Kfv.37556/2023/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)pontjaira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt, mert a megjelölt kérdésekben felülvizsgálatra okot adó körülményt a Kúria nem észlelt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.556/2023/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Tóth Edina ügyvéd (cím2) Az alperes: Építési és Közlekedési Miniszter (1054 Budapest, Alkotmány utca 5.) Az alperes képviselője: Dr. Veres Ildikó kamarai jogtanácsos A per tárgya: szakoktatói tevékenységgel kapcsolatban indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a felperes, 28. szám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék 2023. május 24-én hozott 113.K.702.628/2022/27. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A közúti járművezető szakoktatói engedéllyel rendelkező felperes 2022. április 21én „vezetési karton elvesztése” tárgyú emailben tájékoztatta a KAV KAV.-t (a továbbiakban: KAV), hogy 2022. április 16-án a települési üzlet parkolójában gépkocsiját nem zárta be. Bement vásárolni és amikor kijött tapasztalta, hogy a gépkocsi ajtajában tartott irattárcáját és 4 tanuló vezetési kartonját ismeretlen személy kivette. Az iratai szétszórtan a vasút mellett hevertek a vezetési kartonokkal együtt. Három vezetési kartont megtalált, azonban a személy névre kiállított vezetési karton nem lett meg. [2] A KAV 2022. május 3-án vezetési karton ellenőrzést végzett, az arról készült jegyzőkönyv szerint a felperes személy vezetési kartonját elveszítette. A KAV a fentiekre figyelemmel kérte az alperes jogelődjét (a továbbiakban: alperes), hogy az ügyben folytasson le eljárást. [3] Az alperes a 2022. június 23-án hozott KGHF/10557/2022-TIM számú határozatában a felperes szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyét a határozat véglegessé válásától számított 35. naptól kezdődően visszavonta, valamint a szakoktatói névjegyzékből 30 napra törölte. Kúria III.Kfv.37.556/2023/2 2 [4] Az indokolás szerint a felperes nem megfelelően gondoskodott a vezetési kartonok őrzéséről, a gyakorlati oktatáson nála résztvevő személy vezetési kartonját 2022. április 16-án elveszítette, így a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6. §

(2d)bekezdése és

(2e)bekezdés b) pontja alapján a szakoktatói engedélyt vissza kellett vonni és törölni a felperest a szakoktatói névjegyzékből. [5] Az alperes a

1. szeptember 13-án kelt KGHF/10557-5/2022- TIM számú határozatában a
2. június 23-án kelt döntését módosította oly módon, hogy a felperes szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyét a határozata véglegessé válásától visszavonta, valamint a szakoktatói névjegyzékből törölte. [6] Az indokolás szerint a felperes a szakoktatói tevékenysége során a jogszabályban meghatározott rendelkezéseket, előírásokat súlyosan megsértette azzal, hogy a vezetési kartont elveszítette. A módosított határozatát az alperes a Rendelet
3. §

(2d)bekezdésére és

(2e)bekezdés d) pontjára alapította. [7] A felperes

1. január 23-án ismeretlen tettes ellen az illetékes rendőrkapitányságon feljelentést tett, aki
2. április 16-án a települési üzlet parkolójában a lezáratlan gépjárművéből eltulajdonította a pénztárcáját a benne lévő személyes irataival, 10.000,- forint készpénzzel és 4 vezetési kartonnal együtt. A személyes okmányok, illetve 3 vezetési karton megtalálásra került a gépjárműtől kb. 50 méterre. [8] A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság települési Rendőrkapitánysága a 03060/132/2023.bü. számú határozatában a nyomozást – mivel az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható – felfüggesztette. A kereseti kérelem [9] A felperes eljárási- és anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással keresetet nyújtott be az alperes határozatával és módosító határozatával szemben. Az elsőfokú ítélet [10] A törvényszék jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolás szerint a felperes keresetében maga sem vitatta, hogy az alperes a KAV felé tett bejelentését tartalmilag helytállóan rögzítette, de a feltárt tényállás jogi minősítésével nem értett egyet. Hangsúlyozta a törvényszék, hogy a felperes a bejelentése megtételekor nem csatolt a vezetési karton eltulajdonításáról szóló bizonyítékot, például rendőrségi feljelentést, és a KAV részére írt bejelentésének tárgyaként maga is a vezetési karton elvesztésére hivatkozott. A KAV ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvben is a vezetési karton elvesztése került megállapításra. [11] A felperes a közigazgatási eljárás során nem tudta igazolni, hogy miként került ki a bírtokából személy vezetési kartonja, a jegyzőkönyv megállapításait maga sem vitatta, ezért az alperesi hatóság helyesen állapította meg, hogy vezetési karton elveszett. A Rendelet a vezetési karton elvesztéséhez a
3. §

(2d)bekezdésében és 6. §

(2e)bekezdés b) pontjában Kúria III.Kfv.37.556/2023/2 3 kógens jogkövetkezményt fűz, ebben a körben hatóság részére mérlegelést nem enged. Ezért a felperes engedélyét vissza kellett vonni és felperest kötelező volt a nyilvántartásból törölni. [12] A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalma szerint annak megváltoztatása és az alperes módosított határozatának megsemmisítése és az alperes új eljárás lefolytatásának kötelezése iránt. [14] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)pontjaira hivatkozott. [15] Előadta, a törvényszék valótlan tényállás mellett, téves jogszabályhelyet alkalmazott és utasította el a keresetet, azaz a téves jogalkalmazás kihatott az ügy érdemére. Szükséges a helyes joggyakorlat kialakítása érdekében a jelen ügyben releváns jogszabályhelyek gyakorlati alkalmazása alapjául szolgáló eljárás követhetővé, átláthatóvá tétele, a megfelelő ügyféltájékoztatás megadása. [16] Társadalmi jelentőséggel bír a Rendelet 6. §-ának helyes alkalmazása, mivel olyan súlyos jogkövetkezményt tartalmaz, ami a szakma gyakorlásából zár ki személyeket kisebb gondatlanság esetén is. [17] A felperesnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) rögzített jogszerű eljáráshoz való joga jelentősen sérült, a hatóság jóhiszemű eljárásának, a tájékoztatás hiányának okából. [18] Az elsőfokú bíróság a felperessel szemben olyan jogszabályhelyre hivatkozik, amelynek tartalmi elemeit a felperes nem valósította meg. [19] A KAV-nak és az alperesnek is segítenie kellett volna a felperest abban, hogy jogait megfelelően gyakorolhassa és felhívni a figyelmét a bizonyítási teherre, annak elmaradásának a jogkövetkezményére. A felperes keresete olyan indokból lett elutasítva, ami orvosolható lett volna, ha az eljárást lefolytató hatóság megfelelő felvilágosítást ad arra vonatkozóan, hogy a vezetési karton elvesztéséhez kapcsolódóan milyen bizonyítási kötelezettség terheli a felperest. Ha jóhiszeműen járt volna el a KAV, akkor a büntető feljelentést a felperes jóval korábban megtette volna. [20] A 2022. április 21-én írt emailben foglaltakat nem a tárgya, hanem a tartalma alapján kellett volna elbírálnia a KAV-nak. Ehhez képest a KAV és az alperes is a felvett valótlan tartalmú jegyzőkönyv alapján járt el. [21] A perbeli vezetési karton nem elveszett, hanem azt ismeretlen tettes kiemelte a gépjárműből és eltulajdonította. Ezt tartalmazta a felperes emailes bejelentése is. A lopás nem azonos az elvesztéssel, a Rendelet a szakoktató súlyosan gondatlan eljárását kívánja szankcionálni, nem pedig azt, ha akaratán kívül, bűncselekménnyel tulajdonítják el tőle a vezetési kartont. [22] A KAV által felvett jegyzőkönyv tartalmát a felperes vitatta, telefonon hívta fel az illetékest és mondta el neki szóban, hogy a kartonok nem elvesztek, hanem ellopták azokat. [23] A jogerős ítélet sérti a Rendelet 6. §

(2d),

(2e)bekezdéseit, az Ákr. 1.,

1. §-át, valamint az Alaptörvény XXIV. cikkét. Kúria III.Kfv.37.556/2023/2 4 A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [25] A Kp.
2. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállást bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [26] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet - a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, ennek eredményeként megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [28] A felülvizsgálati bíróság elsődlegesen rámutat, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [29] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amelyben a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés tekintetében a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [30] A felülvizsgálatra alapot adhat az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, azonban a körülmények változása miatt már nem támogatható. [31] A felülvizsgálati bíróság megítélése szerint sem az alperes határozata, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan az ügy érdemét érintő elvi jelentőségű jogkérdést, amely megalapozná a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára alapított befogadást. [32] A Rendelet 6. §-ának értelmezése körében a Kúria döntést még nem hozott, ugyanakkor a felülvizsgálati bíróság szerint ezen jogszabályhely értelmezése és alkalmazása elvi jelentőségű jogkérdést nem vet fel. Kúria III.Kfv.37.556/2023/2 5 [33] Társadalmi jelentőségére alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. Ez a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. [34] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, jelen ügy a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk nincs befolyással, kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdés tömeges számban történő előfordulását sem. [35] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti, a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatási hatóság tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 117. §

(4)bekezdéséből következően ezen befogadási ok fennállását bizonyítani és indokolni szükséges, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. [36] E vonatkozásban a felperes azt adta elő, hogy az alperes jóhiszemű eljárásának, a tájékoztatás hiányának okából az Ákr.-ben rögzített jogszerű eljáráshoz való joga jelentősen sérült. [37] A felperes az elsőfokú közigazgatási peres eljárásban nem jelölte meg jogsérelemként azt, hogy az alperes rosszhiszeműen járt el és nem megfelelő, illetve hiányos tájékoztatást adott. Ebből következően a felülvizsgálati kérelemben erre vonatkozóan tett előadása a felülvizsgálati eljárásban nem vehető figyelembe. [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapulvételével – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi ok alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei egyéb okból sem állnak fenn. [39] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [40] Kp. 117. §

(4)bekezdés, Kp. 118. §

(1),

(2),

(3)bekezdés. A döntés rövid tartalma [41] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)pontjaira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt, mert a megjelölt kérdésekben felülvizsgálatra okot adó körülményt a Kúria nem észlelt. Záró rész Kúria III.Kfv.37.556/2023/2 6 [42] A felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kúria a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. [43] A végzés elleni felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. szeptember
3. Dr. Sperka Kálmán s. k. tanácselnök Dr. Sugár Tamás s. k. előadó bíró Dr. Gyurán Ildikó s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró