A határozat elvi tartalma: Amennyiben a felperes által értelmezni kért jogszabályhely helyes értelmét a Kúria már több határozatában kifejtette, úgy a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.347/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Farkas Katalin előadó bíró Dr. Stumpf-Rádai Ágota bíró A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: dr. Lovász Ügyvédi Iroda dr. Lovász Ernő ügyvéd felperesi képviselő címe Az alperes: ... Megyei Kormányhivatal alperes címe Kúria VII.Kfv.37.347/2021/5 2 Az alperes képviselője: dr. Mészáros Tamás kormánytisztviselő alperesi képviselő címe Más perbeli személyek neve és perbeli állása: ... alperesi beavatkozó alperesi beavatkozó címe A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Miskolci Törvényszék 102.K.700.126/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a felülvizsgálati kérelem [1] Az alperes a
- október
- napján kelt határozatában megállapította, hogy az alperesi érdekelttel
- július
- napján történt esemény kimeríti a munkabaleset fogalmát. Kötelezte a felperest arra, hogy a munkabalesettel összefüggésben teljesítse a munkavédelmi törvényben megfogalmazott munkáltatói feladatokat, küldje meg a munkabaleseti jegyzőkönyvet, végezze el a már felgyógyult munkavállaló a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatát, vegye figyelembe a foglalkozás-egészségügyi orvos tanácsait a bekövetkezett sérülés kapcsán, a munkavédelmi szakember lássa el a feladatait, a munkabaleset tanulságairól tartson soron kívüli munkavédelmi oktatást. A hatóság a határozatát a munkavédelemről szóló
- évi XCIII. törvény (Mvt.)
- § 1/A. és
- pontjaira alapította és a munkabaleset bekövetkezésének a munkavégzéssel való ok-okozati összefüggését – a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen – bizonyítottnak találta. Kúria VII.Kfv.37.347/2021/5 3 [2] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét, amelyben a határozatban megállapított tényállást és a levont következtetéseket vitatta az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény
- §-a, valamint az Mvt.
- § 1/A. és
- pontja,
- §
(1)-
(2)bekezdése, 64. §
(4)bekezdése, 68. §
(1)bekezdése alkalmazásával elutasította. [3] A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és „helyette jogszabályoknak megfelelő határozat” meghozatalát kérte annak megállapításával, hogy a munkavállalóval bekövetkezett esemény nem minősül munkabalesetnek; kérte a határozatban foglalt kötelezettségeket is törölni; másodlagosan az ítélet megváltoztatását, a megtámadott közigazgatási határozat megsemmisítését és a határozatot hozó közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte az Mvt. 87. § 1/A. pontja, 66. §-a, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 224. §
(1),
(3)bekezdése,
- §-a és
- §-a bíróság általi megsértése miatt. [4] A felperes a felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)pontjaira alapította azzal, hogy a joggyakorlat egységének, illetve továbbfejlesztésének biztosítása, a felvetett jogkérdés különös súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt a felülvizsgálati kérelem befogadása indokolt, mert álláspontja szerint az a tény, hogy valakire hirtelen egy 44 kg-os súly nehezedik, önmagában nem támasztja alá azt, hogy az Mvt. rendelkezései szerinti baleset következett be, mivel az Mvt. 87. § 1/A. pontja értelmében a baleset bekövetkezéséhez két konjunktív feltétel bekövetkezése szükséges. A bíróság az Mvt. 87. § 1/A. pontja téves értelmezésével önmagában az első feltétel megvalósulásával igazoltnak látta a második feltétel bekövetkezését is, amely törvényi vélelem az Mvt. rendelkezéséből nem vezethető le. Indokolt annak megválaszolása, hogy az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, az önmagában igazolja-e a sérülés bekövetkezését vagy sem. [5] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadás iránti kérelmét a felperes azzal indokolta, hogy a törvényszék megfelelő jogértelmezés esetén nem mellőzhette volna szakértői bizonyítás elrendelését annak feltárása érdekében, hogy az alperesi érdekelt sérülését a bekövetkezett esemény okozta-e. A szakértő kirendelésének elmulasztása olyan lényeges eljárási szabályszegés, amely az ügy érdemére, a munkabaleset tényének megállapíthatóságára kihatott. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. [7] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [8] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha Kúria VII.Kfv.37.347/2021/5 4
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, (...) miatt indokolt. [9] A Kúria korábbi határozataiban rámutatott arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra, a befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének a kérelemben megjelölt pontja alá tartozik (Kfv.IV.37.060/2021/2., Kfv.VII.37.167/2021/2.). A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy megjelölje azon okot vagy okokat, melyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható. A befogadhatóságot a Kp. 2020. április 1-től hatályos 118. §
(1)bekezdése
- a)pont
- aa)és
- ab)pontjai esetében nem kell a felülvizsgálati kérelemben indokolni, sem a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani. [10] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.II.38.109/2019/2., Kfv.V.35.525/2019/2., Kfv.I.35.484/2019/2., Kfv. VII. 37.347/2021/5., stb.). [11] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjai szerinti feltétel fennállásával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a bíróság az Mvt. 87. § 1/A. és 3. pontját tévesen értelmezte, azonban olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amelyben a Kúria még nem döntött volna nem jelölt meg. A Kúria számos döntésében ( Mfv. II. 10.054/2016/3., Mfv. II. 10.943/2010/4., stb.) kifejtette már az Mvt. 87. § 1/A. pontja helyes értelmezését, ezért a joggyakorlat egysége és továbbfejlesztése ezen jogszabály értelmezése körében nem indokolt. Az ügyben a joggyakorlat egységesítését, vagy továbbfejlesztését igénylő, illetve azt lehetővé tevő kérdés, illetve probléma nem merült fel, a Kúria felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem azonosított. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek kell indokolnia. Amennyiben tehát a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, úgy ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. A Kúria a rendelkezés alkalmazása kapcsán a Kfv. VII. 37.195/2021/2. számú határozatában rámutatott arra is, hogy ezen indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át, önmagában a jogszabályhely megjelölése nem alapozza meg az
- ad)alpont szerinti befogadási kérelem teljesítését. [13] Jelen ügyben a felperes a befogadási kérelmében részben a perben előadott indokai megismétlésével vitatta a jogerős ítéletet. A Kúria olyan elvi jelentőségű jogkérdés Kúria VII.Kfv.37.347/2021/5 5 felmerülését, amelynek kapcsán a felperes kérelmének a befogadása indokolt lenne, nem tartott megállapíthatónak. Az eljárási szabályszegés körében előadott kérelme a jogvita keretén kívül esik tekintettel arra, hogy a perben nem arról kellett dönteni, hogy a munkáltató felelős-e a bekövetkezett munkabalesetért, vagy, hogy a bekövetkezett sérülés ok-okozati összefüggésben van-e a munkavállaló magatartásával vagy a munkavédelmi szabályszegésével, hanem kizárólag arról, hogy a hatósági határozatban megjelölt munkavédelmi szabályszegéseket (mulasztásokat) a munkáltató elkövette-e, ezért a szakértői bizonyítás elrendelésének elmulasztásával a bíróság nem követett olyan eljárási szabályszegést el, amely miatt a felperes felülvizsgálati kérelme befogadható lenne. A Kúria több határozatában rámutatott arra, hogy az alapvető eljárási jog sérelmének vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésnek a vizsgálata a felülvizsgálat érdemére tartozó olyan kérdés, amelyet meg kell hogy előzzön a befogadási feltételek fennállásának vizsgálata (Kfv.IV.37.679/2020/2., Kfv. VII. 37.195/2021/2.). [14] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását – a Kp. 118. §
(2)bekezdése alkalmazásával – megtagadta. Záró rész [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [16] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. StumpfRádai Ágota s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő