A határozat elvi tartalma: Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.I.35.303/2020/
- A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Demjén Péter bíró A felperes: Felperes1 (cím2) A felperes képviselője: dr. Incze András Péter ügyvéd (cím3.) Az alperes: adós (cím4) Az alperes képviselője: dr. Tamás Dorottya kamarai jogtanácsos A per tárgya: illetékügyben hozott határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria I.Kfv.35.303/2020/8-1 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- március
- napján kelt 43.K.28.746/2019/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 43.K.28.746/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyekben eljáró hatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 50.000 (azaz ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A R.
- hrsz-ú és R.6.. hrsz-ú „kivett beépítetlen terület” megnevezésű ingatlanok a felperes és öt másik személy tulajdonában álltak. A tulajdonostársak
- április 17-én „Közös tulajdont természetben megszüntető szerződés”-t kötöttek, mely alapján mindkét ingatlannak a korábbi 6-6 tulajdonossal szemben 3-3 tulajdonosa lett akként, hogy egymással elcserélték a másik ingatlanban fennálló tulajdoni hányadukat. A felek a szerződésben mindkét ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának értékét 8.000.000 Ft-ban rögzítették. A szerződés tartalmazza, hogy az ingatlanok tulajdonosai a közös tulajdon megszüntetése folytán a korábbi tulajdoni hányaduk értékével azonos értékű tulajdoni hányadhoz jutottak, ezért az ügylet a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 25.
(1)bekezdés alkalmazása szerint mentes a vagyonszerzési illeték megfizetése alól. [2] Az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni hányadok törlése és bejegyzése – a két ingatlant érintően és valamennyi tulajdonostárs vonatkozásában egy határozattal - közös tulajdon megszüntetése jogcímén történt. Kúria I.Kfv.35.303/2020/8-1 3 [3] Ezáltal a felperes megszerezte a R.6.. hrsz-ú ingatlan 1/8 tulajdoni hányadát, a R.
- hrsz-ú ingatlan 1/8 tulajdoni hányadáért cserébe. [4] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a
- augusztus
- napján kelt 4711139094 számú fizetési meghagyásával a felperes terhére 40.000 Ft visszterhes vagyonátruházási illetéket állapított meg. [5] A fellebbezés alapján eljárt alperes az elsőfokú határozatot a
- október
- napján kelt 2234750646 számú határozatával helybenhagyta. [6] Határozatát az Itv.
- §-ára,
- §
(3)bekezdés a) pontjára, 18. §
(1)bekezdésére, 19. §
(1)bekezdésére, 25. §
(1)bekezdésére, 27. §
(1)bekezdésére, 68. §
(1)bekezdésére, 88. §
(1)bekezdésére, az adózás rendjéről szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
- §-ára, a Polgári törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban. Ptk.) 5:
- §
(1)bekezdésére, 5:84. §
(1)és
(2)bekezdésére alapította, hivatkozott a Kúria KGD2009.
- számú eseti döntésére. [7] Indokolása szerint a felek között a közös tulajdon megszüntetésére nem természetben, hanem magához váltással került sor, a felperes a
- hrsz.-ú ingatlanban a már meglévő 1/8 tulajdoni hányada mellé további 1/8 tulajdoni hányadot szerzett, amely szerzés alapján visszterhes vagyonátruházási illeték fizetésére köteles. Az illetékkiszabás szempontjából nincs annak jelentősége, hogy a felperes a többlettulajdona ellenértékét nem pénzben, hanem a
- hrsz.-ú ingatlan tulajdoni hányadával teljesítette. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását, a megszerzett tulajdoni illetősége után illetékmentesség megállapítását kérte. [9] Álláspontja szerint a határozat sérti az Itv.
- §
(1)bekezdését, az adóhatóság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a két egymás mellett fekvő R.
- és
- hrsz-ú ingatlan tekintetében megkötött szerződés nem a közös tulajdon természetben történő megszüntetésének minősül. A jogügylet kifejezett célja az volt, hogy az egyik ingatlan az egyik, míg a másik ingatlan a másik család kizárólagos tulajdonába kerüljön, megszüntetve ezáltal a családok közös tulajdonát. A cél meg is valósult, a Ptk. nem tiltja, hogy a közös Kúria I.Kfv.35.303/2020/8-1 4 tulajdon megszüntetésének eredményeképpen ne maradhassanak az egyes tulajdonostársak továbbra is érdekközösségben. [10] A felperes keresetlevelében bírósági gyakorlatra és ügyszámokra hivatkozással előadta, hogy álláspontja azért is megalapozott mert a közzétett döntések is alátámasztják annak helyességét. Az, hogy a meglévő 1/8-ad illetősége mellé további 1/8 illetőséget szerzett, az adóhatósági állásponttal szemben nem értelmezhető úgy, mint amely a közös tulajdon megszüntetését kizárja. Közös tulajdon megszüntetése esetén ugyanis valaki többlet tulajdont szerez, valaki pedig megszűnik tulajdonos lenni. Jelen esetben is az történt. [11] A KGD2009.
