Bf.143/2024/11 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés 4. fordulat és a

(3)bekezdés szerint minősül. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 8 (nyolc) évre súlyosítja. A bűnügyi felügyelet beszámítása után fennmaradó tartamot egy napi szabadságvesztésként kell beszámítani. A Terhelt1 vádlottól lefoglalt és a Székesfehérvári Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.III/16/

1. szám alatt bevételezett szám1 forgalmi rendszámú Mercedes 218 típusú személygépjárműre [B100009652035] és a Bj.212/23/
2. tétel alatt kezelt szám2 számú forgalmi engedélyre [B100009652047] vagyonelkobzást rendel el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy: - az elsőfokú bíróság által elrendelt vagyonelkobzás - Székesfehérvári Törvényszék Gazdasági Hivatal által BL00156/2023/
3. bevételi számon kezelt 221.000 (kétszázhuszonegyezer) forint mellett - a egyéb érdekelt1 által 07000-242/
4. bü. számon lefoglalt és a Magyar Államkincstár által kezelt [B100009390125] KBR azonosító számú 1.650 (ezerhatszázötven) Euróra, a [B100009390137] KBR azonosító számú 50 (ötven) USD-re és a [B100009393954] KBR azonosító számú 735 (hétszázharmincöt) Euróra vonatkozik. - Az elkobzás egyéb érdekelt1 által 07000/242/
5. bü. számon lefoglalt és (a T/873/
6. és T/87-4/
7. tárgynyilvántartások szerint) az összesített bűnjeljegyzéken 6-15.,
8. és
9. szám alatt nyilvántartott, szakértői vizsgálatra megküldött különböző kábítószerekre, valamint a 6 darab őrlőre és szivarokra, továbbá - a Székesfehérvári Törvényszék Gazdasági Hivatala által Bj.212/23/
10. alatt kezelt 700 darab simító zárás tasakra [B100009420373], a
11. tétel alatti 2 darab digitális mérlegre [B100009420285], a
12. tétel alatti 1 csomag üres kapszulára [B100009420397] vonatkozik. Győri Ítélőtábla III/V.Bf.143/2024/11/II 2 - A lefoglalás megszüntetése után Terhelt1 vádlott részére történő kiadás elrendelése a Székesfehérvári Törvényszék Gazdasági Hivatal által Bj.212/23/
13. alatt kezelt Samsung S10 típusú mobiltelefont [B100009390162], az
14. tétel alatti LG 4G típusú mobiltelefont [B100009651482] és
15. alatti Iphone típusú mobiltelefont [B100009651494] érinti. Ha a lefoglalás megszüntetése után kiadandó dolog átvételére jogosult vagyoni érdekelt a lefoglalás megszüntetéséről és a dolog kiadásáról szóló határozat vagy a dolog átvételére vonatkozó felhívás, továbbá a jogerős határozat közlésétől számított három hónapon belül nem veszi át a dolgot, akkor a dolog az állam tulajdonába kerül. Indokolás [1] A Székesfehérvári Törvényszék a
16. szeptember
17. napján kelt 4.B.46/2023/
18. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176.§

(1)bekezdés,

(3)bekezdés] és fogolyszökés vétségében [Btk. 283.§

(2)bekezdés]. Ezért halmazati büntetésül 6 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a vádlott által bűnügyi őrizetben, illetve bűnügyi felügyeletben töltött időt. A terhelttel szemben a nála lefoglalt 221.000 forint, 1.650 €, 735 € és 50 USD tekintetében vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a bűnjelek jogi sorsáról és a vádlott, illetve az állam által viselendő bűnügyi költségről. [2] Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére; hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. Terhelt1 vádlott és védője enyhítés érdekében éltek jogorvoslattal. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.310/2024/0-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a védelmi fellebbezést alaptalannak ítélte. Megállapította, hogy a felülbírálat teljes körű a Be. 750.§

(4a)bekezdésében írtakra figyelemmel. [4] A törvényszék az eljárást a Be. CI. fejezete alapján folytatta le, tekintettel arra, hogy a vádlott tartózkodási helye ismeretlen. A vádlottal szemben nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, a BH 2020.12.354 számú eseti döntésre figyelemmel a bíróság eljárása törvényes volt. A terhelti jogok gyakorlása biztosítva volt, tekintve, hogy a védő a bírósági eljárásban mindvégig jelen volt, a terhelttel kapcsolatban állt, perbeszédében is kifejezetten a terhelt utolsó nyilatkozatát közvetítette. [5] A törvényszék a beszerzett bizonyítékokat egyenként és összefüggésükben is megvizsgálta, a vádlott védekezésével összevetette, majd mérlegelő tevékenysége eredményeképpen megalapozott tényállást állapított meg. Az irányadó tényállásból a vádlott bűnösségére vont következtetés okszerű, a bűncselekmények minősítése törvényes. [6] Az ügyész rámutatott, hogy a törvényszék által kiszabott szankció mindkét bűncselekmény tükrében indokolatlanul enyhe. A büntetés kiszabása során irányadó 13,5 éves középmérték mellett a törvényi büntetési tételkeret minimumához közelítő mértékű szabadságvesztés büntetés kiszabását semmilyen enyhítő körülmény nem támasztja alá. A törvényszék egyetlen büntetéskiszabási körülményt értékelt, azt is a vádlott terhére. Emellett Győri Ítélőtábla III/V.Bf.143/2024/11/II 3 a kábítószer- kereskedelem bűntettének a jelentős mennyiség alsó határának több mint kétszeresére történt megvalósítása is a bűncselekmény tárgyi súlyát növelő tényező, illetőleg a fesztiválokon való kereskedés, mint bűnelkövetési mód elszaporodottsága is súlyosító körülményként értékelhető. [7] Összefoglalva indítványozta, hogy az ítélőtábla az ítéletet változtassa meg, és a vádlottra kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát súlyosítsa. Egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. [8] Terhelt1 vádlott védője a fellebbezése írásbeli indokolásában az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezés fenntartotta. Kérte mellőzni a súlyosító körülmények közül a kábítószer-kereskedelem elszaporodottságát, mert álláspontja szerint ezt tényekkel és statisztikai adatokkal nem lehet alátámasztani. Hivatkozott az ítélőtábla gyakorlatára, melyben fellelhetők olyan döntések, amelyek pontosan ugyanezt támasztják alá: „nem súlyosít az ilyen jellegű cselekmények elszaporodottsága, mert statisztikai adatokkal ezen megállapítás nem támasztható alá” [2.Bf.372/2011/18., 2.Bf.6/2016/37.]. A védelem előtt ismert adatok alapján pedig a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények stagnáló statisztikát mutatnak, továbbá az elkövetések nagyobb száma Budapest és vonzáskörzetében mutathatók ki. [9] Megjegyezte a védő, hogy közel sem nevezhető kirívóan enyhének az elsőfokú ítélet. Ennek alátámasztására hivatkozott a Fővárosi Törvényszék B.231/2023/49. számú határozatára, amelyben az elkövetővel szemben kábítószer-kereskedelem bűntette miatt 3 év 6 hónap szabadságvesztés büntetést szabott ki, valamint a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte azt a tényt, hogy a kábítószer mennyisége az adott kategórián belüli alsó határt nem jelentősen haladta meg; 8,3-szorosa volt. Ugyanakkor jelen ügyben még alacsonyabb volt a birtokolt kábítószer mennyisége; mindössze a jelentős mennyiség 2,4szerese. [10] A védő azzal érvelt, hogy más személynek való átadás nem állapítható meg az ügyben, hiszen a nyomozó hatóság semmilyen bizonyítékot nem tárt fel az eljárás során, amely alátámasztaná ezen állítást. Védence ugyanakkor beismerte, hogy kábítószer függő volt és az Név1 fesztiválon lehetősége volt egy nagyobb csomag megvásárlására, de azt nem kereskedés céljára vásárolta, hanem saját fogyasztásra. Ennek okán nyomatékos enyhítő körülményként kellene értékelni, hogy a vádlottnak nem kábítószer-kereskedelem volt a motivációja, hanem a saját függőségének kielégítése. A porciózásra pedig nem nála, hanem az eladónál került sor, a terhelt már így vásárolta meg a kábítószer csomagot. [11] Kérte a védő enyhítő körülményként figyelembe venni a védence együttműködő magatartását, mivel az eljárás során egy felderítetlen emberölési cselekmény információit szerette volna a hatóság tudomására hozni egy esetleges egyezség keretében – a Be. 219.§nak alkalmazásával –, amelyet a Fejér Megyei Főügyészség elutasított, majd később, egy panasz következtében módosított ezen álláspontján, de a vádlott ekkor már nem tartózkodott az országban. [12] Mindezekre figyelemmel kérte a védő a szabadságvesztés és a kiutasítás tartamának jelentős mérséklését. [13] A másodfokú bíróság nyilvános ülésén megjelent ügyész az átiratában foglaltakat és az indítványait fenntartotta. Rámutatott, hogy a fesztiválhelyszín tipikus elkövetési helye a kábítószer-kereskedelem bűntettének. A Győri ítélőtábla gyakorlatában több ilyen ügyet is tárgyalt, melynek elkövetési helye az Név1 fesztivál volt. Győri Ítélőtábla III/V.Bf.143/2024/11/II 4 [14] Az ügyész rámutatott, hogy az ítélet nem az átadást tartalmazza elkövetési magatartásként, hanem kifejezetten a Btk. 176.§

(1)bekezdés 4. fordulata szerinti kereskedést, melynek jogszabályi helyét pótolni kell az ítéletben. [15] Kifejtette, hogy a tényállás megalapozott, a bűncselekmény minősítése törvényes, de az elsőfokú bíróság által alkalmazott szankció súlytalanul enyhe; alig haladja meg a súlyosabb bűncselekmény büntetési tételének törvényi minimumát. A büntetett előéletét értékelte a vádlott terhére az elsőfokú bíróság. Enyhítő körülményként nem lehet figyelembe venni az együttműködési készséget, hiszen a terhelt előre eltervezett módon megszökött, megszegve a bűnügyi felügyelet szabályait kivonta megát az eljárás alól. [16] Az ügyész továbbra is indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a kiszabott szabadságvesztés tartamát súlyosítsa. [17] Terhelt1 vádlott védője perbeszédében az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezését, észrevételét és annak írásbeli indokait fenntartotta, illetve megismételte. [18] Rámutatott, hogy védence kábítószerfüggő, aki komoly mennyiségben fogyasztott kábítószert. Ezeket az anyagokat saját fogyasztásra vette. ADHD spektrumzavaros, amelyre Izraelben és az USA-ban receptre írták fel neki a marihuánát. Egyébként sebészorvos a képzettsége és öt nyelven beszél; szlovákul, magyarul, angolul, héberül és arabul. [19] A terhelt a nyomozás során részletes vallomást tett, sőt az elfogása után pár órával vállalta, hogy ő megmutatja, kitől vásárolta a drogot. Egy páros volt, akik lakóbuszból árulták a kábítószert, el is vitte oda a rendőröket. Akkor éppen nem az a személy volt a lakóautóban, akitől a vádlott vette a kábítószert, hanem a társa. A rendőrök benéztek a lakóbuszba, kérdezték, hogy hol van a társa, és mondta, hogy valahol itt. Nem akarta megmondani, de a vádlott megmutatta, hogy tőlük vásárolta. [20] A vádlott felajánlotta, hogy fényt derít egy 30 évvel ezelőtt elkövetett emberölésre, ahol egy benzinkút elleni fegyveres rablás során lelőttek egy férfit. A terhelt meg tudta volna mondani. hogy hol a fegyver és ki az elkövető. Ezért szeretett volna egyezséget kötni az ügyészséggel, de ez végül nem sikerült, mert az ügyészség hezitált. A vádlottnak volt egy közlekedési balesete, amely miatt járhatott orvoshoz a bűnügyi felügyelet alatt. A baleseti sérüléseit igazolták dokumentumokkal. Akkor hagyta el az országot, amikor nem sikerült egyezséget kötnie, illetve orvosi kezelése nem volt kielégítő. [21] A terhelt részéről nem történt kábítószer eladás, átadás sem. Az övtáskájában volt a teljes mennyiség, amit megvett, kizárólag saját fogyasztásra szánta. Ezért kérte a védő, hogy a másodfokú bíróság enyhítse védence büntetését, amennyiben erre nem lát lehetőséget, utasítsa el az ügyész súlyosításra irányuló fellebbezését és hagyja helyben az ítéletet. [22] Az ítélőtábla a jogorvoslati kérelmeket megvizsgálva az ügyészi fellebbezést találta alaposnak az alábbiak szerint. [23] A másodfokú bíróság a Be. 750.§

(4a)bekezdése alapján a távollevő terhelttel szemben folytatott eljárásban az elsőfokú ítéletet arra tekintet nélkül bírálta felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. [24] Az ítélőtábla olyan abszolút vagy relatív hatályú eljárási szabálysértést nem tárt fel, amely az ítélet érdemi felülbírálatát gátolná. Győri Ítélőtábla III/V.Bf.143/2024/11/II 5 [25] A Fejér Vármegyei Főügyészség B.435/2022/

1. számú vádirata
2. szeptember
3. napján érkezett a Székesfehérvári Törvényszékre. A távollévő terhelttel szemben a Be. CI. Fejezetében írott speciális szabályokat betartva folytatta le az eljárást, mivel a terhelt a nyomozás során Izraelbe távozott, - védője által csatolt dokumentumok alapján – az eljárás alatt elszenvedett közlekedési baleset miatti orvosi kezelés céljából [5-ös számú utóirat]. Nem jelentett eljárási akadályt, hogy a terhelt külföldön ismert helyen tartózkodott – védőjével kapcsolatban állt - ugyan, de a bíróság tudomása szerint belföldi bejelentett lakóhelyéről ismeretlen helyre távozott, külföldi ismert tartózkodási helye a büntetőeljárást folytató bíróság előtt pedig azért nem volt ismert, mert lakcímének változását – így külföldi lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, vagy kézbesítési címét – törvényi kötelezettsége ellenére a bírósággal nem közölte [BH2020.354.]. [26] Az elsőfokú bíróság
4. február
5. napjára tűzte ki az első tárgyalást, melyre a terheltet utolsó ismert magyarországi lakcíme szerint hirdetménnyel szabályszerűen idézte. Felolvasta Terhelt1 vádlott nyomozás során tett vallomásait, majd kihallgatta a vele szemben a helyszínen intézkedő tanú2 és tanú1 rendőröket tanúként és eléjük tárta a nyomozás során tett vallomásaikat. Védői indítványra felolvasta a nyomozati iratok közül tanú3 őrnagy feljegyzését, tanú4 jelentését és fényképfelvételeket, a kábítószer értékmeghatározásáról készült feljegyzést, ismertette a vegyész-szakértői véleményeket, továbbá a házkutatási és lefoglalási jegyzőkönyveket, illetve egyéb releváns iratokat. A védő kérelmére tekintettel a tárgyalást elnapolta. [27] A
6. szeptember 2-i tárgyalási napon a törvényszék ismertette a nyomozati iratok közül a vádlott által kötött lakásbérleti szerződést, majd a bizonyítást befejezte és ügydöntő határozatot hozott. [28] A fentiek alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az ügy ténybeli és jogi megítélését megalapozó bizonyítékokat maradéktalanul feltárta. [29] A törvényszék a mérlegelési tevékenységes során számba vette a terhelti vallomást, azt az egyéb (szubjektív és objektív) bizonyítékokkal részletesen egybevetette, ekként eleget téve az indokolási kötelezettségének. Minden mozzanatra kiterjedő magyarázatot adott az ítélet
7. oldalán lévő elemzésében, hogy mely bizonyítékokat miért fogadott el, illetve miért nem. [30] Anélkül, hogy a mérlegelést a másodfokú bíróság – szükségtelenül – megismételné, az alábbiakban reagál a védelmi felvetésekre. [31] A törvényszék indokolási kötelezettségét maradéktalanul a bizonyítékok egyesével és összességében is történő mérlegelésével a vádlotti védekezéssel egybevetésével logikai hibáktól mentesen mutatott rá, hogy a vádlott védekezését miért nem lehetett a tényállás megállapítása körében elfogadni. [32] A terhelt az elfogása után foganatosított gyanúsítotti kihallgatáson vallomást nem tett, de a kábítószer birtoklásának tényét - a lefoglalásra figyelemmel - nem vitatta. Folytatólagos kihallgatása alkalmával a kábítószer-kereskedelem elkövetését tagadta, de érdemi védekezést nem terjesztett elő. [33] A
8. március
9. napján történt kihallgatás során előadott védekezése az volt, hogy kábítószerfogyasztó lévén saját részére vásárolt meg az Név1 fesztiválon nagyobb mennyiségű kábítószert egy lakóbuszból áruló izraeli pártól, akik egyikét később megnevezte Név2 néven. Tőle három esetben vásárolt, majd az eladó ajánlatára a teljes maradék drogkészletét megvette 1 millió forint készpénzért. Ennek egy részét változatlan Győri Ítélőtábla III/V.Bf.143/2024/11/II 6 csomagolásban hazavitte a budapesti lakására, majd visszament a fesztiválra. Az elfogása előtt a megvásárolt marihuánából csak keveset fogyasztott, mert hosszabb távon gépkocsit vezetett. [34] Ő megmutatta a rendőröknek a lakókocsit, ahol a drogokat vette, de Név2 nevű ismerőse nem volt ott, hanem egy másik izraeli állampolgárságú személy. [35] A másodfokú bíróságnak hivatalból van tudomása arról, hogy a terhelt vallomásának első verziója felelt meg a valóságnak. A jelen cselekmény elkövetését követő napon; azaz
