A határozat elvi tartalma: A Kúria a tartalmilag hiányos engedélyezési ok körében mellőzi az érdemi elbírálást és a felülvizsgálat engedélyezését megtagadja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.III.20.296/2022/
- szám A tanács tagjai: Dr. Döme Attila a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Balázs László Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Balázs László ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Szabó Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Bánk Attila ügyvéd A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: alperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék 2.Pf.21.279/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Járásbíróság 54.P.22.608/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Megállapítja, hogy az alperesek 94.105 (kilencvennégyezer-százöt) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illeték visszaigénylésére jogosultak. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperes keresetében kérte, hogy az alpereseket egyetemlegesen kötelezze a bíróság 5.040.000 forint kártérítés és 3.000.000 forint sérelemdíj, valamint a II. rendű alperest Kúria III.Pfv.20.296/2022/2 2 334.764 forint kártérítés megfizetésére. A felperes kereseti kérelme alapjaként előadta, hogy
- július hónapban 7.000.000 forint kölcsönösszeg folyósítása vonatkozásában a QF Zrt.vel szerződést kötött úgy, mint a kölcsönszerződés adósa és zálogkötelezettje, míg alperesek kezesek és zálogkötelezettek voltak. A felperes állítása szerint a közöttük létrejött megállapodás alapján – figyelemmel arra, hogy a hitel részben alperesek korábbi kötelezettségével kapcsolatos hitelkiváltó hitel volt, a fennmaradó szabad felhasználású rész pedig a II. rendű alperes részére került átadásra – az alperesek vállalták, hogy a törlesztőrészleteket a pénzintézet felé megfizetik. Ennek 2011-ig eleget is tettek, majd a kölcsönszerződés felmondásra került, a végrehajtási eljárásban felperestől 240.000 forintot letiltottak, majd a fedezetül szolgáló és 1/4 tulajdoni illetőséggel tulajdonát képzező ingatlan 19.200.000 forintért árverésen értékesítésre került, amelyből a ráeső rész 4.800.000 forint volt. Előadta azt is, hogy a végrehajtás során befolyt összegből 334.764 forintot nem neki, hanem a II. rendű alperes számlája utalt át a végrehajtó, amelynek megfizetésére kérte ezért őt kötelezni. Hivatkozott arra, hogy egészségromlása következett be, pszichés egészséghez való joga az alperesek jogellenes magatartása miatt sérült, megélhetése a végrehajtási eljárás miatt veszélybe került, ezért sérelemdíjként 3.000.000 forint összegű követelést érvényesített. [2] Az alperesek a kereset elutasítását kérték, vitatták, hogy a felperes által közölt tartalommal megállapodás jött volna létre, előadásuk szerint a kölcsönt 2008-tól 2011-ig ők törlesztették annak ellenére, hogy a megállapodás úgy szólt, hogy a felvett összeget 1/3-1/31/3 arányban kötelesek megfizetni, de egészségi állapota miatt a felperest nem kívánták terhelni. A pénzösszeg hitelkiváltó része tekintetében arra hivatkoztak, hogy korábbi szerződésekkel állt az láncolatban, amelynek során a felvett összegből minden esetben részesült a felperes is. Állításuk szerint 1.700.000 forint került a hitelkiváltás után átutalásra, amelyet egymás között egyenlő arányban felperessel felosztottak. Vitatták a felperes sérelemdíj iránti igényét, e körben hivatkoztak arra, hogy maguk is elveszítették a zálogtárgyként lekötött ingatlant, ahol laktak és terhükre is jövedelmüket érintő levonások történtek. [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 334.764 forintot, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. [4] Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy a felperes keresete részben alapos, utalt a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-ára, amely szerint a szerződés a felek kölcsönös egybehangzó nyilatkozata. Rámutatott arra, hogy a Ptk. 6:
- §
(1)-
(2)bekezdése szerint a felek a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg, amely a 6:63. §
(1)bekezdése szerint a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Kifejtette, hogy a Ptk. 6:
- §-a alapján a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása, amelynek a 6:
- §-a szerint a kártérítés fizetési kötelezettség a jogkövetkezménye. [5] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy kizárólag a felperes egyoldalú előadása alapján nem lehetett bizonyítottnak tekinteni, hogy az alperesek kizárólagos kötelezettséget vállaltak volna a kölcsönösszeg megfizetésére, így azt sem lehetett igazoltnak tekinteni, hogy az alperesek ezen irányú kötelezettségüket megszegték. Megítélése szerint azt sem lehetett megállapítani, hogy az alperesek magatartásával okozati összefüggésben a felperes kárt szenvedett volna, illetve, hogy sérültek volna a személyhez fűződő jogai. Utalt arra is, hogy a sérelemdíj iránti igény abban az esetben sem lett volna alapos, ha a felperes bizonyítani tudta volna a szerződésszegést, figyelemmel arra, hogy a felperes által állított esetleges Kúria III.Pfv.20.296/2022/2 3 egészségromlás és az alperesek magatartása között nincs, vagy csak nagyon távoli az okozati összefüggés. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta és az I-II. rendű alpereseket egyetemlegesen kötelezte a felperes részére 4.705.236 forint megfizetésére, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. [7] A jogerős ítélet ellen az alperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztettek, az utóbbit – tartalmát tekintve – a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdés a) pontjára alapozták. [8] Kérelmük szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 2. §
(2)bekezdését, 4. §
(2)bekezdését, 265. §
(1)bekezdését, 279. §
(1)bekezdését, valamint
- §-át. [9] Kifejtették, hogy a felülvizsgálat kivételes engedélyezését azért kérik, mert a másodfokú bíróság felülmérlegelte az elsőfokú bíróság bizonyíték értékelési tevékenységét és az ítéleti tényállást teljes egészében megváltoztatta anélkül, hogy utólag bizonyítást vett volna fel, kizárólag a rendelkezésre álló, az elsőfokú bíróság által felvett bizonyítékokból azt a következtetést vonta le, hogy a peres felek között a felperes által állított tartalmú szóbeli megállapodás, szerződés létrejött, és ebből következően megállapította a szerződésszegést, részükről a jogellenes magatartást és a kár összegét. Állították, hogy a másodfokú bíróság ezen ítélete aláássa a közokiratok hitelességébe és teljes bizonyító erejű magánokiratokba vetett bizalmat, ugyanis a másodfokú bíróság ezen jelentős tárgyi súlyú okirati bizonyítékot figyelmen kívül hagyta. Nem tartották logikusnak a másodfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállást, amely álláspontjuk szerint ugyanazokra a bizonyítékokra épült, mint az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás. [10] A felülvizsgálat nem engedélyezthető. [11] A Pp.
- §
(1)bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 21. §
(1)-
(4)bekezdése alapján, továbbá a 21. §
(5)bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke az ötmillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perekre, valamint a tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék iránt indított perekre. [12] A pertárgyértékre figyelemmel az alpereseknek a Pp. 409. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett előterjeszteniük. Kérelmüket tartalmilag a Pp. 409. §
(2)bekezdésének a) pontjára alapozták, amely szerint a Kúria a felülvizsgálatot Kúria III.Pfv.20.296/2022/2 4 engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [13] Az engedélyezés iránti kérelem kötelező tartalmi kelléke a Pp. 410. §
(2)bekezdés ca) pontja alapján az engedélyezést megalapozó okok megjelölése, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését. Arra vonatkozóan, hogy kizárt felülvizsgálat esetén a kivételes engedélyezés ezen okai mikor teljesülnek, a Kúria az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése érdekében meghozott, a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII. 12.) PK véleményben (a továbbiakban: PK vélemény) adott iránymutatást. [14] A PK vélemény
- pontja szerint a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A fél az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni azzal, hogy első fokon jogerőre emelkedett határozatra nem hivatkozhat. [15] A PK vélemény
- pontja értelmében a Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [16] Jelen esetben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben az alperesek nem igazolták, hogy a joggyakorlat nem egységes, illetve a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn. Nem utaltak további irányadó joggyakorlatra sem. [17] Az alperesek felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme azt sem támasztotta alá, hogy a perbelivel azonos tényállás és alkalmazandó joganyag mellett a már kialakult bírói gyakorlattól indokolt lenne az eltérés. [18] A Pp.
- §
(2)bekezdésének a) pontjára alapított, a felülvizsgálat kivételes engedélyezése iránti kérelem esetén a Kúria mérlegelési jogkörben határoz. Az alperesek a kérelmükben az engedélyezés Pp. 409. §
(2)bekezdésének a) pontjában szabályozott lehetséges okok közül egyiket sem indokolták értékelhető módon, így a Kúria nem tudta megállapítani a kivételes engedélyezés Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjában szabályozott okainak fennállását. [19] A tartalmában elégtelen kérelem a felülvizsgálat kivételes engedélyezését nem alapozta meg (BH2019. 303., BH2020. 275.). [20] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálatot megtagadta. [21] Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján – kérelemre – az Kúria III.Pfv.20.296/2022/2 5 illeték visszatérítésének van helye. Ennek érdekében az elsőfokú bíróság az Itv. 81. §
(2)bekezdése szerint megküldi a Kúria határozatát a kérelmező lakóhelye szerinti állami adóhatóságnak. [22] A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- május
- Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró