A határozat elvi tartalma: A nyelvvizsga-bizonyítvány egyenértékűségének elismerésére irányuló eljárásban hozott határozat elleni kereset folytán indult perben három hivatásos bíróból álló tanácsban kell eljárni. Ezen eljárási rendelkezés megsértése abszolút hatályon kívül helyezési ok. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.37.702/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Pethő Róbert ügyvéd (cím2) Az alperes: Oktatási Hivatal (1055 Budapest, Szalay utca 10–14.) Az alperes képviselője: A per tárgya: A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Dr. Hajdu József kamarai jogtanácsos honosítási ügy az alperes Fővárosi Törvényszék 9.K.702.731/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria – a Fővárosi Törvényszék 9.K.702.731/2020/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja; – a felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 20.000-20.000 (húszezer-húszezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Kúria II.Kfv.37.702/2020/6/1 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az „Oxford Cambridge and RSA Functional Skills”, angol, egynyelvű vizsga-bizonyítványa csatolásával honosítás iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez. [2] Az alperes a
- augusztus
- napján kelt NYAK/2668-2/
- számú határozatával az egyenértékűség elismerése iránti kérelmet elutasította, majd
- október
- napján kelt NYAK/2668-6/
- számú végzésével határozatának ügyszámát kijavította. A kereseti kérelem és az alperesi védirat [3] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, amelyben elsődlegesen annak megsemmisítését és az egyenértékűség elismerését, másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes kötelezését kérte a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére, így annak megállapítására, hogy a felperes nyelvvizsgabizonyítványa a B2 szintű, középfokú, általános nyelvi, államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű. [4] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú eljárás és az elsőfokú ítélet [5] A kereset bíróságra történt megküldését követően a peres irat egyesbíróra került kiszignálásra. A peres irat kezdőiratán található utasítás szerint a bíró kérte az akta átszignálás végett történő bemutatását, tekintettel arra, hogy egyfokú eljárás foganatosítására került sor, amelyben nem fellebbezhető határozat született, amelynek tárgya nem fizetési kötelezettség megállapítása volt, ezért az ügyben tanácsban kell eljárni. [6] Az irat belső borítóján fellelhető egy, az elsőfokú bíróság kezelőirodájától származó „post-it” jegyzet, amely szerint: „Az elnökasszony kérésére az aktát visszaküldtük, mivel az adott ügyminőségben egyesbíróként kell eljárni.” Ezt követően az elsőfokú bíróság egyesbíróként eljárva az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte, majd jogerős ítéletével az alperes kijavított határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte, melyet meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és szükség szerint új eljárás lefolytatásának elrendelését kérte. [8] Állította, hogy abszolút hatályon kívül helyezési ok áll fenn a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a) pontja, valamint 115. §
(2)bekezdése alapján, mert a bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva. Hivatkozott e körben a Kp. 8. §
(1)bekezdésére, és előadta, hogy a perre nem vonatkozott a Kp. egyetlen kivétel-szabálya sem, továbbá ágazati jogszabály sem tartalmazott kivételt, így a közigazgatási bíróságnak három hivatásos bíróból álló tanácsban kellett volna eljárnia. Arra is utalt, hogy az elsőfokú bíróság nem bocsátott ki végzést egyesbírói eljárást elrendelve, és az ítélet sem tért ki arra, hogy miért egyesbíró járt el. Utalt arra, hogy a felperes érdemi közigazgatási határozat ellen nyújtott be keresetet, a per jogkérdése nem volt egyszerű megítélésű, sem ténybeli, sem jogi szempontból, amit az is bizonyít, hogy az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére is sor került. Kiemelte, hogy a megelőző közigazgatási hatósági eljárásban nem volt fellebbezésre lehetőség, így a közigazgatási perre különösen irányadó lett volna a Kp. bíróság összetételével kapcsolatos főszabálya. [9] Felülvizsgálati kérelmében azt is állította, hogy az ítélet sérti Magyarország Alaptörvényének 28. cikkét, az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert Kúria II.Kfv.37.702/2020/6/1 3 nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsgabizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Kormányrendelet 13. §
(3)bekezdés c) pontját, valamint
(4)bekezdését, továbbá az
(5)bekezdését hatályon kívül helyező 39/
- (III. 22.) Kormányrendelet
- § a) pontjához fűzött hivatalos miniszteri indokolást tartalmazó kormány-előterjesztését, jogalkotói indokolását, továbbá a felsőoktatási, valamint az államilag elismert nyelvvizsga-rendszer működésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról, azok mértékéről szóló 12/
- (II. 12.) EMMI rendelet
- számú melléklet
- és
- sorait, valamint a Kúria Kfv.VI.38.315/2018/
- számú ítéletének indokolását. [10] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályban tartását kérte. Az abszolút hatályon kívül helyezési okkal kapcsolatban a Kp
- §
(3)bekezdés f) pontjára hivatkozott és kiemelte, hogy az Oktatási Hivatal alperes, mint hatóság hozott határozatot a perbeli ügyben, és a per a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének, a felperesnek a keresete alapján indult, ezért az eljáró bíróság szabályszerűen volt megalakítva. Az, hogy az elsőfokú bíróság az Alkotmánybíróságot megkereste, nem jelenti önmagában azt, hogy az ügy bonyolult. Felülvizsgálati ellenkérelmében az ügy érdemében is nyilatkozatot tett. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva. [12] A Kp. 8. §
(1)bekezdése főszabályként akként rendelkezik, hogy a Kp. eltérő rendelkezésének hiányában a bíróság három hivatásos bíró tanácsban jár el. A Kp. 8. §
(2)-
(4)bekezdései tartalmazzák az ez alóli kivételeket, vagyis azokat az eseteket, amikor a főszabállyal ellentétben az elsőfokú bíróság nem három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. [13] A perbeli esetben a rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a három hivatásos bíróból álló tanács nem rendelkezett előkészítő tanácsülésen akként, hogy a tanács valamely tagja egyesbíróként járjon el (Kp. 8. §
(2)bekezdés). A Kp. 8. §
(3)bekezdésére figyelemmel az is megállapítható, hogy a perbeli esetben nem állt fenn olyan körülmény, amely egyesbírói eljárást tett volna szükségessé, a perbeli hatósági eljárás ugyanis egyfokú volt, nem érintett fizetési kötelezettséget, az alperes nem járulékos közigazgatási cselekményt döntött el, továbbá a peres ügy nem az ezen bekezdésben felsorolt pertípusokba tartozott. Minderre figyelemmel a főszabály érvényesült, így az elsőfokú bíróságnak a perben három hivatásos bíróból álló tanácsban kellett volna eljárnia. [14] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíró az ügy egyesbíróra történt kiszignálásakor helyesen észlelte, hogy az ügyben a főszabály érvényesül és három hivatásos bíróból álló tanácsban kell eljárni, és ennek megfelelően helyesen kérte az aktát átszignálás végett bemutatni. Ezzel szemben a kezelőiroda azon, az akta belső borítójára szerelt feljegyzése, ami szerint az igazgatási vezető („elnökasszony”) kérésére az aktát az egyesbírónak visszaküldi, a bíróság ügyviteli rendjének nem felel meg. [15] Helytelenül hivatkozott a felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a Kp 8. §
(3)bekezdés f) pontjára, tekintettel arra, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 5. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a felperes nem a hatósági eljárás egyéb résztvevője, hanem a kérelmet benyújtó ügyfél, így a Kp. ezen pontja nem volt figyelembe veendő. [16] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 110. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Kúria II.Kfv.37.702/2020/6/1 4 megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak három hivatásos bíróból álló tanácsban kell eljárnia. [17] Figyelemmel arra, hogy a perbeli ügyben abszolút hatályon kívül helyezési ok állt fenn, a Kúria a felülvizsgálati kérelem ügy érdemét érintő részét nem vizsgálta. A döntés elvi tartalma [18] A nyelvvizsga-bizonyítvány egyenértékűségének elismerésére irányuló eljárásban hozott határozat elleni kereset folytán indult perben három hivatásos bíróból álló tanácsban kell eljárni. Ezen eljárási rendelkezés megsértése abszolút hatályon kívül helyezési ok. Záró rész [19] Tekintettel arra, hogy a felek tárgyalás tartását nem kérték, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [20] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 110. §
(3)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás során felmerült költség összegét megállapítja. A Kúria a felülvizsgálati eljárás költségének megállapítása során figyelemmel volt arra, hogy a Kúria az ügyben érdemi vizsgálatot nem folytatott. Budapest, 2021. január 13. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró