Kfv.37784/2024/3 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot jelölte meg, de azt a befogadás körében nem indokolta. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.784/2024/3. Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Dobó Viola előadó bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Kalas Tibor bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Szána Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Szána Ágnes ügyvéd (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Az alperes jogi képviselője: Dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügy Az eljárt bíróság jogerős határozata: Fővárosi Törvényszék 6.K.702.416/2024/6. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria IV.Kfv.37.784/2024/3 2 [1] A felperes 2022. november 22. napján érkezett Magyarországra és 2023. szeptember 30. napjáig rendelkezett érvényes egyéb célú tartózkodási engedéllyel. Az engedély lejártát megelőzően annak meghosszabbítását kérelmezte jövedelemszerzési célból. A kérelmet az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatósága elutasította azzal az indokkal, mivel a felperes magyarországi tartózkodási célját nem igazolta, nem rendelkezett magyarországi megélhetést biztosító elégséges anyagi fedezettel, továbbá igazolt szálláshellyel és érvényes egészségbiztosítással. [2] Az alperes a 106-T-295/2024. számú határozatával a felperes fellebbezését elutasította, és az elsőfokú határozatot helybenhagyta, egyidejűleg a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről egyéb1 területére kiutasította. [3] A határozat indokolásában kifejtette, hogy a felperes a fellebbezéséhez csatolta az egyéni vállalkozása üzleti tervét, amelyben piaci partnereként a egyéb érdekelt1-t jelölte meg, akitől havonta 150.000,- forint stabil bevételre számított, azonban az egyéni vállalkozás árbevételéről, illetve a jövedelemről kiállított könyvelői igazolást nem tudott csatolni. Így az alperes nem fogadta el a felperes tartózkodási célját igazoltnak. Megállapította, hogy a felperes egyéb2 pénzintézetnél vezetett bankszámláján 2023. július 10. napján 207.572,forint volt, a számlaforgalomról kiállított pénzintézet által hitelesített igazolásokat a felperes azonban felhívás ellenére sem nyújtotta be. A szálláshely vonatkozásában is hiánypótlási felhívást adott ki az alperes a meghosszabbított érvényességű lakásbérleti szerződés csatolására, azonban azt a felperes határidőben nem tudta teljesíteni. Megállapította továbbá az alperes, hogy az alapeljárás során csatolt, a egyéb érdekelt2 által kiállított kötvény 2023. augusztus 31. napjáig volt érvényben, érvényes biztosítást a felperes nem csatolt a kétfokú eljárás során. A felperes keresete és az alperes védirata [4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint kellőképpen igazolta egyéni vállalkozói tevékenységét, és a kérelmében megjelölt tartózkodási célját azáltal, hogy csatolta a egyéb érdekelt1-vel kötött szerződését, az egyéni vállalkozásáról szóló igazolását. Előadta továbbá, hogy egyéni vállalkozói jogviszonyánál fogva teljeskörű egészségügyi biztosítással rendelkezik. [5] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. A jogerős ítélet [6] Az eljárt bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [7] Ítéletének indokolásában megállapította, a hatóság a tényállás feltárása és tisztázása körében a kötelezettségének eleget tett azzal, hogy hiánypótlási felhívásokat adott ki a felperesnek minden olyan kérdés tekintetében, amellyel szemben kifogása volt. Kúria IV.Kfv.37.784/2024/3 3 Megjelölte a lehetséges bizonyítékok körét is, a felperes azonban a hiányokat nem pótolta teljeskörűen a megadott határidőben. Kiemelte, hogy a hatóságnak nem terjed ki arra a kötelezettsége, hogy saját maga jogsegély keretében más hatóságokkal felvegye a kapcsolatot és az adatbázisokból ellenőrzéseket folytasson le a felperes érdekében. [8] A bíróság megállapította továbbá, hogy az alperes a felperes által a közigazgatási eljárásban tett nyilatkozatok és csatolt okiratok alapján helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem igazolta a jövedelemszerzési tartózkodási célt, nem igazolta azt, hogy működik az egyéni vállalkozása, és hogy abból mennyi jövedelmet realizál, vagy mennyit várhat. A keresetlevélhez csatolt adószámlakivonatokat, számlákat, bankszámlakivonatokat a bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §

(4)bekezdésére és a 85. §

(2)bekezdésére hivatkozással nem értékelte. [9] Az egészségbiztosítás vonatkozásában a felperes jogi álláspontját tévesnek minősítette, kifejtve, hogy önmagában az, hogy a felperes regisztrált egyéni vállalkozó és nyilvántartási számmal rendelkezik, nem jelenti azt, hogy egészségbiztosításra jogosult, hiszen felperes nem igazolta a járulékfizetési és bevallási kötelezettségét, így az alperes helyesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a felperes nem rendelkezett az egészségbiztosítások teljes körével. A felülvizsgálati kérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A Kp. 118. §

(1)bekezdés ad) pontja alapján kérte, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő az ítélet, ezért azt teljes egészében helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára. Felülvizsgálati kérelmében egyéb befogadási okot nem jelölt meg. [11] Arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróság megsértette az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. §

(1)és

(2)bekezdését és a Kp. 78. §

(2)bekezdését. A Kúria Kfv.II.37.701/2015/

1. határozata szerint a közigazgatási határozat akkor jogszerű, ha tisztázott tényálláson alapul a döntés és a határozat indokolásából a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak. Álláspontja szerint a hatósági eljárásban el volt zárva attól a lehetőségtől, hogy állítását igazolja. A hatóság annak ellenére sem látta bizonyítottnak a tartózkodás célját, hogy csatolta a Wolt szerződést, az egyéni vállalkozásról szóló igazolást. Az alperesnek joga van arra, hogy jogsegély keretében felvegye a kapcsolatot az adóhatósággal, ha nem látja igazoltnak, hogy ténylegesen működike az egyéni vállalkozás. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria megállapította, hogy a befogadás feltételei az alábbiak szerint nem állnak fenn. [13] A Kp.
2. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha Kúria IV.Kfv.37.784/2024/3 4 a. az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

1. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
2. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
3. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
4. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve b. a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A Kúria kiemeli, a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.IV.37.483/2023/2.). [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 117. §

(4)bekezdése rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. [17] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadása körében a fenti indokolási kötelezettségének nem tett eleget, melynek következtében a befogadás megtagadásának van helye. [18] A Kúria továbbá kiemeli, hogy egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére. Az alperesi határozattal szemben már felhozott és az elsőfokú bíróság által elbírált kifogások mechanikus megismétlése az elsőfokú bíróság által a Kp. 78. §

(2)bekezdése szerint elvégzett bizonyítékértékelés felülmérlegelésére egyéb1yul, amire – iratellenesség és kirívó okszerűtlenség hiányában – a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége, e tekintetben a kúriai jogértelmezés kiforrott. [ld. pl. Kfv.IV.37.299/2021/5.; Kfv. I. 35.610/2021/2.; Kfv.II.37.904/2020/2.; Kfv.I.37.431/2022/3.; Kfv.III.37.028/2022/2; Kfv.VII.37.037/2022/2.; Kfv.II.37.052/2023/2.] [19] Az eljárt bíróság ítéletében a Kp. 78. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 279. §

(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást, valamennyi kereseti hivatkozást részletesen megvizsgált, döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 346. §

(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelt. Kúria IV.Kfv.37.784/2024/3 5 [20] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a befogadás tárgyában hozandó döntése során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia; a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának megalapozásához ezért önmagában nem volt elégséges, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek – adott esetben a bizonyítékok téves értékelésén alapulónak – tartja. [21] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A határozat elvi tartalma [22] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadja, amennyiben a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot jelölte meg, de azt a befogadás körében nem indokolta. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [24] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [25] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2024. december 10. Dr. Balogh Zsolt sk. a tanács elnöke Dr. Dobó Viola sk. előadó bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Kalas Tibor sk. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos sk. bíró Kúria IV.Kfv.37.784/2024/3 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 6