A határozat elvi tartalma: A Kp. 105. §
(1)és
(3)bekezdéséből következik, hogy a csatlakozó fellebbezést a fellebbezés közlésétől számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni, ezért a fél nem nyújthat be csatlakozó fellebbezést azelőtt, hogy vele a másodfokú bíróság a fellebbezést közölte volna. A csatlakozó fellebbezést a félnek az erre vonatkozó felhívást közlő másodfokú bírósághoz kell benyújtania. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.III.45.138/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Sugár Tamás bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: ... Kormányhivatal (alperes címe) A per tárgya: közszolgálati jogviszony megszűnéséből eredő közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: a felperes A fellebbezéssel támadott határozat: a Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.407/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla Kf.700.407/2023/
- számú ítéletének a felperes csatlakozó fellebbezését elutasító rendelkezését helybenhagyja. Az ítélet ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A peres felek között határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszony állt fenn. Az alperes
- március 24-én a kormányzati igazgatásról szóló
- évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)
- §
(1)bekezdés m) pontja alapján a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyának
- február 29-i hatállyal történt megszűnését állapította meg. A Közszolgálati Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) a
- július 27-én kelt határozatával a Kúria III.Kf.45.138/2024/2 2 felperes – jogellenességre, joggal való visszaélésre, az egyenlő bánásmód megsértésére, valamint az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegésére hivatkozó – közszolgálati panaszának részben helyt adva a kormányzati szolgálati jogviszony jogellenes megszűnésével összefüggésben kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek átalánykártérítés címén tízhavi illetménynek megfelelő 3.880.000 forintot; egyebekben a panaszt elutasította. [2] A felperes pontosított kereseti kérelmében a KDB határozatának megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint az alperes jogellenesen alkalmazta a Kit.
- §
(1)bekezdés m) pontját a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnésének jogcímeként, az csak indokolt felmentéssel, a Kit. 107. §
(3)bekezdése és 75. §
(3)bekezdése alapján lett volna megszüntethető. [3] A Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a – megismételt eljárásban hozott ítéletével a KDB határozatát megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony egyenlő bánásmód követelményébe ütköző megszüntetése okán fizessen meg a felperesnek elmaradt illetmény jogcímén 13.437.827 forintot, elmaradt cafeteria-juttatás jogcímén 697.297 forintot, kártérítés jogcímén 278.000 forintot, sérelemdíj jogcímén 500.000 forintot – és ezen tőkeösszegek után késedelmi kamatot –, átalánykártérítés jogcímén tízhavi illetményének megfelelő összegű, mindösszesen 4.345.600 forintot, továbbá 25.402 forint perköltséget. Megállapította, hogy a felperes kormányzati szolgálati jogviszonya a bíróság ítéletének jogerőre emelkedése napjával szűnik meg; ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [4] Az ítélet ellen elsőként az alperes élt fellebbezéssel, amelyben a felperes teljes keresetének elutasítását kérte. [5] A felperes iratbetekintés során az alperes fellebbezéséről – még felterjesztése előtt – tudomást szerzett, és annak ismeretében
- augusztus 29-i keltezéssel fellebbezést, azzal egyidejűleg igazolási kérelmet nyújtott be az elsőfokú bíróságra, és egyben fellebbezési ellenkérelmet, valamint az előzőleg eljárt másodfokú tanács kizárása iránti kérelmet is előterjesztett. A felperes e beadványa fellebbezési részében az ítélet indokolásának megváltoztatását kérte a tekintetben, hogy „iratellenes a további diszkriminációs esetek elutasítása – így a vallási alapú – amelyeket ezért […] indokolatlanul utasítottak el”. Jelezte azt is, hogy a „Pest Megyei MKK konferenciáról történt kizárásom alapján ért diszkriminálásaim elutasítás miatt is kérem az indokolás erre vonatkozó elutasításának módosítását”. [6] A Fővárosi Ítélőtábla (a továbbiakban: másodfokú bíróság) a felperes kizárás iránti kérelmének és igazolási kérelmének elutasítását, valamint fellebbezésének visszautasítását követően a
- sorszámú végzésében felhívta a felperest fellebbezési ellenkérelem vagy csatlakozó fellebbezési kérelem 8 napon belül, írásban „ennél a bíróságnál” történő előterjesztésére. A felperes e végzést és az annak mellékletét képező alperesi fellebbezést a letöltési igazolás tanúsága szerint
- november 22-én vette át. [7] A felhívásra a felperes
- november 30-án elektronikus úton – a fellebbezés előterjesztéséhez készült nyomtatvány használatával – terjesztette elő fellebbezési ellenkérelmét, amely ekképp az elsőfokú bíróságon került iktatásra, és onnan irattovábbítással
- december 4-én érkezett meg a másodfokú bíróságra. A felperes a másodfokú eljárás során
- június 11-én megtartott tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy „az írásbelivel egyezően fenntartom a fellebbezési ellenkérelmemet, és abban az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérem a megállapított diszkrimináció és annak jogkövetkezményei vonatkozásában, tehát magát az ítéletet elfogadom. Ugyanakkor csatlakozó fellebbezéssel kérem az ítélet indokolásának módosítását az általam kifejtettek szerint a vallási diszkrimináció tárgyában”. Kúria III.Kf.45.138/2024/2 3 A Fővárosi Ítélőtábla döntése [8] A másodfokú bíróság ítéletében a felperes csatlakozó fellebbezését visszautasította, és – a nem fellebbezett részt nem érintve – az elsőfokú ítélet fellebbezett részét megváltoztatva kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek a kormányzati szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben 8.691.200 forint átalánykártérítést. Megállapította, hogy a felperes kormányzati szolgálati jogviszonya a megszüntetésről szóló alperesi jognyilatkozat szerinti időpontban szűnt meg. [9] A másodfokú bíróság a csatlakozó fellebbezés visszautasítása indokolása körében kifejtette, hogy a Kúria már több határozatában (Kf.V.35.067/2022/12., Kfv.VII.37.236/2023/13.) rögzítette, miszerint a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §-a alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdésére is figyelemmel a csatlakozó fellebbezést a fellebbezés közlésétől számított nyolc napon belül a másodfokú bíróságnál kell előterjeszteni. [10] A
- sorszámú végzés megfelelő tájékoztatást adott arról, hogy a csatlakozó fellebbezést milyen határidőn belül és hol kell előterjeszteni, ennek ellenére a felperes
- november 30-án az elsőfokú bíróságra nyújtotta be a beadványát, amely csak
- december 4-én, azaz a
- november 22-i közléshez képest elkésetten érkezett meg a másodfokú bíróságra. A felperes e beadványa nemcsak fellebbezési ellenkérelmet tartalmazott, hanem – annak tartalma szerint – csatlakozó fellebbezést is, amelynek a Pp.
- §-a alapján számított határidő szerint legkésőbb
- december 1-jéig kellett volna a másodfokú bíróságra megérkeznie A csatlakozó fellebbezés alaki és tartalmi követelményei megegyeznek a fellebbezés alaki és tartalmi követelményeivel, a határidő számítására pedig az általános rendelkezések irányadóak [Kp.
- §
(3)bekezdés, 36. §
(1)bekezdés e) pont; Pp.
- §,
- §]. Ezek megtartottsága hiányában a másodfokú bíróságnak a csatlakozó fellebbezést vissza kell utasítania a Kp.
- §-a és a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint is. [11] Mivel más bírósághoz történő előterjesztése esetén a csatlakozó fellebbezés akkor minősül benyújtottnak, amikor a másodfokú bírósághoz ténylegesen megérkezik (Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.306/2012/4.), a felperes csatlakozó fellebbezése elkésett, és erre figyelemmel azt a Kp. 105. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 102. §
(1)bekezdés c) pontja alapján visszautasította. [12] A határozat rendelkező része és indokolása tájékoztatást adott arról is, hogy az ítéletnek a csatlakozó fellebbezést visszautasító rendelkezése ellen fellebbezésnek a Pp. 372. §
(3)bekezdésére és a Kp. 102. §
(2)bekezdésére, valamint 112. §
(1)bekezdésére figyelemmel helye van. A fellebbezés [13] A felperes fellebbezésében elsődlegesen a jogerős ítélet csatlakozó fellebbezést visszautasító részének a „megsemmisítését” és annak érdemi elbírálását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására „kötelezését” és másik eljáró tanács kijelölését Kúria III.Kf.45.138/2024/2 4 kérte. Álláspontja szerint a visszautasító rendelkezés az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)és
(7)bekezdésébe, a Kp. 105. §
(1)bekezdésébe, valamint a Pp. 372. §
(1)és
(2)bekezdésébe ütközik. [14] Kifogásolta, hogy a fellebbezési ellenkérelem határidőben érkezésének vizsgálata nem észszerű időn belül történt, a másodfokú bíróság 8 hónapos késedelemmel hozott döntést. Sérelmezte, hogy a bíróság „összeválogatta” a Kp. és a Pp. egyes szabályait, és azok közül a felperesre nézve kedvezőtlenebbeket alkalmazta: a Kp.-ból a 8 napos határidőt, a Pp.-ből pedig a másodfokú bíróságon történő előterjesztést. A Kp. nem írja elő, hogy melyik bíróságon kell előterjeszteni a kérelmet, ezért annak elsőfokú bírósághoz történő benyújtása nem volt jogszerűtlen. [15] Hangsúlyozta, hogy a fellebbezést már a másodfokú bíróság felhívása előtt megismerte, ezért a felhívást megelőzően,
- augusztus 29-én benyújtott („első”) fellebbezési ellenkérelme semmiképpen sem tekinthető elkésettnek, azt ugyanis nem tiltja jogszabály, hogy amint tudomására jut a fellebbezés, fellebbezési ellenkérelmet terjesszen elő. [16] A
- november 30-án előterjesztett („második”) fellebbezési ellenkérelmét is határidőben nyújtotta be az elsőfokú bíróságra, amely bíróság
- december 1-jén – még határidőben – intézkedett az irat továbbítása iránt, ennek ellenére az a Fővárosi Ítélőtáblán csak
- december 4-én került iktatásra. A vonatkozó jogszabályok szerint az állami szerveknek elektornikus úton kell egymással kapcsolatot tartaniuk, ezen felül a két bíróság azonos székhelyen, egy épületben működik, így a továbbításból eredő késedelmet nem lehet a felperesre hárítani. [17] Felperes a Kp.
- §
(1)bekezdésére, valamint a „Pp. 80.” §-ára hivatkozással kifogásolta azt is, hogy a másodfokú bíróság ítéletben határozott a beadványa visszautasításáról, ezzel megfosztva felperest az igazolási kérelem benyújtásának lehetőségétől is, holott csak az eljárást befejező döntést kell ítéletben rögzíteni, minden más döntés formája végzés. [18] Az alperes észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indoka [19] A fellebbezés nem megalapozott, az alábbiak szerint. [20] A Kúria a csatlakozó fellebbezést visszautó döntéssel szemben előterjesztett fellebbezést a Kp. 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül, ezért a határozat fellebbezési ellenkérelemre vonatkozó megállapításait figyelmen kívül hagyva kizárólag azt vizsgálta, hogy a csatlakozó fellebbezés visszautasítására jogszerűen került-e sor. [21] Megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a felperes csatlakozó fellebbezését az ügy érdemében hozott ítéletben utasította vissza, akként, hogy határozatának e rendelkezése ellen fellebbezési lehetőséget biztosított. [22] A Kp. 84. §
(1)bekezdésének előírása szerint a bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt, erre figyelemmel a másodfokú bíróságnak a csatlakozó fellebbezést végzéssel kellett volna visszautasítania. Ugyanakkor az, hogy a másodfokú bíróság ítélettel, és nem végzéssel döntött a csatlakozó fellebbezés visszautasításáról, nem jelentett az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabályszegést, tekintettel arra, hogy a Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
- Kúria III.Kf.45.138/2024/2 5 §-a szerint a végzés tartalmára – a bevezető részre és az indokolásra vonatkozó kedvezőbb szabályok mellett – az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A fő különbség a jogorvoslathoz való jogban nyilvánul meg, mivel a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, ugyanakkor a csatlakozó fellebbezést visszautasító döntése ellen a fellebbezés megengedett. A másodfokú bíróság ezért jogszerűen járt el, amikor a csatlakozó fellebbezést visszautasító rendelkezés ellen fellebbezést engedélyezett a Kp.
- §
(2)bekezdése és 112. §
(1)bekezdése szerint, az ítélet további rendelkezéseivel szembeni fellebbezés lehetőségét pedig a Kp. 99. §
(1)bekezdésére utalással kizárta. Erre figyelemmel nem sérült a felperesnek az Alaptörvény XXVIII. cikk
(7)bekezdésében rögzített jogorvoslathoz való joga, mivel a másodfokú bíróság az általa meghozott döntés ellen – ugyanúgy, mintha végzését a Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján irányadó Pp. 349. §
(4)bekezdésének megfelelően jegyzőkönyvbe foglalta volna – a Kúriához történő fellebbezésre lehetőséget adott, amellyel a felperes élt is. A Kp. 36. §
(1)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Pp. 151. §
(3)bekezdése szerint valamely határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt kell pótolni az elmulasztott cselekményt is; erre figyelemmel a felperes igazolási kérelmének előterjesztésére a csatlakozó fellebbezés elbírálási formája nem volt hatással. [23] Nem sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében meghatározott tisztességes eljáráshoz való jog és észszerű határidőn belüli elbírálás joga sem, mivel a felperes beadványát fellebbezési ellenkérelemként terjesztette elő, és annak egy részét a másodfokú bíróság csak a felperesnek a
- június 11-én megtartott másodfokú tárgyaláson tett kifejezett nyilatkozata alapján tudta csatlakozó fellebbezésként figyelembe venni. [24] A másodfokú bíróság a csatlakozó fellebbezés előterjesztésének határidejével és helyével összefüggésben is helytállóan foglalt állást. A Kp.
- §
(1)bekezdése szerint a fellebbezést előterjesztő fél ellenfele és az érdekelt a fellebbezés közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezési ellenkérelmet vagy csatlakozó fellebbezést terjeszthet elő. A Kp. 105. §
(3)bekezdése értelmében a csatlakozó fellebbezési kérelemre a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. E szabályozásból kitűnik, hogy a Kp. a csatlakozó fellebbezés előterjesztésére a félnek – sajátképi szabályként – 8 napot engedélyez, így fel sem merülhet e vonatkozásban a Pp.-ben előírt 15 napos határidő alkalmazása. E szabály a csatlakozó fellebbezés benyújthatóságának kezdetét is meghatározza, és azt nem a fellebbezésről való tudomásszerzéshez, hanem a fellebbezés közléséhez köti. A másodfokú bíróság az alperes fellebbezését a felperessel 2023. november 22-én közölte, ezért a felperes 2023. augusztus 29-i keltű beadványa csatlakozó fellebbezésként nem volt értékelhető. [25] Azt, hogy a csatlakozó fellebbezést hol kell benyújtani, a Kp. külön nem szabályozza, e tekintetben a beadványokra vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárni. A Kp. 28. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó volt a Pp
- §-a és – mivel a felperes az elektronikus kapcsolattartást választotta – a Kp.
- §
(1)bekezdésének utaló szabálya alapján a Pp. 611-621. §-ai is. A Kp. 102. §
(1)bekezdés e) pontja szerint a fellebbezést vissza kell utasítani, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezésre jogosult nem jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő. [26] A Kúria az Fpkf. 30.419/2021/
- számú – BH
- számon is közzétett – végzése elvi tartalmában (I.) rögzítette, hogy a tévesen más bíróságra benyújtott irat – benyújtásának idejével – nem tekinthető szabályszerűen és hatályosan teljesített eljárási cselekménynek. A bíróság központi kézbesítési rendszere által generált – az elektronikusan kapcsolatot tartó fél beadványának informatikai szempontú ellenőrzéséhez kapcsolt – befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpont akkor tekinthető és fogadható el az irat bíróságra érkezése idejeként (nem értve ide az áttétellel intézhető keresetlevelet, egyéb eljárást megindító kérelmet), amennyiben a fél az iratot szabályszerűen, a perrendtartásban Kúria III.Kf.45.138/2024/2 6 megjelölt bírósághoz nyújtja be. A tévesen, más bíróságra benyújtott iratok benyújtásuk idejével nem tekinthetők szabályszerűen és hatályosan teljesített eljárási cselekménynek. A bíróság központi kézbesítési rendszere által generált – az elektronikusan kapcsolatot tartó fél beadványának informatikai szempontú ellenőrzéséhez kapcsolt – befogadás-visszaigazolás [Pp.
- §, BÜSZ 75/C. §
(2f)bekezdés], az abban megjelölt időpont akkor tekinthető és fogadható el a kérdéses irat bíróságra érkezése idejeként (nem értve ide az áttétellel intézhető keresetlevelet, egyéb eljárást megindító kérelmet), amennyiben a fél az iratokat szabályszerűen, a Pp.-ben így megjelölt eljáró bírósághoz nyújtja be. [27] Mindezek alapján a Kúria – részben eltérő indokkal – a Fővárosi Ítélőtábla felperes csatlakozó fellebbezését visszautasító döntését a Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján irányadó Kp. 109. §
(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [28] A Kp. 105. §
(1)és
(3)bekezdéséből következik, hogy a csatlakozó fellebbezést a fellebbezés közlésétől számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni, ezért a fél nem nyújthat be csatlakozó fellebbezést azelőtt, hogy vele a másodfokú bíróság a fellebbezést közölte volna. A csatlakozó fellebbezést a félnek az erre vonatkozó felhívást közlő másodfokú bírósághoz kell benyújtania. Záró rész [29] A Kúria előtti eljárásban pernyertes alperes költséget nem igényelt, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 81.-
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [30] Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján tárgyi illetékmentes volt. [31] A Kúria a Kp. 114. §
(1)bekezdése, valamint Kp. 99. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 77. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [32] A további perorvoslat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria III.Kf.45.138/2024/2 tisztviselő 7