10. augusztus 6-án ugyanis az Név1 fesztiválon, az egyik lakókocsiban kábítószert értékesítő izraeli származású pár férfitagjának elszámoltatása is megtörtént, ellene kábítószerkereskedelem bűntette miatt a Székesfehérvári Törvényszék előtt 4.B.35/
11. számon folyt a büntetőeljárás, amely a Győri Ítélőtábla Bf.III.89/2024/
12. számú marasztaló ítéletével fejeződött be jogerősen
13. október
14. napján. A terhelt neve nem Név2 volt. [36] Terhelt1 vádlott telefonjában lévő kábítószer árakat tartalmazó táblázatról először azt állította, hogy Avitól kapta az elfogása előtt, majd – védőjével való konzultáció után - azt állította, hogy 2018-ban vagy 2019-ben a Név3 fesztiválon egy másik izraeli díler használta az őt mobiltelefonját a mailjei olvasására és onnan másolta ki a táblázatot a jegyzetekbe. [37] Ezen személyhez kötötte a vádlott a e-mail cím1 emailcímet, melyet azonban ténylegesen önmaga használt 2021-ben PayPal fizetéshez, ahol a felhasználói cím e-mail cím2 volt. A terhelt Samsung S10-es típusú, az Név1 fesztiválon lefoglalt mobiltelefonjával azonos készülékről is bejelentkeztek az email fiókba, a fesztivált megelőzően,
15. július 13-án, majd augusztus 3-án. Ez az email fiók
16. november
17. napjától létezett és 48 email érkezett rá a megjelölt időszakban. A terheltre utal, hogy több jelszóváltás is történt, amelyről az ő telefonkészülékére érkezett a biztonsági értesítés [nyomozati irat 8.2.
18. számú UFED vizsgálati jelentés]. [38] A kifejezetten a drogdílerek lefülelésére kirendelt rendőrök következetes tanúvallomása szerint azért figyeltek fel a vádlottra, mert a sátrak között járkálva sorban megszólította az embereket és az övtáskájából kínálta kábítószerrel. [39] A terhelt marihuána fogyasztásáról beszélt, de a szervezetében nagyobb mennyiségű kokain fogyasztására utaló metabolit volt kimutatható. Az övtáskában kokain, kiporciózva marihuána, exctasy tabletta és hasistömb, illetve ketaminpor egyaránt megtalálható volt, ami önmagában is a kereskedelmi tevékenységre utal. [40] Terhelt1 vádlott és védője a nyomozás során személyiségzavarra, kábítószerfüggőségre, gyógyászati célból való marihuána használatra nem hivatkoztak, erre utaló körülmény nem is merült fel, így a terhelt igazságügyi orvos- és elmeorvos-szakértői vizsgálatára sem került sor. [41] A vádlottnak a hatóságot segítő magatartása tekintetében tanú3 rendőrőrnagy feljegyzése azt tartalmazza, hogy a vádlott elfogását követő első kihallgatáson felajánlotta a beszerzési forrás felfedését, ezért
19. augusztus 5-én, este 22 óra 35 perckor visszavitték az Név1 fesztivál területére, a terhelt által megmutatott lakókocsikhoz. Itt meggondolta magát és közölte, hogy mégsem ismeri fel a környezet alapján a vásárlás helyét a sötétben, illetve a lakókocsik és sátrak zsúfoltsága miatt. Győri Ítélőtábla III/V.Bf.143/2024/11/II 7 [42] A védelmi jogorvoslat írásbeli indokolásában foglaltak valójában a bizonyítékok felülmérlegelése, ami a büntetőeljárásban kizárt, mert ha a tényállás megalapozott, még a felmentő határozat érdekében sem lehet eltérő tényállást megállapítani, pusztán a bizonyítékok eltérő értékelésével [BJD
20. 8377., Kúria Hkf.l.1 86/2021/12.]. [43] Ugyanazon bizonyítási anyag mellett az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenysége és az általa megállapított tényállás alappal nem támadható. [44] Az eljárási és logikai hibáktól mentesen mérlegeléssel megállapított tényállás a megalapozatlansági hibáktól, hiányosságoktól mentes, a bizonyítás anyagának megfelelő. [45] A Be. 593.§

(1)bekezdés a/ pontja szerint, az iratok tartalma alapján, csupán az alábbi kiegészítéseket kell tenni: [46] A [4] bekezdésben a személyi körülményeknél fel kell tüntetni, hogy a vádlott orvosi egyetemet végzett. A vádlott

1. szeptember
2. napja óta tulajdonosa az szám1 forgalmi rendszámú Mercedes Benz 218 CLS 250 BLUETEC 4MATIC típusú személygépkocsinak [nyomozati irat 8.9.
3. számú gépjárműnyilvántartás]. Ügyvezetője a Név4 illatszerkereskedelemmel foglalkozó Kft-nek, melyből származó jövedelme nem ismert. A terhelt 2021-ben május 11-től november 1-ig alkalmazásban állt a Kft1-nél, mely gazdasági társaság a tulajdonát képezte
4. június
5. napjáig. Ekkor üzletrészét értékesítette 3 millió forintért. A vádlott dolgozott
6. augusztus 2-től október 31-ig a Név5 Egyetemi Oktatókórházban, majd
7. június 15-től egyéni vállalkozó lett, melyet
8. június
9. óra szüneteltet. A 2021-es bevallott jövedelme összesen 2.223.962 forint volt [nyomozati iratok 8.2.11-től kezdődő cégnyilvántartás, SZJA bevallás]. Vagyonát képezte az OTP Zrt-nél vezetett bankszámláján 5.321.374 forint, 2.129 €, és 7,34 USD [nyomozati irat 8.9.
10. számú kimutatás]. [47] A [7] bekezdés végén fel kell tüntetni, hogy a vádlottól lefoglalt különféle kiporciózott kábítószerek kereskedelmi értéke - a saját mobiltelefonjában elmentett ár lista szerinti egységárakkal felszorozva - 6.644.375 forint volt [nyomozati 8.2.
11. számú feljegyzés]. [48] A [8] bekezdést utolsó mondata azzal egészül ki, hogy a
12. augusztus
13. napján 18 óra 48 perckor vett vizsgálati minta alapján a vádlott szervezetében kokainfogyasztásra utaló 806 µg/ ml mennyiségű benzolekgonin (BECG) volt kimutatható [nyomozati irat 8.5.
14. számú toxikológiai szakértői vélemény]. [49] Az így helyesbített tényállás immár teljesen megalapozott és a Be. 593.§

(3)bekezdése szerint a másodfokú elbírálás során is irányadó volt. [50] A helyes tényállásból a törvényszék okszerűen következtetett Terhelt1 vádlott bűnösségére, és a terhére megállapított bűncselekmények minősítése is nagyrészt megfelel az anyagi jog szabályainak. A kábítószer-kereskedelem bűntette helyesen a Btk. 176.§

(1)bekezdés 4. fordulat és a

(3)bekezdés szerint minősül. Győri Ítélőtábla III/V.Bf.143/2024/11/II 8 [51] A hivatkozott 1/2007 BJE-ben elvi éllel kifejtettek szerint a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások. Adásvételek által valósulnak meg, haszonszerzésre irányulnak és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. [52] A jogegységi határozatból következik, és a bírói gyakorlatban is általános értékelést nyert, hogy a kábítószer kereskedés céljára történő megszerzése, készletezése, már önmagában megvalósítja a kereskedői magatartást [BH2017.144.]. Ezt nyilvánvalóan az eset összes körülményéből lehet megállapítani, és így következtetést vonni az elkövető tudattartamára. Ilyen körülmény lehet a megtalált kábítószer mennyisége, a kábítószer adagolásához, méréséhez szükséges eszközök megléte, vagy egyes vásárlók megkeresése. [53] Nem a kábítószer-kereskedelem bűntettének előkészületét, hanem a kereskedéssel elkövetett, befejezett kábítószer-kereskedelem bűntettét valósítja meg a terhelt, aki jelentős mennyiségű kábítószert szerez be továbbértékesítés céljából, de az értékesítés megkezdésében a nyomozó hatóság közbelépése megakadályozza [Kúria Bfv.379/2023/10.] [54] A kereskedés tehát sokrétű magatartást fed le, amely távolról sem korlátozódik csupán a fogyasztókkal történő adásvételi ügyletek lebonyolítására. A kereskedés ugyanis egyet jelent a piac működtetésével. Olyan folyamatként írható le, amely a kábítószer termesztésével (előállításával) veszi kezdetét és – akár többszörös adásvételek lebonyolítását, a kábítószer fizikai szállítását követően – a kábítószer fogyasztók részére történő értékesítésével zárul. A kereskedéssel megvalósított kábítószer-kereskedelem bűntetteként minősül ezért bármely, e folyamatba illeszkedő, a kábítószerre tanúsított, rendszeres haszonszerzést célzó magatartás. [55] Azaz, a kábítószer valójában már a továbbértékesítési célú megszerzésével is kereskedelmi forgalomba jut, ezért e magatartás a kábítószer-kereskedelem keretei között nyer értékelést [Bfv.II.691/2021/18. [69] bekezdés]. [56] Ez azt jelenti, hogy önmagában a kábítószer birtoklása is a kábítószer-kereskedelem bűntettét valósítja meg, ha a birtoklás a Btk. 176.§

(1)bekezdésében írt elkövetési magatartások bármelyikének (kínálás, átadás, forgalomba hozatal vagy kereskedés) a célját szolgálja. Elvi éllel rögzíthető tehát, hogy a kábítószernek a Btk. 176.§

(1)bekezdésében írt céllal való, a Btk. 178.§

(1)bekezdése szerinti birtoklása kábítószer-kereskedelem. Ellenkező esetben nem lenne különbség a magáncélú és a kereskedési célú kábítószer-birtoklás megítélése között [Bfv.II.969/2019/7.]. [57] A tényállásban rögzített részcselekmények; a kiadagolt formában magánál hordott többféle kábítószer, a fesztiválozók leszólítása, kínálása, továbbá a kábítószer porciózására szolgáló eszközök tartása, valamint a - nagy összegű, különböző pénznemekben és címletekben lefoglalt - pénzből kikövetkeztethető már lezajlott eladások mind a kereskedés körébe tartoznak. [58] Mindezekből következik, hogy Terhelt1 terhére megállapított bűncselekmény befejezett kábítószer-kereskedelem bűntettének minősül. [59] Az elsőfokú bíróság nagyrészt helyesen sorolta fel a bűnösségi körülményeket, de további súlyosító körülmény a fogyasztás, ami egyébként külön nem értékelhető. A cselekmény a vádlott orvosi hivatásához is méltatlan. Győri Ítélőtábla III/V.Bf.143/2024/11/II 9 [60] Szintén súlyosító hatású tényező, hogy a fesztiválokon sok személy számára elérhető a drog és gyakran a fiatalok részére kerül értékesítésre kábítószer. A Győri Ítélőtábla régiójában a KSH adatai szerint az elmúlt években emelkedett a kábítószer-kereskedelemmel összefüggő bűncselekmények száma, ami szintén a vádlott terhére esik latba. A Belügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség adataira alapozottan a Győri Ítélőtábla illetékességi területén 2022-ben összesen 1508, 2021-ben 1452 kábítószer-kereskedelem körébe tartozó bűncselekményt regisztráltak, amely a 2020 évi 1420-as mutató számhoz viszonyítva folyamatos növekedést mutat [KSH 11.1.2.

1. regisztrált bűncselekmények vármegye és régió szerint]. [61] Enyhítő körülményként értékelendő, hogy a lefoglalt kábítószerkészlet nem került forgalomba. Nem enyhítő körülmény a birtoklásra vonatkozó részbeni beismerő vallomás, mert az nem a vád tárgyává tett bűncselekmény tekintetében történt. Nem enyhítő tényező az eljárás elhúzódása sem, mert ez a szökése folytán a vádlott terhére róható. Ugyanezen körülmény miatt a hatósággal való együttműködés sem írható a vádlott javára. [62] A büntetéskiszabás körében a védő által megjelölt bírósági döntés jelen ügyben nem szolgálhat precedens értékű bírói gyakorlatként, hiszen a döntést nem a Kúria hozta. Először is, a szóban lévő ügyben a terhelt előkészítő ülésen tett a bűnösségére a vádirattal egyezően beismerő nyilatkozatot, illetve lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Ezen túl több tartós megbetegedése volt, amit enyhítő körülményként értékelt az elsőfokú bíróság, a büntetlen előéletével együtt. A másodfokú bíróság az ügyész fellebbezése folytán a törvényszék által kiszabott 3 év 6 hónap szabadságvesztés büntetést és 4 évi közügyektől eltiltást, továbbá 20 napi tétel pénzbüntetést 5-5 évre, illetve 400 napi tételre súlyosította a korlátozott felülbírálat során [Fővárosi Törvényszék 501.B.231/2023/
2. számú, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.52/2024/
3. számú ítélete]. [63] Osztotta viszont az ítélőtábla azt az ügyészi álláspontot, miszerint a terhelt cselekvőségének tárgyi súlya jóval meghaladja az elsőfokú bíróság által meghatározott joghátrány súlyosságát. [64] A súlyosabb bűncselekmény büntetési tétele igen magas; 5 évtől 20 évig, illetőleg életfogytig terjedő szabadságvesztés – a halmazat folytán 13 év 6 hónap a középmérték - és olyan enyhítő körülményt a másodfokú bíróság nem talált, amely a középmértéktől ilyen nagy arányú lefelé való eltérést indokolna. [65] Ezért az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetést a büntetési célok megvalósulása; elsősorban a társadalom védelme érdekében a másodfokú bíróság súlyosította. [66] A kiutasítás alkalmazása a büntetett előéletű, külföldi illetőségű, nem uniós tagállamban honos vádlottal szemben helyes és annak maximális tartama arányos a szabadságvesztés mértékével. [67] A terhelt által bűnügyi felügyeletben töltött idő beszámítása helyes, de ki kellett egészíteni a Btk. 92.§

(4)bekezdésében írtakkal, miszerint a beszámítása után fennmaradó tartamot egy napi szabadságvesztésként kell beszámítani. [68] Az 1/2008 BJE szabályaira figyelemmel a kábítószer-kereskedelem bűncselekményének elkövetőjével szemben a kábítószer értékesítésével összefüggő vagyonra Győri Ítélőtábla III/V.Bf.143/2024/11/II 10 vagyonelkobzást kell elrendelni. A vagyonelkobzás nem korlátozható az értékesítéssel elért nyereségre. Azt a bűncselekménnyel összefüggő teljes vagyonra el kell rendelni, függetlenül a kábítószer megszerzésére fordított vagyon mértékétől (tekintve, hogy a kábítószer megszerzése is büntetendő), illetve attól, hogy a kábítószer értékesítése az elkövető számára nyereséges vagy veszteséges volt-e; a vagyonelkobzás mértéke nem csökkenthető a kábítószer megszerzésével (előállításával) összefüggő kiadásokkal. [69] Ezért helyes a vádlottal szemben a Btk. 74.§

(1)bekezdés a/ pont alapján alkalmazott vagyonelkobzás a már értékesített drogok vételárának erejéig, ami az elszámoltatáskor az övtáskából a kiporciózott drogokkal együtt lefoglalásra került. [70] Ugyanakkor a vagyonelkobzás körében a terhelttől lefoglalt és a tulajdonában lévő Mercedes 218 típusú személygépkocsi megszerzésének időpontjára is figyelemmel kell lenni a Btk.74/A.§

(1)bekezdés b/ pontja értelmében. E jogszabályi hely alapján az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés elkövetésének ideje alatt szerzett. [71] A

(2)bekezdés a/ pontja szerint az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés [176.§

(1)–

(4)és

(6)bekezdés, 177.§

(1)bekezdés b/ pont, c/ pont cb/ alpont és

(2)–

(3)és

(5)bekezdés], kábítószer termesztése, előállítása, az ország területére behozatala, kivitele, átszállítása [178.§

(1)–

(5)bekezdés és 179.§], a kábítószer készítésének elősegítése [182.§

(1)–

(4)bekezdés], a kábítószer-prekurzor forgalomba hozatala, szállítása, azzal közvetítői tevékenység végzése [183. §

(1)bekezdés a/ pont] elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan. [72] A

(3)bekezdés alapján nem rendelhető el vagyonelkobzás az

(1)és

(2)bekezdés esetében, ha az elkövető bizonyítja, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik. [73] Az iratokból megállapítható, hogy a gépjármű 2019-ben; azaz a bűncselekmény elkövetését megelőző 5 éven belül került a vádlott tulajdonába, aki akkor orvostanhallgató volt. Az eljárásban a terhelt meg sem kísérelte igazolni, hogy a vagyontárgy legális jövedelemből származik, ebből következően beállt a törvényi vélelem. A másodfokú bíróság ezért - a lefoglalás megszüntetése, a terheltnek történő kiadás, illetőleg a bűnügyi költség biztosítására való visszatartás mellőzésével – a gépjármű és tartozékai tekintetében vagyonelkobzást rendelt el. [74] A kiadni rendelt bűnjelek tekintetében az ítélőtábla pótolta az átvételre jogosult tájékoztatását a Be. 321.§

(5a)bekezdés szerint. [75] Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. [76] A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a Székesfehérvári Törvényszék 2024. szeptember 2. napján kihirdetett 4.B.46/2023/37. számú ítéletét a Be. 606.§

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írt módon megváltoztatta, egyebekben a Be. 605.§

(1)bekezdése szerint helybenhagyta azzal, hogy a végrehajthatóság érdekében feltüntette a letétként kezelt pénzösszegek, továbbá a szakértőnek megküldött kábítószerek és egyéb bűnjelek nyilvántartási számait és KBR azonosítóját pótolta. Győri Ítélőtábla III/V.Bf.143/2024/11/II 11 Győr,

1. március
2. Dr. Varga Gábor s.k. a tanács elnöke Dr. Vajda Edit s.k. előadó bíró Dr. Széplaki László s.k. bíró Záradék: Ez az ítélet és a Székesfehérvári Törvényszék
3. szeptember
4. napján kelt 4.B.46/2023/
5. számú ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. március
7. Dr. Varga Gábor s.k. a tanács elnöke