A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása az alapul fekvő ügyben érintett és elbírált jogkérdéstől eltérő jogkérdés vizsgálatára irányuló kérelem miatt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.V.37.535/2022/
- Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró Dr. Darák Péter bíró Dr. Demjén Péter bíró Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Sindler Ügyvédi Iroda (jogi képviselő1 ügyvéd; cím2) Az alperes: Veszprém Megyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: dr. Antal Helga kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím4) Az alperesi érdekelt képviselője: Dr. Mester Csaba Ügyvédi Iroda (jogi képviselő2 ügyvéd cím5) A per tárgya: családtámogatási tárgyú közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért határozat: Veszprémi Törvényszék 7.K.700.007/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati ügy előzménye, a keresetlevél és a védiratok [1] A felperes és az alperesi érdekelt (a továbbiakban: érdekelt) élettársi kapcsolatából született dátum1 napján név1 nevű gyermekük, az ő elhelyezése vonatkozásában a szülők Kúria V.Kfv.37.535/2022/2 2
- április
- napján megállapodást kötöttek név2 ügyvéd előtt. Ennek értelmében a gyermek az érdekeltnél kerül elhelyezésre, és ezáltal felette a szülői felügyeleti jogot az érdekelt gyakorolja. A szülők a megállapodás ellenére a gyermeket heti váltásban gondozzák, a szülői felügyeleti jogot ténylegesen közösen gyakorolják a megállapodás megkötése óta. [2] A Veszprémi Járásbíróság a
- július
- napján meghozott 8.P.20.755/2018/150-I. számú ítéletével a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására kizárólagosan a felperest jogosította fel, és az érdekeltet gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen az érdekelt fellebbezést terjesztett elő. [3] Ezen ítélet jogerőre emelkedése előtt, az ítélet rendelkező részét tartalmazó első oldala becsatolása mellett a felperes
- augusztus
- napján kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben
- július
- napjától kérte a gyermek után járó családi pótlék számára történő folyósítását, egyebek között arra hivatkozással, hogy a gyermeket saját háztartásában gondozza és a lakcímük megegyezik. [4] Az alperes az eljárása során beszerezte az érdekelt nyilatkozatát, aki előadta, hogy a gyermeket heti váltásban nevelik, míg a gyermek lakcímét a felperes önkényesen változtatta meg. [5] Ezt követően hozta meg az alperes a T-VE-CST-26487-4/
- iktatószámú határozatát, amellyel a felperes kérelmét elutasította. Indokolása szerint a felperes kérelme idő előtti, mert a felperest a szülői felügyeleti jog gyakorlására feljogosító rendelkezés nem emelkedett a döntés meghozatalának a napjáig jogerőre. [6] A felperes keresetlevelet terjesztett elő az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálata iránt, melyben elsődlegesen a határozat kérelemben foglaltak szerinti megváltoztatását, másodlagosan – a kereset tartalmából kitűnően – az alperesi határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. A keresetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- és
- §aiban foglalt alapelvek sérelmére, valamint az Ákr.
- §-ban foglalt tényállás tisztázási kötelezettség megsértését állította, és kiemelte: a kérelmét nem az idő előttinek tekintett ítéletre, hanem azon tényre alapította, hogy a közhiteles lakcímnyilvántartásban megváltozott a gyermek lakóhelye, másrészt a Veszprémi Törvényszéknek a szülői felügyelettel kapcsolatos perében hozott másodfokú végzéseire (1.Pkf.20.861/2019/
- és 1.Pkf.20.641/2020/
- számú végzések), melyek megállapítják, hogy a felek között közös szülői felügyeleti jog van érvényben a megállapodásukban írtak ellenére. Többek között sérelmezte, hogy az alperes családi pótlék tárgyában hozott korábbi határozatokban kizárólag a bejelentett lakcímnek tulajdonított jelentőséget, az ő esetében pedig éppen ettől tekintett el. [7] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte és arra hivatkozott, hogy a közigazgatási eljárás során nem nyert bizonyítást, hogy a felperes kizárólagosan a saját háztartásában gondoskodik a gyermekről. [8] Az alperesi érdekelt a kereset elutasítását indítványozta. A jogerős ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes helytállóan állapította-e meg: a felperes esetében a családok támogatásáról szóló
- évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.)
- § k) pontja alapján a kiskorú gyermekek saját háztartásban való Kúria V.Kfv.37.535/2022/2 3 gondozása nem valósult meg, így a családi pótlék folyósítására nem jogosult; illetve, hogy önmagában a felperes lakcíme megalapozza-e a felperes jogosultságát. [10] Az elsőfokú bíróság egyetértett az alperes döntésében foglaltakkal, mely szerint önmagában a lakcím egyezése nem jelenti azt, hogy azon a felperes a gyermeket ténylegesen és életvitelszerűen gondozza. Továbbá, mivel a Cst.
- §
(1)bekezdése folytán több jogosult esetén csak egyik igényelheti a támogatást, és egy korábban meghozott, véglegessé vált határozatban az érdekelt családi pótlékra való jogosultsága megállapítást nyert, így a felperesi kérelem teljesítésére csak akkor kerülhet sor, ha az érdekelt jogosultsága megszűnik, vagyis a gyermek kikerül a gondozásából. Ilyet pedig a felperes az eljárás során nem állított. Kizárólag egy regisztratív aktus (lakcímbejelentést) meglétére alapította igényét. A jogerős ítélet rögzítette még, hogy a felperes iratellenesen hivatkozott arra, hogy kérelmét a Veszprémi Törvényszék másodfokú eljárásban hozott határozataira alapította volna, mert kérelméhez kizárólag az elsőfokú ítélet első oldalát mellékelte és a végzésekre először csak a perben hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem [11] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre hivatkozással kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. [12] A felülvizsgálati kérelem befogadásának jogszabályi alapjaként a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjait jelölte meg. Kiemelte, hogy nincs egységes gyakorlat avagy a jogalkalmazó számára is követhető jogértelmezés a különélő szülők által közösen gyakorolt szülői felügyelet esetén a Cst. 5. §
- a)pontja szerinti családi pótlék igénybevétele tekintetében; mely kérdés az ún. váltott gondoskodás esetén különös társadalmi jelentőséggel bírhat. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadásra – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A Kp. 118. §
(1)szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, Kúria V.Kfv.37.535/2022/2 4
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [17] A joggyakorlat egységének, illetve a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása befogadási okok elkülönülnek egymástól. A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítására érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a befogadási kérelemben megjelölt okokból a jogerős ítélet folytán a jogegység sérült, vagy sérülhet. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására akkor kerül sor, amennyiben a kialakult és egységes bírói gyakorlat a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi ok(ok)ból történő változtatása indokolt lehet, vagy olyan új jogkérdés merült fel a perben, amely a Kúria állásfoglalását igényli. [18] A felvetett jogkérdés különleges súlya pedig [Kp. 118 §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja] kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – a különleges súlyára tekintettel – túlmutat. [19] A Kúria kiemeli, hogy a befogadás során ugyan az elvi jelentőségű jogkérdés léte hangsúlyos, azonban azt mindig a konkrét ügy tényeire kell vonatkoztatni és azok figyelembevétele mellett kell arról dönteni, hogy a jogegység védelme érdekében, annak biztosítása vagy továbbfejlesztése céljából szükséges-e a Kúria állásfoglalása, vagy az egyedi ügy tényein alapuló módon, de a kérdés társadalmi jelentőségét tekintve indokolt-e a felülvizsgálat. Tekintettel kell lenni tehát arra, hogy mindig az egyedi ügyben hozott bírósági határozat felülvizsgálatára kerülhet sor a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásban. [20] A perbeli esetben éppen az volt megállapítható, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmében olyan jogkérdésben való elvi állásfoglalás lehetőségét vetette fel, amely nem vonatkozott az alapul fekvő egyedi ügy tényeire, hanem attól elrugaszkodva kívánt előrevetíteni, indukálni egy – az adott ügyben fel sem merült – jogértelmezési vitát. A felperes ugyanis az alperes előtti eljárásban nem az ún. váltott gondoskodásra, a közös szülői felügyeleti jogra hivatkozással kérte a családi pótlék számára történő folyósítását, hanem arra alapította az igényét, hogy a gyermeket a saját háztartásában gondozza, lakcímük egyezik, és kérelme alátámasztásaként a járásbíróság – akkor még jogerőre nem emelkedett – ítéletét csatolta, amellyel a járásbíróság a felperest jogosította fel a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására kizárólagosan (és kötelezte az érdekeltet gyermektartásdíj megfizetésére). Az alperes a felperes ezen tartalmú kérelméről döntött, amikor – a kérelem idő előttiségére hivatkozással – elutasító határozatot hozott és az elsőfokú bíróság jogerős ítélete is ezt a kérelmet és az erre vonatkozó alperesi döntés alaposságát, indokait vizsgálta, lehatárolva azt a kérdést, amely a közös szülői felügyeleti jogra vonatkozott volna, megállapítva, hogy a felperes alpereshez benyújtott kérelme nem ezen alapult. [21] A Kúria hangsúlyozza továbbá, hogy a jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata egyebekben az érdemi Kúria V.Kfv.37.535/2022/2 5 felülvizsgálat, és nem a befogadás körébe tartozik. Annak megítélése, hogy az elsőfokú bíróság az adott ügy tényei alapján a határozat jogszerűsége kérdésében milyen következtetésre jut, nem jogkérdésnek, hanem ténykérdésnek minősül. [22] Mindezek folytán nincs jogszabályi lehetőség az előterjesztett befogadási kérelem alapján a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ezért a Kúria annak befogadását a Kp. 118. §
(1)-
(2)bekezdései alkalmazásával megtagadta. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [24] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a felperes az általa szükségtelenül előzetesen lerótt hetvenezer forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését kérheti az Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján. [25] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §
(1)-
(2)bekezdései és
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- július
- Dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke Dr. Demjén Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró Dr. Darák Péter s.k. bíró Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. bíró