbb pince tárolóról hiányzott a lakat és azok üresek voltak. A sértett tárolóján sem volt lakat, nem volt kulccsal sem bezárva, ott rengeteg szennyes törölköző, ágynemű, ruhaféle volt. Az egyik polcon tisztítóból, vagy mosásból hozott törölközők voltak, kb. 15-20 darab, azokat egy kis bőröndbe betette és a Lehel téri piacon értékesítette. Ezek után 3-4 alkalommal ment ugyanezen helyszínre vissza. Miután a pince lejárati ajtaja nem volt kulccsal bezárva, és a zárszerkezetben semmilyen erőszakra utaló nyomot nem találtak, a helyszínre nem erőszakkal ment be. Kifogásolta továbbá, hogy a sértett a törölközők értékét túlzottan magas összegben állapította meg, a törölközőkön árjegyzék és címke sem volt, a sértett semmilyen számlát nem mutatott be, ezért az elkövetési érték nem a valóságnak megfelelő. [5] A terhelt állítása szerint a másodfokú eljárásban semmiféle idézést nem kapott a tárgyalásról, illetve a nyilvános ülésről, mert azt sem az állandó lakcímére, sem a budapesti tartózkodási helyére nem kézbesítették. Az idézést nem tudta átvenni, mert 2019 májusától Budapesten tartózkodott. Mindezekre tekintettel indítványozta a felülvizsgálati eljárás lefolytatását és enyhébb büntetés kiszabását. [6] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint a Be. 650. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati eljárásban bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A terhelt felülvizsgálati indítványában ugyanakkor a tényállás megalapozottságát vitatta, amely a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [7] Az irányadó tényálláshoz képest a terhelt bűnösségének megállapítása és cselekményének minősítése is törvényes. Minősítési hiba, illetőleg más anyagi jogi törvénysértés hiányában a jogerős határozatban megállapított büntetés önmagában nem támadható a felülvizsgálat során. Az iratokból megállapítható továbbá, hogy a másodfokú bíróság a terheltet a nyilvános ülésre szabályszerűen idézte, és a nyilvános ülést törvényesen tartotta meg a terhelt távollétében, így a terhelt eljárási szabálysértésre hivatkozással előterjesztett felülvizsgálati indítványa alaptalan. [8] Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen a Pesti Központi Kerületi Bíróság 21.B.10.613/2019/
  1. számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Törvényszék 21.Bf.10.268/2019/
  2. számú végzését hatályában tartsa fenn (BF.1302/2020/2.). [9] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. Kúria 1.Bfv.1.243/2020/5 3 [10] A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be.
  3. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülést tűzött ki és a megtámadott határozatot a Be. 659. §
(4)bekezdésének megfelelően, a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. §
(6)bekezdése szerinti esetleges további eljárási szabálysértéseket. [11] A Be. 649. §
(5)bekezdése értelmében a Kúria a megtámadott határozatokat – a
(6)bekezdés szerinti kivétellel – csak a felülvizsgálati indítványban megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [12]
  1. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése és eljárási szabálysértés miatt van helye [Be.
  2. § a), b) pont]. [13] A Be.
  3. §
(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [14] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [15] E törvényi rendelkezés szerint a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapján a Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság sértett-e eljárási szabályt akkor, amikor az ügyet nyilvános ülésre tűzte és azt a terhelt távollétében tartotta meg. [16] A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság eljárása minden tekintetben törvényes volt. [17] A Be. 598. §
(2)bekezdése szerint a másodfokú bírósági eljárásban a fellebbezés tanácsülésen intézhető el, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. §
(3)bekezdés
  1. a)vagy
  2. c)pontján alapszik és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozta. [18] Ez esetben a tanács elnöke az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanácsülés időpontjáról és tájékoztatja arról, hogy nyolc napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételt tehetnek, továbbá a tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye [Be. 598. §
(4),
(5)bekezdés]. [19] Az iratok tartalma szerint az elsőfokú tárgyalás időpontjában a terhelt lakóhelye Cím
  1. szám volt, tartózkodási helyeként pedig más lakcímet nem jelentett be. Az elsőfokú bíróság az írásba foglalt ítéletet Terhelt1 terhelt részére az általa is megadott Cím
  2. szám alatti címre kézbesítette, a terhelt az iratot átvette, így a kézbesítés szabályszerű volt. [20] Az elsőfokú ítélet ellen a terhelt és védője a Be.