- számú ítéletben szereplő ingatlanoktól eltérően jelen ügyben két egymás mellett fekvő ingatlan szerepel, ha a jogügyletben szereplő két telket összevonták volna, majd utána azt úgy osztják meg a felek, ahogy a közös tulajdon megszüntetéséről szóló szerződésben rendelkeztek, akkor egyértelműen illetékmentes lenne a vagyonszerzése. [12] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatban foglalt indokok alapján. A jogerős ítélet [13] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [14] Indokolása szerint a felperes az Itv.
- §
(1)bekezdése, valamint az Itv. 25. §
(1)bekezdése alapján egyértelműen visszterhes vagyonátruházási illeték fizetési kötelezettség alá eső módon szerzett tulajdoni hányadot, ezért illetékmentesség nem illeti meg. [15] A felperes által hivatkozott bírói gyakorlatra vonatkozó érvelést nem találta megalapozottnak. Rámutatott, hogy a felperes a közös tulajdonban álló R.
- hrsz-ú ingatlan 1/8 tulajdoni hányadáért, a tulajdonostársát a R.
- hrsz-ú ingatlanban megillető 1/8 tulajdoni hányadát kapta meg, így ez egyértelműen nem jelenti a közös tulajdon természetbeni megosztással való megszüntetését. Az ügylet következményeként a felperes a korábbi 1/8 tulajdoni hányada mellé további 1/8 tulajdoni hányadot szerzett, így a korábbinál nagyobb értékkel rendelkezik, ezért az Itv.
- §
(1)bekezdése és 25. §
(1)bekezdése alapján az illetékfizetési kötelezettsége beállt. [16] A Kúria KGD2009.
- számon közzétett ítéletére utalva hangsúlyozta, hogy az Itv.
- §
(1)bekezdésében az „ingatlan” szó nem többes számban szerepel; a rendelkezés az adott ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetéséhez fűz jogkövetkezményt, így abban az Kúria I.Kfv.35.303/2020/8-1 5 esetben, ha több ingatlan van a felek közös tulajdonában, akkor minden egyes ingatlanra külön-külön kell vizsgálni, hogy történt-e valamelyik tulajdonostárs javára többletszerzés. [17] Nem tulajdonított érdemi jelentőséget az ingatlanok fekvésének, hogy azok szomszédos teleknek minősülnek-e, illetve hogy amennyiben a két telket összevonták volna és úgy történik a megosztás, akkor nem kellett volna a felperesnek vagyonszerzési illetéket fizetnie. Az alperes a megtörtént szerződéses konstrukció illetékjogi következményeit vonta le, feltételezések, meg nem valósult események annak jogszerűségét nem befolyásolják. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet alperesi határozatra kiterjedő megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az Itv. 25. §
(1)bekezdése értelmében az általa kötött ügylet közös tulajdon megszüntetésének minősül, ezért illetékfizetési kötelezettsége annak alapján nem áll fenn. [19] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 25. §
(1)bekezdését, ellentétes a Kúria EH2016.02.P1, BH2013.9.370 és a Fővárosi ítélőtábla Pf.20.040/2018/
- ítéleteivel. [20] Megismételte a keresetlevelében előadottakat és arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértően, a jogalkotói céllal ellentétesen értelmezte az Itv.
- §
(1)bekezdését. Előadása szerint amennyiben a jogszabályszöveg szó szerinti értelmezése alapján a közös tulajdon megszüntetése általános illetékfizetési kötelezettség hatálya alá esik, hisz annak a félnek, aki a közös tulajdon megszüntetése során tulajdonjogot szerez, épp úgy kell illetéket fizetnie, mintha venne, vagy cserélne. Álláspontja szerint a jogalkotó célja az volt, hogy azon jogügyletek esetén, amelyek során nem történik tényleges többletvagyon szerzés és ilyen a közös tulajdon megszüntetése is - nem kell illetéket fizetni, ha valaki nem szerez több vagyont, mint amekkora vagyona korábban volt. [21] Jelen esetben ténylegesen nem szerzett több vagyont, mint amekkora a közös tulajdon megszüntetése előtt volt. A tulajdonviszonyok tényleges használathoz való rendezése történt meg, többletvagyon szerzési szándék nélkül: két egymás melletti területen fennálló közös tulajdon oly módon került rendezésére, amely által két azonos értékű területből az egyik közös terület az egyik, a másik közös terület a másik család tulajdona lett. [22] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Kúria I.Kfv.35.303/2020/8-1 6 A Kúria döntése és jogi indokai [23] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [24] A jogerős ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással van helye felülvizsgálatnak, felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet közlésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni [Kp. 115. §
(1)bekezdés, 117. §
(1)bekezdés], annak kötelező tartalmi eleme a megsértett jogszabályhely pontos megjelölése [Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pont]. A felülvizsgálati kérelmet megváltoztatni a felülvizsgálati határidőn túl nem lehet [Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 100. §
(5)bekezdése]. A Kúria a jogerős ítéletet - a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül - csak a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem, és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül, [Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése], az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 120. §
(5)bekezdése]. [25] Elöljáróban rögzíti a Kúria, hogy korábban már döntött ingatlan közös tulajdonának megszűnése esetén felmerülő illetékfizetési kötelezettségről [KGD2001.82., KGD2009.1.], joggyakorlatának megváltoztatását sem a perbeli tények, sem jogszabályváltozás nem indokolták. A felülvizsgálati kérelemben a felperes által megjelölt „EH2016.02.P1, BH2013.9.370.” számú határozatok nyilvános döntvénytárakban nem voltak fellelhetők, azokat a felperes sem csatolta, így az azokban foglaltakat a Kúria felülvizsgálati döntése meghozatalakor nem tudta értékelni. A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.040/2018/9. polgári ügyben hozott ítéletével elbírált jogkérdések a felperes illetékkötelezettségével összefüggésbe nem hozhatók. [26] Az Itv. 18. §
(1)bekezdése értelmében az ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Az Itv. 25. §
(1)bekezdése szerint ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni. [27] A perbeli szerződéssel a felperes a R.
- hrsz.-ú ingatlan 1/8 tulajdoni hányadáért cserébe szerezte meg a R.6.. hrsz.-ú ingatlanban fennálló, másik tulajdonostárs ugyanilyen mértékű és értékű tulajdoni hányadát. Mivel a felek a két ingatlan egészének forgalmi értékét azonos összegben határozták meg, a felperes teljes vagyona az ügylet által nem növekedett, azonban a tulajdonába került eszmei hányad folytán a
- hrsz.-ú ingatlanban lévő tulajdoni illetősége a kétszeresére nőtt. A szerzéssel érintett ingatlanon a közös tulajdon nem szűnt meg, csupán a tulajdonosok száma csökkent, úgy, hogy eszmei hányaduk viszont emelkedett. Kúria I.Kfv.35.303/2020/8-1 7 [28] A felperes nyilvánvalóan alappal állította, hogy vagyona a
- hrsz.-ú ingatlanban való szerzéssel nem nőtt, mert ugyanilyen értéket adott cserébe a
- hrsz.-ú ingatlanából. A vagyonszerzés – mint ahogy azt az alperes és az elsőfokú bíróság is rögzítette - a szerzéssel érintett, adott ingatlan tulajdoni arányai alapján ítélendő meg, az illetékfizetési kötelezettség nem a szerző fél egész vagyonához, hanem a szerzéssel érintett vagyontárgyhoz igazodik. Ellenkező esetben a vételár készpénzzel való kiegyenlítése esetén sem állna fenn illetékkötelezettség. A szerződés folytán a felperesnek a
- hrsz.-ú ingatlanban többlettulajdona keletkezett, így illetékfizetési kötelezettsége fennáll. [29] Az Itv. ismeri az ingatlancsere esetén a csereingatlanok értékének beszámítását az illetékalap meghatározásakor (pl. az Itv.
- §-ban foglaltak értelmében a lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok magánszemély általi megszerzése esetén), azonban főszabály szerint csere esetén is a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke az illetékalap. [30] Mindezek alapján a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Itv.
- §
(1)bekezdését, ezért a Kúria az elsőfokú bíróság döntését a Kp. 121. §
(2)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [31] Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni. Záró rész [32] A Kúria az alperest megillető, a perköltség felszámítására szolgáló költségjegyzékről szóló 31/2017. (XII.27.) IM rendeletnek megfelelően igazolt, és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.21.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése alapján megállapított felülvizsgálati perköltségének viselésére a felperest a Kp. 115. §
(2)bekezdése és 99. §
(3)bekezdése alkalmazásával, a Kp. 35. §
(1)bekezdése szerint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte. Kúria I.Kfv.35.303/2020/8-1 8 [33] A Kúria felülvizsgálati illeték viselésére vonatkozó rendelkezése az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. §
(1)bekezdésén és a Kp. 35. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 102. §
(1)bekezdésén alapul. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- április
- Dr. Darák Péter sk.a tanács elnöke, Dr. Stefancsik Márta sk. előadó bíró, Dr. Demjén Péter sk. bíró