Kfv.45035/2026/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa), ab),
2. ad)alpontjai és
3. b)pontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.035/2026/2. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes1 (cím1) Felperesi képviselő: Dr. Galbavy Magdolna ügyvéd (cím2) Az alperes: Baranya Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Alperesi képviselő: Dr. Sárdi Éva kamarai jogtanácsos A per tárgya: korkedvezményre jogosító idő elismerésére irányuló közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes Kúria VII.Kfv.45.035/2026/2 2 Az első fokon eljárt bíróság neve: Pécsi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 9.K.700.126/2025/31. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes az adategyeztetési eljárás eredményeként meghozott 2024. év december hónap 2. napján kelt BA/L100/4600-14/2024. számú határozatával megállapította, hogy az 1991. június 1-től 2023. december 31-ig terjedő időszakra a felperes 31 év 356 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel, a megszerzett szolgálati időn belül 9 év 107 nap korkedvezményre jogosító idővel rendelkezik, nem szerzett jogosultságot korhatár előtti ellátás igénybevételére. [2] A felperes módosított keresetében kérte a határozat megváltoztatását, a 2002. május 1től 2008. december 31-ig terjedő időszak korkedvezményre jogosító időként elismerését. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete Kúria VII.Kfv.45.035/2026/2 3 [3] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes nehézgépkezelői munkaköre nem feleltethető meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. számú melléklete 10. pontjában feltüntetett korkedvezményre jogosító munkaköröknek. A felperes az általa megjelölt munkakörhöz tartozó feladatok közül ugyan elláthatta esetenként a karbantartási feladatokat, azonban annak a korkedvezményre jogosultságot megalapozó, a melléklet szerinti óraszámban történő ellátása nem nyert bizonyítást. A felülvizsgálati kérelem [4] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [5] Az alperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának aa),
2. ab)alpontjait és – a kérelem tartalma szerint –
3. ad)alpontját és
4. b)pontját jelölte meg. Az
5. aa)alpont és a
6. b)pont tekintetében előadta, hogy az elsőfokú bíróság a munkaköre formális elnevezése alapján döntött, figyelmen kívül hagyva az általa ténylegesen végzett sugárveszélyes tevékenységet, valamint a bírói gyakorlatot (Mfv.III.10.339/2014/6.), amelyre tekintettel az által végzett munka megfeleltethető lenne a Korm. rendeletbe foglalt bányászati munkakörökkel. Az
7. ab)alpont tekintetében előadta, hogy az alperes a munkatársai esetében sem fogadta el a hasonló munkakörben eltöltött idejüket korkedvezményre jogosító időként, ezért a sugárveszélyes munkakörben dolgozók egészségi kockázata és az ezzel járó korkedvezmény elvi jelentőségű kérdés, túlmutat a perbeli ítéletben foglaltakon. Az
8. ad)alpontra hivatkozást azzal támasztotta alá, hogy jogsértő az elsőfokú bíróság döntése, mert azzal az indokkal utasította el a keresetét, hogy munkaköre a Korm. rendelet 1. mellékletében nem szerepel; nem vette figyelembe bizonyítási eszközként az általa csatolt, a nevét nem tartalmazó munkaköri leírását; figyelmen kívül hagyta, hogy a perben bizonyította a sugárveszélyt a sugárvédelmi szabályzat és a dozimetriai jelentés csatolásával; nem róható a terhére, hogy a munkáltató a munkaköröket nem a Korm. rendelet szerinti elnevezéssel rögzítette; a bíróság tévesen értékelte a tanúvallomásban foglaltakat; a pervezetés körében nem hívta fel, hogy a veszélyes munkakörben történő, három órát meghaladó munkavégzést igazolja; a szakértői bizonyításra vonatkozó indítványával a bíróság nem foglalkozott, azt nem utasította el, ezzel megsértette a bizonyítási szabályokat; a bíróság nem értékelte kellőképpen a sugárvédelmi szabályzat, a munkaköri leírás tartalmát, a dozimetriai adatokat; elmulasztotta a valós munkatartalom vizsgálatát; túlzottan formalista jogértelmezést alkalmazott, ami ellentétes a kúriai gyakorlattal. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VII.Kfv.45.035/2026/2 4 [6] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiak szerint – nincs törvényes lehetőség. [7] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [8] ha A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be,

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem általában akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn [7/2023. Jogegységi határozat (Jpe.IV.60.024/2023/10.)]. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében sem a joggyakorlat egységét, sem a joggyakorlat továbbfejlesztését érintő jogkérdést nem vetett fel, csupán a jogerős ítéletben foglalt ténymegállapításokat, a bizonyítékok mérlegelését, a bizonyítás eredményét, és a bíróság érdemi döntését vitatja, ezért a felülvizsgálati eljárásban a jogegységet érintő jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés nem merült fel. Kúria VII.Kfv.45.035/2026/2 5 [11] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [13] A felülvizsgálati kérelemben a felperes vitás jogértelmezési kérdést nem vetett fel, hanem – ahogy arra a fentiekben már utalás történt – a jogerős ítéletben foglalt ténymegállapításokat, a bizonyítékok mérlegelését, a bizonyítás eredményét, és a bíróság érdemi döntését vitatja. Az ügy nem új típusú ügy, a korkedvezményre jogosító idő elismerésével kapcsolatban – ahogy arra a felperes is utalt – a Kúria már számos határozatában állást foglalt (Mfv.III.10.646/2014/4., Mfv.III.10.225/2018/4., Kfv.III.45.110/2023/2., Kfv.X.38.215/2018/6.). A perben felmerült vitás kérdés a jogalanyok széles körét nem érinti, a felperes nem valószínűsítette az egyedi tényállású ügy önmagán túlmutató súlyát, jelentőségét, illetve ilyen típusú ügy sorozatos előfordulásáról a Kúriának nincs hivatalos tudomása. A felperesnek az a hivatkozása, hogy az alperes más munkatársak esetében sem fogadta el a hasonló munkakörben eltöltött időt korkedvezményre jogosító időként, önmagában – ha ezek az esetek nem vezettek jogvitához – a befogadást nem alapozza meg, mivel nem értelmezhető úgy, hogy a jogalanyok széles körét érinti az elsőfokú bíróság jogértelmezése. A perbeli ügy mikénti eldöntése az abban félként szereplőkön kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét még közvetve sem befolyásolja. [14] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja pontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek részletesen meg kell indokolnia [Kp. 117. §

(4)bekezdés]. Amennyiben a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. Be kell mutatnia, hogy az eljárási szabályszegés az ügy érdemére kihatással volt, az eljárási szabályszegés ténybeli alapja valóban kétséget ébreszt a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.II.38.102/2021/2., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.III.45.124/2023/2.). [17] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegéseket, illetve az ügy érdemére vonatkozó érvelését nem különítette el. A következetes kúriai gyakorlat szerint a befogadás indokainak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. (Kfv.II.38.102/2021/2., Kúria VII.Kfv.45.035/2026/2 6 Kfv.IV.37.083/2023/2., Kfv.VII.45.137/2023/2., Kfv.VII.37.077/2024/2. stb.). [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésének, a bizonyíték-értékelésnek, a bizonyítási eljárás szabályainak, a pervezetésnek az ügy érdemére kiható hiányosságára hivatkozott, az alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmét, vagy az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegést azonban konkrétan nem jelölt meg. Az elsőfokú bíróságnak az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási szabályszegését a Kp. 117. §

(4)bekezdésében előírtak szerint nem valószínűsítette. Önmagában az a körülmény, hogy a fél a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével nem ért egyet, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem megfelelő ok a felülvizsgálati kérelem befogadásához (Kfv.VII.38.087/2021/2., Kfv.IV.37.544./2022/2., Kfv.II.37.582/2022/2., Kfv.III.37.568/2023/2., Kfv.I.35.021/2024/2.). [19] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér [Kp. 117. §

(4)bekezdés]. [21] A felperes felülvizsgálati kérelmében ugyan azt állította, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítélete az Mfv.III.10.339/2014/

1. számú közzétett kúriai döntésben foglaltaktól eltérő jogértelmezésen alapul, nem jelölte meg azonban a kúriai döntésnek azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltért. [22] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp.
2. §

(1)bekezdés b) pont alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [23] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [24] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa), ab),
2. ad)alpontjai és
3. b)pontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Kúria VII.Kfv.45.035/2026/2 7 Záró rész [25] A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 116. §
4. d)pont]. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott [Kp. 118. §

(2)bekezdés]. Budapest,

1. március
2. Dr. Varga Zs. András s. k. a tanács elnöke Dr. Varga Zs. András s. k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Cséffán József előadó bíró helyett Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró Dr. Remes Gábor s. k. bíró Kúria VII.Kfv.45.035/2026/2 Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró 8