  3. §
(3)bekezdés a) pontja alapján – kizárólag a büntetés enyhítése érdekében – jelentettek be fellebbezést. [21] Az adott ügyben tehát a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést, a tanács elnöke a tanácsülésre tartozó ügyben nyilvános ülés kitűzését nem tartotta szükségesnek, ezért a
  1. szeptember
  2. napján meghozott intézkedésével
  3. november
  4. napjára tanácsülést tűzött ki (21.Bf.10.268/201/
  5. szám). [22] A törvényszék a
  6. szeptember
  7. napján kiadott értesítésben tájékoztatta az ügyészséget, a terheltet és a védőt – az egyéb eljárási jogaikra történő kioktatás mellett a fent hivatkozott eljárási szabálynak megfelelően – a nyilvános ülés, illetve a tárgyalás tartása iránti Kúria 1.Bfv.1.243/2020/5 4 indítvány benyújtásának lehetőségéről; az értesítőn e jogosultság a határidő és a jogszabályhely megjelölésével egyértelműen szerepel (másodfokú bírósági iratok
  8. szám). [23] A terhelt felülvizsgálati indítványa szerint 2019 májusában költözött el Budapestre, és sérelmezte, hogy a nyilvános ülésről nem kapott értesítést, a másodfokú bíróság a távollétében hozott határozatot. [24] A terhelt az adott ügyben
  9. június 22-től
  10. július 19-ig volt előzetes fogvatartásban, a tanácsülésről szóló értesítést az cím1 szám alatt
  11. október 4-én átvette, majd a
  12. október 8-án a törvényszékre érkezett beadványában – a fellebbezés indokolása mellett - nyilvános ülést kitűzését kérte. A beadványban is az cím1 szám alatti lakcímét jelölte meg. [25] A bírósági iratok tartalma szerint a másodfokú bíróság a terheltet a
  13. október 11én meghozott intézkedésével a
  14. november
  15. napra kitűzött nyilvános ülésre az Cím
  16. szám alatti lakcíméről idézte, azonban a terhelt idézése az Cím
  17. szám alatti címről „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. (21.Bf.10.268/2019/7.szám). [26] A tanács elnöke a
  18. november
  19. napján tartott nyilvános ülésen megállapította, hogy a terhelt a nyilvános ülésen nem jelent meg, a fogvatartotti nyilvántartásban nem szerepel fogvatartottként, így az idézése szabályszerű. A terhelt kirendelt védője a nyilvános ülésen jelen volt. A törvényszék a nyilvános ülést
  20. november
  21. napján megtartotta, a terhelt és a védő fellebbezését elbírálva az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a letartóztatás befejező napját helyesbítette. [27] A felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel a Kúria a másodfokú bíróság eljárásával összefüggésben az alábbiakra mutat rá. [28] A Be.
  22. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a 430. §
(1)bekezdése szerint nem mondott le. A Be. 510. §
(1)bekezdése előírja, hogy a bíróságnak a kitűzött határnapra idéznie kell azt, akinek a jelenléte a tárgyaláson kötelező. [29] A Be. 425. §
(3)bekezdése szerint a nyilvános ülésre a törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A másodfokú eljárásban a Be. Tizenegyedik, Tizenharmadik, valamint a Tizennegyedik Rész rendelkezéseit a LXXXII. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (589. §). [30] A Be. 599. §
(5)bekezdése értelmében a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében a nyilvános ülésen a fellebbezés akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. A nyilvános ülést tehát akkor lehet a vádlott távollétében megtartani, ha a vádlott idézése szabályszerűen megtörtént (1/
  1. BK. vélemény 10/C. pontja). [31] E rendelkezések értelmében nyilvános ülés csak a szabályszerűen idézett terhelt távollétében tartható meg, következésképpen a másodfokú bíróságnak kizárólag azt kell vizsgálnia, hogy az idézés szabályszerű volt-e. [32] A Be.
  2. §
(1)bekezdése szerint az idézés és az értesítés hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabály – a 335/
  1. (XII. 4.) Korm. rendelet – szerint kézbesítés útján, kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság előtti megjelenés alkalmával szóban történik. [33] A Be.
  2. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni a kézbesítés második megkísérlésének napját követő
  1. munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy az ügyiratot nem vette át, ezért az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. Kúria 1.Bfv.1.243/2020/5 5 [34] Az előbbiek szerint ismertetett iratok tartalma alapján megállapítható, hogy Terhelt1 terhelt részére a
  2. november
  3. napjára tűzött nyilvános ülésre kiadott idézés az cím1 szám alatti címről „nem kereste” postai jelzéssel érkezett vissza. A kézbesítést a kézbesítés második megkísérlésének napját (2019.11.05.) követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kellett tekinteni. [35] Mindez pedig azt jelenti, hogy e rendelkezés alapján a kézbesítési vélelem folytán a terhelt idézése szabályszerű volt, így a nyilvános ülés megtartására lehetőség volt. [36] Akkor nem szabályszerű a szabadlábon lévő terhelt nyilvános ülésre történő idézése, ha azt a bíróság a terhelt állandó lakóhelyére küldi, de elmulasztja azt a terhelt által a bírósági eljárásban már közölt, így a bíróság által is tudott, ismert tényleges tartózkodási helyére küldeni s az állandó lakóhelyre küldött idézés „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza (BH 2018.6., BH 2018.73.). [37] Amennyiben viszont a terhelt nem jelenti be tartózkodási helyének megváltozását, a bíróság által ismert címre megküldött idézése pedig „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a másodfokú nyilvános ülés – amennyiben meghallgatása nem szükséges – a terhelt távollétében megtartható (BH 2014.364.). [38] Mindezekre figyelemmel a másodfokú nyilvános ülés terhelt távollétében történő megtartásának feltétele a terhelt szabályszerű idézése (BH 2015.152.). [39] A bírósági iratok alapján megállapítható, hogy a terhelt a nyilvános ülés kitűzése iránti indítványában feltüntette eleki tartózkodási helyét, azonban az onnan való elköltözését nem jelentette be, így nem tett eleget a Be.
  4. §
(3)bekezdés b) pontjában írt kötelezettségének, azaz annak, hogy a terhelt a lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti értesítési címét és annak megváltozását az elköltözés – értesítési cím esetén a megváltozása vagy megszűnése – után 3 munkanapon belül annál a bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál köteles bejelenteni, amelyik vele szemben büntetőeljárást folytat. [40] Miután a terhelt a bejelentett lakóhelyén kívül más lakóhelyet, tartózkodási helyet nem jelentett be, ezért csak az ismert lakóhelyéről volt idézhető. A már hivatkozott eljárási rendelkezések szerint pedig az idézés szabályszerű volt, terhelt a fogvatartotti nyilvántartásban nem szerepelt fogvatartottként sem, ekként a másodfokú bíróság a korábbi Be. 599. §
(5)bekezdése alapján az eljárási szabályok maradéktalan betartásával járt el és döntött a nyilvános ülés megtartásáról. [41] Mivel a másodfokú bíróság eljárása törvényes volt, ezért nincs jelentősége annak, hogy az elsőfokú ítéletet a törvényszék a terhelt meghallgatása nélkül változtatta meg, miként az eljárás törvényessége nem vitatható azon az alapon sem, hogy a terhelt a lakóhelyén milyen okból nem tartózkodott, vagy a terhelt mely okból tartózkodott a lakóhelyétől különböző helyen. [42] A terhelt felülvizsgálati indítványa ebben a részében nem alapos. [43] 2. A terhelt indítványában a dolog elleni erőszakkal történő elkövetés megállapítását és az elkövetési érték mikénti megállapítását sérelmezte. [44] A Be. 648. § a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt van helye. [45] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerint ilyen anyagi jogi szabálysértés, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, míg a 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpontja szerint az is, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. Kúria 1.Bfv.1.243/2020/5 6 [46] A Be. 659. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a bizonyítékok eltérő értékelésének, eltérő következtetés levonásának, bizonyításnak, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésének nincs helye. [47] Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van, és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el. A bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, további bizonyításra, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség. [48] A terhelt a tárgyaláson bűnösségét beismerte, azt a bíróság a Be. 524. §
(1)bekezdése alapján elfogadta, az elsőfokú ítélet ellen a terhelt és védője a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján – kizárólag a büntetés enyhítése érdekében – jelentettek be fellebbezést. [49] A terhelt azon állításával, hogy az első alkalommal nem lopási szándékkal ment be a pincébe, az utolsó alkalom kivételével pedig nem alkalmazott dolog elleni erőszakot, valamint a megállapított elkövetési érték eltúlzott, valójában a tényállás megalapozottságát kérdőjelezte meg. [50] A vádban szereplő elkövetési érték ismertében tett a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást, melyet az elsőfokú ítélet tényállása ennek megfelelően tartalmazott (elsőfokú ítélet
  1. oldal 1-
  2. bekezdés). Az eljárt bíróságok téves ténybeli következtetése kapcsán kifejtett érvelése úgyszintén a tényállás tilalmazott támadása, az eljárt bíróságok bizonyíték-értékelő tevékenységének kétségbe vonása, melyre a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség. [51] A felülvizsgálati indítvány ebben a részében kizárt. [52]
  3. A terhelt sérelmezte a kiszabott büntetést is. Abban az esetben, ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, a büntetés önálló vizsgálatára a Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). [53] A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek és esik felülvizsgálat alá, ha az – a minősítésen túl – a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264. II.). Ilyen törvénysértésre viszont a terhelt nem hivatkozott, és ilyet a Kúria sem észlelt. [54] A büntetéskiszabás sem képezheti önmagában a felülvizsgálat tárgyát, így az sem, hogy a bíróságok a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg az ennek során értékelhető tényezőkről szóló 56. BK véleményt miként veszik figyelembe (BH 2005.337.III). [55] Az irányadó tényállás alapján a terhelt bűnösségének megállapítása és a cselekmény minősítése is törvényes. Törvénysértő minősítés, illetve más anyagi jogszabálysértés hiányában ekként a büntetés önmagában a felülvizsgálati eljárás során nem támadható. [56] Megjegyzi a Kúria, hogy a másodfokú bíróság határozatában helytállóan utalt arra, hogy az 1 év 10 hónap tartamban megállapított szabadságvesztés büntetés – figyelemmel a 2 év 4 hónap 15 nap középmértékre is – a különös visszaeső terhelttel szemben megfelel a Btk. 79. § -ában szereplő büntetéskiszabási elveknek és a 80. §-ban írt büntetéskiszabási céloknak. [57] A Kúria hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó további feltétlen eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] sem észlelt. Kúria 1.Bfv.1.243/2020/5 7 [58] A kifejtettek értelmében a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a felülvizsgálati indítványt megalapozatlannak találta, ezért a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. [59] A végzés elleni fellebbezés a Be. 6. §
(4)bekezdésére figyelemmel kizárt, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria – a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.