A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálat megtagadása az engedélyezéséhez szükséges feltételek hiánya miatt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VI.30.436/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró Az I. rendű felperes: felperes1 Az II. rendű felperes: felperes2 A III. rendű felperes: felperes3 A felperesek képviselője: Sasvári Ügyvédi Iroda cím1 Az I. rendű alperes: alperes1 Az I. rendű alperes képviselője: dr. Halápi Dóra Ügyvédi Iroda cím2 és Dr. Bátonyi Ügyvédi Iroda cím3 A II. rendű alperes: alperes2 A II. rendű alperes képviselője: dr. R. T. kamarai jogtanácsos A per tárgya: szerződés érvénytelensége Kúria VI.Gfv.30.436/2021/4 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 47.Pf.630.290/2021/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.P.301.275/2020/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Megállapítja, hogy a felperesek által le nem rótt 498.900 (négyszázkilencvennyolcezerkilencszáz) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperesek a keresetükben az árfolyamkockázatról részükre adott elégtelen tájékoztatás miatt a felperesek és az I. rendű alperes között
- május 22-én között létrejött hitelszerződés érvénytelenségének megállapítását és érvényessé nyilvánításával annak megállapítását kérték, hogy egyetemleges tartozásuk a II. rendű alperes felé elsődlegesen 8.310.387 forint, másodlagosan pedig 23.475.929 forint és
- február 1-től a kifizetés napjáig járó évi 1,72%-os kamat, míg a II. rendű alperes tartozása a felperesek felé 12.535.180 forint és ezen összeg után
- szeptember 15-től a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamat. [2] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Határozatának indokolása szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(1)bekezdése, 523.§
(1)bekezdése, 209. §
(1)-
(4)bekezdése, 209/A.§
(1)bekezdése, a 6/
- és a 2/
- PJE határozatok alkalmazásával megállapíthatónak találta, hogy a korlátlan árfolyamkockázat viselésére vonatkozóan az I. rendű alperes részéről nyújtott tájékoztatás teljesítette a világos és érthető megfogalmazás, illetve az átláthatóság követelményét, ebből következően nem volt megállapítható a keresettel támadott szerződési Kúria VI.Gfv.30.436/2021/4 3 kikötés tisztességtelensége. Kiemelte, hogy a vizsgált árfolyamkockázati tájékoztatásból kitűnt, a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, a törlesztőrészlet akár jelentősen is megemelkedhet, és kitűnt az is, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet. A tájékoztatás kiterjedt egyben az árfolyamváltozás felperesek pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt jelentős gazdasági következményeire, hiszen kifejezetten tartalmazta, akár jelentős mértékben megnövekedhet mind a tőketartozás, mind a törlesztőrészletek forintban számított összege. Mindebből arra következtetett, hogy a tájékoztatás egyértelmű tartalommal bírt nemcsak arról, hogy az árfolyamváltozással számolni kell, de abban a körben is, hogy nem elhanyagolható mértékű kockázatot jelent, és nem csak elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztőrészleteket. A tájékoztatásból kiderült, a deviza alapú finanszírozás fokozott kockázattal jár, az nem megosztott az adós és a hitelező között, kizárólag az adóst terheli. [3] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)bekezdése, valamint a 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a másodfokú bíróság teljeskörűen, a döntés indokaira kiterjedően egyetértett az elsőfokú ítélettel. [4] A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet és egyúttal a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a Kúria közzétett határozatától eltérés miatt a Pp. 409. §
(3)bekezdése alapján. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet ellentétes a Kúria 2/
- PJE határozatában, valamint a Pfv.I.21.234/2020/
- számú, a Gfv.VII.30.256/2020/
- számú, a Gfv.VII.30.090/2020/
- számú és a BH2020.
- számon közzétett határozataiban foglaltakkal. [5] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy mivel az elsőfokú bíróság határozatát a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésekre utalással, azonos jogi indokolással hagyta helyben, ezért a Pp.
- §
(2)bekezdése és a Pp. 409. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében a felpereseknek felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett előterjeszteniük. [6] A Kúria a felperesek engedélyezés iránti kérelmét a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján vizsgálta. [7] A kérelemhez kötöttség perjogi szabályából következően [Pp. 2. §
(2)bekezdés] – miként azt a felülvizsgálat engedélyezésével összefüggésben már a 2/
- (XI. 13.) PK vélemény is, majd azt követően az 1/
- (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) a
- pontjában értelmezte – a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti. Erre figyelemmel a felperesek által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet egyedül abból a szempontból vizsgálta, hogy az abban előadottakra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata a Kúria közzétett határozatától jogkérdésében eltérés miatt indokolt-e. [8] Jelen ügyben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben előadottak alapján a Pp.
- §
(3)bekezdésében foglalt követelmények – az alábbiak szerint – nem teljesültek. Kúria VI.Gfv.30.436/2021/4 4 [9] A Kúria a Pp. 409. §
(3)bekezdése szerinti engedélyezési okot a PK véleményben értelmezve megállapította, hogy az akkor teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. [10] Téves volt a felperesek hivatkozása a Kúria 2/
- PJE határozatól, valamint a Pfv.I.21.234/2020/
- számú, a Gfv.VII.30.256/2020/
- számú, a Gfv.VII.30.090/2020/
- számú határozatoktól, illetve a BH2020.
- számú [helyesen: Gfv.VII.30.270/2019/
- számú és BH
- számon közzétett] határozatától való eltérésre a jogerős ítélet eredményeként. [11] A Kúria a 6/
- PJE és a 2/
- PJE határozataiban – egyebek mellett – a deviza alapú kölcsönszerződések lényegadó sajátosságairól, illetve az e szerződésekben az árfolyamkockázat korlátlan viselésére vonatkozó kikötések tisztességtelensége tárgyában is állást foglalt, a 2/
- PJE határozatában iránymutatást adott a deviza alapú kölcsönszerződéseknek az árfolyamkockázat korlátlan viselésére vonatkozó kikötései tisztességtelenségének szempontrendszeréről: idetartozóan nemcsak az árfolyamkockázat mibenlétéről és összefüggéseiről, de annak az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó felől történő megítélése kérdésében is. Ez utóbbi jogegységi döntés indokolásából kitűnően a fogyasztó részére adott tájékoztatás tekintetében – többek között – azt kell vizsgálni, hogy a fogyasztó képes volt-e értékelni az árfolyamváltozás rá nézve esetlegesen hátrányos gazdasági következményeit is; a megadott szempontrendszer teljesülésének értékelése során – a szerződés tartalmán túl – jelentősége van a pénzügyi intézmény által egyéb úton adott tájékoztatásnak, így a kockázatfeltáró nyilatkozatnak is (III/
- pont, C-26/13.). [12] Az ügyben eljárt bíróságok – ítéleteik indokolásából kitűnően – helyesen értelmezték és figyelembe is vették érdemi álláspontjuk kialakítása során a vizsgált jogegységi határozatokat, az azokban foglaltaktól nem tértek el. [13] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben megjelöltek közül a Kúria Pfv.I.21.234/2020/
- számú, Gfv.VII.30.256/2020/
- számú, Gfv.VII.30.090/2020/
- számú és Gfv.VII.30.270/2019/
- számú határozatai a perbeli pénzintézettől különböző pénzintézetek által – a perben vizsgálttól eltérő tartalommal – alkalmazott általános szerződési feltételek megfelelőségével kapcsolatban vontak le következtetéseket. A Pfv.I.21.234/2020/
- számú ítélet és a Gfv.VII.30.090/2020/
- számú végzés indokolása szerint a Kúria az adott pénzintézetek által az árfolyamkockázat viselésére kidolgozott szerződési feltételeket lényegben azonos következtetéssel amiatt találta tisztességtelennek, mert a fogyasztó részére adott tájékoztatás nem terjedt ki a kockázatvállalásból eredő – esetlegesen – súlyos gazdasági következmények lehetőségére. A Gfv.VII.30.256/2020/
- számú végzés indokolása szerint a forint leértékelődésének valós lehetőségére és annak következtében a fogyasztó gazdaságilag nehezen elviselhetővé váló helyzetére utaló figyelmeztetés hiánya vezetett az árfolyamkockázat viselését előíró szerződéses feltétel érvénytelenségéhez. A Gfv.VII.30.270/2019/
- számú eseti döntés a kölcsönszerződés árfolyamkockázat viselését előíró rendelkezése és szerződést megelőzően aláírt kockázatfeltáró nyilatkozat együttesen meghatározott tartalma alapján, és a 2/
- PJE határozatban megadott szempontrendszer alkalmazásával mondta ki, hogy adott esetben a felperesek – az általánosan tájékozott, Kúria VI.Gfv.30.436/2021/4 5 észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó mércéjén keresztül – nemcsak azt vehették számításba, hogy a perbeli kölcsönszerződéshez kapcsolódik árfolyamkockázat, de fel kellett ismerjék annak konkrét lényegét, mibenlétét, a fizetési kötelezettségükre gyakorolt hatását, továbbá azt, hogy kockázatviselésüknek nincs felső határa, az korlátlan. [14] A felülvizsgálni kért ítélet módszertana és jogi következtetése – az alábbiakra is figyelemmel – nincs ellentétben az előzőekben megjelölt határozatokkal sem. [15] A Kúria figyelemmel volt arra is, hogy Jogegységi Panasz Tanácsa
- november 22-én hozott és a Magyar Közlöny
- évi
- számában
- december 28-án közzétett Jpe.I.60.015/2021/
- számú jogegységi hatályú határozata (a továbbiakban: JPE határozat) értelmében a 2/
- PJE határozat
- pontja azzal a kötelező (kiegészült) értelmezéssel alkalmazható, amely szerint akkor megfelelő tartalmú az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás, ha az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó a tájékoztatás alapján a szerződéshez kapcsolódó árfolyamkockázat tényén és mibenlétén kívül azt is felismerheti és értékelni tudja, hogy a nemzeti fizetőeszköz (a forint) árfolyama a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti deviza árfolyamához képest számára akár jelentős mértékben is kedvezőtlenül változhat, és ezáltal a fogyasztó fennálló tartozásának, a szerződés szerinti ütemezésben esedékessé váló fizetési kötelezettségének mértéke jelentősen megemelkedhet (JPE határozat elvi tartalom,
- pont). [16] Az I. rendű alperes által a perben vizsgálttal azonos tartalmú kockázatfeltáró nyilatkozat alapján a fogyasztónak adott árfolyamkockázati tájékoztató fenti elveknek való megfelelőségéről a Kúria a JPE határozat meghozatalát követően a Pfv.VII.20.294/2021/
- számú határozatában már állást foglalt, és megállapította, hogy a tájékoztatás egésze alkalmas volt arra, hogy a fogyasztó felismerje annak veszélyét, hogy az árfolyamromlás valós, a kölcsön futamideje alatt bekövetkezhet, akár jelentős is lehet, ezért gazdasági helyzetét súlyosan érintheti. Erre figyelemmel nem indokolt a felülvizsgálat engedélyezése. [17] A kifejtettek értelmében a Kúria nem látta a felülvizsgálatot engedélyezhetőnek a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltérés miatt, következésképpen azt a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján megtagadta. [18] A felperesek részéről a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn túl
- január 26-án előadott további érvek a felülvizsgálat engedélyezése körében – elkésettségük és ebből következő hatálytalanságuk miatt – nem voltak figyelembe vehetők az engedélyezési eljárásban [Pp.
- §
(1)bekezdés, 410. §
(1)bekezdés]. [19] A felperesek az eljárás során teljes személyes költségmentességben részesültek, ezért az engedélyezés iránti kérelemnek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(2a)bekezdés a) pontja szerinti illetékét a Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontja, valamint a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése,
- §-a alapján az állam viseli. [20] A végzés ellen a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Gfv.30.436/2021/4 6 Budapest,
- március
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: