Kfv.37634/2022/9 – Kúria

(2)bekezdés első mondatába ütközik, így semmis az a szerződéses kikötés, amely a haszonbér részét képező összegnek a szerződés megkötésekor történő kifizetését rögzíti. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.634/2022/9 Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró Dr. Patyi András bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Kovácsné Dr. Henter Ágnes egyéni ügyvéd (cím2.) Az alperes: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (cím3.) Az alperes képviselője: Dr. Nagy Erika Katalin kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt: egyéb érdekelt1 (cím4) A II. rendű alperesi érdekelt: egyéb érdekelt2 (cím5.) A II. rendű alperesi érdekelt képviselője: DLB & Partners Ügyvédi Iroda (cím6 fsz. 1/F.; ügyintéző: Dr. Lengyel B. Zoltán ügyvéd) A per tárgya: prémium haszonbér kikötésének törvényessége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (

1. sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Debreceni Törvényszék 102.K.700.217/2022/
2. számú ítélete Kúria IV.Kfv.37.634/2022/9-I 2 Rendelkező rész A Kúria – a Debreceni Törvényszék 102.K.700.217/2022/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja; – kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; – kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára – külön felhívásra – 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és az I. r. alperesi érdekelt
4. október
5. napján haszonbérleti szerződést kötött a helyrajzi szám1öld ½ tulajdoni hányadára. A szerződő felek az éves haszonbért – a
6. évi 1.700 Ft/AK/év értéket alapul véve –
7. évtől minden évben, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, a KSH által közzétett infláció mértékével növekvő összegben állapították meg, és a szerződéskötéskor „a kötelezettségvállalás jeléül 242.845 Ft egyszeri prémium bérleti díj összeget” kötöttek ki. Azt is kikötötték, hogy „ha a haszonbérbe adó, illetve jogutódja jelen haszonbérleti szerződést a
8. pontban rögzített határozott időn belül megszünteti, ideértve a
9. évi CCXII. törvény
10. §

(1)bekezdésében rögzített eseteket is, úgy ezen eseteket a felek akként minősítik, hogy a szerződés olyan okból hiúsult meg, amelyért a[z I. rendű alperesi érdekelt] felelős, így a fenti összegű prémium bérleti díj összegét időarányosan köteles visszafizetni [az I. rendű alperesi érdekelt a felperes] részére a szerződés megszűnésével egyidejűleg.” [2] A kifüggesztett szerződésre a II. r. alperesi érdekelt elfogadó nyilatkozatot tett. [3] Az alperes

1. november
2. napján kelt 587.929/6/
3. iktatószámú határozatával megtagadta a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, mert annak a használatért járó ellenszolgáltatás megfizetése vonatkozó
4. pontja ellentétes a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
5. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
6. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.)
7. §

(1)és

(2)bekezdéseivel. Hivatkozott továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló

1. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
2. §

(3)bekezdésére, 53. §

(1)bekezdés a) pontjára, és 51. §

(1)bekezdés a) pontjára, amelyek értelmében – mivel a szerződés semmis – a benyújtott elfogadó jognyilatkozat nem értelmezhető, illetve a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása megtagadásának van helye. Kúria IV.Kfv.37.634/2022/9-I 3 A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte, és perköltséget igényelt. Előadta, hogy a haszonbérleti szerződés 2. pontja a Fétv. 50. §

(1)bekezdésének megfelelően rendelkezik a haszonbér mértékéről, melyet pénzben kell megfizetni. Álláspontja szerint az egyszeri prémium bérleti díj kikötése azért jogszerű, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
2. §-a szerinti szerződési szabadság alapján egyező akarattal a felek eltérhetnek a jogszabálytól. A szerződést a Fétv. 46-
3. § rendelkezéseinek megfelelően kötötték meg, attól nem tértek el, sem a Fétv., sem a Földforgalmi tv., sem a Ptk. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely előírná, hogy csak és kizárólag a Fétv.-ben írt tartalma lehet a haszonbérleti szerződésnek, más egyéb rendelkezéseket nem tartalmazhat. [5] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, és perköltséget igényelt. A Kúria Kfv.III.37.298/2016/
4. számú határozatát felhívva kifejtette, hogy a Földforgalmi tv. a Ptk. szerződési szabadság elvéhez képest különös rendelkezéseket tartalmaz, a szerződési szabadság polgári jogi szabályai a Földforgalmi tv. hatálya alá tartozó haszonbérleti szerződések megkötése szempontjából nem alkalmazhatók, ezekre a Földforgalmi tv. és a Fétv. előírásait kell alkalmazni. Felhívta a Kúria Kfv.II.37.107/2016/
5. számú határozatát, amely kimondta, hogy az előhaszonbérleti szerződésre vonatkozó speciális rendelkezések a Földforgalmi törvényben megelőzik a Ptk. szerződési szabadság elvére vonatkozó szabályt. A Fétv.
6. §

(2)bekezdéséhez fűzött indokolásra hivatkozva kifejtette, hogy az egyszeri prémium bérleti díjat is haszonbérnek kell tekinteni, mely időszakonként utólag fizetendő, nincs lehetőség időszak előtti haszonbér fizetésre. [6] A felperes nyilatkozatában vitatta az alperes védiratában felhívott kúriai döntések relevanciáját, mert a Kúria nem tett olyan elvi megállapítást, mely szerint a szerződési szabadság polgári jogi szabályai a haszonbérleti szerződések megkötése szempontjából nem alkalmazhatóak. Előadta, hogy az egyszeri, úgynevezett prémium bérleti díj a felek szerződéses kötelezettségvállalása jeléül lett kikötve, amely nem ütközik a Fétv. rendelkezéseibe. Az elsőfokú felülvizsgálni kért jogerős határozat [7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [8] A Kúria Kfv.III.37.298/2016/4. és Kfv.II.37.107/2016/6. határozatára hivatkozva kifejtette, hogy a Ptk. 6:59. §

(2)bekezdését akként kell értelmezni, hogy a szerződéseknek a Ptk.-beli szabályaitól térhetnek el a felek egyező akarattal, ha az eltérést maga a Ptk. nem tiltja. Ebből azonban nem következik, hogy a felek a Földforgalmi tv. és a Fétv. rendelkezéseitől eltérhetnének. Rámutatott, hogy a Földforgalmi tv. 38. §

(2)bekezdésére figyelemmel a haszonbérleti szerződésben meg lehet határozni olyan kikötéseket, amelyek nem ütköznek a Földforgalmi tv. és az Fétv. rendelkezéseibe. [9] Az elsőfokú bíróság a Földforgalmi tv. 38. §

(1),

(2)bekezdésének, az Fétv. 50. §

(1),

(2)bekezdésének; a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
2. §

(1)bekezdésének, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
2. §

(1), 86. §

(1)és

(2)bekezdésének felhívását Kúria IV.Kfv.37.634/2022/9-I 4 követően rámutatott, hogy a „prémium bérleti díj”-at haszonbérnek kell tekinteni, mert a perbeli esetben nincs szó a haszonbérbeadó oldalán felvállalt többletszanckióról, ugyanis ha a szerződést teljesítik, az I. rendű alperesi érdekeltet a föld használatának átadásáért járó tényleges díjként megilleti egyszerű prémium bérleti díj is, ha viszont a haszonbérbeadó oldalán felmerülő okból meghiúsul, az addig járó „rendes” bérleti díjon felül a haszonbérbeadót megilleti a prémium bérleti díjnak a szerződés megszűnéséig járó része is. Az elsőfokú bíróság szerint ezért nincs jelentősége annak a szerződéses kikötésnek, hogy a prémium bérleti díj megfizetésére a kötelezettségvállalás jeléül került sor. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelmek [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [11] Keresetlevelében foglaltakkal lényegében megegyezőleg kifejtette, hogy a szerződés szerint a haszonbér meghatározása, kifizetése nem ellentétes az Fétv. rendelkezéseivel, annak szabályaitól a felek tértek el. Álláspontja szerint a „prémium bérleti díjat” a felek a szerződéses kötelezettségvállalásuk jeléül kötötték ki, ezért azt nem lehet a használat ellenértékeként értelmezni, továbá a Földforgalmi tv. és az Fétv. tiltó rendelkezése hiányában a szerződés további tartalmát szabadon állapíthatták meg, egyező akarattal pedig a Ptk.-tól is eltérhettek. Tévesnek tartja az elsőfokú bíróság azon következtetését, hogy ha a rendelkezés nem felel meg a Ptk. szerint a foglaló szabályainak, akkor az a pénzfizetés kizárólag a föld használatának ellenértékét jelentheti. Kifejtette, hogy a „szerződéses kötelezettségvállalás” meghatározásának hasonlósága a foglalóhoz csak távoli és részleges, mert hiányzik a kétszeresen történő visszafizetés, azonban a Ptk. szerint – a tiltó rendelkezés hiányában – a felek ettől is eltérhettek volna. Nézete szerint a szerződéses szabadság nem csak azt jelenti, hogy a felek a Ptk. szabályait, jogintézményeit alkalmazva a Földforgalmi tv.be és a Fétv.-be nem ütköző módon eltérhetnek azoktól, hanem azt is, hogy úgy is eltérhetnek a Ptk. alapján, hogy az általuk meghatározott rendelkezése nem azonosítható a Ptk. egyes jogintézményeivel, ha azt semmilyen más rendelkezés nem tiltja. [12] Azt is kifejtette, hogy a „prémium bérleti díj” azért nem minősíthető bérleti díjnak, mert az – szemben a bérleti díjjal – nem a használat ellenértéke, a szerződés visszafizetési kötelezettséget ír elő, a haszonbér fizetése nem előre történik meg, a haszonbér fizetésének nem előfeltétele a szerződés szerinti bejegyzés, és a szerződés szerint ez az összeg nem a használat ellenértéke, hanem a szerződéskötést kívánja díjazni. Erre figyelemmel a megkötött szerződést érvényesnek tartja és álláspontja szerint a megtagadásának nincs helye, a haszonbér és az egyszeri prémium díj kikötése jogszerű. Erre figyelemmel álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Fétv. 50. §

(2)bekezdését, a Ptk. 6:

1. §-át és a Kp.
2. §

(2)bekezdését. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte és perköltséget igényelt. [14] A II. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte, perköltséget nem számított fel. Kúria IV.Kfv.37.634/2022/9-I 5 A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – nem megalapozott. [16] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között bírálta felül. [17] A Kp. 120. §

(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [18] A Földforgalmi tv. 1. §

(1)bekezdése értelmében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld használatára a Földforgalmi tv. és a Fétv. különös szabályokat állapít meg, amelyek e körben elsődlegesen alkalmazandóak a polgári jogi szabályozáshoz képest. A Földforgalmi tv. 38. §

(1)bekezdése meghatározza, hogy a föld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező, a föld használatát, hasznosítását a Földforgalmi tv.-ben meghatározott módon és mértékben Földforgalmi tv.-ben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára milyen jogcímen engedheti át. A Földforgalmi tv. 38. §

(2)bekezdése szerint a haszonbérletre a Földforgalmi tv. rendelkezései mellett a Ptk., valamint a Fétv. haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. [19] A Ptk. és a földforgalmi szabályozás (Földforgalmi tv. és Fétv.) egymáshoz való viszonyát a Kúria már többször vizsgálta. Összefoglalóan legutóbb a Kfv.II.37.695/2021/

1. számú végzésében. E döntésében a következőkre mutatott rá: [20] A Ptk. szabályai szerint a haszonbérre vonatkozó megállapodástól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ugyanakkor a mezőgazdasági haszonbérleti szerződésre elsődlegesen a Földforgalmi tv. és a Fétv. speciális rendelkezései irányadóak, a Ptk. rendelkezései csak másodlagosak. Megerősítőleg hivatkozott a Kúria Kfv.III.37.298/2016/
2. számú ítéletére, amely leszögezte, hogy a szerződési szabadság polgárjogi szabálya a Földforgalmi tv. hatálya alá tartozó haszonbérleti szerződések megkötése szempontjából nem alkalmazható, erre vonatkozóan a Földforgalmi tv. és a Fétv. tartalmaz előírásokat. Ugyancsak felhívta a Kúria – ezzel azonos álláspontot elfoglaló – Kfv.37.107/2016/
3. számú döntését is, amelyben leszögezte, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv a Ptk.-ban rögzített szerződési szabadság elvéhez képest a Földforgalmi tv. speciális rendelkezései szerint járhat el. Arra is rámutatott, hogy a haszonbér megfizetése esetén jelentősége van azon jogalkotói célnak is, miszerint a haszonbérlő a haszonbért az adott gazdasági évben megtermelt javakból fizethesse meg. Ezen előírás figyelmen kívül hagyása indokolatlan előnyhöz juttatná azon haszonbérlőket, akik a szerződés megkötésekor a haszonbér megfizetéséhez már a föld tényleges megművelését megelőzően kellő erőforrással rendelkeznek. [21] A haszonbérleti szerződés tartalmára vonatkozó különös rendelkezéseket a Fétv. 50-
4. §-ai állapítják meg. Az
5. §

(1)bekezdése szerint, a haszonbér a szerződő felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár. Ha a szerződő felek a természetben történő teljesítésben állapodnak meg, a haszonbér mértékének vagy mennyiségének előre meghatározottnak kell lennie, ennek hiányában a szerződés semmis. A

(2)bekezdés első mondata szerint pedig a haszonbért időszakonként utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell teljesíteni. [22] Amint arra a Kúria Kfv.III.37.633/2022/

1. számú ítéletében rámutatott, a haszonbér a föld használatáért járó ellenérték. A perbeli szerződés
2. pontjában a felek – a kötelezettségvállalás jeléül átadott – összeget a szerződő felek „egyszeri prémium bérleti Kúria IV.Kfv.37.634/2022/9-I 6 díjként” határozták meg, vagyis maguk is haszonbérnek tekintették, az a föld használatához kapcsolódik, amelyet alátámaszt az a szerződés idő előtti megszüntetése esetére megállapított, időarányos visszafizetési kötelezettség is, amely azt jelenti, hogy „prémium bérleti díj összege” csak akkor jár véglegesen a haszonbérbeadónak, ha a szerződés az
3. pontban meghatározott határidőig folyamatosan teljesül, vagy az nem a haszonbérbeadónak felróható módon szűnik meg. [23] A szerződés
4. pont második mondatában szerepelő „kötelezettségvállalás jeléül” fordulat atipikus szerződési kikötés, mert „a prémium bérleti díjként” megjelölt összeg nem minősül foglalónak. A szerződés vitatott része önellentmondó, mert amellett, hogy a pénzösszeg átadásának célját a „kötelezettségvállalás jel[ében]” határozza meg, ezt bérleti díjnak nevezi. [24] A Kúria egyetért a jogerős ítélet [25] bekezdésében tett azon megállapítással, hogy a perbeli szerződésben meghatározott „prémium bérleti díjat” – figyelemmel arra, hogy túlnyomórészt a haszonbér jegyeit mutatja, így azt annak kell tekinteni. Ugyanerre az álláspontra helyezkedett a Kúria Kfv.III.37.633/2022/
5. számú ítéletében is. [25] A Kúria a hivatkozott korábbi határozatával egyetért, és nem lát okot arra, hogy a fenti, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozataitól jogkérdésben eltérjen, azokat továbbra is irányadónak tartja. Az eltérésre egyébként csak a jelen eljárás felfüggesztése mellett előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztése útján kezdeményezett jogegységi eljárás eredményeként nyílna lehetőség [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
6. évi CLXI. törvény
7. §

(1)bekezdés b) pontja és

(2)bekezdése], a Kúria azonban az eljárás felfüggesztését és az ilyen indítvány előterjesztését arra tekintettel nem látta indokoltnak, hogy a hivatkozott döntésekbe foglalt jogértelmezéssel egyetért. [26] A Fétv. idézett 50. §

(2)bekezdés első mondata szerint a haszonbér időszakonként utólag jár, így a 242.845 forint „egyszeri prémium bérleti díj” mint haszonbér szerződés földhivatali bejegyzésekor történő átadásának kikötése a Fétv. 50. §

(2)bekezdésébe ütközik, ezért az semmis. A szerződési kikötés semmissége miatt a Földforgalmi tv. 60. §

(3)bekezdése alapján az egész szerződés érvénytelen, ezért annak jóváhagyását az alperes jogszerűen tagadta meg a Földforgalmi tv. 53. §

(1)bekezdés a) pontjára alapítottan. [27] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Kúria a Kp. 121. §

(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [28] Haszonbérnek tekintendő az a szerződésben kikötött összeg, amelyet egyrészt a szerződő felek a szerződésben „egyszeri prémium bérleti díjként” neveznek meg, másrészt az a használat részbeni ellenértékeként került kifizetésre. [29] A Fétv. 50. §

(2)bekezdés első mondatába ütközik, így semmis az a szerződéses kikötés, amely a haszonbér részét képező összegnek a szerződés megkötésekor történő kifizetését rögzíti. Záró rész Kúria IV.Kfv.37.634/2022/9-I 7 [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, mert a felek tárgyalás tartását nem kérték és azt a Kúria sem tartotta szükségesnek. [31] A Kp. 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 83. §

(1)bekezdése szerint a felperes köteles az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének megtérítésére, melynek összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §-a alapján felszámított összeggel egyezően állapította meg, és annak megfizetésére a Pp.
3. §-a alapján a felperest kötelezte. Mivel a II. rendű alperesi érdekelt perköltséget nem számított fel, arról a Kúriának rendelkeznie sem kellett. [32] A felülvizsgálattal az illetékekről szóló
4. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. §

(1)bekezdése, 39. §

(3)bekezdés d) pontja és 50. §

(1)bekezdése szerint felmerült, az Itv. 62. §

(1)bekezdés h) pontja alapján feljegyzett eljárási illetéket a felperes a Kp. 35. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 102. §

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni. [33] A Kúria ítéletével szemben a további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. november
3. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró Dr. Patyi András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő