← Magyarország

Kvk.39425/2022/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Választási ügyekben a jogi képviselő nélkül előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását a törvény kizárja. A Kúria végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kvk.VII.39.425/2022/

  1. Dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró A kérelmező: kérelmező1 cím1 postai értesítési cím: cím2 Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 345/
  2. számú határozatának bírósági felülvizsgálata Rendelkező rész A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A magánszemély kérelmező
  3. április 6-án nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). [2] Az NVB a
  4. április 8-án kelt, felülvizsgálni kért határozatával a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította a választási eljárásról szóló
  5. évi XXXVI. Kúria VII.Kvk.39.425/2022/2/I 2 törvény (a továbbiakban: Ve.)
  6. § d) pontja alapján. Határozatának indokolásában megállapította: a kérelmező lényegében azt kifogásolta, hogy a Ve. a szavazóhelyiség területére korlátozza a választás szabadságát és a titkos szavazáshoz való jogot, ami sérti az Alaptörvény
  7. cikk

(1)bekezdésében, valamint az
  1. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,
  2. november 4-én kelt Egyezményhez tartozó Kiegészítő jegyzőkönyv
  3. cikkében foglalt szabad választásokhoz való jogot. Ezzel összefüggésben pedig rámutatott, hogy – az Alaptörvény
  4. cikk
(2)bekezdés
  1. c)és
  2. f)pontjaira, továbbá az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 23-24/A. §-aira, valamint 32. §
(1)és
(2)bekezdéseire tekintettel – nincs hatásköre a Ve.-ben foglaltak Alaptörvénnyel, illetve nemzetközi szerződésekkel való összhangjának vizsgálatára. A bírósági felülvizsgálati kérelem [3] A kérelmező – jogi képviselő nélkül, hiányos tartalommal benyújtott – bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte, mert azt nem tartotta megalapozottnak. A Kúria döntése és jogi indokai [4] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint – érdemi vizsgálatra alkalmatlan. [5] A Ve. 224. §
(5)bekezdése előírja, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező azzal, hogy a jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A Ve. 231. §
(2)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. [6] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmét – a Ve. kötelező jogi képviseletet előíró kógens rendelkezése, illetve az NVB határozatában a jogorvoslat igénybevételéről ennek megfelelően adott tájékoztatás ellenére – ügyvéd közreműködése nélkül nyújtotta be, a saját ügyében való eljárás feltételét pedig a törvénynek megfelelően nem igazolta. [7] Választási ügyekben a jogi képviselő nélkül előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását a törvény kizárja, ezért a Kúriának a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. §
(2)bekezdésének alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania. [8] A Kúria emellett kiemeli, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem tartalmazza az NVB határozatát érintő konkrét jogszabálysértés megjelölését sem. A kérelemben előadottak nem alkalmasak arra, hogy az NVB hatásköre hiányának esetleges téves megállapítását alátámasztó jogszabálysértésként értékelhetőek legyenek. A konkrét, a felülvizsgálni kért határozatra vonatkoztatható jogszabálysértés megjelölése a bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a Ve. 223. §
(3)bekezdés a) pontja és 224. § Kúria VII.Kvk.39.425/2022/2/I 3
(3)bekezdés a) pontja alapján, annak hiánya pedig önálló, érdemi vizsgálat nélküli elutasítási ok a Ve. 231. §
(1)bekezdés d) pontja szerint. A döntés elvi tartalma [9] Választási ügyekben a jogi képviselő nélkül előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását a törvény kizárja. Záró rész [10] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. §
(2)bekezdésére, 229. §
(1)és
(2)bekezdéseire, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 124. §
(5)bekezdésére, 151. §
(1)bekezdésére és 157. §
(13)bekezdésére figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott. [11] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontjára tekintettel illetékmentes. [12] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése kizárja. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.