← Magyarország

Bf.22/2020/52 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.22/2020/

  1. szám A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Győrött,
  2. július
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: Az embercsempészés bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a Győri Törvényszék
  4. október
  5. napján kihirdetett B.315/2017/
  6. számú ítéletét megváltoztatja. Terhelt2 II.r., Terhelt3 III.r., Terhelt6 VI.r. és IX. rendű vádlottak esetében mellőzi a szabadságvesztés-büntetés fele részének letöltése utáni feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezést, és megállapítja, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. A Győri Törvényszék Gazdasági Hivatala által Bj.II.12/
  7. tételszám alatt bevételezett
  8. sorszám alatti 01 forgalmi rendszámú, Mercedes Vito típusú gépjármű helyébe lépő, a gazdasági hivatal által BL.20/
  9. bevételi számon kezelt 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) Ft lefoglalásának megszüntetését és abból 1.538.741 (egymillió-ötszázharmincnyolcezerhétszáznegyvenegy) Ft kiadását követően fennmaradó 461.759 (négyszázhatvanegyezerhétszázötvenkilenc) Ft-ról megállapítja, hogy az állam tulajdonába kerül. Az elsőfokú eljárás során felmerült további 3.082.104 (hárommillió-nyolcvankettőezerszáznégy) Ft bűnügyi költség, melyből II. rendű vádlott 15.000 (tizenötezer) Ft-ot, V. rendű vádlott 18.675 (tizennyolcezer-hatszázhetvenöt) Ft-ot, IX. rendű vádlott 15.000 (tizenötezer) Ft-ot visel, míg 3.033.429 (hárommillió-harmincháromezer-négyszázhuszonkilenc) Ft az állam terhén marad. Egyebekben Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt3 III.r., Terhelt5 V.r., Terhelt6 VI.r., Terhelt7 VII.r., Terhelt8 VIII.r., Terhelt9 IX.r. és X. rendű vádlott vonatkozásában helybenhagyja. A szabadságvesztésbe beszámítja Terhelt1 I.r., Terhelt9 IX.r. és X. rendű vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig letartóztatásban töltött időt. A másodfokú eljárás során 525.455 (ötszázhuszonötezer-négyszázötvenöt) Ft bűnügyi költség merült fel, melyből II. rendű vádlott 28.800 (huszonnyolcezer-nyolcszáz) Ft-ot, V. rendű vádlott 30.265 (harmincezer-kettőszázhatvanöt) Ft-ot, IX. rendű vádlott 28.800 (huszonnyolcezer-nyolcszáz) Ft-ot köteles megfizetni, míg 437.590 (négyszázharminchétezer-ötszázkilencven) Ft bűnügyi költséget az állam visel. Indokolás [1] A Győri Törvényszék a
  10. október
  11. napján kihirdetett B.315/2017/
  12. számú ítéletében tíz vádlott büntetőjogi felelősségéről rendelkezett. Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 2 [2] I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében (Btk. 353.§

(1)bekezdés,
(2)bekezdés b/ pont,
(3)bekezdés d/ pont,
(5)bekezdés). Ezért mint bűnszervezetben elkövetőt 8 év szabadságvesztésre és 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg. Megállapította, hogy az I.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az I.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartás teljes idejét beszámítani rendelte. [3] II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében (Btk. 353.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a/ és b/ pont). Ezért 1 év 8 hónap szabadságvesztésre és 3 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Megállapította, hogy a II.r. vádlott a szabadságvesztés-büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. A II.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartás teljes idejét beszámítani rendelte. [4] III. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében (Btk. 353.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a/ és b/ pont). Ezért 1 év 8 hónap szabadságvesztésre és 3 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Megállapította, hogy a III.r. vádlott a szabadságvesztés-büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. A III.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartás teljes idejét beszámítani rendelte. [5] V. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében (Btk. 353.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b/ pont). Ezért 2 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette és megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. [6] VI. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében (Btk. 353.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a/ és b/ pont). Ezért 2 év szabadságvesztésre és 3 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Megállapította, hogy a VI.r. vádlott a szabadságvesztés-büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. A VI.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartás teljes idejét beszámítani rendelte. [7] VII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében (Btk. 353.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b/ pont,
(3)bekezdés d/ pont,
(5)bekezdés). Ezért mint bűnszervezetben elkövetőt 5 év szabadságvesztésre és 5 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Megállapította, hogy a VII.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A VII.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartás teljes idejét beszámítani rendelte. [8] VIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében (Btk. 353.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b/ pont). Ezért 2 év szabadságvesztésre és 3 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Megállapította, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A VIII.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartás teljes idejét beszámítani rendelte. Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 3 [9] IX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében (Btk. 353.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a/ és b/ pont). Ezért 1 év 8 hónap szabadságvesztésre és 3 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Megállapította, hogy a IX.r. vádlott a szabadságvesztés-büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. A IX.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartás teljes idejét beszámítani rendelte. [10] X. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében (Btk. 353.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b/ pont,
(3)bekezdés d/ pont,
(5)bekezdés). Ezért mint bűnszervezetben elkövetőt 5 év szabadságvesztésre és 5 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg. Megállapította, hogy a X.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A X.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartás teljes idejét beszámítani rendelte. [11] A törvényszék rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelek és készpénz további sorsáról, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. [12] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a Terhelt2 II.r., Terhelt3 III.r., Terhelt6 VI.r. és IX. rendű vádlottak terhére hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása és a feles kedvezmény mellőzése, V. rendű vádlott terhére hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, továbbá a felfüggesztő rendelkezés mellőzése és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása, valamint VIII. rendű vádlott terhére hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása végett. [13] Védelemi fellebbezéseket nyújtottak be: I. rendű vádlott a bűnszervezet megállapításának mellőzése és enyhítés, a védője a bűnszervezet és a szervezésben vezető szerep megállapításának mellőzése, VI. rendű vádlott védője enyhítésért, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása végett, VII.r. vádlott védője a minősítés megváltoztatása, a bűnszervezeti elkövetés és vezető szerep mellőzése végett, VIII. rendű vádlott védője enyhítésért, IX. rendű vádlott védője enyhítésért, X. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan eltérő jogi minősítésért, továbbá a bűnszervezet, irányító-vezető szerep mellőzése végett. [14] A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.353/2017/32-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, illetve kiegészítette. A védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta. Megállapította, hogy a felülbírálat terjedelme az I., II., III., VI., VII., IX. és X.r. vádlottak vonatkozásában a Be. 590.§
(1)és
(2)bekezdése alapján teljeskörű, míg az V. és VIII.r. vádlottak tekintetében a Be. 583.§
(3)bekezdés a/ pontja szerint korlátozott. [15] Az ügyész álláspontja szerint a törvényszék a perrendi szabályok maradéktalan betartásával folytatta le az elsőfokú eljárást. A vádlottak védelmében mindvégig védők jártak el, akik néhány esetben helyettesítették egymást, de érdekellentét közöttük nem merült fel. A tárgyaláson jelenlévő vádlottak mindvégig tudták követni a bizonyítási eljárás menetét, mivel a kirendelt tolmácsok folyamatosan közreműködtek. Ebből következően a terhelti jogok az elsőfokú bizonyítási eljárás során nem sérültek és abszolút, illetve relatív eljárási szabálysértés nem történt. [16] A megállapított tényállás teljeskörű és megalapozott, melynek alapján a törvényszék helyes következtetést vont a vádlottak büntetőjogi felelősségére, továbbá a terhükre rótt bűncselekmények jogi minősítése is túlnyomó részben törvényes. Az elsőfokú bíróság Terhelt1 I.r., VII.r. és X. rendű vádlottak esetében helyesen állapította meg a bűnszervezetben való elkövetést, mely azonban - az ügyészség érvelése alapján – a további vádlottakra nézve is indokolt a tényállásban rögzítettek okán. Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 4 [17] II. rendű vádlott cselekvőségéről tartalmazza a tényállás, miszerint
  1. május 14-én Magyarországra történt érkezésekor tisztában volt azzal, hogy az ország területén keresztül Nyugat-Európába tartó harmadik országbeli állampolgárokat kell elszállítania a határig. Ezt a munkát neki az unokatestvére ajánlotta, de konkrét szállítási feladattal I. rendű vádlott bízta meg. Az I.r. és II.r. vádlottak
  2. május 14-
  3. között kétszer is találkoztak, mely alkalmakkor Terhelt2 részletes tájékoztatást kapott az I.r. vádlottól arra nézve, hogy 8 személyt kell a magyar-osztrák államhatár közelébe, H.-ba hoznia. A szállító gépjárművet a VIII. rendű vádlott vásárolta és bocsátotta a II.r. vádlott rendelkezésére az embercsempészés végrehajtása végett. A II.r. vádlott az utasításnak megfelelően felvette a migránsokat az általa vezetett gépkocsiba, majd az út során folyamatos telefonon kapcsolatot tartott az előfutó gépkocsiban utazó VIII.r. és IX. rendű vádlottakkal. A VIII.r. vádlott többször is figyelmeztette az esetleges rendőri ellenőrzésekre és utasításokat adott arra, hogy hol tegye ki az utasokat, illetve igazítsa őket útba Ausztria irányába. A rendőri ellenőrzés során a megállító jelzést figyelmen kívül hagyva a II.r. vádlott továbbhajtott, majd az árokba kormányozta a járművét, és ebből kiszállva menekülni próbált. Ii. rendű vádlott 200 euróban részesült volna a szállítás sikeres végrehajtása után. [18] Terhelt8 VIII.r. és IX. rendű vádlott ugyancsak tisztában voltak feladatuk jellegével, amikor az országba érkeztek. A IX.r. vádlott 250-300 eurót kapott volna a szállításban való közreműködésért. A VIII.r. vádlott vásárolta meg és adta át az embercsempészéshez szolgáló gépkocsit II. rendű vádlottnak. A VIII. és IX.r. vádlottak előfutóként vettek részt a 8 migráns határhoz történő szállításában. Az úton a VIII.r. vádlott folyamatos kapcsolatban állt I. rendű vádlottal és tájékoztatta arról is, miszerint a II.r. vádlott megbukott, vele szemben rendőri intézkedés történt. [19] VII.r. vádlott bízta meg III. rendű vádlottat a
  4. május
  5. és
  6. között végrehajtott 3 szállítással akként, hogy éjjel személygépkocsival minden esetben 8-8 migráns személyt szállítson a magyar-osztrák határ közelébe illegális határátlépés céljából. A két vádlott a szállítások során több telefonszámot használva tartott egymással kapcsolatot. A III.r. vádlott ennek keretében a kilométerszámok megküldésével folyamatosan tájékoztatta társát az aktuális tartózkodási helyétől, illetve probléma esetén tőle kért tanácsot. A III.r. vádlott azt is tudta, hogy előfutó gépkocsi biztosítja az útvonalat számára, mely járművet VI. rendű vádlott vezet, akivel folyamatosan kapcsolatot tartott, illetve tőle utasításokat kapott. [20] Az előzőekben írtak szerint a VI.r. vádlott
  7. május
  8. napján vett részt a migráns személyek kísérésében, az általa vezetett előfutó autóban vele utazott VII.r. vádlott. [21] V. rendű vádlott a
  9. április 30-án végrehajtott szállítást megelőzően 3 személyautót is kibérelt a Kft1-től azzal, hogy a járműveket nemcsak ő, hanem más ukrán állampolgár is vezetheti.
  10. április 30-án előfutó autóként közlekedett a másik két bérelt gépkocsi előtt biztosítva az embercsempészés végrehajtását. Ekkor vele volt I. rendű vádlott, aki telefonon tartott kapcsolatot a szállítást végző ukrán személlyel, neki utasításokat adott.
  11. augusztus 18-án az V.r. vádlott ugyancsak előfutóként közreműködött a migránsokat szállító Mercedes Vito típusú gépjármű előtt, melyet volt IV.r. vádlott vezetett. Ezen alkalommal is I. rendű vádlott volt az V.r. terhelt utastársa, aki folyamatosan irányította a szállítást végzőt. [22] Az ügyészség jogi álláspontja szerint a fenti tényállás alapján a II., III., V., VI., VIII. és IX.r. vádlottak valamennyien tisztában voltak azzal, hogy okmányokkal nem rendelkező, harmadik országbeli állampolgárok tiltott határátlépésében közreműködnek együttesen, meghatározott feladatmegosztás szerint, kialakult hierarchiába szerveződve. Ebből következően valamennyiük cselekvősége kimeríti a bűnszervezetben való elkövetés kritériumait a BH2009.
  12. számú eseti döntés alapján. Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 5 [23] Az ügyész rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket, de a minősítésváltoztatás esetén a II., III., V., VI., VIII., IX.r. vádlottak vonatkozásában a büntetési tétel felső határa 16 évre, a középmérték pedig 9 évre emelkedik a Btk. 91.§
(1)bekezdés 1. mondata alapján. Erre tekintettel a különös részi minimumban, illetve alatta megállapított szabadságvesztés-büntetések törvénysértően enyhék, azok súlyosítása feltétlenül indokolt és szükséges. Rámutatott, hogy a III.r. és V.r. vádlottak vonatkozásában 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények olvadnak a folytatólagosság egységébe, ezért V. rendű terhelt esetében a felfüggesztő rendelkezés mellőzése és közügyektől eltiltás kiszabása is indokolt. [24] Kifejtette az ügyész, hogy a bírói gyakorlat szerint általában az elkövető idős kora, eddigi kifogástalan életvezetése, a sértettnek a bűncselekményben közreható provokatív magatartása a terhelt beszámítási képességének enyhe fokú korlátozottsága, megromlott egészségi állapota indokolhatnák meg a feles kedvezmény alkalmazását. A II. és IX.r. vádlott vonatkozásában az elnehezült anyagi helyzet, míg a III. és VI.r. vádlottak tekintetében kizárólag a megromlott egészségi állapotra való hivatkozás nem alapozza meg a különös méltánylást érdemlő eset megvalósulását, ezért a Btk. 38.§
(3)bekezdés 1. mondatában írt kedvezmény nem alkalmazható. Ezen túlmenően a II., III., V., VI., VIII. és IX.r. vádlottak feltételes szabadságra bocsátásból való kizárása kötelező a Btk. 38.§
(4)bekezdés c/ pontja alapján, amennyiben a bűnszervezet tagjaként való elkövetést a másodfokú bíróság megállapítja. [25] Az ügyész indítványozta a kifejtettek szerint, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg akként, hogy állapítsa meg II., III., V., VI., VIII., IX.r. vádlottak tekintetében, hogy a terhükre rótt bűncselekményt bűnszervezetben követték el, a velük szemben kiszabott szabadságvesztés mértékét jelentősen súlyosítsa, az V.r. vádlottat közügyek gyakorlásától eltiltásra is ítélje, illetve a felfüggesztő rendelkezést mellőzze, továbbá a minősítés módosítással érintett terhelteket zárja ki a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből. [26] A jogi indokolás korrekciója mellett az ítéletet egyebekben hagyja helyben. [27] I. rendű vádlott védelmében eljáró meghatalmazott védő a bűnszervezet megállapításának mellőzése és enyhítés érdekében bejelentett fellebbezése írásbeli indokolásában részletesen foglalkozott azzal, hogy védence nem irányítója volt az embercsempészet cselekménysorozatának, hanem X. rendű vádlott utasításait hajtotta végre csupán. Rajta keresztül került kapcsolatba a bűnszervezettel, és kiszolgáltatott helyzetben volt, mert jelentős tartozása állt fenn a X.r. vádlottal szemben. Az I.r. terhelt nyelvismeretét és helyismeretét használta ki a X.r. vádlott. Terhelt1 lényegében tolmácsként vállalt szerepet a migránsok utaztatásában. [28] A védő kifejtette, hogy az elkövetői kör valóban szervezettség elemeit mutatja, de nem éri el a bűnszervezet szintjét, mivel nem ismertek a külföldi kapcsolatok, melyeken keresztül a migránsok Magyarországra érkeztek, és azon személyek sem, akik tovább juttatták volna őket Nyugat-Európába. Nem állapítható meg hierarchikus felépítés, mert a vádlottak gyakorlatilag azonos szerepkörben mozogtak; vagy szállítottak, vagy előfutók voltak. A cselekménysorozat csupán 4 hónapon keresztül tartott, amely nem felel meg a hosszabb időtartamnak. A konspiráció sem jellemző a terheltek együttműködésére, melyre a legjobb példa, hogy az I.r. vádlott saját mobiltelefonját használta a társakkal való kommunikációra. [29] A védő több eseti döntést is megjelölt érvelése alátámasztására, majd kérte, hogy a másodfokú bíróság változtassa meg a minősítést és az I.r. vádlott bűnösségét a Btk. 353.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b/ pontja,
(3)bekezdés d/ és e/ pontja szerinti folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében állapítsa meg. A vele szemben kiszabott büntetést Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 6 jelentősen enyhítse és mellőzze a kiutasítást. Másodlagosan a belső arányosságnak megfelelő enyhítést kérte. [30] I. rendű vádlott az ügyészi átiratra tett észrevételében megbánását fejezte ki a bűncselekmények elkövetése miatt. Kérte a kiutasítás felülbírálatát arra hivatkozva, hogy menekült státusszal rendelkezik, amely nem 5 évre, hanem állandó tartózkodásra szól. Arra hivatkozott, hogy hazájában őt és családját üldözik, az élete ott veszélyben lenne, ha a kiutasítást végrehajtanák. Kifejezte, hogy a büntetés végrehajtását követően Magyarországon szeretne letelepedni. [31] VI. rendű vádlott meghatalmazott védője a kiszabott szabadságvesztés enyhítéséért és a végrehajtás felfüggesztéséért bejelentett fellebbezését az írásbeli indokolásában fenntartotta. Rámutatott, hogy védence tekintetében a felülbírálat korlátozott. Az elsőfokú bíróság a VI.r. vádlott bűnösségét csak egyetlen bűncselekményben állapította meg, amely
  1. május
  2. napján zajlott akként, hogy védence VII.r. vádlottal közösen előfutó volt és a migránsokat szállító III. rendű vádlottal tartott telefonos kapcsolatot. Ilyen egymozzanatos cselekmény tekintetében nem állapítható meg a bűnszervezetben történő elkövetés, ezért az ügyészség minősítés változtatásra és súlyosításra irányuló indítványa nem foghat helyt. A fellebbviteli főügyészség által hivatkozott eseti döntés jelen ügyben megállapított tényállástól jóval eltérő cselekményre vonatkozik, ezért nem alkalmazható. A védő részletesen elemezte a bűnszervezet jogi fogalmát, megállapítva, hogy ezt megalapozó tényeket az ítélet a védence tekintetében nem rögzít. [32] A védő sérelmezte, hogy a VI.r. vádlott vonatkozásában felmerülő enyhítő körülményeket az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe. Nyomatékos enyhítő körülmény ugyanis az időmúlás, a beismerés és a kedvező családi, illetve munkahelyi háttér. Ennek fényében a büntetési célok a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is megvalósulnak. Az enyhítés iránti kérelem alátámasztására a védő csatolt polgármesteri véleményt, illetve a munkatársak és a helyi lelkész véleményét a VI.r. vádlott személyiségére és magatartására vonatkozóan. [33] VII.r. vádlott jogi képviselője az átiratra tett észrevételében fenntartotta az enyhítés iránti kérelmét és rámutatott arra a körülményre, miszerint semmilyen bizonyíték nem cáfolja védencének azt az állítását, hogy a bűnszervezetet vezető személyekkel nem állt kapcsolatban, önálló szervezési tevékenységet nem folytatott, alkalmi jelleggel kapcsolódott a külföldi személyek szállításához, ugyanúgy, mint a sofőrként közreműködő román honfitársai. Erre figyelemmel a bűnszervezetben való részvétel mellőzése és a joghátrány enyhítése indokoltnak mutatkozik. [34] VIII. rendű vádlott meghatalmazott védője a büntetés enyhítése és a végrehajtás felfüggesztése iránt előterjesztett jogorvoslati kérelmét írásban azzal indokolta, hogy nem lett kellő súllyal értékelve védence beismerő vallomása, megbánó magatartása, két gyermekének egyedüli családfenntartóként való nevelése, idős szülei ellátása. Csatolta a kérelme alátámasztására a VIII.r. vádlott munkaszerződését, a gyermekek iskolai igazolását, illetve a lakókörnyezet közös képviselőjének igazolását. [35] IX. rendű vádlott védője az enyhítésért bejelentett fellebbezését akként módosította, hogy elsődlegesen a súlyosításra irányuló ügyészi indítvány elutasítását, illetve az ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés körének szűkítéséhez azonban nem csatolta a védence beleegyező nyilatkozatát. [36] X. rendű vádlott meghatalmazott védője az elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért bejelentett jogorvoslati kérelmét az írásbeli indokolásban módosította. Nem támadta a továbbiakban a bűnösség megállapítását, illetőleg azt megalapozó tényállást, Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 7 ugyanakkor vitatta a minősítést; a szervezői szerepvállalást és a bűnszervezetben történő elkövetést. [37] Kifejtette, hogy az nem volt szervezői tevékenység, amikor a védence csupán közvetítőként járt el I. rendű vádlott utasításai szerint, miközben az I.r. terhelt Görögországban tartózkodott. Feladata annyiban merült ki, hogy kapcsolatot tartott fenn VII.r. vádlottal és a szállítások bonyolítása során egyfajta közvetítői koordinációs szerepet töltött be, elsősorban a nyelvi akadályok leküzdése végett a román állampolgárságú sofőrökkel. [38] A védő kérte az üzletszerűség mint minősítő körülmény mellőzését arra figyelemmel, hogy a X.r. vádlott rendszeres anyagi haszonban nem részesült, nem ez motiválta. Maga is elemezte a bűnszervezet fogalmát, azt összevetve a tényállásban írtakkal és védőtársaihoz hasonlóan arra a jogi következtetésre jutott, miszerint a vádlottak együttműködése nem meríti ki a bűnszervezet fogalmát. A büntetés jelentős enyhítését, a bűnszervezetben elkövetés mellőzését és eggyel enyhébb, azaz börtön fokozat megállapítását kérte. [39] A másodfokú bíróság nyilvános ülésén megjelent ügyész az átiratában írtakat változtatás nélkül fenntartotta. A kiegészített fellebbezés szerint kérte a további nyolc vádlott esetében is a bűnszervezet tagjaként való elkövetés megállapítását azzal érvelve, miszerint valamennyien tisztában voltak, hogy anyagi haszon reményében a határokon átnyúló bűncselekmények elkövetésére vállalkoztak egy szervezet keretében. [40] Erre figyelemmel indítványozta a büntetések jelentős súlyosítását és a bűnszervezet minősítéséhez fűződő kötelező anyagi jogi rendelkezések alkalmazását. [41] I. rendű vádlott védője perbeszédében az írásban benyújtott fellebbezést fenntartotta. Érvelése szerint X. rendű vádlott volt ténylegesen a szervezet irányítója, aki kihasználta védence nyelvismeretét, kapcsolatait. Még az I.r. vádlott letartóztatásba kerülése után is folytatta a külföldi állampolgárok szállításának szervezését. [42] A védő nem vitatta, hogy a bűnszövetség megvalósult, de a külföldi szálak ismerete hiányában a bűnszervezet ismérvei nem állnak fenn, ezért e minősítő körülményt mellőzni kell. [43] Az enyhítés iránti kérelmet megalapozza az a tény, hogy az I.r. vádlott tényfeltáró beismerő vallomást tett, együttműködött a hatósággal. Elhunyt a felesége, ezért egy kiskorú gyermek eltartásáról egyedül gondoskodik, büntetlen előéletű, kvalifikált, egyetemet végzett ember, aki tisztességes úton szeretné a megélhetését biztosítani. [44] A beszerzett idegenrendészeti információ ismeretében is megismételte a kiutasítás mellőzésével kapcsolatos indítványát azzal, hogy védence 2009-ben menekült státuszt kapott, hazájában üldöztetve volt, onnan menekülnie kellett, visszatérésével veszélynek tenné ki magát. Ezen a tényen nem változtat az a körülmény, hogy 2016-ban megvonták tőle a menekült státuszt. [45] II. rendű vádlott védője rámutatott, hogy az elsőfokú eljárás befejezéséig fel sem merült a védence vonatkozásában a bűnszervezet tagjaként való elkövetés. A nyomozás 2016ban kezdődött, majd a Mosonmagyaróvári Járási Ügyészség vádja alapján a Mosonmagyaróvári Járásbíróság kezdte tárgyalni. A vádtól eltérő minősítés megállapíthatósága csak I. rendű vádlottat érintette. Átkerült a Győri Törvényszékre az eljárás, de a főügyészség nem terjesztette ki a vádat a II.r. terheltre. Az ítélőtábla több más hasonló ügyben kifejtette, hogy miért nem állapítható meg a bűnszervezeti elkövetés a pusztán előfutó vagy sofőr szerepet játszó elkövetők esetében, akik alkalmi jelleggel kapcsolódnak bekezdés a migránsok szállításába. Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 8 [46] Az enyhítő körülmények körében kifejtette, hogy a II.r. vádlottat csupán a gyermeke gyógykezelésének szükségessége indíttatta a bűncselekmény elkövetésére. Bűnösségét a nyomozás kezdetétől elismerte. [47] A védő az ítélet helybenhagyását és az ügyészi indítvány elutasítását kérte. [48] III. rendű vádlott védője rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét ő és védence tudomásul vették, egyedül az ügyész fellebbezett védence vonatkozásában. [49] A III.r. vádlott esetén a vádirat nem tartalmazta a bűnszervezeti elkövetést, ezért a törvényszék nem is állapíthatta meg a bűnösséget. A beszerzett bizonyítási eljárás olyan mezsgyén haladt, hogy védence vonatkozásában az ezt megalapozó körülményeket nem is vizsgálta az elsőfokú bíróság. Nagyon nehéz lenne azt a következtetést levonni a feltárt tények alapján, hogy ezt a bűncselekményt bűnszervezetben követte volna el a III.r. vádlott. Csupán a
  3. május
  4. és
  5. közötti 3 szállításban volt érintett és kizárólag VII.r. vádlottal állt kapcsolatban. Kérte a védő, hogy a fellebbviteli főügyészség ezen indítványának ne adjon helyt az ítélőtábla. [50] A feles kedvezmény körében is megalapozottnak tartotta a döntést a számos enyhítő tényező alapján. Kérte, hogy a III.r. vádlott vonatkozásában az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. [51] V. rendű vádlott védője leszögezte, hogy ők az ítéletet elfogadták. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapos volt, de nem merült föl arra adat, hogy az V.r. vádlott tisztában lett volna a bűnszervezetben való részvétellel. Védence beismerte, hogy két társának az autó bérlésében nyújtott segítséget. Az igazolványát, lakcímkártyáját és telefonszámát megadta az autókölcsönzőnek, vagyis jóhiszeműen járt el. Szóba sem jön nála konspiratív tevékenység. [52] Az V.r. vádlott büntetlen előéletű, jelenleg is dolgozik, 2 gyermeket tart el, idős szüleiről gondoskodik. A törvényszék által kiszabott büntetés arányos. [53] Kérte a védő, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hagyja helyben és az ügyész súlyosításra vonatkozó indítványát utasítsa el. [54] VI. rendű vádlott védője a fellebbezése írásbeli indokolásában foglaltakat fenntartotta. Ismét felhívta a figyelmet, hogy a védence tekintetében korlátozott a felülbírálat lehetősége, mivel az elsőfokú ügyész csak a büntetés-kiszabást támadta. [55] A VI.r. vádlott egyetlen részcselekményben vett részt
  6. május 27-én, ami egyértelműen a bűnszervezeti jelleg ellen szól. Első kihallgatása alkalmával beismerte a bűnösségét, együttműködött, mert önként jelentkezett a román hatóságnál. [56] Büntetlen előéletű, két kiskorú gyermeket tart el, dolgozik, az egészségi állapota megromlott. A közösségében példaszerű az életvitele, melyre vonatkozó dokumentumok rendelkezésre állnak. Erre figyelemmel a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését kérte a védő, illetve az ügyészi indítvány elutasítását. [57] VII.r. vádlott védője kifejtette, hogy mivel az ügyészség bűnszervezetben való elkövetéssel vádolta védencét, a védekezésük arra irányult, hogy ezt cáfolja. Álláspontjuk szerint a VII.r. vádlottat nem lehet kiemelni a többi elkövető közül. Nem igaz, hogy kezdeményező szerepet játszott, ezt nem is sikerült bizonyítani. A többi elkövetővel azonos bűnösségi szinten állt, a vezető pozícióban lévő Terhelt1 I.r. és X. rendű vádlottat kivéve. Nem osztható tehát a fellebbviteli főügyészség azon álláspontja, miszerint az összes többi vádlott is bűnszervezetben követte el a bűncselekményt. A VII. r. vádlott bűnösségi foka mérsékeltebb. Nem állapítható meg, hogy régebbi kapcsolata lett volna az I.r. vádlottal. A korábbi telefon-beszélgetések alapján nem lehetett kétséget kizáróan azonosítani az ő személyét. VII.r. vádlottnak nem volt szervező, illetve vezető szerepe és nem bűnszervezetben követte el a cselekményt. Ő tudott jól angolul és románul, ő tartotta az Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 9 afgán, román, ukrán és hindi társakkal a kapcsolatot angol nyelven. Ennyi volt a szerepe három szállítás alkalmával. [58] Kérte a védő, hogy az ítélőtábla utasítsa el az ügyészi indítványt és mellőzze a védence cselekményének minősítéséből a bűnszervezet tagjaként való elkövetést. [59] VIII. rendű vádlott védője az írásbeli fellebbezésében foglaltakat változatlanul fenntartotta. [60] Védence letartóztatáskor felmerült ugyan a bűnszervezetben elkövetés, de csak az alapesettel vádolta meg az ügyészség, ennek megfelelően védekeztek a bizonyítás során. A fellebbviteli főügyészség indítványával nem értett egyet, kérte annak elutasítását. [61] Védence a büntetésének mértékével egyetértett, kérték azonban a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését. Az enyhítés iránti kérelmet megalapozza, hogy a VIII.r. vádlott rendezett családi életet él, büntetlen előéletű, egyedül neveli 2 kiskorú gyermekét, folyamatos munkaviszonyban áll. A cselekmény elkövetését elismerte, amelyet négy évvel ezelőtt, 2016-ban követett el. [62] Terhelt9 IX.r. és X. rendű vádlott védője mindkét vádlott vonatkozásában kérte a súlyosításra irányuló ügyészi indítvány elutasítását. [63] A IX.r. vádlott vonatkozásában elmondta, hogy a letartóztatás beszámításával már most feltételes szabadságra bocsátható lenne, amennyiben a szabadságvesztés mértékét a táblabíróság helybenhagyja. A IX.r. vádlott egyfordulós szereplője a történetnek és nem bűnszervezetben követte el a bűncselekményt. [64] A X.r. vádlott esetében felmentésért is fellebbeztek, de az elsőfokú bíróság által megállapított, mérlegelt tényállást nem tudják eredményesen támadni. Ugyanakkor mellőzni kell a szervezői minőséget és a bűnszervezetben történő elkövetői magatartást. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a
  7. május 25-27-én történt szállításoknak Terhelt10 a szervezője volt. Mivel az I.r. vádlott Görögországba utazott, az ítélet szerint védence irányította a menekültek utaztatását. A X.r. vádlott magatartása azért nem szervezői tevékenység, mert nem vette át az I.r. vádlott szerepét, csupán egy bejáratott folyamatban közreműködött, mint kapcsolattartó, koordinátor. A bűnszervezetben való tudatos részvételét sem alapozzák meg ezek a tények. Nem merült fel rá adat, hogy bármilyen anyagi előnyben részesült volna, ezért az üzletszerűség sem állapítható meg. [65] I. rendű vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában sajnálatát és megbánását fejezte ki a bűncselekményben való részvétel miatt és csatlakozott az ügyvédje kérelméhez. [66] V. rendű vádlott elmondta a személyi körülményeiről, hogy a szüleit ő tartja el. Beiratkozott felnőttképzésre, villany- és klímaszerelést tanul. A vendéglátásba a foglalkoztatása megszűnt a járványhelyzet alatt. Kérte az ítélet helybenhagyását. [67] IX. rendű vádlott egyetértett az ügyvédje kérelmével. Megbánásának adott hangot. Elmondta, hogy több mint egy éve nem látta a gyerekeit. Elnézést kért a Magyar Államtól, amiért bűncselekményt követett el itt. [68] X. rendű vádlott megismételte az elsőfokú bíróság előtt is előadott kifogásait az eljárással kapcsolatban. Állítása szerint, amikor őrizetbe vették, nem kapta meg a vádiratot az anyanyelvére lefordítva. A letartóztatása meghosszabbíttatásakor, olyan nyelvre fordították le az indítványt, amelyet nem értett. A kihallgatásai alkalmával ezért nem tudott védekezni sem. Az ítéleti megállapításokkal szemben előadta, hogy amit vele kapcsolatban I. rendű vádlott leírt a vallomásában, az teljesen alaptalan kitaláció. Csatlakozott a védője kérelméhez. [69] A Be. 590.§
(1)és
(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, a fellebbezéssel érintett ítéletet teljeskörűen, az azt megelőző eljárással együtt bírálja felül. A felülbírálat során vizsgálja az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 10 bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett. [70] Az ítélőtábla ezért Terhelt1 I.r., VII.r. és X. rendű vádlottak tekintetében a Győri Törvényszék ítéletét teljeskörűen bírálta el, mivel ők a bűnszervezet tagjaként, annak vezetője és szervezőjeként való elkövetés ténybeli alapjait és a minősítést egyaránt támadták; azaz a tényállás megalapozottságát is vitatták. [71] Abban az esetben azonban, ha a Be. 583.§
(3)bekezdés a/ pontja szerint a fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama ellen irányul, a másodfokú bíróság a Be. 590.§
(3)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül, és a Be. 591.§
(2)bekezdés a/ pontjára figyelemmel nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, továbbá a határozatát is az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. [72] Terhelt2 II.r., Terhelt3 III.r. és V. rendű vádlottak, valamint védőik az ítéletet tudomásul vették. [73] VI.r., Terhelt8 VIII.r. és IX. rendű vádlottak, továbbá védőik enyhítésért, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésért fellebbeztek. [74] A törvényszék ítéletével szemben a Be. 583.§
(3)bekezdés a/ pontjára figyelemmel az elsőfokú ügyész kizárólag a kiszabott büntetés mértéke miatt, annak súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést a II-III., V-VI. és VIII-IX.r. vádlottak terhére. [75] A táblabíróság szerint a Fellebbviteli Főügyészség azon indítványa, hogy a II-III., VVI. és VIII-IX.r. vádlottak terhére is állapítsa meg a másodfokú bíróság a bűnszervezetben történő elkövetést; a fellebbezés kiterjesztésének minősülne, amely egyrészt a Be. 584.§
(3)bekezdése értelmében tilos, másrészt teljes körű felülbírálattal járna, hiszen a tényállást is érintené, amelyben nem szerepelnek – ahogyan a terheltekre vonatkozó vádiratban sem – a bűnszervezetben való tudatos és szándékos részvételre vonatkozó tények. Az átiratban felsorolt – és a tényállásban valóban rögzített - körülmények magát az embercsempészés bűncselekményben való bűnösséget alapozzák meg. [76] Ebben az esetben a Be. 590.§
(10)bekezdése sem alkalmazható, tekintve, hogy nem magát a tényállást vitatta a főügyészség, hanem pusztán a bűnszervezet megállapításának a hiányát, amely a teljeskörű felülbírálattal érintett vádlottakra vonatkozó tényekre nem terjed ki, tehát nem tágítja a felülvizsgálat terjedelmét. Az I., VII. és X.r. vádlottak esetében a tényállásban többletmagatartásként szerepelnek a vezető-irányító-szervező tevékenység részcselekményei, amik megalapozzák a bűnszervezetben való elkövetés minősítését. ezek a tények azonban nem vonatkoznak a többi vádlottra, ily módon a bűnösséget sem alapozhatják meg. [77] A tisztességes eljárás elvét is sértené a bűnszervezet megállapíthatóságának vizsgálata, mivel a vád tárgyát ez nem képezte, bizonyítás ilyen irányban – a megnevezett terheltek vonatkozásában - nem folyt, tehát védekezni sem tudtak e tekintetben. [78] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálatát a Be. 590.§
(3)bekezdésében meghatározott keretek között, korlátozottan végezte el a II-III., V-VI. és VIII-IX.r. vádlottak tekintetében. [79] Az ügyészi fellebbezést csak részben találta alaposnak az alábbiak szerint. [80] A felülbírálat során megvizsgálta az elsőfokú bíróság eljárását, valamint a törvényszék bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezését. Azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 11 büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően folytatta le a büntetőeljárást, és nem vétett olyan eljárásjogi szabálysértést, mulasztást, amely az érdemi felülbírálat akadályát jelentette volna. [81] A Mosonmagyaróvári Járási Ügyészség
  1. március
  2. napján kelt B.639/2016/143I. számú vádiratában Terhelt1 és négy társa (Terhelt2 II.r., Terhelt3 III.r., volt IV.r. és V.r. vádlottak) ellen emelt vádat több személynek segítséget nyújtva, üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette és más bűncselekmények miatt. A vádhatóság ebben a vádiratban kizárólag I. rendű vádlott – mint szervező és irányító – vonatkozásában tette vád tárgyává a bűnszervezetben való elkövetését. [82] A Mosonmagyaróvári Járásbíróság
  3. április
  4. napján román és pastu tolmács közreműködése mellett kezdte tárgyalni az ügyet III. rendű terhelt távollétében, aki lemondott a tárgyaláson való jelenlét jogáról, melyhez a bíróság előzetesen hozzájárult az akkor hatályos
  5. évi XIX. törvény 279.§
(4)bekezdése alapján. A bíróság kihallgatta a jelenlévő négy vádlottat, akik fenntartották a nyomozás során tett és felolvasott vallomásaikat (B.91.2017/
  1. számú jkv.). [83] A
  2. május
  3. napi tárgyalást a bíróság előzetes hozzájárulása mellett II. rendű vádlott és a III.r. vádlott távollétben tartotta a régi Be. 279.§
(3)-
(4)bekezdése alapján, melyen I. rendű vádlott részletesen nyilatkozott cselekvősége tényeire, de a bűnösségét a vád szerinti bűncselekményben tagadta. Tanúként hallgatta ki törvényszék Tanú5-et, akinek a gépjárművét a fia, a bűnösségét beismerő V.r. vádlott a bűncselekmény elkövetéséhez használta. [84] A Mosonmagyaróvári Járási Ügyészség a B.246/2016/20-I. számú vádiratával Terhelt6 ellen is vádat emelt 2017. július 18. napján a Btk. 353.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a/ b/ pont szerinti vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntette miatt, melyben nem volt vád tárgya a bűnszervezetben való elkövetés. A VI.r. vádlott ellen utóbb indult ügyet egyesítette az alapügyhöz a
  1. augusztus
  2. napi tárgyaláson, ahol sor került Vádlott6 kihallgatására, továbbá tanú1 – a nyomozás során az I.r. vádlott mellett eljárt tolmács -, és tanú2, tanú3 nyomozó tanúk meghallgatására, akik a terhelti jogok biztosításának körülményeire nyilatkoztak (58-as jkv.). [85] A Győri Törvényszék a
  3. szeptember
  4. napján – I. rendű vádlott vonatkozásában, a Btk. 353.§
(1)bekezdés
(2)bekezdés b/ pont és
(3)bekezdés d/ pont, továbbá
(5)bekezdés szerinti több személynek segítséget nyújtva, üzletszerűen, folytatólagosan, bűnszervezetben, annak szervezőjeként, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettének való minősítés lehetősége miatt - történt áttételt követően kezdte tárgyalni az ügyet
  1. december
  2. napján, immár IV.r. terhelt távollétében is, aki szintén lemondott a tárgyaláson való jelenlét jogáról, melyhez a bíróság előzetesen hozzájárult az akkor hatályos
  3. évi XIX. törvény 279.§
(4)bekezdése alapján (45-ös jegyzőkönyv
  1. oldal). [86] Ezt megelőzően a Mosonmagyaróvári Járási Ügyészség a
  2. szeptember 6-án kelt B.247/2017/22-I. számú vádiratával VII.r. terhelttel szemben is vádat emelt a Btk. 353.§
(1)bekezdés
(2)bekezdés b/ pont és
(3)bekezdés d/ pont szerinti több személynek segítséget nyújtva, üzletszerűen, folytatólagosan, bűnszervezetben, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntette miatt, mely ügyet a törvényszék a
  1. november
  2. napján kelt B.356/2017/
  3. számú végzésével egyesített. [87] Ugyancsak egyesítette
  4. november
  5. napján - a Mosonmagyaróvári Járási Ügyészség a
  6. szeptember 22-án kelt B.245/2017/20-I. számú vádirata alapján - a Btk. 353.§
(1)bekezdés
(2)bekezdés b/ pont szerint minősülő több személynek segítséget nyújtva, Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 12 társtettesként elkövetett embercsempészés bűntette miatt VIII. rendű vádlott ellen indult ügyet. [88] A törvényszék első tárgyalási napján az ügyész módosította a vádat akként, hogy Terhelt1 I.r. és VII.r. vádlottat a Btk. 353.§
(1)bekezdés
(2)bekezdés b/ pont és
(3)bekezdés d/ pont, továbbá
(5)bekezdés szerinti több személynek segítséget nyújtva, üzletszerűen, folytatólagosan, bűnszervezetben, annak szervezőként, társtettességben elkövetett embercsempészés bűntettével vádolta és mellőzte a folytatólagosságot Terhelt3 III.r. és V. rendű vádlottak tekintetében. Az érintett terheltek és védők nem kérték a tárgyalás elnapolását a vád módosítása okán. A jelenlévő I., V., VII. és VIII.r. vádlottakat a törvényszék kihallgatta, akik részletes vallomást tettek. [89] A
  1. február 1-
  2. napján tartott tárgyaláson az I., V. és VII.r. vádlottak, továbbá valamennyi terhelt védője jelen voltak, a többi terhelt távollétéhez a bíróság hozzájárult előzetesen. A bíróság ismét kihallgatta Tanú2-t és Tanú3-t, továbbá Tanú1-t az autóbérlés tárgyában. Ismertette a távollévő terheltek fenntarott nyomozati és korábbi tárgyalási vallomásait, továbbá felolvasta az I.r. vádlott írásbeli vallomását (78-as jkv.). [90] A
  3. március 26-
  4. napi tárgyaláson a bíróság lejátszotta a titkos információgyűjtés során rögzített hanganyagok azon részét, ahol Terhelt5 V.r., és VII.r. terheltek vitatták a leírt változatban foglaltakat (
  5. május
  6. és
  7. közötti telefonhívások). I. rendű vádlott úgy nyilatkozott, hogy ő beszélt a vádlott-társakkal, akiket a felvételek alapján meg is nevezett, továbbá az elhangzó nevek és becenevek alapján azonosíthatóak voltak (105-ös jkv.). [91] A törvényszék
  8. július
  9. napi tárgyaláson a bizonyítást az I-VII.r. vádlottak tekintetében befejezetté nyilvánította és a perbeszédek is elhangoztak, majd a július
  10. napi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás ismételt megnyitására került sor. [92] A törvényszék a
  11. január
  12. napi tárgyalást követően egyesítette
  13. február
  14. napján - a Mosonmagyaróvári Járási Ügyészség
  15. január 23-án kelt B.244/2017/11-I. számú vádirata alapján - a Btk. 353.§
(1)bekezdés
(2)bekezdés a/ és b/ pont szerint minősülő, vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntette miatt IX. rendű vádlott ellen indult ügyet. [93] Az elsőfokú bíróság az előkészítő ülés megtartása után a 2019. június 25. napján tartott tárgyaláson egyesítette – a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség 2019. március 8án kelt B.757/2018/24-I. számú vádirata alapján - a Btk. 353.§
(1)bekezdés
(3)bekezdés d/ pontjára figyelemmel az
(5)bekezdés szerint minősülő, üzletszerűen, bűnszervezetben, szervezőként elkövetett embercsempészés bűntette miatt X. rendű vádlott ellen indult ügyet. Kihallgatta X. rendű vádlottat és a jelenlévő I., II., V., VI., VII. és VIII.r. vádlottakkal szembesítette, továbbá meghallgatással tárgyalás anyagává tette a nyomozás során, titkos adatszerzés útján, törvényesen rögzített telefonbeszélgetéseket, ismertette a mobiltelefonokból kinyert SMS-ek tartalmát (241-es jkv.). [94] Június 26-án a X.r. vádlott részére is ismertette a korábban kihallgatott tanúk vallomásait, továbbá felolvasta a nyomozás alatt kihallgatott harmadik országbeli azon migránsok tanúvallomásait, akiket a X.r. terhelt cselekvőségével összefüggésben hallgattak ki. Tisztázta, hogy a magyar nyelvet nem beszélő terhelt jogai semmilyen módon nem sérültek a nyomozati szakban; a releváns iratok fordítása megtörtént, illetve a megfelelő nyelvű tolmács részvétele biztosított volt. [95] A törvényszék
  1. október 8-
  2. napjain megtartott tárgyaláson kihallgatta IX. rendű vádlottat, ismertette az őt érintő korábban keletkezett bírósági, továbbá nyomozati iratokat. Kihallgatta Tanú3-t, aki Terhelt1 I.r. és X. rendű vádlott ismerőseként tudott nyilatkozni a magyarországi tevékenységükről. Kihallgatta ismét Tanú2 nyomozó tanút, lejátszotta a IX.r. Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 13 vádlottat érintő TIGY útján beszerzett lehallgatási hanganyagot, továbbá ezek leírott változatát. Ismertette az egyéb releváns iratokat. Ezt követően a bizonyítási eljárást befejezte és
  3. október
  4. napján ügydöntő határozatot hozott. [96] A törvényszék a fentiek szerint az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges bizonyítékokat feltárta. A feljelentés alapját képező tettenérések adatai, a NÚSZ-ból megismert gépjárműmozgások, autóbérlések, a rendőri jelentések, továbbá a TIGY és TASZ keretében beszerzett hangfelvételek mellett, a felolvasással szabályosan tárgyalás anyagává tett tanúvallomások a tényállás megállapításához törvényesen felhasználhatóak voltak, ily módon a külföldi állampolgárságú tanúk személyes kihallgatásának hiánya nem teszi megalapozatlanná, ezen belül felderítetlenné az ítéletet. [97] Terhelt1 I.r. és VII.r. terheltek mind saját, mind társaik cselekvősége tekintetében tényfeltáró vallomásokat tettek, csupán szerepük jelentőségét; a vezető-szervező minőséget, illetve X. rendű vádlott az anyagi haszonszerzés motivációját is vitatták, valamint – igazodva védőik érveléséhez – a bűnszervezetben történő elkövetést tagadták. [98] Az I. tényállási pont vonatkozásában – az I.r. vádlott beismerő vallomásán túl vádlott-társak közül Terhelt2 II.r., Terhelt8 VIII.r. és IX. rendű vádlott, továbbá a II.r. vádlott által szállított két migráns személy vallomása, [99] a II. tényállás tekintetében – az I.r. és VII.r. vádlottak beismerése mellett - Terhelt3 III.r., Terhelt6 VI.r., továbbá a VIII. és IX.r. terheltek nyilatkozatai, valamint két migráns személy és Tanú3-k vallomásai, [100] míg a III-IV. tényállás esetében az I.r., a már jogerősen elítélt volt IV.r. vádlott és V. rendű vádlott, illetve három elfogott külföldi személy előadásai voltak azok a releváns személyi bizonyítékok, amelyekből minden kétséget kizáróan lehetett tisztázni, hogyan járt el Terhelt1 I.r., VII.r. és X. rendű vádlott az embercsempészés szervezése, bonyolítása során. [101] Az elsőfokú bíróság az ítélete 18-
  5. oldalán messzemenő részletességgel és színvonalasan érvelve vetette össze az I., VII. és X.r. terheltek vallomásait a fent írt vádlotttársak, tanúk előadásaival, továbbá azokkal az okirati bizonyítékokkal, amelyek alapján a bűnszervezet fennálltát, annak kritériumait, továbbá az egyes terheltek személyre szabott szerepét és cselekvőségét megállapította. Ezen értékelt bizonyítékok közül csak néhány momentum igényel kiemelést, amely a bűnszervezet kritériumait kifejezetten megalapozza. [102] Az I. tényállás vonatkozásában a TIGY bevezetésével rögzített telefonbeszélgetésekből kirajzolódik, hogy a migránsokat szállító II. rendű vádlottat – a VIII. és IX.r. vádlotton keresztül – I. rendű vádlott; azaz „...” irányította. A külföldieket is az I.r. vádlott verbuválta a b.-i befogadó táborból, megígérve, hogy fejenként 200-250 € ellenében az osztrák határhoz szállítják őket. [103] A II.r. vádlott elfogása után VII.r. vádlott megbízta VIII. rendű vádlottat a következő transzport indításával. [104] A vádlott-társak vallomásából kiderül, hogy a VII.r. vádlott által, illetve megbízásából beszervezett román sofőröknek és előfutóknak egy-egy fuvarért 250-300 € járt egy-egy sikeres útért. [105] A II. tényállás tekintetében a TASZ útján rögzített - az I.r. és VII.r. vádlottak által egymással folytatott – beszélgetésekből kitűnik, hogy a külföldieket szállító III. rendű vádlottat ők irányították a
  6. május 24-i út során. A pénzt az autó megtankolásához I. rendű terhelt biztosította, magát a gépjárművet VII.r. vádlott szerezte. Utóbbi terheltről elmondták a társak, hogy a nyelvtudása útján ő közvetített az afgán és román tagok között. [106] X. rendű vádlott szerepkörét egyértelműen bemutatják az SMS váltások, melyek arról tanúskodnak, hogy az I.r. vádlott görögországi tartózkodása alatt VII.r. vádlottnak vele kellett Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 14 együttműködni a szállítások során. Konkrétan a X.r. vádlottnak jelentett, amikor a III.r. vádlottat elfogták a rendőrök
  7. május
  8. napján. Ezen az úton a VI.r. vádlottal maga a VII.r. terhelt volt az előfutó. [107] Ugyancsak ehhez a szállításhoz kapcsolódik az a beszélgetés, amit Terhelt10 és VII. r. vádlott folytattak egymással, arról, hogy a X.r. vádlott egy futáron keresztül fejenként 300 eurót küld a sofőröknek, melyet a VII.r. vádlott később nyugtázott is, miszerint a pénz megérkezett. [108] Ez összhangban van a III.r. vádlott azon vallomásával, hogy a három szállításért alkalmanként 100 € volt a honoráriuma, amelyet a megbízójától; VII.r. vádlottól kapott meg. [109] Terhelt1 I.r. és X. rendű vádlott szoros kapcsolatára – amit utóbbi terhelt először tagadott – egyértelmű adatokat szolgáltatott Tanú2, Tanú3 nyomozók és Tanú4 közös ismerősük tanúvallomása. [110] A III-IV. tényállási pont vonatkozásában az I.r. vádlott beismerése mellett Terhelt5 V.r. és volt IV. r. vádlott vallomása alapján egyértelmű volt, hogy – Terhelt1 utasítása és irányítása mellett - tizenhat, harmadik országbeli, okmányok nélküli külföldi személy szállítása zajlott
  9. augusztus 16-án. [111] Ezt megelőzően
  10. április 29-30-án is szállított két ukrán sofőr afgán menekülteket oly módon, hogy az I.r. és V.r. vádlottak voltak az előfutók. [112] Az elsőfokú bíróság ítéletének 36-
  11. oldalán - a bizonyítási anyagból kirajzolódó történeti tényeket megfeleltetve a törvényi tényállási elemeknek – 4 pontban foglalta össze a bűnszervezet valamennyi kritériumát, többek között a konspirációt megalapozó körülményeket is; a számos telefon és SIM kártya használatát, a virágnyelven való értekezést, a leplezett pénzmozgásokat, a gépjárművek váltogatását, az előfutó figyelő autó használatát. [113] A védelem által vitatott külföldi kapcsolat, a határokon átnyúló tevékenység ismerete egyértelműen kitűnik azon lehallgatott telefonbeszélgetésből, miszerint több száz ember várakozik a határon, jönnek Görögországból és 70-80 embert kellene egy éjszaka alatt Ausztriába szállítani. Nyilvánvaló, hogy I. rendű vádlott görög útja ennek megszervezése érdekében történt. [114] Az elsőfokú bíróság kitért arra a körülményre is, hogy a vádlottak szervezettsége magasabb fokú volt és hierarchikus volt, melyben négy szintet lehetett megkülönböztetni. A több szállításban is részvevő terheltek tudatának át kellett fogni ezt a működési sémát, de vád hiányában – a három érintett terhelten kívül – nem volt törvényes mód bizonyítást folytatni és tényállást megállapítani a II-III., V-VI. és VIII-IX.r. vádlottak bűnszervezet tagjaként való elkövetési magatartására. [115] A fent írtakból kitűnik, hogy az I., VII. és X.r. vádlottak védelmi fellebbezései a bűnszervezetet fennállását megalapozó bizonyítékok értékelését, illetve ezzel összefüggésben az anyagi jogi megállapításokat sérelmezték. Ugyanazon bizonyítási anyag mellett azonban az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenysége és az általa megállapított tényállás alappal nem támadható. Ily módon az enyhébb minősítés megállapítására irányuló jogorvoslati kérelmek nem foghattak helyt. [116] Az eljárási és logikai hibáktól mentesen mérlegeléssel megállapított tényállás a megalapozatlansági hibáktól, hiányosságoktól mentes, csak a megváltozott személyi körülményekben szorul némi pontosításra, melyet a másodfokú bíróság a Be. 593.§
(1)bekezdés a/ pontja értelmében a csatolt okiratok tartalma alapján az alábbi módon eszközölt. [117] Az ítélet
  1. oldalának első bekezdése kiegészítendő azzal, hogy az Egyéb1 Menekültügyi Igazgatósága a
  2. augusztus
  3. napján kelt, 106-1-37720/8/2016-M számú határozatával visszavonta I. rendű vádlott külföldi menekültként való elismerését, valamint Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 15 megállapította, hogy a visszaküldés tilalma a vonatkozásában nem áll fenn. A hatóság a külföldit az Európai Unió területéről Afganisztán területére kiutasította. A hatóság a kiutasítás végrehajtását hatósági kísérettel (kitoloncolás) rendelte el Afganisztán államhatáráig. A beutazási és tartózkodási tilalom mértékét 2 év időtartamban állapította meg. a határozat
  4. október
  5. napján emelkedett jogerőre (Bf.II.22/2020/
  6. számú utóirat). [118] Ezzel a kiegészítéssel a tényállás teljes és a másodfokú döntés alapjául szolgál. [119] Az I., VII. és X.r. vádlottak bűnösségére okszerűen vont következtetést a törvényszék. Helyes a terhükre rótt bűncselekmények minősítése és megnevezése is, továbbá a hozzá fűzött szabatos jogi indokolás, melyet csupán a védelmi fellebbezések iránya szerint egészít ki a táblabíróság. [120] A védelem több pontban támadta az elsőfokú bíróság bűnszervezeti elkövetéssel kapcsolatos megállapításait. Tény, hogy a bűnszervezet törvényi meghatározása az elkövetés és az elbírálás időpontja között megváltozott. Az elkövetéskor hatályos büntető törvény szerint bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése; míg a jelenleg hatályos Btk. szerint a bűnszervezet legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. [121] Erre tekintettel az elsőfokú bíróság vizsgálta, hogy az érintett terheltek között kialakult társas bűnelkövetési alakzat - annak a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján igazolható ismérvei alapján - megfeleltethető-e a bűnszervezet akár elkövetéskori, akár elbíráláskori meghatározásának. Emellett figyelemmel kellett lenni a 4/
  7. számú Büntető jogegységi határozatban foglaltakra is, miszerint a bűnszervezetben elkövetést is átfogó tudattartalom mellett vizsgálni kell a büntetőeljárás során feltárt bizonyítási eszközökből származó, a bűnszervezet törvényi ismérveire való következtetést megalapozó bizonyítékokat is, és erre nézve a tényállásban megállapítást kell tenni. [122] A fentiekben kiemelt tények alapján okszerűen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy Terhelt1 I.r., VII.r. és X. rendű vádlottak egy olyan, külföldi kapcsolatokkal is rendelkező, hosszabb ideig (adott felállásban legalább 4 hónapig) működő, feladatmegosztáson alapuló, alá- és fölérendeltségi viszonyokat mutató, a működést biztosítani hivatott, egyúttal a lebukás veszélyét csökkenteni kívánó konspiratív eszközöket is alkalmazó, összehangoltan működő csoportot hoztak szerveztek és irányítottak, amely megfelel mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályban lévő – a Btk. 459.§
(1)bekezdés 1. pont szerinti - bűnszervezeti meghatározás törvényi ismérveinek. [123] A másodfokú bíróság megítélése szerint a törvényszék által megállapított - és a Be. 591.§
(2)bekezdés a/ pontja alapján a másodfokú eljárásban is irányadó tényállás mellett okszerűen került sor a II-III., V-VI. és VIII-IX.r. vádlottak bűnösségének megállapítására is. Az adott tényállás alapján a felmentésükre, vagy velük szemben az eljárás megszüntetésére nincsen törvényes lehetőség. [124] A vádlottak terhére megállapított bűncselekmények minősítése megfelel az anyagi jog szabályainak, a megnevezésük is helyes, a hozzá fűzött jogi indokolás szabatos, amely kitért a társtettesség, illetve üzletszerűség, mint általános – és különös részi minősítő körülmények magyarázatára is. [125] Utal az ítélőtábla e körben a Kúria
  1. évi
  2. számú eseti döntésére, amelyben kifejtette, hogy az embercsempészés bűncselekménye sui generis bűnsegély, ugyanis annak elkövetési magatartása a passzív alany tiltott határátlépéséhez nyújtott segítség. A bűncselekmény sui generis jellegéből adódóan - a részességgel szemben - nem járulékos Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 16 jellegű (BH2000.333.), így a tényállásszerű megvalósításának nem szükségképpeni feltétele, hogy a tiltott határátlépés sikeres legyen (EBH2003.928.). Az állandó bírói gyakorlat szerint ugyanis a segítségnyújtás nem kizárólag az államhatár effektív átlépésével, hanem az ahhoz vezető cselekménysorozat más fázisaiba történő aktív bekapcsolódás minden formájával megvalósítható (BH2007.328.). A segítségnyújtás a határátlépés sikerének tényleges és releváns előmozdítása, amely fizikai (például jelen esetben a határhoz szállítás) vagy pszichikai (például határátlépés kedvező helyére vonatkozó tanácsadás, útbaigazítás) jellegű egyaránt lehet (BH2000.333.). Ebből következik, hogy a terheltek valamennyi magatartása tényállásszerű, függetlenül attól, hogy csak autóbérlés, tankolás, szállás biztosítása vagy gépkocsival történő „előfutás” zajlott, illetve esetenként nem került sor a külföldiek tényleges határhoz szállítására, mert a rendőrség ezt megakadályozta. [126] Az embercsempészés - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az „azonos sértett sérelmére” elkövetés hiányában is a folytatólagosság törvényi egységébe foglalható (BH2008.
  3. - 4/
  4. Büntető jogegységi határozat analóg alkalmazása). [127] A törvényszék a büntetés kiszabása körében minden ismert súlyosító és enyhítő körülményt figyelembe vette, majd azokat helyesen értékelve, valamennyi tettestárs cselekvőségére, bűnösségi fokára figyelemmel a belső arányosság követelményének is eleget téve határozta meg az alkalmazott joghátrányokat. [128] Nem enyhítő körülmény II. rendű vádlott esetében a fiatal felnőttkor, mivel 1987-ben született, tehát 29 éves volt a cselekmények idején. [129] Ugyancsak nem enyhít a részbeni beismerő vallomás VII.r. vádlott tekintetében. [130] Az I., VII.r. és X.r. vádlottak terhére megállapított bűncselekmény büntetési tételére figyelemmel a középmérték 17 év 6 hónap, melyhez képest indokolt és arányos, sőt méltányos a velük szemben kiszabott szabadságvesztés, illetve VII.r. és X. rendű vádlottaknál törvényi minimum és VII.r.-nél az eggyel enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazása, mely joghátrányok enyhítése - a cselekménysorozat kiemelkedő tárgyi súlya miatt – szóba sem jöhet. [131] A táblabíróság nem tudott egyetérteni az ügyész súlyosítási törekvéseivel a II-III., VVIII. és VIII-IX.r. vádlottak tekintetében. Kétségtelen, hogy a törvényszék az 5 éves középmértékhez képest a büntetési tétel törvényi minimumában, illetve az enyhítő rendelkezések kimerítésével ez alatt – V.r. vádlottra nézve a végrehajtás próbaidőre való felfüggesztésével -, szabta ki a szabadságvesztés büntetéseket, e rendelkezéseket azonban teljes mértékig alátámasztotta az enyhítő körülmények nagy száma és túlsúlya. [132] Az időmúlás körében tekintettel kell lenni arra a tényre, hogy az elkövetéstől a másodfokú elbíráslásig 4 év telt el, mely jelentősnek tekinthető. [133] Ezek a büntetések a büntetéskiszabási elveknek messzemenően megfelelnek, ugyanakkor szükségesek az általános és egyéni büntetési célok elérése szempontjából. Ezért sem súlyosításra, sem enyhítésre vagy további vádlottak vonatkozásában a végrehajtás felfüggesztésére nem látott törvényes indokot az ítélőtábla. [134] Helyes volt a főügyészség érvelése abban a tekintetben, hogy II-III., VI. és IX.r. vádlottaknál nem állapíthatóak meg olyan különös méltánylást érdemlő többlet körülmények, amelyek alapján helye van a Btk. 38.§
(3)bekezdésében írott kedvezmény; a szabadságvesztés fele részének kitöltését követő feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének. Az elsőfokú bíróság ugyanazon szempontokat sorolta fel e körben, amelyeket már a büntetés kiszabása körében messzemenően értékelt. Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 17 [135] Ezért az ítélőtábla megállapította, hogy e terheltek az általános szabályok szerint, a Btk. 38.§
(2)bekezdés a/ pontja értelmében a szabadságvesztés büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [136] Helyesen alkalmazta az elsőfokú bíróság a Btk. 59.§
(1)és
(3)bekezdése alapján a kiutasítást a külföldi állampolgárok, így I. rendű vádlott esetében is, akinek a menekültügyi hatóság a
  1. augusztus
  2. napján kelt határozatával visszavonta a külföldi menekültként való elismerését, valamint megállapította, hogy a visszaküldés tilalma a vonatkozásában nem áll fenn. [137] A kiutasítás időtartama igazodik a szabadságvesztések mértékéhez, illetve az I.r. vádlott esetében – a Btk. 60.§
(2)bekezdése szerinti legmagasabb határozott idejű tartam - a bűnszervezetben betöltött vezető szerephez fűződő társadalomra veszélyesség fokához. [138] Az elsőfokú bíróság helyesen döntött arról, hogy a bűncselekmény elkövetési eszközeként használt 01 rendszámú Mercedes Vito típusú személygépkocsi előzetes értékesítése folytán annak helyébe lépő pénzösszeg lefoglalását megszüntette és abból a lízingtulajdonos részére az őt megillető lízingdíjat kiadni rendelte. [139] A fennmaradó 461.759 forint tekintetében azonban nincsen törvényes lehetőség a gépkocsit használó Terhelt1 I.r. és V. rendű vádlottakat terhelő bűnügyi költségbe való beszámítására a Be. 319.§
(6)bekezdése szerint. Amennyiben elkobzásra vagy vagyonelkobzásra nincsen mód, a lefoglalt dolog értékesítéséből visszamaradt azon összeg, amely kétségkívül nem a vádlottakat illeti – hiszen nem ők voltak a gépjármű tulajdonosai -, az állam tulajdonába kerül a Be. 321.§
(5)bekezdés alapján, mert a tényleges jogosult kiléte nem ismert. [140] A másodfokú bíróság észlelte, hogy a törvényszék csak a költségjegyzék 1-
  1. tételei alatt bejegyzett bűnügyi költségről rendelkezett az ítéletében. [141] Az ügydöntő határozat meghozatalát követően, a kihirdetéskor, majd a fordítási díjakkal további – a költségjegyzék 202-
  2. tételei alatt szereplő – bűnügyi költség merült fel az elsőfokú eljárásban, az iratok felterjesztéséig, melyből a kirendelt védők díját Terhelt2 II., Terhelt5 V.r. és IX. rendű vádlottak kötelesek megfizetni a Be. 574.§
(1)bekezdés szerint, míg a magyar nyelv ismeretének hiánya folytán keletkezett tolmácsdíjakat az állam viseli a Be. 576.§
(1)bekezdés b/ pontja alapján. [142] Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek, azokat a felülbírálat nem érintette. [143] A másodfokú bíróság a fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 605.§
(1)bekezdés szerint helybenhagyta. [144] A Btk. 92.§
(1)és
(2)bekezdése alapján beszámította a Terhelt1 I.r., Terhelt9 IX.r. és X. rendű vádlottak által az elsőfokú ítélethirdetéstől a másodfokú határozat meghozatalának napjáig letartóztatásban töltött időt a velük szemben kiszabott szabadságvesztés tartamába. [145] Az ítélőtábla a Be. 613.§
(1)bekezdése alapján rendelkezett a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről akként, hogy a kirendelt védők díjával kapcsolatban keletkezett költség megfizetésére a bűnösnek kimondott vádlottakat a Be. 145.§
(1)bekezdése, valamint 574.§
(1)bekezdése alkalmazásával kötelezte. [146] A tolmácsolásból és fordításból eredő költséget a Magyar Állam viseli a Be. 576.§
(1)bekezdés b/ pontja szerint. Győr,
  1. július
  2. Dr. Zólyomi Csilla sk. Dr. Vajda Edit sk. Dr. Németh Balázs sk. Győri Ítélőtábla II.Bf.22/2020/52/2 a tanács elnöke 18 előadó bíró bíró Záradék: Ez az ítélet és ezáltal a Győri Törvényszék
  3. október
  4. napján kelt B.315/2017/
  5. számú ítéletének meg nem változtatott része Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt3 III.r., Terhelt5 V.r., Terhelt6 VI.r., Terhelt7 VII.r., Terhelt8 VIII.r., Terhelt9 IX.r. és X. rendű vádlott vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
  6. július
  7. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.