A határozat elvi tartalma: Az önkormányzati képviselő-testület ülésének nyilvánossága a demokratikus jogállam egyik fontos követelménye. Zárt ülés tartása csak a törvényben tételesen felsorolt okok fennállta esetén lehetséges. A KÚRIA Önkormányzati Tanácsa határozata Az ügy száma: Köf.5019/2016/
- A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó bíró Az indítványozó: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (Nyíregyháza, Hősök tere 5.) Az indítványozó képviselője: dr. Lakatos Szabolcs jogtanácsos Az érintett önkormányzat: Terem Község Önkormányzata (Terem, Fő út 6.) Az ügy tárgya: helyi képviselő-testületi ülés nyilvánossága Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa – megállapítja, hogy Terem Község Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/
- (I.25.) számú rendelete törvénysértő, ezért azt megsemmisíti. – elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét; – elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás [1] A Kúria a Köf.5025/2015/
- számú,
- október 6-án meghozott határozatában megsemmisítette Terem Község Önkormányzatának a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/
- (II.05.) számú rendeletét, mivel a rendeletet az önkormányzat úgy hirdette ki, hogy nem tartalmazott hatályba léptető rendelkezést, s ezáltal a jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
- §
(1)bekezdésébe ütközött. [2] Ezt követően Terem Község Önkormányzata nem alkotott új szervezeti és működési szabályzatot, ezért a Szabolcs Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés áll fenn. Ennek megszüntetése érdekében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. §
(1)bekezdés alapján
- október
- napján törvényességi felhívást bocsátott ki arra vonatkozóan, hogy Terem Község Önkormányzata
- december
- napjáig – majd határidő-hosszabbítás iránti kérelemnek helyt adva
- január
- napjáig – alkossa meg a szervezeti és működési szabályzatát. A meghosszabbított határidő is eredménytelenül telt el, ezért az indítványozó a Kúriához fordult. A Kúria eljárása alatt Terem Község Önkormányzata megalkotta a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/
- (I. 25.) számú önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.), ezért a Kúria a Köm.5006/2016/
- számú végzésében ezt az eljárását megszüntette. Kúria I.Köf.5.019/2016/3/I 2 [3] Jelen eljárás tárgya, hogy Terem Község Önkormányzata az Ör.-t a nyilvánosság kizárásával zárt ülésen tárgyalta meg és fogadta el. A Kúria eljárását kezdeményező Kormányhivatal indítványában kifejtette, hogy a
- január
- napján tartott testületi ülésről készült jegyzőkönyv szerint a napirenden 12 pont szerepelt. Az „Előterjesztés a szociális tűzifa kiosztás rendelete, határozathozatala megtárgyalása” című első napirendi pontot követően a tárgyalás zárt ülésen folytatódott, így került elfogadásra az Ör. is
- napirendi pontként. [4] A Kormányhivatal a Mötv. alapján
- március
- napján törvényességi felhívást bocsátott ki, kezdeményezte a törvénysértés megszüntetését
- április 22-ei hatállyal. A törvényességi felhívás határideje eredménytelenül telt el, ezért a Kormányhivatal az Alaptörvény
- cikk
(2)bekezdés c) pontja, a Mötv. 136. §
(2)bekezdése, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
- §
(1)bekezdés f) pontja alapján a Kúriához fordult. Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása [5] Az indítványozó felhívta az Alaptörvény 32. cikk
(1)bekezdés
- a)és
- d)pontját, 32. cikk
(3)bekezdését, a Mötv. 2. §
(1)és
(2)bekezdését, 3. §
(1)bekezdését, 46. §
(1)és
(2)-
(3)bekezdését, 53. §
(1)bekezdését, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CII. törvény
- §
- és
- pontját,
- §-át,
- §-át. Az indítványozó idézett a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.036/2012/
- számú és Köf.5.040/2013/
- számú határozataiból, valamint az Alkotmánybíróság 17/
- (II. 28.) AB határozatából. [6] Az indítványozó kifejtette, hogy a
- január
- napján megalkotott Ör. esetében nem voltak meg a zárt ülés tartására vonatkozó törvényben meghatározott feltételek, a képviselő-testület a Mötv.
- §
(1)és
(2)bekezdésébe és 46. §
(1)és
(2)bekezdésébe ütköző módon a nyilvánosság kizárásával zárt ülésen alkotta meg az Ör.-t. Az indítványozó álláspontja, hogy a jogállamiság megköveteli a nyilvánosság jelenlétét a képviselő-testület döntéshozatali eljárása során, valamint a képviselő-testület döntéseinek nyilvános úton való közzétételét. Az Ör. elfogadásakor nem érvényesült a nyilvánosság elve, a választópolgárok az ülés zárt jellege miatt azon nem tudtak alanyi jogon jelen lenni. [7] A fentiekre tekintettel az indítványozó kérte az Ör. törvényességi vizsgálatát és teljes körű megsemmisítését. [8] A Kúria a Bszi.
- §-a szerint az indítványt megküldte az érintett önkormányzatnak állásfoglalása megismerése végett. Az érintett önkormányzat az állásfoglalás – azaz álláspontja megismertetése – lehetőségével nem élt. A Kúria döntésének jogi indoka [9] A Kúria eddigi gyakorlatában találunk olyan esetet, amikor az adott önkormányzati rendelet zárt ülésen való elfogadása törvényellenességet eredményezett. A Kúria a Köf.5.040/2013/
- számú határozatában törvényellenesnek minősítette Gyöngyössolymos Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek
- évi költségvetéséről szóló 1/
- (II. 19.) számú rendeletét. Ebben az ügyben a Kúria nem fogadta el, hogy a költségvetési rendeletet azért alkották meg zárt ülésen, mert a személyi juttatások körében név szerinti személyes adatokat tartalmazott az előterjesztés, minthogy azt sem fogadta el a Kúria, hogy a választópolgárok a képviselőtestület zárt ülésének megszavazásakor nem voltak jelen, így nem kívánták jogaikat gyakorolni az önkormányzati működés felett. A képviselő-testületi ülések nyilvánosságának követelménye ezen szempontokon felül áll. [10] A Kúria a fenti döntésében idézte a Köf.5.036/2012/
- számú határozatát, amelynek értelmében „[a] közhatalom, ezen belül a helyi közhatalom gyakorlásának nyilvánossága a Kúria I.Köf.5.019/2016/3/I 3 demokratikus működés alapja, a jogállami működés egyik sarkalatos pontja. (...) A nyilvánosság részben a képviselő-testület ülésein való részvételt, részben pedig az arról készült adatok megismerésének lehetőségét jelenti. A kettő együtt adja a nyilvánosságot, s ennek következményeként a közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetőségét, ami egyben megteremti a működés feletti kontroll gyakorlásának lehetőségét is.” A Kúria ezt az álláspontját jelen ügyben is fenntartja. [11] A képviselő-testület működésének rendjét a Mötv. szabályai tartalmazzák. A Mötv.
- §
(1)bekezdése szerint a képviselő-testület ülése nyilvános. A zárt ülés elrendelhetősége tekintetében a Mötv. egyértelmű szabályokat fogalmaz meg. A Mötv. 46. §
(2)bekezdése szerint: a képviselő-testület
- a)zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
- b)zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
- c)zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. [12] Mint ahogy a Kúria Köf.5.040/2013/4. számú határozata, illetve a jelen ügy alapjául szolgáló indítvány is tartalmazza, a Mötv. fenti szabályai alapján zárt ülés tartására három módon van lehetőség: egyes törvényben meghatározott esetekben kötelező [46. §
(2)bekezdés a) pont], másik esetkörben az érintett kérésére kell zárt ülést tartani a törvényben meghatározott személyi kérdéseket érintő döntésekhez kapcsolódva [46. §
(2)bekezdés b) pont], illetve a harmadik csoport esetén a képviselő-testület mérlegeli, hogy a törvényi feltételek fennállnak-e és szükség van-e zárt ülésre [46. §
(2)bekezdés c) pont]. Az Ör. vonatkozásában a Mötv. 46. §
(2)bekezdésében felsorolt egyik feltétel sem állt fenn, ezért a rendeletalkotási eljárás a Mötv. 46. §
(2)bekezdésével ellentétes volt. [13] A képviselő-testületi ülések nyilvánossága kötődik a Mötv. alapelvi rendelkezéseihez is. A Mötv. 2. §
(2)bekezdése értelmében a helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. E szabály alapján önmagában is alapelvnek tekinthető, hogy a nyilvánosságot kizáró döntéshozatalra csak törvényben előre meghatározott, indokolható esetben, szűk körben kerülhessen sor. A Mötv. 3. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzás joga a települések és a megyék választópolgárainak közösségét illeti meg. A Mötv. e rendelkezése a helyi önkormányzáshoz való jog törvényi rögzítését foglalja magában. A választópolgárok az önkormányzáshoz való jogot egyrészt közvetlenül (helyi népszavazás útján), másrészt közvetetten (az önkormányzati képviselők megválasztása révén) gyakorolják. Ugyanakkor magából az önkormányzáshoz való jogból az a követelmény is fakad, hogy a választópolgárok figyelemmel tudják kísérni az önkormányzati döntéshozatalt: az önkormányzat transzparens működése a demokratikus jogállam egyik követelménye. [14] A fentiek figyelembe vételével a Kúria megállapította, hogy az Ör. elfogadásának módja a Mötv. 2. §
(2)bekezdésébe, 3. §
(1)bekezdésébe és 42. §
(2)bekezdésbe üközik. Az Ör. megalkotásához kapcsolódó garanciális szabályok megsértése az Ör. megsemmisítését vonta maga után. [15] A Kúria az üggyel kapcsolatban végül megjegyzi, hogy az önkormányzati képviselőtestület szervezeti és működési szabályzata a nyilvánosság szempontjából (is) különös jelentőséggel bír. Az erről való rendeletalkotás alaptörvényi követelmény. Az Alaptörvény 32. Kúria I.Köf.5.019/2016/3/I 4 cikk
(1)bekezdés d) pontja külön ki is emeli, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza szervezeti és működési rendjét. A választópolgárok számára tehát – csakúgy mint az ebben az alaptörvényi felsorolásban szereplő költségvetési rendelet esetében – külön jelentőséggel bír, hogy jelen lehessenek, megismerhessék az önkormányzati képviselők álláspontját a rendeletalkotás során. A döntés elvi tartalma: [16] Az önkormányzati képviselő-testület ülésének nyilvánossága a demokratikus jogállam egyik fontos követelménye. Zárt ülés tartása csak a törvényben tételesen felsorolt okok fennállta esetén lehetséges. Alkalmazott jogszabályok és irányadó joggyakorlat: [17] 2011. évi CLXXXIX. törvény 2. §
(2)bekezdése, 3. §
(1)bekezdése és 42. §
(2)bekezdése Záró rész [18] A Magyar Közlönyben és az önkormányzati rendelettel azonos módon való közzététel elrendelésére a Bszi 57. §-a folytán alkalmazandó Bszi. 55. §
(2)bekezdés
- b)és
- c)pontja alapján került sor. [19] A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki. Budapest, 2016. szeptember 13. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró